Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-03-18 / 12. szám
TOLNAVÁRMEGYÉ POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Főmunkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. BODNÁR ISTVÁN. IV. évfolyam. __________________ 12. szám.__________Szegzárd, 1894. március 18. Ké ziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előflze- | tések és a hirdetések is a szerkesztéséghez intézendék. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési ár: Egy évre . . 6 frt — kr. Pél évre. . . 3 „ — „ I Negyedévre . I „ 50 „ I Egy szám ... . 12 „ Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadd- | hivatalon kivtll elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. Kossuth Lajos. Lemenőben a századnak egyik legragyogóbb csillaga, s kialvóban a mi újabb történelmünk egyik legfényesebb szövétneke: abban a hónapban, amikor megszületett az uj Magyarország, haldokol annak legkiválóbb vezéregyénisége 1 Századot múltak el, a mig ily férfiút teremtettek a viszonyok és századok fognak ismét elmúlni, amig ily férfiú ily viszonyokat fog teremteni 1 Az igazi lángész, a valódi zseni még a nemzetek életében is ritka, s minden nemzetnek van egy félistene, akit imád, a kit bálványoz I Van egy alakja, a ki összeforr a nemzet felvirágzásával, akinek nevéhez fűződik a nemzet újjászületése! Az oroszoké Gorcsakoff, a németeké Bismark, az olaszoké Cavour, a mienk Kossuth Lajos! S mégis egy nemzetnek az alakulása sincs annyira az ő nagy alakjához olvasztva, mint a mienk Kossuthéhoz! Mert egyebütt nagy korok nagy eseményei szülték a nagy férfiakat; a politikai konstellációk, a nemzetiségi mozgalmak s a szabadság küzdelmei teremtették őket, de nálunk Kossuth teremtette a nagy viszonyokat, ő teremtett egy nagy kort, s ő alkotott egy nagy eszményt. Mert a modern magyar állam alakulása a harmincas évektől egészen 1867-ig az ö nevéhez van kötve, mert a kiegyezés is Königräc presziója, de a negyvennyolcas forradalom impresziója alatt köttetett, s mert Kossuth nélkül Magyarország nem volna az, ami lett, mert nélküle, sem szabadsága, sem szabadel- vüsége, sem alkotmányossága, sem álladalmi élete nem fejlődhetett volna ocja, ahol vagyunk! Amikor a harmincas években Deák, Kossuth s Széchenyi eszméi kezdték bevilágítani a mi setét állami életűnket, akkor a mai Magyarország csakis Kossuth eszménye s eszméje volt még, ő sokkal többet látott, s óhajtott, de a másik két hérosz meg sokkal kevesebbet! 1848. március hó 15-én indultunk el a nagy útra, ahová a liberális eszmék diadalával elértünk 1 Kossuth Lajos adta meg a lökést, csakhogy ő még nagyobb átalakulást akart, mert még tovább akarta vinni a nemzetet! S az ő általa megteremtett mesgyén, de más cél feló haladt azután Deák Ferenc és Andrássy Gyula, a mig elértek 1867-ig. Széchenyi a reménykedés, Deák a megalkuvás, Kossuth a követelés embere volt. Széchenyi hitt a jövőben, Deák bízott a békés alkuban, Kossuth pedig nem tudott engedni, s habár az ő eszméi nem tudtak diadalra jutni, mégis, a talaj meg volt munkálva, az elvetett magot kisöpörte ugyan a szélvész, de a humusz termékeny és zsíros maradt! A Kossuth által megmunkált földbe, vetett Deák és aratott Andrássy. — Kossuth már életiben a magyar történelemé volt; ő iránta már három évtizeden át kegyeletet éreztünk, s ö, az ö régi, nagy eszméinek önmaga lett ólő szobra. Deák húsvéti felirata után a Kossuth politika már csak ideál lett, és a kiegyezés óta Kossuth politikája már Kossuth kultusz lett 1 Ö felette áll, magasan ós elérhetetlenül, a mi politikai mozgalmunkon, a negyvennyolcas eszmék félistenét nem volt szabad lehozni magaslatáról! A 92 éves agg, az ö fenkölt szellemével, s az ő lángeszű tekintetével, a negyvennyolcas Kossuthnak már csak hive volt! A negyvennyolcas Kossuth régen a magyar Pantheonban foglal helyet, s az a Kossuth, aki 15 év óta leveleket ir Helfyhez, az a réginek rendit- hetlen hive csak; Világossal vége szakadt missiójának, Világossal a nagy Kossuth az ő rajongó eszméivel a történeté lett, a magyar nemzet félistenévé vált 1 Mert az a Kossuth Lajos, aki a nagy nemzeti megrázkódtatásnak megindító ereje volt, aki egy maga egy nemzetet, egy forradalmat, egy egész történelmi eseményt vezetett, az a Kossuth Világos után, miután a külföldi hatalmak segélyét nem bírta kieszközölni, megszűnt az aktuális politika alakja lenni, s lett a történeté, a nemzeté. Elvégre is az ő programmjának kardinális pontjai teljesültek: a jobbágyság felszabadítása, a népképviselet, és a szabad sajtó! Sót ez alapon volt képes Deák a kiegyeTÁRCZA. Fohász a beteg Kossuthért. Imádkozzunk a hazáért, A magyarok ász atyjáért, A ki nekünk hazát adott, S ő hazátlanul bujdosott, Ki betegen galambként nyög, S most is e honért könyörög. Szent Isten, királyi széked Körülállja magyar néped, Márciusi szent napokban Millió szív együtt dobban, Kiket széthúzott az érdek, Mind együtt hajt mostan térdet, Százezreknek egy a gyásza És Egyért eyy a fohásza. Imádkozzunk a hazáért, A magyarok ősz atyjáért, A ki nékünk hazát adott, S ő hazátlanul bujdosott, Ki betegen, galambként nyög, S most is e honért könyörög. A honért élt e hon atyja, Ez volt minden gondolotja, Most is áldva gondol rája, r Érte száll végső imája. 0 miértünk, mi érette Küldünk fohászt az egekre : Enyhítsd Isten, nagy fájdalmát, Add meg kívánt nyugodalmát, Kegyelmedből ért nagy időt, Most is kegyelmed védje őt! Imádkozzunk a hazáért, A Magyarok ősz atyjáért, A ki nékünk hazát adott, S ő hazátlanul bujdosott, Ki betegen, galambként nyög, S most is e honért könyörög. E hazát Árpád szerzetté, De szabaddá Kossuth tette; Szent honától élt ő távol, De lelke ide világot; Mikor ránk borult éjjelünk, Tüzoszlopként ő volt velünk. Az erő, a remény, vigasz : 0 volt, csak ő, a. hű; igaz, S mindig ő lesz és ő marad, Ha pihen is a föld alatt Nem hal ő meg, megdicsőül, Láng lelke itt lesz, vezérül, Velünk jár, mint hazánk őre, Némán, és igy szól: előre! Megoldódik dermedt karja, S áldva tárul a magyarra; Porai lesznek csillagok, S mind honszerelemként ragyog, Magasan a magyar-égen, S lent a magyarok szivében. Imádkozunk a hazáért, A magyarok ősz atyjáért, A ki nékünk hazát adott, S ő hazátlanul bujdosott, Ki betegen, galambként nyög, S most is e honért könyörög. Szent Isten, királyi széked Körülállja magyar néped: Tekints a te betegedre, Tekints a te hű népedre! Gyászba borult Magyarország, Oh fordítsd ránk fényes orczád, Szüntesd a mi siralmunkat, S áldd meg elárvult honunkat! Sántha Károly.
