Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-02 / 36. szám

2. TOLNAVARMEGYE. dések sikeres megoldásánál nagy megfon­toltságra, körültekintésre, szakértelemre, — hasznos tapasztalatokra, a politikai és so- ciális tudományok gazdag ismeretére . van szükség. Mi várunk és bízunk. —.— VÁRMEGYE. — A szegzárdi szőlészeti és kertészeti tan­folyam felügyelő bizottságába a földmivelési mi­niszter kinevezte : a) a vármegye alispánjának ja­vaslatára : Dr. Szigeth Gábort a bizottság elnökévé, Steinekker Ferencet, Totth Ödönt és Jeszenszky Andort továbbá b) Szegzárd község képviselő-tes­tületének javaslatára: Dr. Kramolin Emilt, Takler Józsefet, Zsigmond Ferencet és Boross Gyulát. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtár­gyalásra kitűzött bűnügyek: 1894. évi szeptember hó 4-én. G. Szabó János, Márton Kovács János, Haran­gozó L. János, Máté György és Puskás József ellen lopás miatt. Gulyás Istvánná ellen hatíság elleni erőszak miatt. Grizer József, Grizer Józsefné és Vácz Ferenc ellen okirat hamisítás miatt. 1894. évi szeptember hó 6-án. Sógor Ferenc és Mráz János ellen súlyos testi sértés miatt. Flesch Ignác ellen csalárd bukás miatt. Antal Péter ellen sikkasztás miatt. Molnár István ellen súlyos testi sérsés miátt. Hirek. — Széchenyi Sándor gróf főispán augusztus 29-étő! 31-ig városunkban időzött. 80-án elnökölt a vármegyei fegyelmi választmány ülésén. Pár nap múlva Liptómegyébe utazik, hogy a Krivánhegyen végbemenő nagy zergevadászaton részt vegyen. — Személyi hir. Murai és köröstarcsai Török Ferenc altábornagy, csendőrségi főfelügyelő, a hon­védelmi minisztérium 16-ik ügyosztályának vezetője, augusztus 30. és 31-én a vármegye területén több örsöt s a helyi csendőrörs s szakasz parancsnok­ságot megszemlélte és a tapasztalatok felett meg­elégedését nyilvánította. — Tiszteletbeli tiszti ügyész és főszolga­bíró. Gróf Széchenyi Sándor, vármegyénk főispánja dr. Kiss Ernő tamásii ügyvédet tiszteletbeli tiszti ügyésszé ; Nunkovich Ferenc földbirtokos, volt vár­megyei aljegyzőt pedig tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezte ki. — Esküvő. Vettük a következő családi értesí­tést. A vőlegény részéről: Gyulai Goal Gusztáv és neje báró Pöck Szidónia örömmel jelentik, fiuk gyU. lai Goal István cs. és kir. kamarás és foldmivelés- ügyi m. kir. ministeri segédfogalmazónak nagyje- szeni báró Jeszenszky Ilmával, néhai nagyjeszeni báró Jeszenszky János és neje, liptószentiványi Szent- Iványi Ilona leányával történendő egybekelését. — Az esketési szertartás folyó évi augusztus hó 29-én délután Ya^ órakor Budapesten az egyetemi temp­lomban tartatik meg. — Büssü, 1894. augusztus havában. — A menyasszony részéről: Nagyjeszeni báró Jeszenszky J4dos özvegye, liptószentiváni Szent- Iványi Ilona örömmel jelenti leányának, báró Je- szenszky Ilmának, gyulai Goal István cs. és kir. kamarás és földmivelésügyi m. kir. ministeriumi segédfogalmazóval, gyulai Gaal Gusztáv és neje Pöck Szidónia fiával történendő egybekelését. Az esketési szertartás folyó évi augusztus 29-én dél­után Va^ órakor Budapesten az egyetemi temp­lomban tartatik meg. Felső-Hidvóg, 1894. augusz­tus havában. — Kinevezés. Vértess Józsefet a szegzárdi pol­gári iskola tanárát, lapunk jeles tollú belmunka- társát, a székesfehérvári államilag segélyezett vá­rosi kereskedelmi akadémiához nevezték ki rendes tanárrá, kinek körünkből való távozását olvasóink velünk együtt bizonyára őszintén sajnálják. Távozó ' munkatársunk, bár alig egy tanéven át időzött Szegzárdon, a legjobb emléket hagyja maga után mindazoknál, kik őt ismerték. Szerencse kisérje uj otthonába. — Bíróságok köréből. Havas Jenő tamásii kir. második járásbiró uj állását folyó hó 27-én elfoglalta és évi rendes szabadságát megkezdette. Dreven Lajos kir. törvényszéki jegyző uj állását múlt hó 29-én foglalta el. — A bonyhádi kir. já­rásbíróságnál egy albirói és a szegzárdi kir. járás­bíróságnál egy aljegyzői állásra 14 napi lejárattal pályázat hirdettetett. — Hymen. Pécsy János vármegyei aljegyző folyó hó 28-án tartotta esküvőjét Illés Lujzával Illés Antal patosfai birtokos leányával. Az uj házaspár­nak a szomszéd vármegyékből megjelent nagyszámú rokonai, ismerősei és barátai fényessé és a jelen­voltak előtt emlékezetessé tették ama napot. Nász­nagyok voltak: Szegheö Gellert és Kosztka György. Nyoszolyók : Hillebrandt Mariska, Somsich Blanka és Palika grófnők, Szegheö Margit és Korván Gi­zella. Vőfélyek : ifj. Illés Antal, Mayer Gyula, Fe­jős J., Morkis K. és Gyenis Antal. — A szegzárd-báttaszéki vasút trace revíziója Spányi műszaki tanácsos vezetése mellett e hó 3-án fog megtartatni. Az en­gedélyes azon okból kérelmezte a revízió elrendelését, hogy a közigazg. bejárás már felülvizsgált és esetleg módosított tervek fe­lett rendelkezhessék. _________________1894. szeptember 2. jól szervezett kultur harc, habár rövid időre, rettenetes fordulatokat ne eredményezhetne. Ott van például az a, hála Isten, elenyésző ki­sebbség, mely a „Magyar Állam“-nak her­cegprímást, kormányt sárral dobáló tanait tekinti szentirásnak, ime hatalom vágyból oda jutott már, hogy a nemzetiségi izga- tókkal való nyílt paktálást is megkezdette s nem szent és sérthetetlen előtte többé a magyar királynak felséges személye sem. Ilyen elemek uralkodásra jutásában ugyan nem hiszünk, de lehetetlennek nem tartjuk, óvatosnak, felette vigyázónak kell tehát lennünk, a mikor ezt a mai épüle­tet megbolygatjuk. A községi közigazgatás államosítását, mert szükséges, vigyük ke­resztül. De az ne az alkotmányos jogok el­kobzásából álljon, hanem éppen a mai ön- kormányzati rendszer kiszélesítése s men­nél több alkotmányjogi garancia nyújtása által eszközöltessék. S például a kormány — legalább amint hírlik, más rendszert akar a kis, más rend- i szert akar a nagy községi életben alkal­mazni. Ez természetes. Miszerintünk azon­ban nem csak annyiban állna az államosí­tás, hogy kisközségekbe a kormány ne­vezné ki tisztviselőit s a nagy községek pedig — bár megfelelő reformok alkalmazása mellett — saját zsebükből és embereikkel végeztetnék továbbra is a közigazgatási teen­dőket. A községi közigazgatást meg kellene elsősorban szabadítani a reá rakott elvisel- hetlen tehertől. A jegyző működési köréből kivonni azokat a teendőket, amelyeknek el­végzése első sorban állami érdek. Hogy mást ne említsünk, az adó, katona ügyet teljesen a felelősség mellett kinevezett állami tisztviselőkkel végeztetni, a község jegyzőjét megtenni a község első tisztviselőjének, ren­dezni, felemelni fizetését, qualifíkációját s szóval nem végeztetni veie mást, csak azt, a mi a szoros értelemben vett községi és vármegyei közigazgatás körébe vág. így az­tán, ha nem is lenne egyszerre jó, de bi­zonyára lenne jobb közigazgatásunk. Ennyit találtunk ez alkalommal szük­ségesnek — a kormány államosítási ter­veire vonatkozólag elmondani. — Cikkün­ket azzal fejezzük be, hogy e fontos kér­Nem haragszik, nagyságos Asszonyom, ezért a gorombaságért ? Ha zokon is veszi, még egyszer kimondom, nagyon ostobának tartom Nagyságodat. Olyannak, a kit minden szamár bókkal ki le­het elégíteni. A ki gyerekes bámulattal és rajon­gással nézi az írókat, de azt már nem tudja meg­ítélni, hogy melyik az igazi, melyik nem. Elolvas tücsköt, bogarat. — Mégis leginkább Ohnet, Marlitt regényeit. Legkiváltkép Beniczky- néért rajong. Aztán azokért a tárcákért, a mik igy kezdődnek: Nagyságos Asszonyom 1 Végig olvassa őket, és magára veszi a meg­szólítást. Drága pénzen és sok Ízléstelenséggel be­rendez egy kis fülkét, hogy olyan legyen, mint a tárcákban. Bózsaszinü, homályos, izgató, illatos. Vékony karjai kilógnak a csipke pongyolából, de azért utánozhatatlan elegánciával viseli. Végig hever a peluche ottománon, izgató regényt vesz a kezébe, és, és — megvan elégedve magával. Nagyságos Asszonyom 1 Én nem tudom, ha létezik-e kegyed egyáltalában; de ha létezik, akkor — engedje ismételnem — nagyon ostoba. Ostoba, mert felül a frázisoknak. Talán még azt is naiv hittel olvassa, hogy ez és ez a művész ma ismét felülmúlta önmagát, s hogy ő felsége ruganyos léptekkel ment végig a perronon. Nagyságos Asszonyom, adok egy tanácsot. Je­lentse ki valamennyi lapban (a jó cél érdekében ingyen közzé teszik) az ellen, hogy minden zugtár- cairó levelekkel támadja meg. Tisztességes asszony úgy se enged meg ilyes­mit ; és nagysád ugyebár tisztességes asszony ? Jelentse ki. hogy senkinek nem adott jogot arra a bizalmaskodó szemtelenségre, ahogy ezeket a tárcákat írják. Jelentse ki, hogy torkig van már a frázisok­kal és migrént kap, ha még egy ilyent olvasnia kell. Jelentse ki, hogy a jó ízlés nevében fogja beperelni mindazt, aki banalitásait ezentúl is az ön rózsaszínű boudoirjáról és sejtető csipke pongyolá­járól meri írni. Az után, ha ugyan létezik, nagyságos Asszo­nyom, ha ugyanolyan, a minőnek az Önről irt tár­cák után képzeli az ember, azután változzék meg. Higyje el, azt a boudoirt pompássan át lehet alakítani gyerekszobának. Hogy fognak játszani, bukfencezni a siippe- dókes smyrnai szőnyegen I Öröm lesz rájuk nézni 1 A csipke pongyolát pedig szabassa fel. Elő­ször, mert az nem áll jól önnek. Másodszor, mert abból a temérdek csipkéből nagyszerűen fel lehet disziteni a bébékalapokat. Az pedig épen fölösleges, hogy Benickynóvel a kezében heverjen a puha ottománon. Nem azt mondom, hogy varrógépet állítson a kerevet helyére; de egy kis kosárka stoppoló pamuttal bizony Isten elfér valahol a sarokban. És higyje el nagyságos Asszonyom, a haris­nya stoppolás nem unalmas és nem lealázó fog­lalkozás. Émelygős tárcákat ne olvasson. Jókat is csak akkor, ha a konyhában rendben van minden, s a gyerekek megmosdottak, megfésülködtek. Akkor majd visszavonom a szavamat és nem állítom többé Nagysádról, hogy ostoba. Sőt: akkor levelet irok én is. Egy szó sem le>z benne a rózsaszínű boudoirról, az aranyos ha­jának az illatát sem fogom emlegetni, szemtelenül bizalmaskadó hangot nem talál a levelemben; de tiszteletet és hódolatot igen . Nagyságos Asszonyom, válaszszon a kettő között. Ha ugyan Nagyságod egyáltalában .létezik. Ha ugyan Nagyságod ennyire meg tudna változni. B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents