Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-20 / 21. szám

1894. május 20. TOLNAVARMEGYE. 5. — Birői vizsga. Klie Lajvs szegzárdi kir. törvényszéki aljegyző, a budapesti gyakorlati bírói vizsgáló bizottság előtt folyó hó 12-én a bírói vizs­gát sikerrel letette. — Halálozás. Puskás Simon, németkeéri jegyző e hó 16-án elhunyt. — Tűz. Fehér István faddi lakos udvarán levő félszer végében volt szalmakazala ismeretlen módon kigyult, melytől csakhamar a félszer is tü­zet fogott s a benne levő gazdasági eszközökkel együtt elégett. Biztosítva csak 80 frtig. volt Szegzárd-báttaszéki vasút. A szegzárd-báttaszéki vasút ügye ör­vendetes módon halad előre. A múlt héten Decs és Ócsény községek képviselő-testüle- tei tartottak e tárgyban gyűléseket és min­denütt igaz lelkesedéssel fogadták a vasút létesítésének eszméjét. Decs község képvi­selő-testű lete e hó 17-én tartotta meg ülé­sét. Előbb Erdős Gábor terjedelmes és szép előadásban ismertette az ügyet, majd felol­vasta az engedélyes Leopold Lajos vállal­kozó hozzájárulást kérelmező beadványát. Ezután felolvasta az elöljáróság e tárgyban tartott üléséről szóló jegyzőkönyvét. — An­nak illustrálására, hogy az elöljáróság mily helyesen fogja fel ezen közérdekű ügyet és annak bizonyítására, hogy Decs község vezetőiben, mily szellem uralkodik, egyszó­val az elöljáróság dicséretére ezennel kö­zöljük a jegyzőkönyv szószerinti szövegét: Jegyzőkönyv. Felvéve Deesen 1894. évi május hó 14-én, a létésitendő szegzárd-báttaszéki helyiérdekű vasút anyagi támogatása kérdésében tartott község elöl­járói tanácskozásról. — Jelen voltak: Kis Sándor biró elnöklete mellett, a tanács­kozásban való részvételre különösen felkért nagy- tiszteletü Bús Lajos ev. reí. lelkész ur és Baján Lajos rektor ur, továbbá Boc István II. biró, Pü- csök János, Köncöl András, T. Szól István, Dani János esküdtek és Erdős Gábor jegyző. A tanácskozás megnyitásával Erdős Gábor községi jegyző Leopold Lajos, szegzárdi lakos, épí­tési vállalkozó urnák Dees község képviselőtestüle­téhez intézett az iránti kérvényére vonatkozólag, hogy a létesítendő szegzárd-battaszéki helyi érdekű vasút Decs község részéről törzsrészvényed ellené­ben nyújtandó 80,000 forintnyi segélyben rószesit- tessók, a következőket terjeszti elő : A szegzárd-báttaszéki vasútnak a sár­közi községek és köztük Decs községének érinté­sével tervezett megépítése, az összes sárközi közsé­gekre, de legfőképen és legközvetlenebbül Decs községére különösen fontos, különösen nagyjelen­tőségű ; ennek anyagi és culturális fejlődésére ki­számíthatatlan előnyöket rejt magában és a meny­nyire a jövőbe látunk, bizton remélhetjük, bizvást elmondhatjuk, hogy a tervezett szegzárd-báttaszéki vasútvonal alapkövének letételével Decs község jö­vendő felvirágzásának alapköve szintén letétetik. Köz­ségünk lakosságánál tehat, — a közjónak helyes és kellőképpeni feltüntetése által közvéleményt, köz­elhatározást kell teremtenünk arra nézve, hogy a most kínálkozó kedvező alkalmat, még a legnagyobb áldozatok árán is, meg kell ragadni, mert azt el­szalasztani, vagy arról lemondani, egyenesen bűn volna. . , , -i Leopold Lajos építési vállalkozó urnák, mint a szegzárd-báttaszéki vasút engedményesének fent hivatolt kérvénye. Decs község képviselőtestületé­nek folyó május hó 17-én tartandó rendkívüli köz­gyűlésének első és főtárgyát kepezven, ezért az elöljáróságnak állásából kötelessége, hogy ezen nagy fontosságú ügy felett előzetesen tanácskozzék és tanácskozásának eredményeként létrejövő megálla­podásait határozati javaslat alakjában a^ képviselő­testület elé terjessze. Nevezett építkezési vállalkozó úrtól vett értesülésünk szerint a szegzárd-báttaszéki helyi érdekű vasút megvalósítása akként tervezte­tett, hogy Őcsény és Decs községe e két község kö­zötti középponton egy közös állomást kapnának es ezen kívül Pilis község részére, ennek határában, a báttaszóki alapítványi nradalöm érdekeinek figye­lembe vétele mellett egy másik állomás letesntet- nék. Ezen a községünkre nézve minden esetre nagy horderejű tervezettel szemben lakosságunknak —■ községünk jövendő nemzedékének közérdeke azt kí­vánja” hogy a követelt hozzájárulásnál, ha kell meg nagyobb áldozatok árán is, Decs községe, a képvi­selete által kijelöjendő helyen, közvetlenül a köz­ség közelében kapja meg a saját állomását. Ez előterjesztettek alapján nagytiszteletü Bús Lajos lelkész ur emelt szót és a szegzárd-báttaszéki vasútnak községünk egész jövőjére kiható nagy je­lentőségét a saját tapasztalataiból merített meggyőző adatokkal lelkes szavakban ecseteli és azon vélemé­nyének ad kifejezést, hogy azokat a jótéteménye­ket, azokat a közvetett és közvetlen hasznokat és előnyöket, melyek a szóban levő vasútnak közsé­günk érintésével v$ló megépítéséből ezen község ' minden lakosára — szegényre úgy, mint gazdagra általában kihatnak : kellőképen összegezni, kellőké­pen kidomborítani szinte lehetetlen, mert azok va­lóságban a legmagasabb reményeket is túlszár­nyalják. Hazánk nagyobb városainak és falvainak fel­lendülése, ipar és kereskedelmének emelése, kivé- telnélkül arra az időpontra vezethetők vissza, amely időpontban az illető városok és falvak közlekedési eszközeik megteremtése érdekében a maguk nagy áldozataikat meghozták. Vannak városok és községek, amelyek az ipar és kereskedelemnek, a haladás és művelődésnek előbb gócpontjai — haladásuk és fejlődésükben visszaestek, visszahanyatlottak, de a mely vissza­esésnek okai, csaknem kivétel nélkül, az előbbi köz­lekedési viszonyaik kedvezőtlen megváltoztatására vezethetők vissza. — Vannak városok és községek, amelyek közlekedési eszközeik megteremtésére a kínálkozó kedvező alkalmat — kicsinyes gondolko­zás és szűk látkörüséggel kezeikből kieresztették, később: százszoros áldozatok árán is szeretnék visz- szaszerezni, amit elszalasztottak, de már későn van, többé lehetetlen. Adná isten, hogy ez utóbb emlí­tett községeknek szomorú és sajnálatra méltó pél­dája ne teljesednék be mi rajtunk. A szegzárd-báttaszéki vasútnak községünk érin­tésével való kiépítése által községünk gazdaközön- sége minden nemű termesztmónyeit az évnek min­den szakában előnyösen értékesíthetné; a szegzárdi és báttaszéki piacokra felhasznált igás fogatok meg­takarítása által — munkaidő és munkaerőnek pénz­értékben! számbavételével ezreket és ezreket taka­rítana meg, és ezen kívül a szegényebb néposztály kenyérkeresetét, megélhetésének módját szintén hat­hatósan elősegítené. Ezek és számtalan kisebb na­gyobb hasznok és előnyök serkentenek és intenek bennünket arra, hogy a létesíteni szándékolt szeg­zárd-báttaszéki vasútvonalnak községünk közvetlen érintésével való megépítéséhez a lehető legnagyobb áldozatokat is meghozzuk. Az elöljáróság nagytiszteletü Bus Lajos lel­kész urnák a fentiekben vázolt előterjesztéseit egy­értelmű helyesléssel fogadja; azokat egyenkint és együttesen is igazolja és magáévé teszi ; a terve­zett vasútvonalnak községünk érintésével való meg­építését, községünk jövendő felvirágzásának zálo­gául tekinti és ezen elvi alapból kiindulva a fel­vetett eszme megvalósítására nézve Decs község képviselőtestületének elfogadásra és határozattá eme­lésre teljes tisztelettel a következőket ajánlja : A törvényes formák szoros megtartása és név­szerinti szavatának leadása mellett mondja ki a képviselőtestület, hogy a tervbe vett szegzárd-bátta­széki vasútnak Decs község közvetlen megérintésével való kiépítését, Decs községére nézve közérdeknek tekinti; abban Decs község anyagi és culturális fejlődésének alapköveit véli lerakatni és ezen szem­pontok által vezéreltetve, a többször említett szeg­zárd báttaszéki helyi érdekű vasút létesítéséhez a törzsrészvények éllenében kért 30,000frt segélyösz- szeg helyett, ugyancsak törzsrészvények ellenében nyújtandó 50,000 foriatot ajánl fel, de mégis az­zal a világos kikötéssel, hogy a tervbe vett vasút Decs községét közvetlenül érintse és az érintkezési ponton a község küldöttei által kijelölendő helyen Decs községe részére külön vasúti állomás létesit- tessók. Határozza el továbbá a képviselőtestület, hogy a szükségelt 50,000 forintot, a lakosságnak lehető kímélése szempontjából valamely hazai pénzintézet­től 50 évi törlesztésre (amortizátió) kölcsön veszi és a szegzárd-báttaszéki vasút építési munkájának tényleges megkezdésétől számítandó 6 hó alatt az ezen vasút megépítésére alakulandó részvénytársa­ság igazgatóságának lefizeti. Ezen nagyfontosságu határozat a törvény értelmében 30 napi határidőre közszemlére kiteendő leven, annak a lakosság ál­tali minél körülményesebb megismertetése az elöl­járóság tisztévé és feladatává lenne teendő. Ily mó­don a határozatot, mintegy a kiáltó szót mindenek megértvén, annak szellemével mindenek megbarát­kozván : a kitűzött nagy célhoz szerencsésen fogunk eljutni. Ezzel a tanácskozás befejeztetvón, a jegyző­könyv felolvastatván, lezáratott és aláíratott. Kmft. Kis Sándor biró s. k, Bocz István II. biró s. k., Dani János esküdt s. k., T. Szél István esküdt s. k.t Pücsök János esküdt s. k., Csapó Köncöl András es­küdt s. k., Erdős Gábor jegyző s. k., Bus Lajos ev. ref. lelkész s. k., Baján Lajos rektor s. k. A jegyzőkönyv felolvasása után a ja­vaslat alapos megbeszélés tárgyává tétetett és azután nagy többséggel (26, három el­len) határozatba ment, hogy Decs községe az elöljárósági javaslathoz képest, a szeg­zárd-báttaszéki vasutat 50000 frt névértékű törzsrészvény vásárlása által segélyezi. Öcsény község másnap, e hó 18-án tartotta ülését. Megelőzőleg kisebb körű ér­tekezletet tartottak, melyre való részvételre Boda Vilmos képviselő is felkéretett, ki ez ügy érdekében szivesen jelent meg és ta­nácsaival kívánta úgy a vasút mint a köz­ség érdekeit előmozdítani. — A képviselő- testület beható tanácskozás után névszerinti szavazással egyhangúlag határozott, mely törzsrészvények ellenében 20000 frt segélyt, oly kikötéssel, hogy Őcsény lehetőleg közel a községhez külön állomást kapjon, szava­zott meg. Magunk részéről csak elismerésünket fejezhetjük ki mind a két község képvise­letének, úgy mind azoknak, kik e vasút jelentőségét felfogva, annak létesítését elő- mozdítani igyekeznek. Hamis százas bankók. Körülbelül egy óv óta hol vásárokon, hol keres­kedésekben gyakran bukkantak hamis százas bankók­ra s a legszorgosabb kutatás sem volt képes azok forrásához elvezetni. A hatóságok mindent elkö­vettek, hogy a bankóhamisitók nyomára akadjanak, de mind hiába 1 Mert ha itt-ott el is csíptek vala­kit, az legfeljebb elcsukatta magát, mint péld. a múlt héten elitéit Gallai és Janszky, de társaikat el nem árulták. Ez év március 5 én azonban két eset mégis nyomra vezetett. — Ekkor ugyanis a bonyhádi vásáron Schauerman Henrikné hidasdi lakosnő és Kovács József rácmecskei lakos egy-egy tehenet adtak el s midőn a kapott ropogós százasokat fel akarták váltani, kiderült, hogy azok hamisak. De egyik sem ismerte a vevőt. Ép akkor tartott ott szemlét Buday Gyula csendőrhadnagy, szegzárdi szakaszparancsnok, ki a dolgot megtudván, rögtön hozzáfogott annak kinyomozásához. így csakhamar megtudta, hogy Schauermann Henrikné tehenét Menz Henrik kalaznói, a másikat pedig Menz Éliás nagy­tormási lakos vette meg. Alapos házkutatás alkal­mával utóbbinál az istálóban a mestergerenda alatt még 2 hamis százast találtak. Ekkor beismerték, hogy a hamisítványokat Domokos István medinai lakostól kapták, kivel ezért Regölyben jártak, a hol 100 jó írtért két hamis százast kaptak. Elmondták azt is, hogy ugyanakkor Farkas József medinai lakos is vásárolt 2 hamisítványt. Mint közvetítő pedig Pálfi Gyula, kétyi lakos szerepelt. Buday hadnagy tehát rögtön Regölybe ment, a hol 3 napig tartó házkutatás után Antal Péternél a falba befalazva egy 50 frtos mintát kőlapra vésve, az istálló tetején a nád között 6 drb teljesen uj százast, azonfölül a pénz készítéséhez szükséges nyomó-prést, gum mi-hengert, különféle itatós s sokszorosító papirt talált. Antal Péter, ki már egyizben ugyancsak pénzhamisításért vizsgálat alatt volt, beismerte, hogy a pénzt ő, János nevű fia, Bauer Ferenc nagyszokolyi, Bauer Lajos és József felsőireghi lakosok és Torma Far­kas ugyanottani gépész készítették, a százas mintát pedig Pethe József és Gombos György, felsőireghi lakosok szolgáltatták. Ennek alapján, a nyomozást mind nagyobb érdeklődéssel vezető Buday Felső- Ireghre sietett, a hol Torma Farkas, Horváth Mi­hály, és ennek leánya Eszter, és Pintér János ottani lakosoknál megtalálta a százas és ötvenes lemezeket, az ezeknek szorítására szükséges faprést, 2 lemezt, melyek egyikére a koronáknak „Bizalmam az ősi erényben“ c. felirata, a másikon egy 5 frtos jól sikerült rajza volt. Gerencsér Gábornál pedig a földbe, méter mélységbe elásva a koronás és 20 filléres készítéséhez való nagy gépet találta meg. ' Az általuk készített százasokból egy drb el­került Kovács Elek enyingi lakoshoz, kettőt kapott Gyimóthy Mihály s László József dunaföldvári la­kosok, egyet meg Kovács István némedii lakos. A banda azonban nemcsak Tolna, hanem Baranya s Veszprém megyébe is átvitte üzelmeit, a hol a közvetítő szerepét Simon Pál nagytótfalusi lakos vitte, a ki ilyen módon Zsebe József, Geren­csér Sándor és József nagyharsányi, Konyháé Já­nos, Muth József s még többeket 50 írtjával szá­zas bankókhoz segített. — Ezeken kívül még számosán részint mint vevők, részint pedig mint közvetítők vannak a dologba keverve. Buday ösz- szesen 48 egyént tartóztatott le, mint tetteseket, kiket az elkobzott gépekkel s egyéb bűnjelekkel s 15 drb százassal, melyekhez a múlt évben kézre- keritett még 7 százas is járul, az erre illetékes budapesti kir. ügyészségnek átadott. —Ezeken kí­vül még 27-en mint bűnpártolók jelentettek fel az illetékes hatóságnál. A kitűnő szakértelemmel vezetett nyomozás alaposságáról tanúskodik még az is, hogy a múlt évben forgalomba hozott százasok forrásait is ez alkalommal fedezte fel Buday hadnagy, ki már tavaly a 70 lókötő elfogatása által oly bokros ér- , demeket szerzett közbiztonságunk körül.

Next

/
Thumbnails
Contents