Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-20 / 21. szám
TOLNA VÁRMEGYE 1894. május 20. A vármegyei tanfelügyelő közérdekű intézkedései. A népiskolai hit- és orkölcstanitás kérdésében lolnavármeyye kir. tanfelügyelője 1893. évi október hava 28-án 1854. sz. a. következően intézkedett : „Báttaszék politikai községének iskolaszéke folyó évi október hava 17 ón 43. sz. a. kelt felterjesztésével jelenti, hogy a lajvéri tanítói állomásra a pályázat kihirdetése folyó évi november 5-ikóig el van határozva. Eltekintve attól, hogy a szóban forgó jegyzőkönyv, mely sürgősségénél fogva 2 nap alatt lett volna a végrehajtás előtt jóváhagyásra hozzám felterjesziendő, még máig sem érkezett be; de figyelemmel arra, hogy a „Néptanítók Lapja“ 85. számának pályázati hirdetései közt a Báttaszék- lajvéri tanítói állomásra azon pályázati feltétel is ki van hirdetve, hogy a „megválasztandó tanító a hittant is köteles tanítani indíttatva érzem magamat, az iskolaszékkel szemben ezen ecclatáns törvénysértés, jogainak és kötelességeinek nem ismerése, az egyházi hatóságok hatáskörében történt helytelen és indokolatlan belenyúlása miatt Bátta- szék községének elöljárósága utján roszalásomnak kifejezést adni. — Az iskolaszék hivatali vétségét az is súlyosítja, hogy már folyó év szeptember 20-án 1667! sz. a. kelt leiratommal tiltottam el az egyházi hatóság és az egyházközség ügykörébe tartozó kérdések tárgyalásától; de ezúttal a fegyelmi eljárás megindittatásától el kívánok tekinteni, azonban szigorúan utasítom az iskolaszéket, hogy a pályázati hirdetés helyreigazítása iránt azonnal intézkedjék. Fokozza az iskolaszék hivatali vétségét az, hogy — jóllehet Magyarországou hétféle bevett vallás van — mégis általános vallástanitásnak kötelezettségét hirdeti s igy a vallásfelekezetek közt fennálló békességes viszonyt akarja — szívesen hiszem el, hogy a dolgok nem ismeréséből, de minden esetre szándékos félrevezetésből kifolyólag — megbolygatni a nélkül, hogy az elvek fontosságát mérlegelni képes volna. Mert bár a protestáns és izraelita vallási tételek oktatására a hitközség adhat megbízást; — egészen másként áll a dolog a római katholikus vallásuaknál, hol nem a bátta- széki községi iskolaszék, de még nem is a bátta- széki rom. kath. hitközség, hanem egyedül és kizárólag az egyházmegye főpásztora, jelen esetben a pécsi püspök ur ő excellentiája, adhatja meg r. kath. vallásu embernek a vocatiót, hiványt, felhatalmazást, ha megérdemli, és csakis a püspök állíthatja az ekkép meghatalmazást nyert világi ka- tholikust épen úgy a kerületi esperes felügyelete alá, miut állította a plébánosokat és segédlelkésze- kel. — E mellett akár protestáns, akár izraelita, akár katholikus vallástanitásról van szó, azt, hogy a községi iskolaszék által megválasztott és a közig, bizottság által megerősített tanítónak szabad-e valamely hitfelekezet vallását tanítani a vezetésére bízott iskolában : csakis a vármegye közig, bizottsága engedheti meg azon esetben, ha a vallás tanításra a protestáns es izraelita hivő az ő hitközségétől megbízatást nyert, a rom. kath. világi ember pedig beigazolja; hogy főpásztora neki vallástanitásra vocatiót (felhatalmazást) adott. Mindkét esetben ezen, felül a közig, bizottsági engedély még attól is függs ha váljon a felekezet vagy hitközség a vallás- ó- erkölcsian tanítása érdekében az illető külön díjazására nézve szerződéses viszonyba lépett-e a felhatalmazottal, illetve megbízottal ? Ezért kell az is, kolaszéknek a vallástanitisra vonatkozó határozatát semmisnek kijelentenem. (Az iskolaszéknek utasításai 44. §-ánál fogva más jussa és kötelessége a vallástanitás körül nincs annál, hogy a hitközséget, ill. a lelkészt a vallástan gondozására felhívja, mely felhívás sikertelenségének esetén a kir. tanfelügyelőhöz köteles jelentést tenni. Csakis enynyi a teendője a községi iskelaszéknek a vallástanitás körül.) Miről Báttaszók községének elöljáróságát kézbesítés és a vétivnek 3 nap alatti felterjesztése céljából végzésileg értesitem.“ A felekezeti és iskolavagyon fogalmának értelmezése ügyében Tolnavármegye kir. tanfelügyelője 1893. évi november 17-én 2096. sz. a. kelt következő „jóváhagyási záradékot“ vezette községi iskolaszéki jegyzőkönyvre: „A báttaszéki községi iskolaszék folyó évi nov. 12-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyv 1. ponlu határozatát, mint téves előfeltételeken alapulót, fel- függesztendőnek találtam. E határozat tehát érvénytelen s nem hajtható végre. Indokok: 1. Jóllehet a báttaszéki régi iskolaépület telekkönyvileg „róm. kath. iskolának“ van jelezve: ebből nem következik az, hogy az épület maga, mind szintén az iskola is, a polgári község tulajdona ne legyen. Ellenkezőleg: mikor az 1868. évi 38. t. c. meghozatala után a tulajdonjogi kérdés döntés alá került: a báttaszéki polgári község ebbeli tulajdonáról nem csak nem mondott le, hanem a köztörvényhatósági bizottság és az állami kormányzat a polgári községnek ezen tulajdonjogát teljes épségében fentar- totta; ezen alapon került az iskolaépület maga, mindszintén az iskola teljes vezetése a községi is kolaszék hatósága alá. S ha e tekintetben valamely iskolaszéki tag vagy a tagok összessége a reájuk bízott vagyont hűtlenül vagy könynyelműen kezeiik: . _&____________________ _____________ el lenük a vagyoni felelősség lesz kimondandó, de egyúttal fegyelmi vizsgálat alá is vonandók lesznek. 2. Nem tekiuthető az iskolai vágyén felekezeti tulajdonnak, azért sem, mert a rom. kath. egyházat maga az egyház sem ismeri el felekezetnek, hanem azt az egyedül üdvözítő egyháznak vallván, felekezetekül csakis az a katholikus keresztényeket tekinti. 3. Mikor a Magyarállam az 1848. ill. 1868-ik év előtt katholikus állam volt s a katholikus vallást uralkodó államvallásnak jelentette ki: akkor valamenynyi intézménye (tehát ezen katholikus állam parancsából létesült népiskola is) katholikus intézménynek tekintetett. Mióta azonban az állam elvesztette katholikus jellegét: egyúttal elvesztette azt általa létesült nyilvános iskola is. (Ez conse- quentiája az 1868. évi 38. t. c. 25. §-ának s az egész törvény szellemének !) Azóta Báttaszéken is sem a commuuitás, sem az általa felállított és fen- tartott iskola nem tartozik az egyházi szervezetbe; igy tehát a vagyon sem confískálható az egyház részére. 4. A kalholikusoknak nem lévén egyházi autonómiájuk: vagyonnal sem bírnak még. A mi egyházvagyon van, az a püspököké, káptalanoké, társulatoké, templomoké. Így van tudtommal a báttaszéki rom. kath. templomnak is vagyona, melyet a nemrég alakult hitközségnek és tanácsnak kezelése alá adni, ha a templomépitési bizottság ennek átadására hajlandó, minden kétséget kizárólag lehetséges. — A polgári község vagyonát ellenben a hitközség nem tulajdoníthatja el. Végül 5. Az iskólaszéki tagok a polgári községnek lévén kiküldöttjei : a községi iskolaszék nincsen feljogosítva az egyházat és hitközséget illető ügyekben határozni. S ha van iskolaszéki tag, ki lelkiismeretével ezt a törvényes állapotot nem egyezteti öszsze: az köszönjön le s váljon ki oly testületből, mely a polgári község érdekeit van hivatva szolgálni a község tulajdonát képező iskola ügyeinek emelése és felvirágoztatása által. És ha tévedésből a polgári község vagyona helytelenül van bekebelezve „rom. kath.“ jelzővel: akkor az iskolaszékre azon kötelesség hárul, hogy e tudatlanságból vagy célzatosságból eredő tévedést igazítsa helyre. Ezen okokból nem lehetett jóváhagyni a 3-ik sorszámú tanítói állomásra vonatkozó dijjlevelet sem, melynek b) pontja az eddig fennállott tényleges viszonyoknak megfelelő leg módosítandó.“ (Értelmezésül: „A létező felekezeti népiskolák községivé alakítása vagy felekezetiül fentartása fölött határozni mindig az iskola tulajdonosa van jogosítva. [Vallás- és közokt. miniszteri rendelet 1869. évi nov. 11-ón 21717. sz. a.] Az egyházi hatóság beleegyezése a község vagyona kérdésében nem szükséges, mert a birtok megvásárlásához vagy fentartásához mivel sem járult.“ [Kir. tábla 1878, évi marc. 4-én 55761. sz. a. kelt döntvénye] „Ugyanegy felekezetű lakosok többsége dönt a vagyon tulajdonjoga fölött. Ha azonban az egyetem- leges község pénztára, tehát a polgári község vagyona, s nem a felekezeti hívek adakozása képezte alapját a szerzésnek, építésnek: akkor a tulajdonjog az 1673. évi március 2-án 4049. sz. a. kelt vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet szerónt a polgári községé.) r|LL JÓZSEF, kir. tanfelügyelő. IRODALOM. ZENE. — Előfizetési felhívás dr. Silberstein Ötvös Adolf válogatott munkáira. Hazai íróink sorában, akik két nyelven is utat találnak közönségünkhöz, dr. Silberstein Ötvös Adolf a legelőkelőbb helyet foglalja el. Magasan álló kritikai őrszemként hirdeti a külfölduek azokat a nagy szellemi mozgalmakat, melyek hazánkban időnkint megindulnak s ugyanakkor száz és száz cikkelyben ismerteti meg velünk a fáradhatatlan iró a négy folyam országának határain kívül buzgó szellemi életet. Két irányban messzire nézve és messzire látva dr. Silberstein Ötvös Adolf a Pester Lloydban és másuutt írott tanulmányaival ilyenformán teljes képet adott azokról az áramlatokról és ellenáramlatokróJ, amelyek az utolsó húsz esztendő szellemi életét mozgatták. De ez a kép eddig körképhez hasonlított, amelynek egyes részei — bármilyen gazdagok voltak színben, fényesek stílben és csodálatosak szellemben — elfutottak a néző szemei előtt és nem vésődhettek elég mélyen szivébe. Yajmi gyakran felhangzott tehát a kívánság, hogy ezt a képet hozzá méltó, egységes keretbe foglalják. Ennek a kívánságnak óhajt most eleget tenni az alulírott nyomdai vállalat, midőn dr. Silberstein Ötvös Adolf válogatott tárcáit és tanulmányait rendezi sajtó alá. Ahhoz a kettős irányú munkássághoz képest, amelyet ez a gazdag és finom szellem kifejt, akit hivatása a német nyelvhez köt, mig szive gyakran visszahúzza magyar anyanyelvóhez, munkáinak hat kötetre tervezett kiadása is kettősnyelvü lesz. A két kötetnyi magyar dolgozatok felét eredeti dramaturgiai' és aesthetikai tanulmányok teszik, amelyek még az irodalomnak ebben a gazdag országában is hézagot fognak pótolni, mig a második Aristoteles Poétikájának fényes kommentárral kísért magyar fordítását — egy valóban kiváló fontosságú tudományos munkát — fogja tartalmazni. Ez a két kötet „Dramaturgiai dolgozatok“ gyűjtőcímmel jelenik meg és ára 4 forint lesz. SZERKESZTŐI POSTA. — Végh József urnák Felső-lregh. Az ön által szellőztetett ügy nem bir olyan fontossággal, hogy aira ismételve visszatérhetnénk. - A beküldött nyilatkozatot legfeljebb a „Nyílttériben közölhetnek. O abona árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza őszre 7 00, 7-02. Tengeri 1894. máj.—jun. 473., 4 fö. Zab őszre, 5’70.. 5‘75. ____________ 11 i Sze gzárdról indul reggel 7 óra 35 perekor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 óra 15 perekor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 30 perckor. Szegzárdról indul délelőtt 12 óra 02 perckor, Budapestre érkezik délután 7 óra 15 peiokor. Budapestről indul délután 2 óra 20 peiykor, Budapestről indul éjjeli 10 órakor, j Szegzárdra érkezik reggel 5 orakor. Mohácsra ékezik délelőtt 8 órakor. Mohácsról indul 7 órakor este. Szegzárdra érkezik éjjel 10 óra 40 perckor. Budapestre reggeli 8 óra 30 perckor. Érvényes május l-től a további intézkedésig. N Y I L T T É R. A legkitűnőbb szerkezetű, könnyen kezelhető legtartósabb és igy legolcsóbb „HUNGÁRIA“ (1275. i-5.) permetező gép IS forintért továbbá valódi jegeces „Azurin,“ „Réz- gálic,“ „szóda“ és I-a Raffia Háncs legjutányosabban kapható Salamon Testvérek kereskedésében Szegzárdon. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 789. sz./v. 1894. Árverési hirdetmény. Alulírott kir. bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróságnak 10093/1893. sz. a. kelt végzése folytán dr. SpányL Leó ügyvéd által képviselt Hahn Adolf javára Grosz József Fráy szegzárdi lakos ellen 300 írt, s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 700 írtra becsült lovak, kocsikból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi- kir. járásbíróságnak 3656/1894. sz. végzése folytán 100 frt tőkekövetelés, és 800 frt utáu 1892. évi szeptember hó 25. napjától járó 6%-os kamatai és eddig összesen 6 frt biróilag már megállapított költségek erejéig Szegzárdon, az alperes lakásán leendő eszközlésére 1894. évi május 23. napjának délutáni 3 órája ha táridőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX t. c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Szegzárdon, 1894. évi május hó 4-ik napján. Tótla. Ignác, kir. járásbírósági végrehajtó. 578. sz./v. 1894. Ai •verési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbiróság 1893. évi 13158. számú végzése következtében dr. Leopold Kornél ügyvéd által képviselt Wileroy és Bock cég javára BERGER VILMOS tolnai lakos ellen 216 45 márka, s jár. erejéig foganatosított biztosítási végrehajtás utján lefoglalt és 562 frt 10 krra becsült lámpák, tükrök, képék, poreellán és cserépedényekből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. jbiróság 814. 1894. számú végzése folytán 216 45 márka tőkekövetelés ennek 1892. évi december hó 30. napjától jaró 6%-bos kamatai és eddig összesen 41 frt 70 krban biróilag már megállapított költségek erejéig Tolnán végrehajtást szenvedett üzletében leendő eszközlésére 1894. évi m á j u s hó 31-ének délutáni 2 órája határidőül kitüzetik s ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésenaz 1881. évi LX. törvénycikk 107. §-a érte'méhen a legtöbbet Ígérőnek beosáron alul is eladatni fognak. Kelt Szegzárdon, 1894. évi május hó 16. Tótit Ignác, kir. járásbirósági végrehajtó.
