Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-20 / 21. szám

TOLNAVARMEGYE,

1894. május 20.

4.

a rokonszenves igazgatót nagyon sajnáljuk ós hisz szűk, hogyha őszi, vagy téli időszakban jön njo gint Szegzárdra, az ezúttal szenvedett csorbát k. fogja pótolni.

Úgy halljuk, hogy Polgár a városi képviselő testülethez kérvényt intézett, a melyben kérte a teremdíjak elengedését, illetve a fizetett díjaknak visszatérítését. — Ezen kérelmét nagyon méltányosnak tartjuk és reméljük, hogy az meghallgatásra fog találni. Utóvégre is a városnak is szabad kulturális célokra némi áldozatokat hozni, példa rá az országban akárhány Szegzárdnál is kisebb város, a hol ingyen színházat (termet) világítást, fűtést és egyéb subvenciót kapnak a színészek. — Szegzárd tehát megtehet annyit, hogy a teremért fizetett 5 frt díjat visszaadja annak az igazgatónak, a kinek igen sok estén alig volt 5 frt tiszta jövedelme

______________________________________

Hi

rek.

— Bethlen András gróf földmivelésügyi miniszter tegnap délután tanulmányútra vármegyénkbe érkezett, első sorban Kajdacsot tekinti meg, a hol S/stankoványszky János nagybirtokos vendége leend. — Kajdacsról ma reggel Zombára megy át, hogy megtekintse a „Toluamegyei gazd. egylet“ által rendezendő tehén- és üsző-díjazást. Zombáról pedig Lengyelbe, Apponyi Sándor grófhoz utazik. A minisztert Széchenyi Sándor gróf főispán ós Simont- sits Béla alispán kisérik útjában.

— Adomány. Méltóságos Gróf Széchényi Sándor ur, vármegyénk nagyrabecsült főispánja, a nagydoroghi izr. hitközségben építendő uj imaházat, építő anyag u. m. tégla stb. adományozása ál, tál kegyeskedett segélyezni, amit azzal tesz közzé a fentjelzett hitközség tanácsa, hogy mély háláját s forró köszönetét nyilvánítja ő méltóságának eme kegyes adományáért.

— A győr—Veszprém—dombóvári vasút engedélyező tárgyalását e hónap 12-én tartották meg Reiszig Ede államtitkár elnöklete alatt a kereskedelemügyi minisztériumban. Az engedélyező- ós épitő föltételeket véglegesen megállapították ós igy a kétszáz kilométer hosszú tranzverzális vasút a megvalósulás elé ért. A vonal főleg arra lesz hivatva, hogy a forgalmat az ország északi és déli irányában a legrövidebb utón közvetítse ós még nagyobb fontosságot nyer a tervezett komárom-ór- sekujvári, továbbá a szent-lőrinc-nasitzi ós baja- báttaszéki vonalok kiépítésével. -Az építés föltételeit s az üzem berendezést másodrangu vasutaknak megfelelően állapították meg és igy a vonatok negyven kilóra éter menetsebesseéggel fognak haladni. Tervben van, hogy az egész vonal üzeme az államvasutakra bizassók, ós hogy az egész vonalon a Magyar államvasutak személy- ós áru-tarifája alkalmaztassák. Veszprém városának helyi érdeke, amely geográfiái helyzeténél fogva a tranzverzális vonalba direkte nem volt beilleszthető, a kereskedőim miniszter intézkedéseivel olykópp elégitődik ki, hogy külön összeköttetéssel négyféle irányban: Győr, Bpest, Dombóvár, Grác féle direkt csatlakozást kap mérsékelt díjtételekkel. A Dunántúl s különösen a közvetlenül érdekelt Győr, Veszprém, Tolnamegyék ég a Bakony hegységen átvezető vasút megnyitását az ezredéves ünnepség sorrendjébe fogják fölvenni. — Tolna megyét illetőleg tudathatjuk hogy Tamási vonatott bele véglegesen a fővonalba, és az ireghi érdekeltség kielégítésére egy tamási — ireghi összeköttetés helyeztetett kilátásba az esetre, ha ezt az érdekeltség maga részéről is támogatni hajlandó leend.

— A szegzárdi dalárda is részt vett a fiumei dalárversenyen, ós ha díjat nem nyert is, mégis tisztességesen megállta helyét, úgy hogy a kormányzó figyelmét is felkeltette. Azonkívül énekelt a dalárda Abbáziában is, a hol szintén tetszett a hallgatóságnak. Csak szorgalmas tanulást és kitartást kívánunk dalárainknak, igy könnyű lesz a régi dicsőséget ismét felújítani.

— Zöldótási tanfolyam tartatik a helybeli amerikai szőlő-telepeken a folyó hó 28—29—30 81-ik napjain. A tanfolyam díjtalan ós minden érdeklődő részlvehet benne. — Nits István szol. és bor. felügyelő.

— Kölcsey és á főrendiház. A főrendiház m. heti sikere alkalmából talán érdekes lesz leírni, hogyan gondolkoztak e felett az intézmény felett már 60 évvel ez előtt. Kölcsey Ferenc u. i. 1833. május 21-én egyik országgyűlési beszédében a következőket mondta : Azon tisztelet, mellyel küldőim utasítása iránt viseltetni tartozom, parancsolja kinyilatkoztatnom, mennyire nem vagyok a főrendi válasszal megelégedve. Ha a tizenkilencedik század felvilágosodása, ha az országos népesség harmadrészének nyugalma a főrendek előtt elég fontosak nem valának, de az egész ország nyilván kijelentett akaratja a törvény szabad kéj szerint történt magyarázhatja, a békepontok nem tartása — oly tárgyak, mik minden hazafihoz szokatlan érdekkel szólnak. S ugyanezért nem lehet fájdalom nélkül szemlélnünk, hogy a főrendek ily fontos tárgyat egyoldalúig vettek, hogy azt úgy látszanak tekinteni, mint felekezeti ügyet, holott ennél a nemzetet kö- zelebben érdeklő kérdés nehezen foroghat fenn. Nemzet hozta a törvényt és kötelessége is azt oltalmazni, vér ömlött a békekötésekért, s azokat elődeink iránti hálátlanság s merném mondani, vórárulás vétke nélkül semmivé tétetni nem hagyhatjuk, s midőn a törvényhatóságok hasonlatlan többsége az ügyet kivitatni kívánja, mi leszen, ha a nemzeti óhajtás kevesek ellenkezése által sikertelenné tétetik ? De mi leszen ez utón országgyűlési tanácskozásainkból is. Ezt kivánja-e a két tábla közti tanácskozás természete ? ezt hozza e a magával a tekintet, mit a nemzet, melynek képét viseljük, bizonyosan órdemlett ? Ez tek. rendek lenézés, ez magyarul mondva megvetés, s mi megvetést a képviselő táblán nem szenvedhetünk anélkül, hogy küldőink ellen bűnt ne követnénk el. S valóban, ha a főrendek egyezéseket továbbra is megtagadják, nem fogja hinni a maradók, hogy a két tábla tagjai ugyanazon idő, ugyanazon világosságterjesztő század emberei valának. De talán meggondolják magokat s meggondolják, mikópen oly ügy forog vitatás alatt, mely bár most elnyomatik, elébb-utóbb maga-magát togja kivívni. így lószen tek. rendek! Mert ha előbb nem, a mi sírjainkon, s előttünk elhunyt küzdők sírjaikon támad fel a kérlelhetlen Nemezis.

— Hymen. Friedmann S. Mór, a Friedmann Miksa ós fia újvidéki cég társtulajdonosa, eljegyezte Freund Emma kisasszonyt, Freund Armin paksi nagykereskedő ós nagybérlő leányát. — Engel Frigyes Kölesdről, Spitzer Sándor kölesdi fakereskedő üzletvezetője, eljegyezte Mittelmann Róza kisasz- szonyt, Mittelmann Simon suttói (Turócmegye) kereskedő leányát.

— A Szegzárdon felállítandó 3 állandó menház vezetőnői dijázását a vármegyei közigazgatási bizottsága folyó hó 15-ón tartott gyűlésén, mellőzve a város által megállapított 120 frtnyi évi fizetést, 240 írtban állapította meg s utasította az iskolaszéket. hogy ezen állomások betöltéséről 15 napon belül gondoskodjék. Az iskolaszék múlt gyűlésén a nyílt pályázat mellőzésével határozatot hozott, hogy a helybeli illetőséggel és képesítéssel biró egyének körözvény által felhivassanak kérvényeik beterjesztésére. E kérvények az iskolaszék elnöke vagy jegyzőjénél nyújtandók be. A választás a jövő hét valamelyik napján tartandó iskolaszéki gyűlésen lesz megejtendő.

— A szegzárdi Ferenc közkórház továbbépítését legközelebb megkezdik. A megvásárolt telkeken levő épületeket már javában bontják. S ha az uj épület készen fog állani, Szegzárdnak oly kórháza lesz, a minővel kevés megye székhelye dicsekedhetik széles Magyarországon.

— A szegzárdi főutcát átszelő Séd-patak vashidjának a 2 gyalogjárója azutóbbi időben oly rozzant állapotba jutott, hogy az ember gondolkozóba esett, mikor úgy végig ment rajta, a hogy a láb alatt inogtak. Az egyes deszkadarabok meglehetősen ki voltak kopva, a karfák teljesen korhadtan, darabokban lógtak s az egész azt a benyomást tette az emberre, hogy igen közel lehet az az időpont, mikor az egész faalkotmány egy hirtelen roppanással lerogy, talán mikor legtöbben járnak rajta. Ezt végre belátta a városi hatóság is, ós úgy a hogy valamennyire helyreállittatta.

— A szegzárdi keresk. egylet választmánya folyó hó 17 én ülést tartott, mely alkalommal uj tagul felvétetett: Tóth Ignác. Elhatároztatott egy a vámerdöben személyenkiuti 50 kr belóptidij mellett tartandó majális rendezése, melyen a tagok által meghívott vendégek is részt vehetnek. A mulatság megtartási ideje kedvező időjárás mellett jövő vasárnapra határoztatott.

— A sebes hajtás, ugylátszik, még mindig privát passiója sok szegzárdi kocsisnak, s hogy az erre vonatkozó tilalom még mindig csak nőtt ma- laszt. A napokban is 2 szegzárdi kocsis, vagy talán polgáremberek, egymást el akarván kerülni, örült vágtatásssal hajtattak a főutcán végig. A lovakról csakúgy csörgött a hab, de azért ők egyie osto- rozták azokat. — S ilyenkor nincs rendőr sehol, vagy ha van is ? Bizony nem tartóztatja okét kedvteléseikben. Szerencse, hogy a nagy zörgésre mindenki idejekorán kisiethetett az utjokbol, úgy hogy semmi baj nem történt. De ha ez olyankor történik, mikor a gyermekek iskolából, óvodából jönnek? Rendezett tanácsú város, jöjjön el a te országod 1

— A szegzárdi községi jégverem. Egy miniszteri rendelet tudvalevőleg kötelességévé teszi a községeknek, hogy betegeik számára községi jégvermet tartsanak fenn. Szegzárd is rendezett be természetesen ilyen jégvermet, de az elöljáróság utóbb jónak látta bérbe adni Liszbauer mészárosnak, ki azt saját költségén jéggel tele hordatta s rendszeresen használja. Vagy 10 nappal ezelőtt Komáromy Gyula dr., községi orvos, szokás szerint a községi jégvermet megakarván vizsgálni, az ajtó felnyitásakor majd elájult, oly rossz szag tódult ki abból. Az orvos erre többeket le akart küldeni, de mind undorodva fordultak vissza. Végre a gyep mestert hivatta el, ki lemenve, rothadt husdarabokat hozott fel a jégről, melyeket hihetőleg benn feledtek. Az orvos erre jelentést tett az esetről az elöljáróságnak, egyúttal kérdést téve a mészárosnál is, ki határozottan kijelentette, hogy ő ragaszkodik bérleti jogához s csak az esetben hajlandó lemondani, ha a község neki másik, jéggel ellátott vermet ad. 10 nap múlva az orvos ismét elment az ügyet megvizsgálni, de mindent az előbbi állapotban talált; kénytelen volt tehát a felsőbb hatósághoz feljelenteni a dolgot. A mészárosnak az a kijelentése, hogy ő betegeknek kérésükre szívesen ad jeget a jégveremből, legkevésbé sem tudható be enyhítő körülményül, mert mi javára válhatik a betegnek az a jég, melyet az orvos esetleg nyelésre rendel, ha az a miazmák millióitól hemzseg s az egyik betegség helyébe más, veszélyesebbet visz a beteg testébe? Az helyén való dolog, hogy a község jövedelmei fokoztassanak, de az kellő tapintattal és körültekintéssel s ne a községi tagok egészsége rovására történjék. Reméljük, hogy ez a jégverem mizéria mielőbb orvosoltatni fog.

— A jól elhelyezett pénz. Fekete Mihály agárdi lakos egypár ökröt adott el 850 írtért s a pénzt azonnal meg is kapta. De a felesége attól félve, hogy a sok pénz nem jó helyen lesz férjénél, magához vette és tárcástul elrejtette a kemencébe. Másnap azonban kenyeret sütött s csak bevetés előtt, midőn a parazsat kihúzta s az elégett bőrtárca foszlányait megpillantotta, jutott eszébe a pénz. De már akkor jajgathatott utána.

— Gyári munkások kitüntetése. Sarg F. A. fiai és társa cs. és kir. szab. Milly gyertyák, szappan és glycerin gyára- Liesingben Bécs mellett — munkásainak éremmel való kitüntetésében öt munkás részesült, kik közül több 30 évig, a legidősebb 39 évig működött egyfolytában a gyárban. A kitüntetett gyári munkásoknak az érem az iparegylet nagygyűlésén adatott át. Az említett Milly- gyertya gyár a legrégibb gyárak egyike, s 1837. évben Ad.de Milly, a feltaláló alapította. Osztrák - Magyar-országban a glycerin-gyártást a tulajdonosok Sárg F. A. fiai és társa honosították meg és egyúttal behozták ezzel szerves összefüggésben a pipere-gyártmányokat is, mely az egész föld tekén meghonosult. Továbbá a „Margarin“, „Ceresin„ olh. gyártást is a föntemlitett gyár hozta széles forgalomba; ugyancsak ez a gyár találta fel és ismertette széles körben az előnyösen ismert „Kalo- dont“ is. Szóval a „Ka/odont“ a legegészségesebb és legtisztább fogtisztó-szer; — valamint a rMilly- gyertya\ népnyelvén tej gyertya a legkeresetebb és legelterjedtebb stearingyertya.