Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-08 / 15. szám

4.

TOLNA VÁRMEGYE.

— Miniszteri kiküldött. A magy. kir. pénzügyminiszter Lingauzr miniszteri titkárt Szegzárdra küldte, hogy a szegzárdi Duna védgát társulattal, az ártéri földek adórestituciója ügyében tárgyalásokat folytasson. A tárgyalás eredménye értesülésünk szerint az lett, hogy a védgát társulat 30000 frt adóvisszatéritóst kap, a mely összeg teljesen elég véd töltéseinek fentartására, igy ártéri adót kivetni nem kell.

— Adakozás. Wosinszky Mór szegzárdi esperes plébános a szegzárdi népkonyha javára 100 koronát adományozott. A szegények nevében köszönetét fejezi ki Simontsits Béláné, elnök.

— Színészet Szegzárdon. Polgár Károly, jelenleg a zombori városi színház igazgatója kitünően szervezett társulatával e hó 18-án városunkba érkezik és megkezdi előadásait. A társulat, mint az ottani lapok Írják, igen jó; magát Polgár igazgató urat ismerjük abból az időből, hogy Szegzárdon, mint a pozsony-temesvári társulat tagja, működött és már akkor igen szép tehetségű színész volt. Ha Polgár színtársulata megfelel a várakozásoknak, a mit remélünk, akkor hisszük is, hogy jó dolga lesz Szegzárdon, mert már évek óta nem volt valamire való társulat városunkban.

— Pályázat. A szegzárdi kir. járásbíróságnál üresedésben levő két albirói állásra 2 heti határidővel pályázat van hirdetve.

— Jegyző választás. A felső-ireghi jegyzővé választott Molnár István helyébe Tengődre, Bekö Elek választatott meg jegyzővé.

— Halálozás. Stokinger .János, városunknak köztiszteletben állott, derék polgára, e hó 1-én rövid betegség után elhunyt 73 éves korában. Temetése nagy részvét melleit ment végbe. Alig néhány hónapja, hogy Stokingernek neje meghalt, most követte őt a halálban. — Elhunytéról a következő gyászjelentést vettük: „Stokinger István, Stokinger János és neje, Müller Emilia és ezek gyermekei: Mukicza, Milike, Sanyika és Lacika; dr. Stokinger László és Stokinger Lajos, valamint testvérje és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik felejthetetlen édesatyjuk, ipa és nagyapjuk Stokinger Jánosnak rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 73-ik évében, folyó hó 1-én reggel 1/27 órakor tüdőlobban történt gyászos elhunytét. — A boldogult hült tetemei folyó hó 2-án délután 4 órakor fognak a szegzárdi alsó-sirkertben örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szentmise-áldozat pedig 3-án délelőtt 9 órakor fog a belvárosi r. kath. templomban az egek Urának bemutattatni. Szegzárd, 1894. évi április hó 1-én. Áldás és béke lebegjen hamvai felett 1“

— Helyreigazítás. Lapunk két kéttel ezelőtti számában azt irtuk, hogy városunban is vannak rokonai Kossuthnak, igy Orffy Lajos ügyvéd és Ágoston Károlynó urhölgy másod unoka testvérei Kossuth Lajos elhalt nejének, Meszlényi Teréznek.— Eme hirünket az érdekeltek óhajához képest oda módosítjuk, hogy a rokonság távolabbi, mivel Ágoston Károlyné úrnőnek testvérje: Huszár Pál, ki Orffy Lajos ügyvéd urnák anyai ágon nagybátyja volt, Kossuth Lajosnénak testvérjét bírta nőül, igy rokonságuk nem vér rokonság, de sógorság.

— Jegyzői szigorlat. E hó 3—4-én jegyzői vizsga volt. Öten nyertek képesítést: Grilnvald Gyula Kis-Tormásról, Pesthy Ferenc Uzd-Borjádról, Barna István Yadkertről, Ritter Béla Gyönkről, Komandinger Kálmán Mözsről.

— Vetélytársának gyilkosa. Czirkl Krisztina csak cselédleány volt Gyönkön, mégis ketten versengtek a kezéért. Hartenstein János, s Stosz Konrad ottani legények. Mindketten komoly szándékkal voltak iránta, s hosszabb ideig tették neki a szépet, s bár folyton unszolták, hogy nyilatkozzék végre, melyiket akarja boldogítani kezével, a leány kacérságból-e, vagy hogy igazán nem tudta még maga sem, hogy melyiket szereti jobban, a kérőket egyforma szívességgel látta, de a határozást egy s más ürügy alatt mindig ki tudta kerülni. Végre is Hartenstein megunta ezt a kétszínű játékot s a leányt jól összeszidva, otthagyta, de hogy vetélytársa ne diadalmaskodhassék felette, este megleste, mikor a lányt meglátogatni ment, utána lo- pódzott s ott a lány szemé láttára bottal úgy fejbe ütötte, hogy Stosz szörnyet halt. — A gyilkost elfogták.

— A belvárosi plébános adománya. Wosinszky Mór szegzárdi' belvárosi esperes-plébános, insteliácziója alkalmából adományozott összegéről téves adatokat közöltek a helybeli lapok. Nem 150, hanem 400 koronát adományozott jótékony célra; és pedig: a szegzárdi szegények részére 1UÖ koronát, a szegzárdi r. k. óvoda részére 100 koronát, a szegzárdi tűzoltó-egyesületnek 50 koronát, az „Egyesült szegzárd-tolnamegyei nőegylet“-nek 50 koronát, a szegzárdi népkonyha részére 100 koronát.

— Tűz. Hajdú Ferenc, lápafői lakos háza teteje kigyult és leégett. A kár meghaladja a 300 frtot. A tűz keletkezését nem sikerült kipuhatolni.

— Szenzációs gyilkosság Duna-Földvárott. Menykei Imre, Dr. Deutsch Antal duna-földvári ügyvédnek régi hű inasa múlt hó 2ö-án, vagyis husvéth hétfőjén este 7 órakor gazdája távollótóben elment hazulról és oda többé vissza nem tért. Az éjjeli őrjárat éjjel 2 órakor talált rá a cifra dol- mányu hullára, melyről az ügyvéd volt inasára azonnal ráismertek. A hulla a keéri utcán, egy árokban feküdt és a meggyilkolt orra bezúzva fején két tompa 'ütés nyomától vízben találtatott. A csendőrség rögtön megindítván a nyomozást, a talált hullától körülbelül 100 lépésnyi távolságban' lakó Meny kei Józsefhez, meggyilkolt testvérbátyjának házához indult. Utóbbi a hozz'áintózett kérdésekre ijedten csak annyit tudott yálaszolni, hogy öcscse, a meggyilkolt, este 9 óráig nála időzött és akkor tőle eltávozot. A csendőrség éber s körültekintő kutatásai azonnal felderítették a gyilkosság részleteit. Kiderült, hogy Menyhei Imrét testvér- bátyja saját házánál, a szobában gyilkolta meg és pedig akként, hogy előbb a meggyilkoltnak orrát egy tégladarabbal beütötte, mely ütés folytán utóbbi hanyatt esett, fejét a szobában levő takaróktüzhely sarkába bevágta, mire testvórbátyja őt egy kötéllel megfojtotta s mikor már gyilkos tettét végrehajtotta, egy abrakoló zsákba takarva a hullát, azt házából kivitte és az utcán letette. A csendőrség szorgos kutatás után rá akadt a gyilkos véres ruhájára, a véres abrakoló zsákra és a szobában homokkal gondosan elfedett vérfoltokra. A tettest, ki mindent beismert, nejével együtt, ki állítólag a tett végrehajtásáról mitsem tudott, mert azalatt az is- tálóban volt elfoglalva, a csendőrség azonnal letartóztatta és átadta mindkettőt a duna-földvári kir. járásbíróságnak. A gyilkos tettének indító okául azt adja elő, hogy öcscse, kinek körülbelül 300 írtjával adósa volt, őt folytonosan tartozása megfizetésével boszantotta. A gyanú mégis oda irányul, hogy a gyilkos előre megfontolt szándékból követte el tettét, mert azt, hogy a meggyilkoltnak sok megtakarított pénze van, jól tudta és hogy a gazdag örökséghez mielőbb hozzájuthasson, követte eJ gonosz tettét. A meggyilkolt hagyatékában találtatott egy 1347 írtról szóló takarékpénztári betéti könyv, ezen felül volt neki egy 400 frt értékű szőlője. A városzerte ismert, derék és hű inast gazdáján kívül számosán sajnálják. Temetésén nagyszámú résztvevő közönség volt jelen.

— Hamis százasbankók. Nem kevesebb, mint tizenhat hamis százasbankó, és huszonegy bankó- hamisitó került rövid 3 hét alatt a tolnamegyei csendőrség kezébe. Egy idő óta u. i. a tolnamegyei vásárokon a hamisbankó gyárosok feltűnő drága áron vásároltak össze a földmivelő néptől teheneket, lovakat, s azok igen megörültek, midőn a 70—80 trt értékű barmokat 100 írton eladhatták, s érte szép, újdonatúj, ropogós százast kaptak. De csakhamar elhült a vérük, midőn azt fel akarván váltani, megtudták, hogy a bankó hamis. A csendőröket az utolsó bonyhádi vásáron igy kiadott hamis százas vezette nyomra, s azóta Buday Gyula csendőrhadnagy fáradhatlanul nyomozza s fogdossa el az álpónZügyminisztereket gyártmányaikkal együtt.

— Életmentő levélhordók. Németh István, szegzárdi fazekas csütörtökön déltájban ölfát rakott fel az udvarában. De egyszer csak a magas farakás egyensúlyt vesztve, összeomlott s maga alá temette Németket. Bizonyára meg is halt volna a teher alatt, ha szerencsére 2 levélhordó véletlenül épen arra nem megy, kik Németh feleségének sególykiáltásaira odasiettek és a szerencsétlenül járt fazekast, ki több sebből vérzett, a fa alól kihúzták. De minthogy belső sérüléseket nem szenvedett, életét veszély nem fenyegeti.

— Óh szerelem, szerelem . . . Bósícs Mátyás szombathelyi illetőségű csizmadia legény, ki, Csőri Ferenc szegzárdi csizmadia mesternél volt alkalmazva, folyó hó 2-án szerelmi bánatában gyufaoldatot ivott. A méreg bevétele után a szerencsétlen fiatal ember két levelet irt. Egyiket személyesen akarta kézbesíteni szive választottjának, egy szegzárdi iparos lányának, de amint beért ennek lakásába s a lányt meglátta, e szavakkal : „Juliskám hát igazán nem szeretsz ?“ eszméletlenéi rogyott össze. A boldogtalan fiatal embert haldokolva szállították be a szegzárdi Ferenc közkórházba.

1894. április 8.

— Magyar Esti Lap“ cimen uj napilap indult meg "Budapesten Szalay Mihály ismert nevű iró szerkesztésében. A lap, mely egy párthoz sem tartozik és a mely körül a legkiválóbb hírlapírók sorakoznak, Budapesten már délután 3 órakor je- lenik meg és adatik postára, úgy, hogy legújabb és érdekes közleményeivel az összes többi lapokat megelőzi. A kiadóhivatal (Budapest Granátos-utca 2. sz.) kívánatra szívesen küld mutatványszámokat. Az előfizetési ár: vidéken egy évre 8 frt fél évre 4 frt negyedévre 2 frt és egy hóra 75 te Azon. . . |Cr*/ ' í i jl g«: nrr ítimorlonn m r I anölárii_

— Feleségének és önmagának gyilkosa. Midőn Bognár József, agárdi polgárember Fejős Katalint, ottani szegény, de tisztességes család leányát harmadik feleségül elvette, mindenki csudálkozott a nő bátorságán, kinek tudomása volt róla, hogy Bognár milyen ember és hogy összeférhetlensége által a másik két feleségét, kiknek valóságos kínzó

szelleme volt, ő kergette a halálba. S alig voltak pár hónapig együtt, az ember, ki menyasszonyának a legjózanabb életet fogadta, ismét megkezdte iszákos életmódját s kínozta, gyötörte az uj asz- szonyt is. Nem is csoda, ha az asszony, látva férje javithatlanságát, azt most husvétkor ott hagyta s visszatért szüleihez. De az embernek sehogysem tetszett ez a dolog s midőn a napokban feleségével véletlenül Tolnán találkozott, rögtön feléje szaladt és e szavakkal: „Megálmodtad-e az éjjel, hogy ma meg fogsz halni ?“ az asszonyt mellbe lőtte, ki egy jajszó nélkül összerogyott s meghalt. Azután maga ellen forditotta a fegyvert és az odasietőknek azt kiáltva: „Fogadjatok kocsit és vigyetek bennünket haza s temessetek egy sírba!“ magát is szivén lőtte. Szörnyet halt.

— Hamis tízforintosok nagy számmal vannak most forgalomban vidékünkön, melyek a pécsi hamisbankógyárból kerültek hozzánk. A hamisítványok oly tökéletesek, hogy még a gyakorlott szem sem igen tudja őket megkülönböztetni a valódiaki ól. De egy jelről még is fel lehet ismerni. A hamis tízesek keltezése május szavának az s betűje fordított alakú s inkább z-hez hasonló. Egyebekben tökéletesen hasonlók a valódiakhoz.

— Krammer Vilmos szegzárdi könyvkereskedő tollmintákat küld szét a közönségnek. A tollak jóságáról és olcsóságáról magunk is meggyőződtünk, s igy azokat különösen ajánljuk t. olvasóink becses figyelmébe.

— Az otthon és a nagyvilág. A tizenkilencedik század végének embere már nem is tartja kényelmesnek otthonát, ha nincs meg benne a nagy világ mindennapi kivonata: az újság. A nagy világnak és otthonnak nagy kibékítő munkájában nevezetes és érdekes lépéssel ment előre a Pesti Napló, mely most külön mellékletet, egy egész újságot szánt az otthon speciális érdekeinek. Ennek a mellékletnek Tűzhely körül a címe. Hiánycikkeken kívül a szezon, a divat, a konyha, a szalon, a házi kertészet, kézimunka körében felmerült legújabb eseményekről és irányzatokról ad hirt. Nagy irodalmi és pedagogai értéke van annak a rovatának, a mely egyenesen a gyermekszobának szól, s a melyben Móka bácsinak, a nagy nevű, kitűnő mesemondónak gyermekmeséi mellé gyermekjátékok leírásai,1 versikék és sok egyéb olyan kedves kis dolgok sorakoznak, a melyek nemcsak a gyermekvilág kedélyét nemesítik és gyarapítják, hanem a bennük rejlő poezissel megkapják a felnőttek lelkét is. Mindenkinek a magáét, ezt az elvet követi a Pesti Napló, mikor újabban az egyes szakkörök különleges érdekei tolmácsolásának heti mellékletet szánt. Közlekedés cimü melléklete ebben a tekintetben úttörő. A közlekedés terén fölmerülő minden uj eszmét, a forgalom terén történő minden eseményt, intézkedést, sőt még a tervezetteket is a Pesti Napló-nák Közlekedés melléklete ismerteti, megbeszéli. Nemcsak , tudósításokat közöl, hanem irányt is ad, és ezt az irányt, mint tapasztalatok bizonyítják, észreveszik és követik mértékadó helyen is. — S a Pesti Naplónak ezek a különleges érdek istiápolásának szánt mellékletei idővel gyarapodni fognak, úgy, hogy ez az újság fölöslegessé fogja tenhi a szaklapok járatását. Ezeken*a mellékleteken1^ kívül a Pesti Napló terjedelemre és tartalomra isji utolérhetetlen sokat nyújt olvasóinak. Mint föntebb mondottuk, az egész világot kivonatban. A politika és társadalom, és kiváló sorban a magyar gazdasági élet három alkotó faktorának a mezőgazdaságnak, az iparnak és kereskedelemnek hivatott szószólója a Pesti Napló, a mely lelkesedésen kivül ^laposságot tartja legfőbb küzdőerejének és ezért az alaposságért óriási áldozatokat hoz- Táviratainak, levelezéseinek és egyéb közleményei, nek költségei ak Ír mely törvényhatóság budgetjét fölemésztenék. A Pesli Napló nagy áldozatok árán elérte azt, hpgy egy sorban állhat a világlapokkal, s a magyar közönség dicsősége, hogy támogatásával ezt lehetővé tette,