Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-03-26 / 13. szám
4. ______________________________ Ap age satanás! reakció dédanyó — futok előled. Jóformán ennek a két lefotografált hölgynek udvarlására gyűlt össze ez a ritkán látott szép publikum. Csakhogy a két dáma — a hölgyek ősi szokása szerint most is megvárakoztatta magát, ké- sócskén érkeztek mindketten. Pedig, ha hamarabb jönnek sem unják meg magukat, hisz már maga a nyitány zene is elég érdekes volt. Főispánunk vette kezébe a szívhez szólás varázshegedüjét. Csakúgy havazott a szegény gerjenieknek a Bili József vármegyei kiadó által betányérozott kók- begyü bankó. Azután körbe fogózott a vendégsereg apraja- mgyja s teli tüdővel (95 ember csak bírja szusz- szál !) eldalolta az öreg Péchy bácsinak, a magyar klérus legnépszerűbb tagjának kedves nótáját: Gyere be rózsám, gyere be, Oly régen várunk idebe. Szépen beleültette az érdemes öreg urat a közigazgatási bizottság megüresedett karos székébe. S e közben mindinkább fokozódott az érdeklődés, a kíváncsiság. Mikor jön. hol késik már ? stb. A pajkos tündér leányzó bokorugró szoknyács- kájában egyre-másra szökdelte át a tárgysorozat sövény kerítését. Itt van! kiáltott végre a vármegye főjegy zője. Poetikus pennájával rögtön egy gyönyörű meleghangú szerelmes levelet intézett hozzá. A kis tündér mosolygott. Olyan hirtelen-melegség csapta meg a sziveket. A falon függő daliás alakok megelégedve tekintettek alá, — s fogadom titokban valamennyi egyet sodorintott a bajuszán. (Egy pár sóhajtozott: mert nincsen bajusza !) A sürgő-forgó imádók közül Bernrieder József egy magvas, minden sallang, cifraság nélküli beszéd kíséretében pompás csokrot nyújtott át az ünnepeknek. Volt abban a csokorban a mély tiszteletet, ragaszkodást jelképező virágokon kívül, lelkesedés „égő szerele in je“ is, pedig már a nóta is azt mondja, hogy ez nagyon szép virág. Reakció dédanyót, Bence apát vezette be, még pedig karonfogva. Nagyon kimerült volt, megviselte a körutazás, hisz befarsangolta az egész országot. Támogatni kellett, előre látható volt, hogy meg se fog tudni állani a lábán. A kegyetlen mostoha mindenekelőtt a kis Hamupipőke díszes báli csokrát irigyelte meg. Az apát ur felfogta a reverendát: ha csak ez kell! — elrohant a szónoklat babért termő mezejére virágokat szedni. Szedett is, de biz azok csak szalmavirágok voltak, pedig még sárba is begázolt értük, tele föcsögött maga is, — igyekezett hát másokhoz odadörzsölni. Mondanom sem kell, hogy a díszes szónoki szalmavirág-csokor manchettája, a Magyar Álllam kiollózott közhelyeiből került ki, — az összekötő madzagot felekezeti, faj gyülölség, türelmetlenség név alatt árulják a klerikálizmus fájdalom nagyon látogatott szatócs boltjában. Hanem megszólalt a zene: Jeszenszky József báró „szabadság, egyenlőség, testvériség“ hangzatos cim alatt egy régi elkopott klerikális indulót kintornázo tt el. De már erre csak nem táncolunk kiáltott fel dr. Schwetz Antal, a ki hires független táncos. — Nekem is van egy magyaros, szívhez szóló nótám. Be is mutatta m indjárt s zajos tetszést aratott. Most azonban ki kell esnem a tréfás hangulatból, mert B o r z s á k Endre a szegzárdi reformátusok lelkésze kezdett szónokolni, ezúttal komolyan. Életemben most láttam először Borzsákot komolynak, máskor szereti a vig, a humoros dolgokat. — Ezért leszek én is komoly. Beszédjének különösen az a része keltett óriási lelkesedést a mikor kifejtette, hogy a papnál is ez legyen a jelszó : a haza minden előtt! s aztán lehet e felől még — (vagy tán csak egyedül igy lehet!) jó lelkipásztor is. De, hogy eléggé jellemezzem beszédjét — engedje meg a tisztelt közönség, hogy egy kicsit drasztikus legyek. (Hja az apát úrtól tanultam !) Borzsák csak előkészítette Bence apát urat. — Mosdatlan kifejezéseiért egy kicsit megmosdatta, szóval szépen beszappanozta, hogy az utána következő szónokok megberetvalják. No azt hiszem e tekintetben nem is lehet senkinek panasza. Percei Dezső kardja éles volt mint egy beretva. A hova sújtott — folytonossági hiány támadt mindenütt. — Beszédje apró mozaikokból volt összerakva, a szerint a mint egyik vagy másik ál-okoskodásra kellett megfelelnie. — A vége csattant mindeniknek. Könnyedséggel, elaf ánciával vívta meg szónoki harcát. Nem túlzott. írvekkel győzött. Közbevetett szellemes, szarkasztikus megjegyzései szúrtak, mint a méh fulánkja. csíptek mint a csalán. Spiesz apát ur is kimenekült annak idején a Duna hullámaiból, de gyönge érvelése merült, elmerült az igazság megáradt patakjában. S a közönség zúgott, tapsolt, éljenzett. De Percei Dezső, mint a győztes hadvezér megállt : most most már elég, hadd fusson az ellenTÓLNA VÁRMEGYE. sóg! Nem ! nem! hogy volt! halljuk ! most kezdett még csak tombolni a nép, a tömeg. Percei Dezső helyett azonban már csak az öreg Petrich üldözte a futó ellenséget. Beszédjének első része nagy hatást tett. Magyaros alakját, gyönyörködve nézte, őszinte magyar szavait örömmel hallotta mindenki. Beszédjének második része azonban, a hol életének egy tagadhatatlan kellemetlen epizódját beszélte el, bízvást elmaradhatott volna. Hanem egyet elért a kuruc öreg ur. Reakció dédanyó eddig meg se moccant, de Petrich uram- bátyám, mint a szemfüles rendezőség azt a hölgyet, a ki nem méltó, nem illik a báli közönség — díszes társaságába — fiatalos hévvel k i t á n e o 1- tatta a nagy teremből. Erre aztán megkezdődött a szavazás. Kinek ki tetszik? — 112 en akadtak, a kik kinyilatkoztatták, hogy azonnal készek a szép tündér kisasz- szonnyal holtig tartó po 1 gári házasságra lépni, ha mindjárt papi áldás nélkül is. Amoda 53-man szavaztak. De odaengedjük a megijedt Csefkó Ferene dunaföldvári polgártársunk szavazatát is, ki először igennel, majd nagy derültség közt nemmel voksolt. Konstatálom, hogy a Paksról jelen volt két Klein József csak egyszer szavazott. Oly egyértelmű a meggyőződésük?! Vagy kisült már, hegy melyikük lett megyebizottsági tagnak megválasztva? A múlt héten még maguk sem tudták! Ezzel a gyűlés délután 4 óráig be lett re- kesztve. A szolgasereg kitárta az ablakokat. Friss, üde, szabad levegő csapott be. Oh bárcsak vele a béke is visszatérne ! VÁRMEGYE. — Személyi hir. Madarász Elemér vármegyei főjegyző április elsejétől kezdve három hónapi szabadságra megy. Mint őszinte sajnálattal veszünk róla tudomást, a főjegyző urnák egészségi állapota annyira megrongált, hogy hosszabb üdülésre és kiváltkópen pihenésre van szüksége. Kívánjuk, hogy a legfrisebb egészségben térjen majd vissza hivatalához, melynek lankadást nem ismerő szolgálatában áldozta fel egészségét. — Törvényhatósági bizottsági tagokká megválasztattak : Báttaszóken: Rüll Nándor; — T e v e 1 e n : Péchy József: — Dombóváron: dr. Madarász István ; — N.-D o r o g h o n : Sárvári István, Kurcz István, Tomka Gusztáv és az elhunyt Forster Ferenc helyére Lemle Béla; — N.-S z é- k e 1 y e n : Fábián István ; — N a k o n : Strasser Henrik. Előfizetési felhívás! 1893. évi április hó 1-vel uj előfizetés kezdődik a „TOLNAVÁlíMEGYE“ politikai heti lapra. A „TOLNA VÁRMEGYE“ hetenként legalább 8 oldalnyi terjedelemben jelenik meg és arra törekszik, hogy a köz- és társadalmi élet minden terén gyors és megbízható értesülései legyenek és hogy érdekes, változatos és igazi zsurnalisztikái színvonalon álló tartalmával mindennemű igényeknek megfeleljen. Rovatai felölelik a politikai, vármegyei és községi élet, úgyszintén az irodalom, törvénykezés, tanügy és közgazdaság körébe vágó eseményeket és azokat mindenkor tárgyilagosan ismertetik ; szépirodalmi részében szintén választékos és gazdag tartalomra törekszik. Előfizetési ára: Egész évre . . 6 frt (12 korona). Fél évre ... 3 frt (6 korona). Egy hóra . . . 50 kr (1 korona). Hirdetéseket mérsékelt árszabály mellett közlünk. A „TOLMYÁMEGrYE“ kiadóhivatala. 1893. március 26. Hírek. — Kinevezések. A király Görömbey Balázs szegzárdi törvényszéki jegyzőt a keszthelyi, Fehér Tamás dr. nagyatádi járásbirósági jegyzőt a tamásii járásbírósághoz albirákká, — Kulin Sándor tamásii kir. 'aljárásbirót, ki mint aljegyző az itteni törvényszéknél hosszabb ideig működött, a szegzárdi kir. járásbírósághoz, nevezte ki. — Eljegyzés. Dr. Deutsch Antal dunaföldvári tehetséges fiatal ügyvéd, eljegyezte a szép Veisz Riza kisasszonyt, Veisz József dunaföldvári nagybérlő és takarékpénztári igazgató leányát. — Uj törvényszéki biró. Szabó Gyula esztergomi kir. járásbirósági albiró kineveztetett a szegzárdi kir. törvényszékhez bíróvá. A 8-ik bírói állás egyelőre még betöltetlen marad. — Hogyan szavaztak. A törvényhatóságnak csütörtökön megtartott közgyűlésén Szegzárdról az egyházpolitikai kérdésekben a kormányhoz intézendő felirat mellett szavaztak: Leopold Sándor, Dr. Novák Sándor, Dr. Drágíts Imre, Tóth Károly, Fördős Vilmos, Hauk Antal, Goldberger J. Mór, Orffy Lajos, Kelecsényi Ambró Dr. Kramolin Emil, Totth Ödön, Lcitersdorfer József, Dr. Haidekker Béla. Leopold Lajos Gottlieb Jakab, Pirnitzer Antal, László Lajos és Szondy István legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok, továbbá: Simontsits Béla. Závody Albin, Török Béla, Madarász Elemér, Döry László, Simontsits Elemér, Borzsák Endre, Hirling Ádám és Adler N. János választott megyebizottsági tagok. Ellene szavaztak : Fahrner János, Hanny Gábor a legtöbb adót fizetők és a választottak közül: Mikó György, Groszbauer Ferenc, Takler J. Vesztergombi, Szendrődy Károly. Föglein János és Sipos Márton. — Színház. A társulat legjelesebb és legügyesebb tagjának Agotay Ferencnek, ki sok derűs estét szerzett a közönségnek, ma este lesz a juta- lomjátóka, mely egyúttal az utolsó előadása a társulatnak. Színre kerül: „A tanfelügyelő“. A kitűnő komikus jutalomjátékát melegen ajánljuk a közönség pártfogásába. , — A györ-veszprémi-dombovári tervezett vasút építésének helyes megoldása foglalkoztatja jelenleg Veszprém város polgárságát. Ezen vasút ügyében már volt értekezlet Veszprémben a múltkoriban. Az e tárgyban érkezett miniszteri leirat folytán jött össze az értekezlet, mely leiratnak érdeme az: hogy ha Veszprém városa belenyugszik a közigazgatási bejáráskor a miniszteri kiküldöttek által megállapított azon tervbe, hogy a veszpróm- dombovári és győr-veszprómi vonalak találkozó pontja Kádártán legyen, — ez esetben Veszprém városától nem kíván hozzájárulást. Ha azonban Veszprém városának közönsége úgy találja, hogy érdekei azt követelik, hogy a központi vasútállomás Veszprém városában legyen : ez esetben megkívánja, hogy az ez által felmerülő költségtöbbletet, — 385 ezer forintot, — Veszprém városa törzsrészvényekben jegyezze. Az értekezlet többsége a mellett volt, hogy ez áldozat Veszprém városa részéről meghozassák : de ezúttal még nem történt végleges megállapodás a közgyűlés elé terjesztendő javaslatban, hanem legközelebb újabb értekezlet hivatik össze, mely ez irányban döntő határozatot hoz. — Közgyűlés. A szegzárd-tolnamegyei rab- segélyző egylet folyó hó 25-én közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgyai voltak : Az egyleti elnök 1892. évi jelentése. Az egyleti pénztár megvizsgálására vonatkozó jelentés. Végre pedig választmányi tagok választása. — Tisztelgés Kossuthnak Várkonyi Endre fő- gymnáziumi tanár, városunk szülötte vezetése alatt 23-án tisztelgett Sepsi Szt.-György küldöttsége Turin- ban, Kossuth Lajosnál, hogy a díszpolgári oklevelet átnyújtsa. A küldöttség szónoka meleg hazafias szavakban adott kifejezést azon rendíthetetlen tiszteletének és szeretetének, melylyel a székelyek városa adózik a nagy hazafinak. Kossuth Lajos ékes szavakban köszönte meg a székelyek kitüntetését s az egész küldöttséget meghívta aznap magához ebédre. A kitűnő ebéd alatt Várkonyi Endre köszöntötte fel Kossuthot lelkes beszéddel, mire nagyhazánkfia könnyekig meghatva mondott köszönetét élte alkonyán a küldöttség minden egyes tagjának. A küldöttség ma utazik el Turinból F.-Olaszország nevezetesebb helyei- és városai megtekintésére, f T*
