Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-03-26 / 13. szám
A vármegye alispánjának a törvényhatóság állapota és tett intézkedéseiről szóló nagyérdekii és mély alapossággal készült jelentéséből közöljük a következőket. A közegészségügy állapotáról kevésbé kedvező adatokat sorolhatok fel, sőt a járványszerüen fellépett ragályos bajok elszomorító eredményt vontak maguk után egyes községekben, s ezek közül fökó- pen a Báta, Űcsény, Fadd, Györköny, Duna -Szt.- György, Nagy-Dorogh, Szárazd, Varsád, Udvari, N.-Szokoly. F.-Iregh községekben uralkodott roncsolótoroklob, mely 672 betegedési eset közül 279 esetben halállal végződött; és a D.-Földvár, Fadd és Bölcske községekben 918 esetben felmerülő kanyaró járvány, mely 89 halálesetet vont maga után ; mindkét járványnyal szemben megtótetett mindaz, a mit a törvény előir és a mi a rendelkezésre álló eszközökkel kivihető, de a nép közönyével, — a mely ezen bajok veszélyes és ragadós voltát elhinni nem akarja, — megküzdeni a legjobb akarat és a leg- éberebb hatósági tevékenység sem képes. Az ázsiai kolera leginkább a Duna menti községekben 28 esetben constatá Itat ott, szerencsére ezen számnak csekély elhalálozási hányadával, sikerült azonban az elővigyázati és óvrendszabályok erélyes alkalmazásával elszigetelni a bajt, mely azután súlyosabb következmények nélkül meg is szűnt. A gyógyszertárok az egész vármegye területén vizsgálat alá vétettek s a vármegyei főorvos által csupán három jelentéktelen szabálytalanság észleltetek. A közegészségügy védelme terén rendkívüli mérvben igénybe vett hatósági közegek elismerésre méltó buzgalmat fejtettek ki. A szegzárdi Ferencz-közkorházban 54,781 ápolási nap alatt 1404 beteg ápoltatott, ezek közül gyógyult 817, javult 123, gyógyulatlan maradt 53, meghalt 104, további ápolás alatt maradt 307. Dr. Täufer Vilmos egyetemi tanár a legkime- ritőbb adatokkal felszerelt, „A bábászat ügye hazánkban“ ciraü nagyfontosságu munkájának benyújtásával még a múlt évben hívta fel a belügyminiszteriura figyelmét, a gyermekek elhalálozásának azon elijesztő számarányára, mely elsősorban, az avatatlan és szakképzettség nélküli szülésznők működése folytán áll elő, ezen munka megküldésével az abban vármegyénkre foglalt speciális adatok figyelembe vételével, a nagyméltóságu m. kir. belügyminisztérium részéről tüzetes jelentés és javaslat tételre utasítva, még a múlt évben tett felterjesztésemben azon kérelmemnek adtam kifejezést, hogy a kérdés gyakorlati megoldása alkalmával, az arra szak férfiak s ezek közt első sorban Dr. Täufer Vilmos véleménye szerint is teljesen alkalmas, szegzárdi Ferenc-közkórházban egy bábaképző intézet, illetőleg szülésznői tanfolyam állíttassák fel. Addig is, mig a nagyméltóságu belügyminisztérium elhatározása alapján a kérdés részletes ismertetésével konkrét javaslatot terjeszthetek a tek. törvényhatósági bizottság elé, örömmel hozom már most tudomására a tek. bizottságnak, hogy a szegzárdi Ferenc-közkorháznál egy bábaképző intézet létesitóse, illetőleg egy szülészeti tanfolyam felállítása tárgyában a nagy méltóságú m. kir. belügyminisztérium ennek, ily irányú rendeletére, egy a kivitel részletes programmját magában foglaló költségvetés és tervrajzzal ellátott felterjesztést tettem. A phylloxera elleni védekezések körül a szén- kéneggel való gyérítés terén a múlt év bizonyos lendületet mutatott fel, a mennyiben 33%-el több szénkéneg közvetítetett, a szegzárdi szénkéneg raktár á'tal a szőlőtermelőknek, mint az 1891. évben, mindez azonban, tekintve a megtámadott szőlőterületek nagyságát, még mindig ki nem elégítő védekezési eredmény; az amerikai vessző szaporítás terén már nagyobb reményekre jogosító működés, s ezzel szemben több rokonszenv észlelhető. így első sorban fontos szerepe leend a phylloxera-bizottság által 2 év előtt 23,500 □ öl bérbevett területen Szegzárdon létesített amerikai szőlőtelepnek, mely a múlt óv tavaszán a földmivelés- ügyi kormány által adományozott 44000 különféle 1893. március 26. fajú amerikai vesszővel ültettetett be. s a mely hivatva leend annak idején nagy mennyiségű vesszőt a lehető legelőnyösebb áron bocsátani, a szőlőtermelő közönségnek rendelkezésére; továbbá az eddig már különböző községekben létező közérdekű községi szőlőtelepeknek, melyeknek hivatása az amerikai szőlő kultúra és a különböző fajú ojtványok kószitésónól kísérleti térül szolgálni, valamint az az amerikai szőlővesszök elszaporodását elősegíteni; — és végül bizonyára fontos szerep vár, a phyl- loxera-bizottság által ez év tavaszán Szakály, Bát- taszék, Kéty. Kölesd, Simontornya, Osibrák, Mucsi és Bonyhád községekben létesítendő 500—500 □ ölnyi területű ojtvány telepekre, melyeknek célja a kipusztult szőlőterületek ojtványokkal való betelepítése érdekében Útmutatásul és mintául szolgálni, s amely telepek a phylloiera-bizottság költségére berendezve, a phyllokszera helyettes biztos vezetése alatt állandanak. A közbiztonság állapota általában véve nagyobb mérvű megzavarásnak kitéve nem volt, de az árvíz folytán Gerjen községben, ügy az élet, mint a vagyonbiztonság rendkívüli veszélyben forgott, a szokatlanul erős és hosszan tartó tél az arra hivatott hatóságok különben törvényszerűen is kötelezel t éberségét, fokozott mérvű gondoskodás és tevékenységre intvén, megtörténtek a kellő intézkedések s kellő időben figyelmeztetve lettek a vármegyei különböző árterületi érdekeltségek, hogy a kellő védekezésről eleve intézkedjenek, a közerő ösz- szeiratott. s a járásbatósági tisztviselők a duna- menti vidékek legveszélyesebb pontjaira kirendeltettek. De a kedvezőtlen körülmények között beállott Duna jege a szokatlanul erős tél behatása alatt helyenként, eddig alig tapasztalt mértékben megerősödve, vármegyénk mentén Paks alatt, a faddi Duna beágozásától Domboriig terjedő zátonyos hosszú vonalon, valamint Baja fölött két helyen (fekete erdő és grebecznél) torlaszokat képezve, megmérhetetlen vesszelylyel fenyegette dunamenti községeinket. S a félelemteljos aggodalom, szomorú követ kezmónyekkel igazolva is lett, mert mikor már az összes felső dunai zajló jég vármegyénk határáig ért, még akkor a megnevezett helyeken szilárdul állt a Duna jege, mely a zajló jég által hatalmas torlaszokká erősödve, a Duna vizének felduzzasztásával a kömlődi holt Dunán keresztül elöntötte a madocsai és bölcskei összes árterületet; mig végre a viz ereje felemelvén a Paks alatti torlaszt, a faddi Duna beágazás alatti ponttól Domboriig szilárdul álló jéghez szorítva, oly erővel állt ellent a víznek, hogy ez a zajló jég erejével még inkább ostromolt paks-faddi vódgátat Galgócznyaknál február hó 25-éu a reggeli órákban átszakitván, betódult a gerjeni, dunaszentgyörgyi és faddi árterületre, elöntvón magát Gerjen község belterületét is. Az óriási jégtorlasz által rendes medréből ki szorított Duna a paks-faddi vódtöltós szakadásán keresztül vevén útját, az árterület teljes elöntése után ugyanazon védgátnak a faddi Duna mellett elvonuló részét átszakitván, a faddi Dunán egyenesen a tolna domborii vármegyei műutnak vette útját, s ezt rendkívüli mérvben megrongálva átlépte s a tolnai holt Dunán keresztül vonult tovább. Gerjen községben, melynek belterületén 2 méter viz állott, az élet- és vagyonbiztonság a lehető legnagyobb mérvben volt veszélyeztetve, sikerült azonban Orosz Endre járási főszolgabíró átgondolt és tapintatos vezetése alatt működött mentő erőknek, egy éjjeli és nappali szakadatlan munka után azt a megnyugtató eredményt elérni, hogy emberélet áldozatul nem esett, a mentés közben elveszett néhány csekély értékű házi állat kivételével pedig az összes állat állomány, valamint az össze nem dőlt házak ingóságai is megmentettek. A veszély ily nagy mérvéről értesülvén, megjelentem a helyszínén s a legszomorubb kép tárult elém. A részint Paksra Faddra, D.-Szt.-Györgyre, a vettlei tanyákra, részint pedig a védgáttöltésre i menekült lakosság által ott hagyott Gerjen község 346 épülete közül 41 lakház és 8 melléképület állott csak épen és a templom. TOLNAVÁBMEGYE. _______ A gerjeni kár hatósági felvétel szerint épületekben és ingóságokban 93,058 frt ide nem számítva a vetésekben tett károkat, melyek ma még meg nem állapíthatók. Faddon 140 ház került viz alá, ebből összedőlt 44, megrongáltatott 96, a hajlók nélkül maradt családok száma 161, ezek közül segélyre szorul 107, kár 26,956 frt, a viz által elborított terű- lett 4150 hold, emberélet itt sem esett áldozatul. Ezen kívül a Faddról betóduló vizár, a tol- na-domborii törvényhatósági közutat körülbelül 5 kilométer hosszban semmivé tette s több helyen tetemesen megrongálta, elöntvén br. Dräsche Ri- hárd tulajdonát képező Vajka puszta területének beszámításával mint egy 1600 holdat, 10 lakházat s a bogyiszlói szigetnek Tolnavármegye területéhez tartozó 3000 holdnyi erdejét. A grebeci jégtorlasz által felduzzasztott Duna, még eddig nem tapasztalt magas vízállása folytán a Nádor és Sió csatornákba betódult viz az ezek szabályozása céljából alakult társulatok és egyéb érdekeltek által fentartott védtöltóseket átlépvén, Agárd Harc, Szegzárd községek határában s az ezekhez tartozó Gens, Ágoston, Janya, Kajmád és Palánk puszták területeiből elöntött mintegy 3300 holdat; valamint elöntötte az árvíz Bátta községnek a vódgá- ton kívül álló határából közel 2000 holdnyi területét. A simontornyai járásban a Kapos vize által qsaknem az egész árterület elárasztatott, a Sió csatorna vize pedig a társulat által védett balparton Medinánál mintegy 400 hold elöntésével, a jobb parton pedig Simontornyánál 600 holdnyi terület elárasztásával lépte át a gátakat, az ezen kiöntések által okozott károk azonban jelentéktelenek. A hajléktalanná vált faddi és gerjeni lakosok élelmezéséről a nagyméltóságu belügyminisztérium tói sürgős kérelemre érkezett 4000 forint részbeni felhasználásával nyomban gondoskodva lett, valamint az ideiglenes elhelyezéséről is, az ország kö- nyörületességinék felkeltése céljából megkerestem valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjét, hoyy a közadakozás lehetővé tegye Gerjen község újra felépítését, könyöradomány gyűjtés céljából a járási főszolgabírók utján a vármegyei lakosság jótékony érzületét is cselekvésre kértem s az árvízről szóló felterjesztésemben a nagyméltóságu belügyminisztériumot felkértem, hogy O Felsége a király legkegyelmesebb jótékonyságát is kikérni s a szerencsétlen gerjénieket egy újabb kormány segélyly el is támogatni kegyeskedjék. Midőn az árvíz alkalmából tett intézkedéseimet ezekben bejelenteném, nem mulaszthatom el, hogy a tek. törvényhatósági bizottságot fel ne kérjem, hogy ezen szerencsétlenség alkalmából a nagy- méltóságú föld mi ve lésügyi kormányhoz felterjesztést tenni méltóztassék, a mi dunamenti vidékünk állandó veszélyét képező Duna-szakasz szadályozásá- nak mielőbbi elrendelése és erélyes gyors keresztülvitele érdekében, valamint az iránt is, hogy a paks-faddi védgátnak közvetlen Gerjen községet övező részének megerősítése, Duna felőli kikövezése és Gerjen községnek a netán mégis bekövetkezhető árvíz alkalmából a belvíz elleni megvédése céljából szükséges körtöltéssel való körillvételének költségeit az állam terhére elvállalni kegyeskedjék. Nem fejezhetem be előterjesztésemnek, az árvízveszélyre vonatkozó részét anélkül, hogy ki ne emeljem azokat a rendkívüli szolgálatokat, a melyeket a gerjeni élet- és vagyonmentés körül, a járás fő- tisztviselője, a kiküldött kir. miniszteri mérnök, a m. kir. csendőrség és a kirendelt katonai műszaki csapat tettek; s hogy be ne jelentsem azt a kétséges hajlandóságot, melyet a menekültekkel szemben Paks, Fadd és Duna-Szent György lakossága tanúsított. Orosz Endre járási főszolgabíró, kinek az elet- es vagyonmentés sikeres eredménye első sorban köszönhető, a mentés vezetése és elrendezése körül, olyan tapintatos körültekintést, olyan céltudatos rendelkezést igazolt, melyeknek legfényesebb bizonyítéka, a gerjeni lakosságnak az a hálás elismerése, melynek szemtanúja voltam, s a mely a népnél önként csak akkor szokott megnyilatkozni, ha a róla való szeretetteljes gondoskodás jótékonyságát tapasztalja; a kir. ministeri mérnök, a tolnamegpi ______________9_
