Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-12 / 11. szám

1893. március 12.

TOLNAVÁRMEGYE.

3.

— Vosinszky Mór előadása. Az orsz. régészeti és embertani társulat február 28-án a in. tud. akadémia heti üléstermében tartott évi rendes köz- I gyűlésén az első tárgy Vosinszky Mór „az alsónyéki ásatásokról, mutatványokkal élénkített, előadása volt. Az előadás nagy tetszésben részesült.

— Eljegyzések. Csapó László m. k. csendőr- őrmester Székes Fehérváron, folyó hó 5-én jegyezte el városunk egyik szép hölgyét, Huber Paula kisasszonyt. — Perl Mór szegzárdi jó hírnevű fiatal férfiszabó e napokban váltott jegyet Fleischer Janka kisasszonynyal Muhácson.

— Balog Árpád színtársulata két legjobb tagjának Mihályi! Juliska kisasszonynak és Ágotái urnák 24-én, illetve 26-án lesz jutalomjátókuk. Az előbbi a „Vasemberét, az utóbbi egy legújabb vígjátékot választolt ki magának. A közönség figyelmét már előre felhívjuk ez előadásokra.

— Ereklye muzeum. Az aradi Kölcsey-Egye- sület ismerüe azon hazafiul kegyeletet, mely Arad városához fűződik, elhatározta, hogy az 1848—49-ik évi szabadságharcra vonatkozó emléktárgyakat egybegyűjti, s azoknak állandó időkre leendő megőrzését erkölcsi és anyagi erejével biztosítja. Az eszme megvalósult ; —■ a kezdnmónyezés fényes eredményekhez vezetett. Kilenc teremben 26 nagy üveg- szekrényben elhelyezett ereklyék tartják ébren vértanúink és szabadsághőseink emlékét. Kézirattárunk pedig, mely több mint 10 000 drb. egykorú kéziratokat tartalmaz, a történetíróknak nyújt nagybecsű és megbízható adatokat. A gazdagnak elismert E r e k 1 y e-M uzeura, melyben minden tárgy leírással és az adományozó nevével ellátva van, folyó évi március hó 15-én délelőtt 11 órakor fog ünnepélyesen megnyittatni s a nyilvánosságnak átadatni. Miről a szabadságharc emléke iránti kegyelettel viseltető közönséget azon kérelemmel vau szerencsénk értesíteni, hogy a muzeum gyarapitá- sárairányuló törekvésünket gyámolitaui kegyeskedjék, azok pedig, kik az ünnepélyen részt venni szándékoznak. megérkezésüket március hó 12-éig a 'muzeum-,bizottság elnökének bejelenteni szíveskedjenek. Kelt Aradon, 1893. évi március hó 1-én. Kisteleki Lévay Henrik, s. k. a muzeum védnöke. Varjassy Árpád, s. k. a muzeuin-bizottság elnöke. Dr. Sallay Béla, s. k. a Kölcsey-Egylet alelnöke. Lendvay Sándor, s. k. pénztáros. Dömötör László, s. k. jegyző.

— A szegzárdi kaszinó választmánya folyó hó 6-án ülést tartott, mely alkalommal uj tagokul felvette S c h 1 o s z Lajos és E11 m a n n Ödön urakat ; a könyvtára gyarapítására pedig 100 frtot szavazott meg és megbízta a köyvtárnokot, Steiner Lajos dr, Krammer János és Tóth Károly urakat, liogy a beszerzendő könyvek jegyzékét állítsák ösz- sze és a könyveket rendeljék meg a kaszinó számára.

— Felakasztotta magát. Török György remete-utcai lakásán a szoba gerendájára felakasztotta magát.

— Alapnevelési egyesület választmánya folyó hó 11-én ülést tartott a következő tárgysorozattal: A számadások beterjesztése és számvizsgálók kiküldése. — A jövő évi költségvetés megállapítása.— Előterjesztés a dajkaképzö ügyben. — A közgyűlés idejének megállapítása. — Folyó ügyek.

— Bűvész mutogatta a napokban a szegzárdi iskolákban 5 kros belépti dijak mellett kézi ügyességét. A sikerült mutataványok a kiváncsi fiatalságnak sok gyönyörűséget okoztak, de legmeglepőbb volt az egészben, hogy bűvész ur becsületes ma! gyarsággal beszélt s a gyermekeknek nem kellet a mutatványokhoz szükséges sok beszéd idegen keverékéből a rendesen alig érthető magyar szókat kikombinálni.

— Kitett csecsemő. A parásztai sétpatakban

egy teljesen kifejlett férfi-csecsemő hullájára akadtak a napokban, a mely már több hét óta lehetett ott elhelyezve. A nyomozást a csendőrség nagy eréllyel folytatja, hogy az esetleges bűntény szálait megtalálja.

— A gerjeni árvízkárosultak javára megtartott szinielőadás összes jövedelmének kimutatása: Körszék 44 frt, zártszék 3 frt, földszint 17 frt 60 kr, gyermekjegy 3 frt 30 kr, karzati ülés 80 kr, karzati álló 2 frt 20. Összes bevétel 70 frt 90 kr. Felülfizettek N. N. 3 frt 90 kr, Lengyel Pál 60 kr, N. N. 1 frt, összes bevétel 76 frt 40 kr. Kiadás : terembér 5 frt, szegény-alap 50 kr, színházi őrök 40 kr, összesen 5 frt 90 kr.

— Pályázat. Sz akcsra a ront. kath. iskolához okleveles vagy kópezdevógzett segédtanítót keresnek, ki a kántorságban is segédkezni tud. Évi fizetés 120 frt, élelmezés, egy butorzott szoba fűtéssel. Az állomás azonnal elfoglalható. Ajánlatok Kétyi László kántortanitóhoz intézendők. — Kónyi község rom. kath. segédtauitói állomásra pályázatot hirdetett. Fizetés havonkint — junius végéig — 30 frt. Szoba bútorokkal, de ágynemű nélkül. Az állomás azonnal elfoglalható. Kérvények az iskolaszék elnökéhez küldendők. Tannyelv magyar.

— Tűz. Decsen folyó hó 2-án Csapó Köncöl András ottani lakos szállásán kazalba rakott 50 frt értékű, biztosittatlan zabszalmája ismeretlen okból kigyult és teljesen elégett.

— Verekedés. Múlt hó 28-án a decsi korcsmában találkoztak-S zalai Imre, Dani János és Őri András és elkezdtek egymással mulatni. De csakhamar szóváltás támadt köztük, melynek ered- ményeképen a két előbbi Őrit úgy helyben hagyta. hogy azóta az ágyat nyomja. A verekedők feljelentettek a kir. járásbíróságnak.

— Herczeg Ferenc premierje, He rezeg Ferencz kiváló Írónk, ki fiatal kora dacára, alig két évi irodalmi munkásság után, valóban páratlanul álló sikereket aratott, igy legújabban a Kisfaludy társaság tágjává is beválasztatott, pénteken a „Nemzeti szinhá z“-ban előadott darabjával immár a dráraairás terén aratott babérokat. Darabja „A d o 1 o v a i nabob 1 e á n ya “, három felvonásos színmű, mint Budapestről lapunknak táviratozzak, fényes sikert aratott. A közönség. mely zsúfolásig megtöltötte a színházat, nagy várakozással tekintett Herceg első darabja elé, és e várakozásában nem is csalódott. Mindjárt az első felvonás után zajosan kitapsolták és a tapsvihar minden felvonás után megújult. A nemzeti színházban régen volt premiernek hasonló sikere, mint Herczeg darabjának. A kitüntetett szerző Jó- kaitól óriási babérkoszorút kapott, előadás után pedig nagy bankettet rendeztek tiszteletére. Meg vagyunk róla győződve, hogy eme szép eredmény csak kezdete Herczeg Ferencznek további fényes drámaírói működésének. Az üdvözlőkhöz mi is őszinte szívvel csatlakozunk, annál is inkább, mert az. ki az ő sikerének első sorban örül és méltán. az ó édesanyja, Báthory Elekné úrnő, városunk egyik tiszteletreméltó hölirye.

— Adakozás a gerjeniek részére A szerencsétlenül járt gerjeniek részére Stank o ván szky Mária urhölgy 100 frtot küldött Simontsits Béla alispánunkhoz. Ugyanekkor egy magát meg nem Devező urhölgy 10 frtot, az Egyesült Budapest Fővárosi takarékpénztár szintén 100 frtot küldött a tegnapi pestával. Bárcsak a nemes példát mennél számosabban követnék.

— Csőd. A szegzárdi kir. törvényszék Katzenbach Lajos szegzárdi lakos ellen a csődöt elrendelte. Csődbiztos : B i r ó y Béla kir. törv. biró, tömeggondnok: U j f a 1 u s y Imre, helyettes tömeggondnok: Ősz oly Károly ügyvéd. Bejelentési határidő május hó 1, felszámolás május hó 15.

— Visontai Soma, országgyűlési képviselő, a jeles kriminálista, a múlt héten Szegzárdou volt, hogy egy csalárd bukás ügyében védőbeszédet tartson.

— Adományok a népkonyhának. G r ó f

Széchenyi Sándor főispán két darab birkát, — Pe rezei Lajos nagybirlokos pedig két zsák burgonyát, adományoztak a szegzárdi népkonyha részére.

— Előléptetés. Az igazságügyi miniszter Ladányi Ignátz gyönki kir. járásbirósági segéd- telekkönyvvezetőt, kit ebbeni minőségében kiváló szorgalmáról és munkáságáról előnyösen volt ismeretes, a szegzárdi kir. törvónyszókhezIII. oszt. te- lekkönyvvezetővé nevezte ki.

nyolc, az oromfal és a kapuzat (portálé). Torony egy vagy kettő van. Ha a torony egy, az a közép- hajót kívülről jelezve az elölt emelkedik, előfordul azonban az egyes torony olykor a templom egyik, vagy másik hosszoldalán, vagy a homlokzat dél- nyugoti szegletén. A két tornyos rendszernél a tornyok két oldalt, az oldalhajók előtt állanak, s ekkor a főhajót a két torony között emelkedő magas és díszes oromfal jelzi. Sok esetben, mintha a styl úgy kívánná, pedig csak esetlegesség, hogy vagy mind a két torony, vagy csak az egyik befejezetlen maradt; mint pl. hazánkban a most stylszerü újítás alatt levő kassai aránylag legdivatosabb góth stylü templomubknál történt, hol csak az egyik torony épült fel. A torony alakja négyszögü, de sokszor a négyszög a második vagy harmadik emeletosztálynál a nyolcszögbe megy át s ez alakját aztán megtartja végig sót átviszi a tetőzetre is úgy hogy a tető nyolcoldalu meredek gúlát képez, melynek lábainál vagy minden oldalnak megfelelően tehát nyolc kis toronyfi emelkedik, vagy pedig ha a torony egész tetejéig megtartotta négy oldalát akkor a torony nésy szegletén fent a tető lábánál állanak e kis külön tornyocskák. Csúcsíves kapuzat a fő- és mellékhajóknak megfelelően három van. A kapuzat képzését a román műstyltől vette át a csúcsíves rendszer és ^tökéletesebbé, kifejlettebbé tette, mi abban nyilvánul, hogy a kapu mélyedése két oldalt, a csúcsíves ízlés szerint az oszlopokon

kívül még az ezek közé díszes consolokra állított művészi kivitelű szobrokkal is ékesítve van, a mi az egyik kapuzati mélyedésnek meglepő élénkséget kölcsönöz.

A csúcsíves homlokzatnak mellék, de szintén jellemző része még a román styltől átvett kerekablak, mely itt díszes mórművekkel nagyon gyönyörűen van kiképezve. Továbbá szintén homlokzati mellék- jóformán ornamentalis részlet a három kapunak megfelelő három függélyesen elterülő falmező, melyeket egymástól alulról felfelé függélyes | irányban emelkedő díszes oszlopszerü tárnok választanak el. Végre a többnyire két vizirányos sorban az egész homlokzaton átfutó csúcsíves árkádok csinos elválasztó oszlopocskákkal.

Az ekként szerkesztett és díszített egész homlokzaton és a templom külső oldalain, valamint a hátsó, a keleti oldalon is, az összes tárnok és minden kiálló falrész merészen felszökő karcsú vagy köböl tömören faragott, vagy belül üres mennye- zetes tornyocskákkal van sűrűbben vagy ritkábban feldíszítve, mely tornyocskák, s általában minden góth torony tetejének éleit hátrahajló kőlevelek, a tetők csúcsait pedig egy, a góth stylt sajátosan jellemző kereszt alakú virág (keresztvirág) ékesíti.

E szerint a csúcsíves stylü épület tömegének bevégzése az apró tornyocskák, filigrán fialák által történik, mi az épületnek ugyan nagyon élénk festői és változatos körrajzot (silhouette) kölcsönöz,

de éppen ezért maga az épület tömege félig-med- dig eltakarva lóvén, nem eszközölhet összefüggő (compact) hatást.

A csúcsíves styl a XIII ik század közepén a román átmeneti műizlós elemeinek felhasználásával kezdődik, és virágzása tetőpontját, teljes kifejlettségét a XVI-ik századon át érte el. Épülnek még monumentális épületek a XV-ik sót a XVI-ik században is, de mivel a XV-ik században a középkori nézetek, Ízlés és gondolkodásmod valamint az egyházban és államban, úgy a tudományok és művészetekben is már túlélte magát: a csúcsivesjmű- izlés e századi alkotásai is már a belső hanyatlás és határozatlanság impressioját eszközük és a díszítmények (omamentumok) jellegének fokozatos elkorcsosodása túl halmozottsága s rendszertelensége mellett nem illetlek be már a túlságos magas s nyúlánk arányaival kiaszottságra mutató csúcsíves építés szűk keretébe. Szóval a XV-ik században túlélte már magát a csúcsíves építés s a kor szellemével megegyező uj műiránynak, a renaissanee- nak adott helyet.

A fentebbiek szerint a góth műizlésnek három alakulása volt: a) a korai góth styl a XlII-ik század utófelében, b) a kifejlett virágzó góth styl a XV-ik században, és c) a késői góth styl a XV-ik században.

(Folytatása következik.)

Tarnóczy Tivadar.