Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-03-12 / 11. szám
2. TOLNA VÁRMEGYE, 1893. március 12. Millenniumi kiállítás. Ma holnap itt lesz az idő, a mikor ezeréves haladásunknak bizonyítékait kézzel foghatólag bemutatjuk a világ művelt közönségének. Közeledik a millenniumi kiállítás éve. Hazafias kötelességünknek ismerjük, hogy a kiállítás előzményeiről lapunk olvasóit már most tájékoztassuk. — Éppen ezért a kereskedelemügyi miniszter lelkes felszólításának is készséggel engedve uj rovatot nyitunk, a melyben esetről-esetre megtalálja a közönség azt, a mit tudni óhajt s a melyet tudni hazafias kötelessége. A kereskedelmi miniszter a következő lelkes hangú felhívást intézte a közönséghez : A magyar állam megalapításának ezredik évfordulóját készül megünnepelni a nemzet. Hazánk törvényhozása elhatározta, hogy az ezredéves ünnepélyek keretében országos kiállítás tartassák, Ó cs. és apostoli királyi Felsége, legkegyelmesebb Urunk és Királyunk ezen kiállítás védnök ségót elfogadni kegyeskedett. A törvény e kiállításnak 1896-ban, Budapesten, az illetékes miniszterek és egyéb szakkörök közreműködésével leendő rendezését reám ruházta. Kettős célja lesz ezen kiállításnak. Első sorban emlékeztetni a nemzetet az ezredéves múlt nagy eseményeire és alkotásaira és megmutatni a külföldnek is, hogy a magyar nemzet hasznos tagja volt az európai népcsaládnak a haladás együttes munkájában. Második feladata a kiállításnak az lesz, hogy megismerjük a magyar államot alkotó összes erőket; megismertessük önmagunkkal és az idegenekkel a szellemi, anyagi és erkölcsi téren való munkálkodásnak összes vívmányait. Felhívom az ország minden polgárát, hogy ezen feladatban a kormányt hazafiui lelkesedéssel támogassa és hozzájáruljon a nagy nemzeti mű sikeréhez. Késze fog jutni az ország minden polgárának a munkában, valamint része lesz a sikerben is. A kiállítás sikere által növekedni fog hazánk tekintélye és fokozott lelkes bizalommal fogunk haladni a nemzeti megerősödés nagy munkájában. A kiállítás programja felöleli a nemzeti munka minden nyilvánulását; tervezete megadja a kereteket mindazok számára, a kiknek ősei, vagy a kik maguk bármely téren tevékenykedtek. A törvényhatóságok, a városok és a családok, melyekhez történelmi emlékek fűződnek, állítsák ki az okmányokat, műtárgyakat, ereklyéket,, melyek nagy események, virágzási korszakok emlékét kelthetik fel; melyek jellemzik állami szervezetünk, ősi alkotmányunk és önkormányzati életünk fejlődésének menetét, a magánéletnek egyre gyarapodott igényeit és a nemzeti erő egyéb megnyilatkozásait. Az egyházak mutassák be működésük és tevékenységük tanujeleit, történelmi emlékeiket, me lyekre kegyelettel tekint a nemzet és a művészet remekeit, melyeknek megalkotása, gyűjtése és megőrzése az ő érdemük. nek. Ezt a csúcsíves építési rendszer az által éri el, hogy a csúcsíves boltozatnak, az őt tartó pillérre alig lévén valami nyomása, igy a pillér, mint a melynek nem kell nagy terhet hordozni, egészen karcsú, mélyen tagozott és magasra nyúló lehet Mivel pedig ez nemcsak a pillérekre, oszlopokra, de magára a templom falaira is áll, azért van, hogy a csúcsíves építés falai vékonyabbak és magasan felemelkedők lehetnek, a mint az a góth templomoknál úgyis van. Nem kell azonban gondolni, mintha a csúcsíves boltozatnak egyátalában nem lenne nyomása. Yan, csakhogy ennek a legnagyobb részét, felfogja előbb egy támasztóiv, mely az oldalhajók felett de ezek tetőzete alatt a főhajó boltozatát támasztja. Ez a támasztóiv aztán az általa felfogott nyomást átadja egy, már az egész épületen kívül, de vele éppen szemben, az épület külső fa'ához támaszkodó erős támfalnak, az úgynevezett iámnak, mely a csúcsíves műizlés teljes fejlettségében igen díszesen volt kiművelve. E szerint a csúcsíves boltozatnál, általában a csúcsíves építés rendszerében főbb szereplők ; maga a csucsiv, a támasztóiv és a tám. A lényeges jelleget azonban a két utóbbi nélkül, maga a csucs- iv is megadja. A csúcsíves styl, kifejlett szépsége, s felfelé törekvő nyúlánk, nemes, az anyagot mintegy legyőző s átszellemült arányai mellett is, a komolyság s a mysztikus zárkózottság, de ép ezért egyA tudósok, a művészek, az irók, a tanférfiak, szóval a nemzet szellemi fejlődésének összes tényezői mutassák be az eszközöket, melyekkel egy évezreden át a felvilágosodást és a nemes ízlést terjesztették, s a nemzet erkölcseit maguemesiteni igyekeztek. Mutassuk be, hogy Európa éléstárának földjét hogyan munkáltuk a múltban, mint haladtunk mindig a korral és mikép érvényesítjük ma a tudomány vívmányait, hogy a nemzeti termelést fokozzuk. Tér jut a hazai ipar összes tényezőinek, melyek a múltban nem egyszer versenyeztek a nyűgöt legkitűnőbb szaktársaival. Tárják fel szorgalmuk és ügyességük műveit. Az elmúlt századok mestereinek remekeit, a nap- ról-napra izmosodó és gyarapodó modern gyári I ipar termékeit állítsuk sorba, hogy tanúságot tegyenek a magyar munka, a magyar vállalkozó szellem erejéről és versenyképességéről. A kormány gondoskodni fog. hogy a nemzeti munka méltó keretben legyen bemutatva, hogy a kiállítók erkölcsi sikerét előmozdítsa. Tárja ki mindenki szorgalma, ízlése, leleményessége eredményeit. Lépjünk mindnyájunk sorompóba, a kik dolgozunk ószszel, kézzel vagy géppel, egyért — a hazáért! Am lássa a mai nemzedék, miket teremtettek az apák az uttörés súlyos viszonyai között; ám érezzük át, hogy az ősök veritéke árán megtört sima utón milyen feladatok hárulnak reánk és a jövendő nemzedékekre! Nagy, ritka családi ünnep lesz az, melyet még nem sok nemzet ülhetett meg. Gyűljön a nemzet oda a felséges uralkodó köré, a ki hazánkat oly atyai gonddal és bölcsesóg- gel vezette az áldásos béke utjain, a haladásnak magaslatára és a ki — egy dicső ezredéves múlt hű letéteményese — oda vezeti a magyar népet egy szebb ezredév küszöbére ! Budapest, 1893. február havában. Lukács Béla s. k., kereskedelemügyi m. kir. miniszter. — Lukács Béla kereskedelmi minister a millenniumi kiállítás tárgyában következő sorokat intézte szerkesztőségünkhöz : Tisztelt szerkesztőség 1 A magyar állam ezeréves fennállásának nagy ünnepét a nemzet méltó fénynyel óhajtja megünnepelni. Hazánk törvényhozása elhatározta, hogy az ezredéves ünnepélyek fényének emelésére az 1896-ik évben Budapest fő- és székvárosban országos kiállítás rendeztessék. 0 cs. és apostoli királyi Felsége, legkegyelmesebb Urunk és Királyunk, kinek dicső uralkodása alatt a magyar állam a szellemi és anyagi virágzásnak mai magas színvonalára emelkedett, hű nemzete iránti szeretetének ez alkalommal is kifejezést adni óhajtván, a kiállítás védnökségét elfogadni móltóztatott. Midőn a kormány a haza minden fiát felhívja, hogy a nemzet ünnepén szívvel lélekkel részt vegyen és a nagy mű sikeréhez minden tehetségével hozzájáruljon, első szavát a hazai sajtóhoz intézi, kérve: hogy a nemzet szivében élő hála- és kegyeletérzet ezen művét hazafias lelkesedéssel karolja fel és teljes erővel támogassa. Kérem a nemzeti célok önzetlen támogatásában mindenkor szolgálatkésznek bizonyult magyar sajtót, hogy lelkesítő, buzdító szavát a mű érdekében minden alkalommal hallassa; a nemzet minden osztályát gyakran, hathatósan figyelmeztesse mindannyiunk azon közös kötelességére, hogy a millenniumi kiállításban oly művet mutassunk be. mely méltóan hirdesse ezredéves létünk emlékét. Tudom, hogy a nagy közönség körében fö merülő óhajok és kívánalmak, a mű sikerének előmozdítására alkalmas eszmék a sajtó utján juthatnak legkönnyebben az illetékes tényezők tudomására; és ezért figyelemmel fosom kisérni a sajtónak ez iránybaui tevékenységét és a hírlapok hasábjain megjelenő tárgyilagos kezdeményező vagy bíráló megjegyzéseket mindenkor kellő figyelemben fogom részesíteni. Meggyőződésem, hogy a kiállításban való tevékenységre hivatott tényezők és a sajtó közti sürü érintkezés lényegesen hozzá fog járulni a mű sikeréhez, és ehhez képest utasítottam a kiállítást intéző közegeimet, hogy a sajtót hazafias törekvéseiben támogassa és a kívánt adatokkal és felvilágosításokkal ellássa. Intézkedtem, hogy a kiállításra vonatkozó szervezési szabályok és fontosabb intézkedések „Az 1896-iki ezredéves Országos Kiállítás Közleményei“ cimü hivatalos lap utján a nagy közönség és az érdekelt körök tudomására juttassanak, mely lapnak egy tisztelatpéldányát szerencsém lesz a tisztelt szerkesztőségnek megküldeni. Felkérem, hogy annak közérdekű közleményeit, fontosságukhoz képest, egész terjedelemben vagy megfelelő kivonatban, becses lapjában közölni szíveskedjék. Ez alkalommal van szerencsém a hazai közönséghez intézett felhívásomat a tisztelt szerkesztőségnek azon kéréssel megküldeni, szíveskedjék azt egész terjedelmében becses lapja legközelebbi számában közölni és a közönség figyelmébe legmelegebben ajánlani. Budapest, 1893. február havában Az 1896-iki ezredéves kiállítás országos bizottságának elnöke ; Lukács Béla, kereskedelemügyi m. kir. minister. VÁRMEGYE. — Közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága e hó 23-án tartja tavaszi rendes közgyűlését. Az állandó választmány 22-én ülésezik. — Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága e hó 15-én tartja szokásos havi ülését. — Választmányi ülés. A községjegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány e hó 20-áu ülést tart. Hirek. — A gerjeni vizkárosultak javára szerkesztőségünkhöz eddig beérkezett: Özv. Sass Istvánué úrnőtől 10 frt — kr Leopold Sándor úrtól lö , - » R. Dunaföldvárról 1 V „ Balog Árpád színigazgató úrtól a gerjeni árvízkárosultak javára megtartott előadás jövedelme 66 „ 60 „ hozzáadva szerkesztőségünk adományát 20 „ — „ Összesen 107 „ 60 „ szersmind az áhítatra gerjesztő magasztosság jellegét viseli magán. E tulajdonságainál fogva légin kább a vallás céljainak megfelelő egyházi építésre alkalmas és mint ilyen kivált monumentális templomok építésénél fordult elő, sőt ezeknél mai nap is legcélszerűbb e stylnek alkalmazása. Mig ellenben világi (profán) épületeknél annyira nem volt alkalmas, hogy az e stylben itt-ott elvétve épült világi középületek is inkább egyházi, mint világi jel- legüeknek látszottak. A csúcsíves műstyl Franciaországban keletkezett. A szent-denisi apátság, temploma épült ott először e műstyl ben. De mivel e műstyl Németországban is nagyszerű és a franciától eltérő kifejlődést ért el, ennélfogva a csúcsíves építésnek tulajdonképen kétféle rendszere van. Egyik francia-, másik az ó-német műstyl. A kettő közötti főbb különbségek, hogy a francia rendszer szerint pl. az oldal és kereszthajók száma több az eddig szokásban voltaknál, továbbá, hogy a sokszögű apsissal zárt szentélyt kívül, mintegy az oldalhajók folytatásául előbb egy kör folyosó, azt pedig félkörives (apsis-szerü) kápolnácskák koszorúja övezi. Végre, hogy a középhajó magasan kiemelkédik az oldalhajók felett, és hogy a francia műirány a támrend- szer által nyújtott azon előnyt, hogy a templom falai e rendszer mellett dyengébb szerkezetűek lehetnek, — nagyon is felhasználja, a mennyiben a falakon oly nagy ablaknyilásokat alkalmaz, melyek l szélességben sokszor egyik táratói a másikig terjednek. A Németországban kifejlett góth templomoknak rendszerint nincs kereszt hajója, s csak egy fő és két oldalhajóval' bírnak. Aztán vagy mind a három hajót egy, vagy mindeniket külön egy-egy többszögü fülke (apsis) zárja. Az ablakok keskenyek, nyúlánkak és magasak és szép faragással áttörvék. Végre az oldalhajók oly magasak, mint a főhajó. Az olyan csúcsíves templomot, melyben mind a három hajó egyenlő, vagy majd egyenlő magasságú : csarnok templomnak nevezik. A hajók ezen magassági viszonya jellemzi hazánkban is, hogy melyik templomunk követi a francia, vagy ó-német csúcsíves műirányt. A csúcsíves templom belsejének főjellege : mindenben a felfelé törő hosszú nyulánkság, füg- gélyesség és a merészen felfelé törekvés, miket fő- , képen a pilléreknek, félo<zlopoknak és minden kiálló részletnek finom, változatos (harántos és domború) vonalakkal (rovátokkal) való tagozottsága s apró, nyúlánk, áttört, filigran szerkezetű tornyocskák- ban, Halakban végződése. — végre a karcsú csúcs- ivben végződő ablakok s azok különféle színezete, üvegeinek és üvegképeinek mystikus világítása eszközölnek. A templom külsejét pedig főképpen a támrendszer és a homlokzat jellemzi minden fő- és mellék ornamentalis részleteivel is egyetemben. — A nyugatra néző homlokzat főrészei: a tor-
