Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-05 / 10. szám

6. TOLNA VÁRMEGYE, 1893. március 5. — Pályázat. A báttaszóki m. kir. teréziániumi alap. uradalomban márczius 31-ig II. oszt. erdőőri állomásra pályázat van hirdetve. — Jótékonyság. A szegzárdi takarékpénztár múlt éri nyereségéből szépen juttatott a szegény iskolás gyermekeknek is. A szegzárd-belvárosi r. k. iskolák növendékei közt a takarékpénztár vezérigaz­gatója tek. Fejős Imre ur tegnap délelőtt osz­totta ki a tanítók által kijelölt szegény gyermekek közt a reájuk eső összeget nagys. Hanny Gábor apát ur jelenlétében. Az ilyen tett nem szorul má­sok dicséretére. — Horner István kiváló electrotechnikus és mechanikus, ki tudvalevőleg abban fáradozik, hogy Szegzárd, Tolna, Bonyhád városok, valamint ezek környékei közt telefon összeköttetést hozzon létre, ezen ügyben városunkban is megfordult és amint látszik, nem eredmény nélkül; ugyanis a hivatalok és nagyobb üzletek nem mulasztják el ezen alka­lom megragadását, hogy a fent nevezett városok­kal összeköttetésbe léphessenek. — Ha az itteni gőzmalom-tulajdonos terve sikerül, melyszerint vá­rosunk számára villanyos világítást rendezzen be, úgy e téren is nem csekély érdeme lesz Horner urnák az ö közreműködésével. — Ezen helyen nem mulaszthatom el annak felemlitését, miszerint ezen rendkívül ügyes ember, ki Tolnán is a tűzoltó- egyesület távbeszélő és jelzőcsengetyü gépét újon­nan rendezte be, a bonyhádi gymnasiumban minden physikai, különösen electrotechnikai tanszert, mely avult és megrongált állapotában használhatlan volt, teljesen kijavított és újakat Dagy sikerrel készített, úgy, hogy jó lelkiismerettel ajánlható minden is­kolának, mert utasítása alapján a szaktanár már nem lesz kénytelen kedvetlenül ezt vagy azt a hasznavehetetlen taneszközt félre tolni. Az illető electrotechnikus rövid idő múlva Kaposvárott fog letelepedni. — Olcsó Peronospora permetezőt talált fel Unghváry Károly kaposvári takaréktári köny­velő, melyet a soraogymegyei gazdasági egyesület és Kaposvár város szőlöbirtokossága előtt be is mu­tat0^. Szerkezete egyszerű, ki-ki maga javíthatja, könnyen kezelhető, az ára csak 8 frt. Megrendel­hető a feltalálónál. Mint halljuk, bemutatásra ide is küld egy permetezőt. — Jutalomjáték. Várady Aladár, Balog Árpád színtársulatának jeles karnagya kedden tartja jutalomjátékát. Az ez alkalommal szinrekerülő »Suhan c“-r a bizonyára nem kell még a közön­ség figyelmét felhívni. Az előadáson remélhetőleg megtelik a ház. — A pécsi papnevelő-intézet szent Pálról nevezett irodalmi iskolája vasárnap, folyó hó 19-én délután a papnevelő-intézet ünnepi termében XIII. Leo pápa jubileuma alkalmából ünnepélyt tart, a melyen városunkból Éber Géza I. éves hittanhall­gató is közreműködik, s Beethoven L. Cis. dur so- natáját adja elő. — Öngyilkossági kísérlet. Hosszú Anna, bonyhádi utkaparó leánya, összeveszett bátyjával s elkeseredésében gyufaoldatot ivott. Szerencsére nem sokára megjelent Bonyhád kedvelt fiatal orvosa, dr. Dicendy, kinek sikerült az ifjú életet megmenteni. — A forgópisztoly Németh György és Krekó János agárdi lakosok folyó évi március 3-án reggel paprikát vittek Tolnára elórusitás vé­gett. Útközben Krekó elővette forgópisztolyát s nézegette, és vóletlenül-e vagy szándékosan, a pisz­toly egyszer csak elsült és Némethnek jobb lába sarkát keresztül lőtte. A sebesültet behozták a kórházba. — Letartóztatott tolvaj. A szakcsi Örshez még január 15-ón érkezett a tamásii főszolgabírói hivataltól felhívás, hogy Kovács Imre bedeghi illetőségű és lopással vádolt egyént, ott a hol érik, tartóztassák le, s kísérjék az adonyi föszolgabirói hivatalhoz. Azóta a csendőrsóg folyton nyomozott utána, de eredménytelenül; mig végre febr. 23 án megtudta, hogy a keresett otthon van apja, Kovács Péternél Bedeghen. Ott meg is találták és nyomban le is tartóztatták. — Hűtlen szolgáló. Sárközi Teréz, medi­nai illetőségű cseléd múlt hó 21-én asszonya, Ba- neth Adolfnétól Szegzárdon 18 frt értékű ruhát el­lopott és megszökött. A csendőrségnek azonban csaksamar sikerült a hely nélküli csavargó cselédet a lopott ruhákkal együtt kózrekeriteni, a mikor is a helyi kir. járásbíróságnak átadatott, az eset pe­dig a föszolgabirói hivatalnak feljelentetett. — Dr. Dalma Dezső fogorvos jelenleg váro­sunkban tartózkodik, s a „Szegzárd Szálló“ 5. sz. szobájában ordinál betegeinek. — A szegzárdi r. kath. óvodába február hó 1-étöl kezdve eddig, 104 kisdedet vettek föl. — Vármegyénk F.-N. nevű községébe eddig gyalogos ember szállította a postát Kétyröl, de ezen a bajon több áldozatkész polgár — élükön a se­gédjegyzővel — olyképen segített, hogy önkéntes adakozás utján gyűjtést rendeztek s a begyült ösz- szegen egy szamarat vettek, meg egy kürtöt is, melylyel a szamár hátán nyargaló postás figyelmez­teti a járó-kelőket, hogy az utjából térjenek ki. Ez igy rendén is van, hanem most jön a java. — A gyűjtött pénzből még 5 frt megmaradt, mit csináljanak vele ? elhatározták, hogy az 5 frt ere­jéig bankettet rendeznek — s nagyot isznak a sza­már egészségére, hogy nyújtsa meg az egek ura ura életét, mert különben ismét elakad a posta ! — Tüzek. Múlt hó 20-án reggeli '/2 6 óra­kor kigyult Kra j esi Katalin dunaföldvári lakosnő náddal fedett háza és annak teteje a padláson levő házi eszközökkel együtt 360 frt értékben leégett. Szerencséjére azonban a ház 400 frtig biztosítva volt. A tűz keletkezését nem sikerült kipuhatolni. — Február 22-én déli 12 órakor meg Lambert Jakab alsonánai lakos 250 frt erejéig biztosítva volt nádfedelü háza gyűlt ki és 280 frt értékben le­égett. A tűz oka ismeretlen. SZÍNHÁZ. Szombaton „Gáspáron e“ Milöcker ked­ves zenójü ismert operettje került színre zsúfolt ház előtt. Váradiné nagyon jól volt diszponálva, s a „Sürü sötét éj volt.. .“ c. dalt nagyon csinosan énekelte, Berkes Etel szokatlanul jól játszott, Bor- sitzky Hona — Zsenóbia, a grófné duennaja — ezúttal szintén nagyon kitett magáért, Mátray Mar­git Karlottát ügyesen adta. A férfiak közül Balog Árpád és Hrubos mint mindig, úgy most is pom­pásan játszottak. Tukoray rosszul volt maszkírozva. Egészben véve az előadás jó volt. Vasárnap délután Szigeti József régi népszín­művét „A vén bakancsos és fia a huszár“-t adták, melyen a legnagyobb részt gyermekből álló közön­ség jól mulatott. Este „A d i ur nis tá“-ban Balog Árpád, Hrubos nagyon jók voltak. Ágotái és Tu­koray mindvégig jó kedvben tartották a közönséget­Hétfőn „A bolondok háza“ került színre telt ház előtt. Az első felvonás unalmas volt, de második és a harmadik felvonás bőven kárpótolta a közönséget. Váradiné Báj laki Zolna írónő szere­pében nagyon jó volt - - Tukorai és Ágotái is kitü­nően játszottak. Elég jó volt Szilágyi. Kedden, febr. 28-án a „Feneleányok“ c. énekes bohózat került színre, Lukácsi Sándornak véleményünk szerint ez a leggyengébb darabja, mely azonban számtalan hibái mellett is elég kacagtató jelenetet nyújt, zenéje pedig általánosan ismeretes. Tukorai sok eredetiséggel adta a piócakereskedő háziurat, Balog Árpád kitünően alakította Mokány Bercit és maszkirozása is meglepő hűséggel imi­tálta a „Borszem Jankó“ ismert alakját. Ágotái ez­úttal is megnevettette a publikumot jóizü játékával. Mátrai Margit Lujzát adta és szintén megállta he­lyét. Szerdán a „Madarász,“ a múltkor ismer­tetett előadásban került színre, Hrubos ismét kitü­nően énekelt. Csütörtökön a „Két szerelem“ Csiki pos- thumus műve került színre. A darabtól a fővárosi lapok kritikája után nem sokat vártunk s kelleme­sen csalódtunk, mert e dráma egyike Csiky jobb műveinek. Az előadás nagyon jó volt. Mihályfi Jú­lia Teréz szerepében remekelt s a közönség nem egyszer nyílt színen is megtapsolta. Váradiné igye­kezett megküzdeni nehéz szerepével. Kitűnő volt úgy öltözékében, mint játékában Balog, a töb­biek is — Havy, Ágotái, Iványi — hozzájárultak az est fényes sikeréhez. Pénteken „A kornevillei harangok“ került színre Hrubos jutalomjátékául. Kár, hogy a rossz idő sokakat gátolt a rokonszenves művész juta­lom játékán való megjelenésben. Hrubos és Balog jól játszottak, ellenben nem eléggé ajánlhatjuk az igazgatónak, hogy társulatát uj tagokkal nagyob- bitsa. Még egy-kót j ó énekesnőre, drámai szendé­re lenne a társulatnak szüksége, s hogy a férfita­gok száma sem teljes, mutatja az, hogy Grenisót — Berkes Etel adta. Szombaton a „SzegényJonathán“ hír­neves operette kerül színre. A. VIDÉK. A tolnai szegény iskolás gyermekek segély alapjára befolyt összegből a „Tolnavármegye“ múlt számában kitüntetett 838 frthoz folytatólagosan nyugtázzuk a következő adományokat: dr. Freud Henrik 2 frt, Stern Adolf 4 frt, Hellerman An­tal 3 frt, Hanuseh Ferenc 1 frt, Paskusz Emil 4 frl, Móricz Tamás 2 frt, özv. Tenclinger Józsefné 10 frt, Kollerits János 3 frt, Klementsitz József 2 frt, Perler Keresztóly 10 frt, Klein Antal 1 frt, Gauzer J. 5 frt, Tóth Jakab 1 frt, Pauli Gy. 10 frt. Tóth Pál 1 frt, Ujkéri György 1 frt, Kusztus Mi­hály 1 frt, Mandl Lajos 1 frt. Perler Ernő 5 frt, Berger Mór 5 frt. Lengyel Ferenc 5 frt Otíinger József 1 frt, ifj. Schafller Antal 1 frt, özv. Pucher Ádámnó 3 frt, ifj. Faust János 1 frt, Weinberger József 5 frt, Perler Mátyás 10 frt, Geiger Gyula (Szegzárd) 10 frt, br. Eliatschek Ede 15 frt. Schabl József 5 frt, Krammer Vilmos 10 frt. összesen: 138 frt. Ami a múlt számban kitüntetett 838 írt­tal együtt 976 frt. (Folytatása következik.) Lord. Cynló. TANÜGY. Szó és — tett. A kettő között bizonyára van egy kicsike kis különb ség. Ezt a kis külömbsóget pedig azok tudják leg­inkább méltatni, akiket tettek helyett folyton sza­vakkal igyekeznek kielégíteni. A szó olyan, mint a festett kép. Ki lehet szí­nezni tetszés szerint és rajzolni lehet rá arany fel­hőket, rózsalugasokat. A szó olyan, mint mikor az éhes embernek szépen felteritett asztalt mutatnak, megrakva pom­pás ételekkel — festve. Az éhes ember aztán igy felel rá: vigyétek el a szép festményeket, s adjatok nekem egy da­rab kenyeret valóságban. Ez a tett! A ki vár, eped valami után, a kit Ígéretekkel traktálnak, az megtanul jól distiugválni. így tanult meg a magyar tanítóság is, hosz- szu huszonöt óv alatt. Azóta az illetékes körök alig tesznek egyebet, mint beszéltek a tanügy és a tanítóság érde­kében, s a tanítóság belátta, hogy a beszéd csak beszéd, s mig ő azon az elszigetelt területen, hová szegénysége helyezte, hangya szorgalommal dolgo­zik és fárad : addig az ügyében hangzó szavak mind­inkább frázisokká kezdenek válni, s a társadalom nagy erkölcsi átalakulásokról festett kép szépül, szé­pül ugyan, de az a kép, amit a tanítóság helyzete tár elé: mindig koraorabbá, sötótebbé válik. A társadalomban mindenkinek fokozódnak az igényei s ezt a társadalom egészen természetesnek találja. Egy jómódú iparos ma már o'y viszonyok közt ól, mint ezelőtt ötven évvel a magasrangu tiszt­viselők. Ki irigyelné, de ugyan ki is irigyelhetné tőle ? Szorgalma és becsületes munkája által foko­zott jövedelemhez, fokozott jóléthez jut. És a tanító? A tanítónak abból a fizetésből kell megélni, amit ezelőtt ötven vagy száz évvel előde számára szükségesnek láttak megállapítani. Azon előde számára, akinek tanítói oklevélről fo­galma sem volt. Sok helyen még ezeket a régi fi­zetéseket újabb időben kétfelé osztották az alatt, mig az intéző körök tele szájjal hirdették a tanítói állás nemes és magasztos voltát. Önök talán hihetetlennek találják ezt? Száz példával lehet bizonyítani, hogy a szó és a tett mily eklatáns ellentétben szerepel a tanítók és tan­ügy sorában.

Next

/
Thumbnails
Contents