Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-02-26 / 9. szám

189B. február 26. TOLN A V ARME G YE. 3 rendőri ügyek és versenyek eredményét első kézből kapja a közönség, csakis az ér­dekes részleteket felölelő, táviratszerü tu­dósításokban. A telefon hírmondó kezére jár az újságolvasó közönségnek olymódon, hogy ideje korán felhívja figyelmét a napi sajtó minden érdekes közleményére és il­letékes helyen szerzett információk alapján vagy megerősíti, vagy helyreigazítja a na­gyobb horderejű híreket. A gyakorlati élet szükségleteinek megfelelően jelzi a pontos időt a meteorológiai intézet által előre meg­állapítható időjárást, a sorsjegyek főnyere­ményeit, a közlekedés terén beállott változá­sokat, vonatkéséseket, a nyilvános mulatsá­gok, koncertek és színházak műsorában tör­tént minden változást. A telefon hírmondó felhívja a közönség figyelmét a különleges látnivalókra és érdekes újdonságokra bár­mily téren. Másrészt alkalmat szolgáltat arra, hogy mérvadó egyének, szakférfiúk és a társadalom vezéremberei a fontos napi ese­ményekről elmondhassák véleményüket és tájékoztassák a közvéleményt. A telefon hírmondó révén az előfizető közvetlenül értesül a külföldi eseményekről, a mennyiben a Budapestre érkező távira­tokról, — megérkezésük után — azonnal tudomást vehet. így az előfizető állandó és közvetlen összeköttetésben áll az egész vi-. lággal, mert a táviró és telefon sodronyza- tok csaknem megtörténtük percében továb­bítják az események hírét a telefon hír­mondó utján az előfizető lakására. Más célra ugyan nem alkalmas a te­lefon hírmondó készüléke, mint a hírek meghallgatására, de megvan az a -rendkívüli előnye, hogy napi 5 krajcárért azok is meg­szerezhetik, a kikneknek telefonra szükségük nincsen, vagy azt magasabb ára miatt nem bérelhetik. A difteritiszről általában.' A jó Isten sok mindennel látogatta meg ezt a világot — sok áldással, de sok csapással is. Ezek közül az emberre nézve legkeservesebb a betegség. Es azután mennyi fajtája van a nyavalyáknak 1 Hány ember életébe kerül, hogy nem hallgat a jó szóra 1 — Mert bizony fele az embereknek nem pusztulna el, ha bajukban a tapasztalt tanács­adóra hallgatnának. A tömérdek betegség között, moly leginkább a gyermekeket pusztítja, van egy, melyet difteri­* Mutatvány szerzőnek „Hogyan védekezzünk a difte- ritisz ellen?'1 cimii művéből. A kiválóan népszerű füzet ára 10 kr, 100 péld. 7 frt 50 kr. Megrendelhető Dobrowsky és Frankénál Budapesten, dakópi vonatkozásuk megállapításában még legszak­avatottabb két hazai műtörténészünk: Henszlmannn és Ipolyi sem tudtak egyetérteni. Henszlmann ugyanis az altemplom egyik, a déli lópcsőliáza typo- logikus földiszitményeinek és olyan képsorozatnak tartja, melyen az ótestameutumi egyes bibliai jele­netek, előképei, valamely megfelelő uj testamentomi eseménynek és a román szobrászati irány tekinte­tében francia utánzatnak. Ipolyi pedig Péter ma­gyar király sírja inkább allegorikus jelentésű dom­borműi faragványának és ehhez képest hazai nem­zeti jellegüeknek tartja. Nézetem szerint a domborművek rendeltetése és alakzatai symbolikus vonatkozásainak megállapí­tásában az Ipolyi álláspontja inkább elfogadható. A mi — magukat — a domborműveket illeti ezek úgy eszmei alakítás, mint kivitel tekintetében oly hü kifejezői hazai román szobrászatunknak, hogy ezeket látva, biztos következtetést vonhatunk a többi hazai román szobrászati alakításokra is. A körülmények azt látszanak mutatni, hogy a domborműveket magában foglaló helyiség falain eredetileg összesen 12 ilyen dombormivű tábla, illetve képsor volt. De a helyiség átalakítása, ki­befalazásának következtében, ma már három táblán csak három képsor létezik, de ezeken is a hosszú idő és kíméletlen kezek oly rombolást tettek, hogy a 30-nál is több alak közül alig 2—3-nak vehető ki feje és arca. Az egész dombormű előállításában tisznek nevezünk. A mi nyelvünkön még rosziDdu- Németországban 1875-től kezdve évenként át­latu toroklobnak, roncsoló toroklobnak, torokdifte- tag 40.000 gyermek hal meg difteritiszben. Ma­riának is szokták nevezni. Az orvos sokféle difteritiszt ismer. Ilyen elő­ször is a torok difteritisze, amit általában ismernek. Közönségesen a gyermekeknek ezt a torok difteri- tiszét értjük, ha röviden difteritiszről beszélünk. Azonban ugyan az az ok, a mi a gyermekek tor­kában a difteritiszt okozza, másutt is a testen ké­pes veszedelmes difteriás megbetegedést előidézni, így például megtörténhetik, hogy a testen levő va­lamely sebet fertőzheti a difteritisz fertőző anyaga, ekkor súlyos betegség támad, a seb difteria; más­kor a szemet támadja meg a difteritisz, megint más­kor a szülő nő anyai szerveit. Ez a legveszedelme­sebb, legsúlyosabb betegségek egyike. A difteritisz nagyon régi betegség, ismerték már Krisztus Urunk idejében. Mikor az emberek 856 és 1004 évet Írtak Krisztus sz. után, akkor e betegség nagyban dühöngött Rómában; később, 1600. óv táján Németországban, 1650 körül Angol­országban szedte áldozatait. Sokan haltak meg akkor s a régi könyvek ragadós betegségnek mondották, mert egyik ember­ről elragadott a másikra és igy borzasztó járványo­kat okozott. Nagy Napoleon idejében is volt ily járvány. A hős hadvezér ép oly bölcs állaraférfiu is volt, mutatja ezt, hogy gazdag jutalmakat tűzött ki azon orvosok számára, kik e nyavalya ellen valami szert tudnának. Nem ok nélkül vette gondjaira a nagy fejedelem e betegséget, mert annyi gyermek pusz­tult el benne, amennyi katona egy jókora hadjárat­ban. Innen van az, hogy a nép gyermekirtó beteg­ségnek mondja. Ezen betegség leggyakrabban az 1—5 éves gyermekeknél jő elő; egy éven alul valamivel rit­kábban, mivelhogy a csecsemőt házon kívül nem viszik, nem kerül össze difteriás gyermekekkel. Ez mutatja már az okos anyának, hogy a gyermeknek más gyermekekhez való hurcolása e betegségnek terjesztője. Az 5-ik éven felül fokozatosan ritkább lesz o betegség. Leginkább kiviláglik ez, ha a következő számokat megfigyeljük : Angolországban 1000 difteriában meghalt egyén közül minden egyes életévből való, nevezetesen 0— 1 éves volt 86.2 1- 2 » » 111 co 1 n n 108 3- 4 » n 108 4— 5 n n 107 5-10 » j) 54 10—15 n « 21 15—25 n n 0-5, gában Berlinben 1882. és 1883 évben 5066 gyermek 1886. évben . . . 1535 „ 1887. „ . . . 1304 1888 .......................... 1018 pu sztult el e bajban. 1875. évtől 1882. évig pedig 12.225 halálozás történt; átlag 10.000 lakosra 14'6 difteriás halál esik. Bécsben 1879-tól 1883. évig 5300 halt el difteritiszben. Már most tekintsük csak a mi hazánkat, hogy itt mikép pusztít e nyavalya : 1881. évben 24855 1882. „ 26522 1883. „ 29780 1884. „ 18349 1885. „ 17881 1886. „ 18782 1887. „ 19504, vagyis óvenkint átlag 21.678 gyermek halt el difteritiszben. Büszke fővárosunkban — Budapesten — 1881. évben 414 1882. n 396 1883. n 246 1884. n 252 1885. n 254 1886. n 562 1887. n 512 1888. n 459 1889. n 639 1890. n 322 halálozás történt difteritisz miatt, vagyis átlag 10.000 lakosra 9 4 difteriális halál esik. Szomorn adatok ezek! Ne gondolja azonban J senki azt, hogy csak gyermeknek van torok difto- riája, előjön az felnőttnél is; anyák, doktorok is | megkapják. Egy hírneves és örökké emlékezete» miniszterünk fiatal veje szintén difteritiszben halt el. Ez legyen figyelmeztetés, ha szülőknek vala­mi torokbajuk akad — kivált difteritisz idején — ne mulasszák el torkukat a tapasztalt orvosnak megmutatni. Dr. Szendeffy Aladár. VÁRMEGYE. — A tisztviselői nyugdíjalapra felügyelő vá­lasztmány ülése. A vármegyei tisztyiselői nyugdíj­alapra felügyelő választmány e hó 23-án ülést tar­tott. A nyugdíjalap számadást jóváhagyva a várme­gye közgyűlése elé terjesztik. — Intézkedtek több ujonan választott, illetve kinevezett tisztviselőnek a nyugdíjalaphoz leendő hozzájárulása iránt is. Végül a beteg Puck Márton központi járási hivatalszolgá­nak 200 frt végkielégítési összeget szavaztak meg. Herodes és Sámson bibliai története képezi a kom­pozíció főpontját. Az első képsor jobb oldalán — trónon ül Herodes s mögötte poroszlói állanak. Előtte a csil­lag által vezetett és megérkezett három keleti bölcs, kik, miután Herodes ravaszul felszólította őket, — hogy ha feltalálták a gyermeket, tudósítsák őt is erről: innen tovább mennek és megtalálván anyjá- ; val Máriával (ki sziutén ül) a gyermeket, leborulva imádják. Mária mögött az ajándékot hozó, de le- töredezett arcú és alakú pásztorok állanak. Majd a második képsoron egy ágyban fekvő három alak s felettük a légben függő kard allegoriailag jelképezi a három bölcs álmát, hogy t. i. ne vigyenek hirt ' Herodesnek a gyermekről, mert különben veszélynek j teszik ki őt, mit a kard jelképez. E jelenethez | csatlakozik aztán következményeinek ábrázolása, az [ ' t. i hogy a kijátszás miatt boszús és királyi széken I ülő Herodes poroszlói által a betlehemi újszülött gyermekeket lemészároltatja, a mely vérengzés elől a képsor utolsó, jobboldali, nagyon elkopott ábrázo- j lás szerint a szent család Egyptomba menekül. — J i Ennyi a Herodesre vonatkozó kompozicio. A har- j madik képsor ótestamentorai jeleneteket ábrázol és ! Sámsonra vonatkozik. E képsor baloldalán ugyanis j a megvakitott Sámson szolgájával vezetteti magát, hogy Dágon templomának oszlopait megrázza. De mielőtt ezt tenné, egy sajátságos jelenet következik, t. i. egy fának gyökerestől kiszakitása, alkalmasint | azért, hogy Sámson erejének nagysága előre is je- leztessék. Majd a Dágon templomának romba dön­tése és ez után az utolsó ábrázolás következik, mely szerint Sámson szolgája ura palástját és az ország­almát, mint a hatalom jelvényét tovaviszi; jelenteni akarván ezzel azt, hogy Sámsontól a hatalom el­vétetett. E példaképeknek egyszerű allegóriái alkalma­zása Péter királyunk történetére jó részben ki­mutatható. Péter király ugyanis történeti könyveink és okmányaink szerint Pécsett temettetett el; továbbá elfogadható azon még a múlt század közepén is ismert hagyomány, mely a pécsi altemplom jelzett helyét tartá Péter sírjának, és a domborműveket az ő viszontagságos élete előképeinek. Ugyanis Péter kegyetlen és álnok élete, a Herodesre vonatkozó kegyetlenkedési jelenetekkel van allegoriailag ábrázolva. A szent család Egyp­tomba futása, vagy Péter száműzetésére, vagy még- inkább a miatta futni kényszerült Árpád hercegek: Endre, Béla és Levente menekülésére vonatkozik. De legtalálóbb Sámson története Péterre alkalmazva. L gyanis mindkettő megvakittatván, amaz a népve- zérsógtől, ez a királyságtól megfosztatik. És vala­mint Sámson Dágon házának rombadöntósével ön­magát is a romok alá temeti, úgy a hatalmával visszaélt Péter király, országa boldogságával a ma­gáét is semmivé teszi.

Next

/
Thumbnails
Contents