Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-02-19 / 8. szám
9. szám Szegzárd, 1893. február 19. III. évfolyam. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ,--------------El őfizetési ár: Egy érre . . 6 frt — kr.| Pél évre . . . 3 „ — Negyedévre . I „ 50 Egy szám .... 12 Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- I hivatalon kivtll elfogad Kramuier Vil- | mos könyvkereskedése Szegzárdon. Meg-jelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Főmunkatárs: BODNÁR ISTVÁN. Kéziratok vissza nem adatnak. I A lap szellemi részét illeti köz- I lemények, valamint az elifize-1 I tések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. I Hirdetések mérsékelten megállapított | árszabály szerint számíttatnak. A színészetért.* Az élet tövises, gyomos kertjében virág a művészet, mely üdülést, vigasztalást nyújt az ember lelkének. Ha nem is adott a teremtő mindig ragyogó szinpompát e virágnak, kábító illatot, mely lekötné minden érzékünket, ha szerény köntösben, egy vidéki szinpad egyszerű deszkáin is virul, mégis virág marad az, melyet kegyeltjének választott a dicső természet. Nemes hivatása van a színésznek! Azokat a magasztos gondolatokat, melyek minden idők nagy embereinek agyában fo- gamzottak meg, talán rég a feledés leple fedné, ha nem lenne a színész, ki médiuma e nagy szellemeknek, ki örökre hirdeti az örök igazságot. Katona, Kisfaludy, Szigligeti, Osiky — színészek nélkül mik lennének ? Sőt maga Shakespeare állana-e oly megmérhetetlen magasságban fejünk felett, lia az életet jelentő deszkák nem volnának? Percnyi dicsőségért sok szenvedés, múló tapsért bogáncscsal teli pálya — ez a színész sorsa. S ha e pályán le akarják küzdeni a nehézségeket, ha előre akarnak törni, úgy a minden szépért és nemesért lelkesülő társadalom feladata, hogy egyengesse útjukat. * A jó ügy érdekében lapunk első helyén közöljük e lelkes hangú sorokat. A szerk. Midőn pedig ezt tesszük, egyúttal a nemzeti eszmének is áldozunk a kultúra szent oltárán. És ne alkossuk meg ítéletünket e közben szigorúan. Kis város ez a mi Szeg- zárdunk, ne hasonlítsuk össze a mi színészeink játékát nagy művészeink alakításával ne vonjunk közöttük párhuzamot, mert ez sem méltányos, sem igazságos nem volna. Sót a jóakarat és elnézés szemüvegén lássuk őket, s tudjuk megbecsülni az ambíciót a nagy tehetség hiányában. Pártoljuk a színészetet, mert Magyar- országon ennek különösen fontos missiója van. Ha pedig ezt tesszük, elvárjuk színészeinktől is, hogy tudjanak akarni, s akarjanak tudni, hogy feladatuk magaslatán állva figyelmüket első sorban a magyar sziniro- dalomra irányítsák — legelőbb azokra az igazgyöngyökre halásszanak az irodalom tengerében, melyek hozzánk legközelebb találhatók ! Elvárjuk azt is, hogy a társulat nem próbálkozik meg olyan darabokkal, melyek erejét túlhaladják. Az „Ember tragédiája“, vagy a Shakespeare darabok nem valók olyan helyre, a hol a múzsák csak ideig-óráig ütnek tanyát, mert a kis színpadon ilyenkor a legkomolyabb tárgy is drasztikusan nevetségessé válliatik. Hagyjuk ezt akkorra, mikor Szegzárdnak is meg lesz az állandó színház, a mit napjainkban — elég sajnos — majdnem az utópiák közé kell soroznunk. Sajnosnak mondjuk e körülményt, mert városunk intelligenciája sokkal nagyobb, semhogy egy állandó színház létesítésének eszméjével komolyan ne foglalkozhatnánk. Addig is részesítsük jóakaratu pártfogásunkban Thalia bolygó szolgáit. Ismerve a szegzárdi közönséget, elmondhatjuk, ha szinészszel a közönség, a publikummal a színész is meg lesz elégedve, s a művészetnek szerény kis virága a mi színpadunkon elhervadni nem fog. Biberach. POLITIKAI HÍREK. — A szakcsi választókerületben, a nép között aláírási iveket köröztek a polgári házasság ellen. A kerület képviselője Kain mer er Ernő, értesülvén e mozgalomról, nyilt levelet intézett választóihoz, melyben óva inti őket e dologra nézve minden meggondolatlan eljárástól. Teszi ezt annyival inkább, mert még a kormány nem nyújtott be javaslatot ez irányban, s igy annak bírálása idő előtti, de meg ő, bár jó katolikus, szabadelvű ember is, belátja, hogy [ Magyarországban a házasság ügyét okvetetlen rendezni kell. Biztosítja választóit, hogy tetteiben mindig legjobb lelkiismerete fogja vezérelni s a belé helyezett bizalomnak meg fog felelni. — A közegészségügy államosítása. A községi és körorvosok országos egyesülete petíciót fog benyújtani a törvényhozáshoz, hogy a közegészségügy, különösen pedig a községi és körorvosi intézmény mielőbb államosittassók. TÁRCZA. _A_ moístylelcrölFőtekintettel Magyarországra. — A „TOLNAVÁEMEGYE“ eredeti tárcája. — (Folytatás.) II. A román müizlés. Mikor meg hazánkban a Xl-ik század közepéig az ó keresztyén műstyl volt divatban, akkor, sőt még a X-ik század végétől kezdve a külföldön kivált a nagy népvándorlás által és után alakult három nagy nyugoti nemzet: az olasz, franczia és német művelődési hatása alatt és részben a szláv és magyar népek, bár kezdetleges és sajátos mű- kópzésónek befolyásáról egy sajátszerü uj műirány keletkezett, mely román müizlésnek neveztetik. És pedig azért, mert e műstyl főkóp azon népek körében támadt és fejlett ki, melyek : fi'ancziák, spanyolok és olaszok, némileg vérkeresztezés által a rómaiaktól is számlázottaknak tartatnak. Az egykori római uralom helyén keletkezett nyugoti országok keresztyén társadalma minden irányba, tehát a művészetekbe is uj elemeket hozott magával. De ez uj népek nem bírván végkép szakítani a régi római klasszikus műveltség hagyományaival, felvették tehát művészetükbe is a római antik klasszikái elemeket is. Ezeket aztán egyesítve, saját primitiv műtehetségükkel s nemzeti jellegük motívumaival népies sajátságukhoz képest öntudatlan érzettel saját tehetségük szerint átalakították uj eszméik kifejezésére. Éppen úgy póld. mint a klasszikus latin nyelv anyagának átmeneteiével az úgynevezett román : az olasz, a spanyol, a franczia nép nyelvébe uj nyelvek alakulása keletkezett, melyeket ép azért román nyelveknek szokás nevezni. Éppen igy jött létre s innen veszi nevét a román müizlés. Röviden tehát a román műstyl nem egyéb, mint a római antik klasszikái műstyl elemeinek vegyüléke a népvándorlás után keletkezett román népek megfelelő nemzeti jellegű műalkotásaival. Ez uj műstyl különben nemcsak a román népek körében fejlett ki. hanem más népeknél is, hol immár az illető nemzeti jelleggel vegyülve, a német, magyar, stb. jellegű román müizlés keletkezett. A román müizlés, mely a müveit európai államokban a X-ik század végétől a XIII-ik közepéig tartotta fenn magát, ez idő alatt általában háromfelé fejlődési alakuláson ment át, melyek mind külön nevezettel bírnak. így az első alakulást véve : I. A korai román műstyl a Xl-ik században, midőn az uj műelemek még nagyon primitív, sőt durva alakításban nyilvánultak és legnagyobb részben a római műstyltől kölcsönö'ztettek. II. A fejlett román, vagy a virágzásé román műstyl a XII-ik században, midőn ez a müizlés egész fényében kifejlik s eléri a tetőpontot. III. Az átmeneti vagy késői román styl a XII-ik század végén és a XIII-ik első felében, sőt nagyon elkésve jelentkezik még szórványosan a XIV-ik században is. E harmadik alakulásában beáll a román styl hanyatlása, lassú enyészete. Ekkor már a legjellemzőbb elemeket is az éppen keletkezőben levő uj styl a csucsivek (góth) műstyl- töl kölcsönzi, mint egy ebbe átmenni készül. A román müizlés is főkóp a templom építésénél érvényesül. És az ezen műstylben épült em- lékszerü (monumentális) templom román bazilikának neveztetik. A román bazilikák lényegileg szintén hosszúkás négyszögüek s legtöbbször három hajósok, melyeket egymástól erős és díszes félkörives hevedereket tartó két oszlop vagy pillérsor választ el. De vannak kivált falusi román templomok, melyek csak egy hajósok. A három hajósoknál a középső hajó még egyszer olyan magas és széles, mint az oldalhajók. A főhajót a keleti végén itt is fülke (aptis) zárja be, de van reá példa, hogy az oldalhajókat is. így a templom keleti falában hosszives fülke van a két oldalfülke (aptidiol) rövidebb, mint a középső, de mind a három is egyenlő lehet. — E fülkék a román styl szerint sokkal mélyebbek, azaz hosszabbak, mint az ó kér. bazilikában. — A fülkék előtt továbbá a kifejlettebb román templomban kereszthajó is van és az a hely, a hol a kereszthajó a főhajónak keleti részét átmetszi, négyzetnek neveztetik, melyen az oltár áll, s mely a tófűikével együtt képezi a szentélyt (sanc- tuarium).
