Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-12-17 / 51. szám

4.

TOLNA VÁRMEGYE,

1893. december 17.

Szombaton lesz B. Szikora Anna asszony jutalomjátéka : „A sötét pont*, melyen remélhetőleg teljes számban fog megjelenni Szeazárd színházlátogató közönsége. S valóban, ha valaki, úgy B. Szigora asszony megérdemli, hogy a publikum tömeges megjel mesével elismerését iránta lerója. Nélküle Balog társulata nálunk lehetetlen volna, s csak, az ó jeles játékának köszönhetjük, hogy Balog Árpád Szegzárdon drámákat sikerrel is előadhat.

Adjuk meg az érdemnek az elismerést — de ne riadjunk azért vissza, hogy a társaság hibáit is felsoroljuk.

Nem „müitész“ szempontból tesszük ezt, hanem azon jogos követelés alapján, inelylyel Szegzárd intelligens közönsége bármely színtársulattal szemben méltán viseltethetik.

Blberach.

Hirek.

— Jókai és Tolnavármegye törvényhatósága. Tolnamegye törvényhatósági bizottsága tegnap tartott közgyűlésén — a mit az erről szóló rovatunkban is megemlítettük — egyhangúlag elha- tározts, hogy Jókai diszkiadásából 5 példányt rendel meg. A szegzárdi és paksi polgári iskolák, a bonyhádi és gyönki algymnáziumok a és vármegyei levéltár kapnak egy- egy példányt. Vármegyénk törvényhatóságának eme hazafias cselekedetéről őszinte örömmel adunk hirt.

— Garay János szobra. A szegzárdi kaszinó e hó 10-én a tagok élénk érdeklődése mellett közgyűlést tartott, melynek legfőbb tárgyát a Garay szobor ügye képezte. Fördös Vilmos elnök távolló- tében, a ki, sajnos, betegsége miatt akadályozva volt a megjelenésben, Ágoston István alelnök vezette a közgyűlést. Üdvözlő szavai után áttért a közgyűlési tárgysorozat első pontjára, mely szerint a választmány’ yókai összes művei nemzeti diszkiadásdnak a kaszinó könyvtára részére való megvásárlását javasolja a közgyűlésnek, a mit a jelenvoltak lelkes éljenzéssel egyhangúlag elfogadtak. — Ezután a Garay szobor ügye került tárgyalás alá. Á választmány indítványozta, hogy Garay szobrának helyéül az eddigi határozat megváltoztatásával, ne a sétatér, hanem az erre minden tekintetben alkalmasabb Garay-tír állapíttassák meg, valamint a választmány felkérendő, hogy a január havi közgyűlésen Garay szobrának a müleniumra leendő felállítása tárgyában tegyen véleményes előterjesztést. Tóth Károly, Boda Vilmos és Krummer János felszólalásai után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a választmány nak javaslatát. A Garay szobor végre a megvalósulás stádiumába jut és a mi városunk maradandó emlékkel veend majd részt az ezredéves nemzeti ünnepben. — Nem kell mondanunk, hogy a közgyűlés határozatát örömmel fogadjuk, hisz lapunkban már évek óta és főleg a két óv előtti köz- gylüési határozattal szemben a leghatározottabban állást foglaltunk a mellett, hogy Garay szobrát ne a sétatéren, hanem a Garay-téren állítsák fel.

— Hymen. Kirch mayer Ottó lovag, főhadnagy a 10-ik huszárezredben, a múlt héten vezette Pakson oltárhoz menyasszonyát, Vigyázó Stefánia kisasszonyt, özvegy Vigyázó Kezsőnó leányát. Az esketést Spiesz János apát-plébános nagy számú előkelő közönség jelenlétében végezte.

— Thea-estóly. A rendezőség a következő meghívót bocsátotta ki: Meghívó. A r. k. ovoda és gyermekmenhelyet fentartó egyesület az egyleti pénztár javára 1893. évi Szilveszter estéjén a „Szegzárd Szálló“ nagytermében tánccal egybekötött thea- estélyt rendez. Kezdete 9 órakor. Család-jegy 4 frt. Személy- és karzat-jegy 1 frt 50 kr. Felülfize- tósek köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A thea- és étkek elárusitásánál a buflet- ben a közreműködést elvállalták : Antal Ilona, Bodnár Istvánná, Borsody Lajosnó, Boross Ilona, Di- centy Paula, Döry Lászlóné, Fejős Emma, Fördős Vilmosné, Földős Emma, Herczegh Emilia, Dr. Leopold Kornélné, Madarász Elemérnó, Mártin Szidónia, Mártin Olga, Módly Flóra, Nits Istvánná, Űr. Papp Józsefné, Pirnitzer Ella, Bassovszky Juliánná, Szabó Vilma, Simontsits Elemórné, Szigeth Alice, Szuszt Viktorné, Spányi Piroska, űr. Steiner Lajosné, Török Béláné, Totth Ida, Ujfalusy Ilona, Vargha Margit, Weininger Gizella, Wiener Mariska. Táncrendező-bizottság: Dicenty Géza, Forster Zoltán, Kulin Sándor, Leopold Samu, Nagy István,

Novák Sándor, Ráez József, Bassovszky Julián, Simontsits Elemér, Simontsits Andor, Schneider Gábor, Dr. Spányi Leó, Dr. Tanárky Árpád, Vargha Lajos.

— Adakozások a népkonyhának. Stanko- váuszky Mária úrnő 25 frt. Özv. Nagy Lajosnó úrnő 10 frt. Szeniczey Cecil urai 10 frt. Csapó Vilmos kamarás 5 frt. Örft’y Lajosné úrnő 5 frt. Császár Istvánná 2 frt. Angyal Ferenc 1 frt. Bezerédj Pál 2 birkát, Döry Andorne 3 zsák szemes kukoricát, 1 zsák babot. Angyal Ferenc 1 véka burgonyát,

8 liter babot, 1 liter ecetet 1 nagy tököt. Kramer Ármin Fiúméból a következő levél kíséretében küldött a népkonyha részére 50 klg. rizst: „Nagyságos Simontsits Béláné urhölgynek Szegzárdon. Miután a „Szekszárd Vidékéiben olvastam, nemes felhívását, hogy 1-ső decembertől kezdve, a népkonyha Szegzárdon, nemes működését újra megkezdte, vagyok bátor e csekély adománynyal hozzájárulni, és innen vasúttal beküldeni. Maradok az ily nemes célra mindig szívesen hozzájáruló alázatos szolgája Kramer Ármin ez időben Fiumében.“ A szives adakozóknak hálás köszönetét nyilvánítja Simontsits Béláné.

— Jókai előfizetőinek múlt számunkban közölt névsorából A p p o n y i Sándor gróf neve tévedésből kimaradt.

— Halálozás. László Lajos szegzárdi ügyvédet súlyos csapás érte. Az elmúlt vasárnap délben hunyt el hosszas szenvedés után fiatal neje, kivel a legboldogabb családi életet élte. Az élte virágában elhunyt, mindenki által tisztelt fiatal asszonynak halála általános részvétet keltett, a mi ópugy a bánatában megtört férj, mint a visszamaradt öt kis árva iránt nyilvánult. A temetés nagy részvét mellett 11-ón délután 3 órakor ment végbe. A szertartást Borzsák Endre ref. lelkész végezte, ki megható és gyönyörűen előadott beszédben búcsúztatta el a halottat. A család a következő gyászjelentést adta ki: László Lajos ügyvéd és kiskorú Lajos, Sándor, Vilma, József és Béla; id. Sárközy Sándor ev. ref. lelkész és neje Sebestyén Zsófia ; ifj. Sárközy Sándor ev. ref. lelkész a legmélyebb fájdalommal tudatják forrón szeretett nejének, illetve édesanyjuknak, egyetlen leányuk és testvérének László Lajosué szül. Sárközy Vilmának folyó hó 10-én délutáni 1/22 órakor, életének 31-ik évében, hosszes szenvedés után történt gyászos el- hunytát. A boldogultnak hült tetemei/olyó hó 11-ón délutáni 3 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint a szegzárdi felső-temetőben örök nyugalomra tétetni. Szegzárd, 1893. évi december hó 10-ón. Áldás és béke poraira !

— A tolnavármegyei illetőségű 18+8/9-es honvédek, kik a tolnamegyei 1848/9-es honvéd- egylet törzskönyvében mint igazolt honvédek még elő nem fordulnak: felhivatnak, hogy — keresztelő levelök felhozása mellett — honvéd minőségüket és viselt rangjukat szabályszerű községi bizonyitvány- nyal és lehetőleg két igazolt honvéd bizonyítványával kimutassák és az erre vonatkozó okmányaikat legkésőbb folyó év végéig Hollós Alajos szegzárdi ügyvéd, honvéd egyleti jegyzőhöz beküldjék; mert a később jelentkezők igazolási ügye az 1848/9-es honvéd egyletek országos központi bizottságának 1893. évi november 27-ről kelt határozata értelmében — már figyelembe vétetni nem fog.

— Jutalomjátékok. B. Szikora Anna asz- szonynak jutalomjátóka jövő szombaton lesz. Színre kerül: „A s ö t ó t pont“. A művésznő jutalomjátóka nem szorul külön ajánlatra; a közönség, mely őt itt időzése alatt annyira megkedvelte, minden bizonynyal tömeges megjelenésével fog iránta rokonszenvének kifejezést adni. — H r u b o s Árpádnak, a társulat jeles énekesének pedig kedden lesz a jutalomjátéka. „Gazdag szegénye k“, Jókainak 3 felvonásos énekes vig színműve kerül előadásra. Felhívjuk a közönség figyelmét arra a körülményre, hogy a Jókai jubileumra díszelőadásul ez a darab kerül színre — mely különben is Jókai színre alkalmazott darabjai között a legnagyobb sikereket érte el. Egy-egy szerény gázsis vidéki színészre nézve a jutalomjáték ugyszólva lét- | érdekébe vág. H r u b o s megérdemli a pártolást,

s Szegzárd közönsége reméljük nem hagyja őt cserben.

— Műbor törvény. A kereskedelemügyi m. kir. minisztérium utasítása folytán a pécsi keresk. és iparkamara a területén levő borkereskedőket értesíti, miszerint a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. évi XXIII. törvénycikk végrehajtása iránt a miniszteri rendelet kiadatván, a mondott törvény és rendelet 1894- évi január 4-én lép életbe s az illetékes hatóságok a rendeletben rájuk bízott teendőknek pontos végrehajtására a minisztérium által felhivattak. A rendelet szerint mindazok, kik keverék- vagy fajborokat hoznak forgalomba, a bor megjelölése ellen esetleg felmerült panaszok esetében a panasz alapján eljáró hatóság felszólítására tartoznak a bor származását számla, illetőleg vételi bizonylat, szállítólevél felmutatásával vagy más alkalmas módon igazolni. Ez az igazolás a fentemlitett törvény életbelépte előtt beszerzett borokra nézve Pécsett a csendőrkapitányi hivatal vagy a tanács ! által e részben megbízott tisztviselő (községben főszolgabíró) avagy kir. közjegyző jelenlétében történt hivatalos felvétellel (leltározással) is pótolható. Amennyiben tehát a bortulajdonosok ezen kivételes igazolási móddal élni kívánnak, igyekezzenek a i náluk levő készletmennyisóg hiteles felvételét 1894. január 4-ig eszközöltetni. Végül tekintve, miszerint az idézett rendelet körülírván azt, hogy 1894. január 4-e után a borok mely elnevezések alatt jöhetnek forgalomba, a borkereskedők már idejekorán igyekezzenek készletben levő boraiknak kellő és a törvénynek megfelelő jelzéséről gondoskodni. A szóban levő törvénycikk és rendelet egész terjedelemben a borkereskedők használatára kinyornat- ván, az 50 kr lefizetése mellett a kamara irodájában kapható.

— Tisztujitás. Szegzárdon folyó hó 21-én lesz a tisztujitás, mely előre láthatólag nagy hullámokat fog felverni.

— Nagyreményű csemeték. Schrott József és Schneider Mihály szegzárdi iparosinasok egyik nap estefelé a Garay-téren haladván, a Polliik bolt előtt több ládát láttak a járdán, melyet ép akkor raktak volt le a kocsiról. Amint egyszer észrevették, hogy senki sem őrzi a ládákat, egyet hirtelen vállra emeltek s vitték egye- nysen a Pándzsó-utcába, a hol feltörték, azt hiván, hogy tudja Isten miféle szép „Krisztkindlik“ lesznek benne. De bizony csak varrógéprószek voltak a ládában, (mintegy 70 frt értékben), melyekkel nem tudtak mit kezdeni. Elrakták őket tehát kövek, tüskök alá, falak mögé, remélve, hogy igy most már titokban marad a dolog. De a kereskedő észrevéve a láda hiányát, utána járt a dolognak s igy a két reményteljes kis tolvaj-csemeté hűvösre került.

— Veszett kutyák. Agárdon a napokban I veszett kutya 3 asszonyt és egy gyermeket tr eg- harapott.

— A ráncos csizmák. Szép ráncos csizmákat szeretett volna B i n c s i k István, alsó hanzóíi pusztai béres, de sokalta érte a 15 frtot. Végre azonban mégis csak rászánta magát, de csak miután L a j k ó György duuaföldvári csizmadia legény megígérte, hogy olyan ráncos csizmákat csinál neki, a milyent még Ájrópa nem látott. Hanem akkor neki 10 frt előleg kell a szükséges bőr bevásárlására. A legénynek mindegy lehetett, ha a csizmák árának nagyobb részét előre is fizeti ki, tehát átadta neki a 10 frtot s a csizmadia elindult bőrt vásárolni. Ment, mendegélt s még most is megy, ha azóta valahol meg nem állt; do hogy hol. azt a csend- őrség fogja megmondani, ha majd a szökevényt sikerül kikutatni. így maradt Bincsik István ráncos csizma nélkül, meg a 10 írtját is elvesztette.

— Baleset. Nagy Eóza szegzárdi cselódle- ány tegnap a padlásról lebukott s jobb karját törte. A szerencsétlenül járt leányt beszállították a kórházba.

— Karácsonyi kiállítás. Kram mer Vilmos, a minden szép és jóért lelkesülő szegzárdi könyvkereskedő, mint mindig, ez évben is a magyar irodalom legszebb termékeit összegyűjtötte karácsonyfája számára. Ajánljuk a könykedvelők figyelmébe.