Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-29 / 44. szám

1893. október 29.

TOLNA VÁRMEGYE.

5

Legelőször Parragh Béla szólalt fel, Tamási község képviseletében. Kifejté, hogy Tamási ugyan a múltban semmit sem szavazott meg a tervezett vasút segélyezésére, de most felismerve annak nagy fontosságát dacára annak, hogy a város régebbi szárnyvasutjára 30.000 frtot áldozott s a járásbíróság épületének felépítésére 34,000 forintnyi kiadása volt, mint a járás székhelye készséggel hozza meg a tőle telhető áldozatot.

Utána Bach Jenő Felső-Iregh képviselője emelt szót. Előadta, hogy az ottani érdekeltség 80,000 forintot szavazott meg a vasút építésre s Felső-Iregh úgy fekvése, mint gazdasági és kereskedelmi viszonyainál fogva felette áll Tamásinak, s mégis kevesebb előnyben részesül, mint az egészen elszigetelt Tamási, kéri az elnöklő alispánt, hogy ismertesse meg azokat a módozatokat, amelyekkel Felső-Iregh jogosult igényei is kielégítést nyerhetnek.

Simontsits Béla értekezleti elnök nagy figyelemmel hallgatott s általános helyesléssel fogadott beszédben adta meg a kívánt választ. Kifejté, hogy ha a vasutat Felső-Nyék, Kecsege és Tamásinak vezetik, Kecsegétől könnyen egy szárnyvasut lesz Felső-Ireghig kiépíthető, a mi által teljesen el lesz érve a község kívánsága.

Bach Jenő, habár a maga részéről hajlandó a szóban forgó ajánlatot elfogadni, nincs felhatalmazva, hogy a továbbiakra nézve az érdekeltek nevében nyilatkozatot tehessen.

Arany Károly — Nagy-Szokoly képviseletében, nem lát garanciát a szárnyvasutban. jobb szeretné, ha a tervezett vasút a Felső Iregli és Tamási közt fekvő Gonozdnak vezettetnék, a miáltal az építkezésben 3 kilométert gazdálkodnának meg.

Frühtvirth Jenő dr. mivel Felső-Iregh érdeke teljes kielégítést nyer a szárnyvasut kiépítésével, kéri annak elfogadását.

Bach Jenő kérdést intéz az engedményesekhez, hogy mennyibe kerülne a szárnyvasut kiépítése s nem lehetne-e azzal a vasutat Gonozd felé is kiépíteni.

Kiss Jenő mérnök kétségtelenül előnyösebbnek tartja Felső-Iregh fekvését, de politikai okok s a közérdek szempontjából Tamásinak ad előnyt. — Arany Károly indítványát pedig azért nem fogadja el, mert akkor sem Tamásinak, sem pedig Felső- Ireghnek nem lenne állomása. Nagyon is helyesli tehát az elnök indítványát — mert a szárnyvasut- tal Felső-Iregh érdekeit minden tekintetben kielégítve látja. Különben a Bach által feltett kérdésre ezt feleli, hogy mindkét vonal kiépítése egyforma összegbe kerül, a költségek 13,000 frt hozzájárulással teljesen fedezhetők.

Kiss Ernő, Löwy Mór, Király János Tamási ; Bohuniczky Béla pedig Felső-Iregh mellett szólották Szél Kálmán az elnök javaslatához járul.

Bach Jenő magarészéről elfogadja ugyan a szárnyvasutat, de ez esetben a hozzájárulási össze get nem biztosíthatja.

Simontsita Béla elnök ezután látva, hogy F.- Iregh, bár érdekei teljeseu megvédve s kielégítve lennének a szárny vasúttal is, a Tamásinak előnyt nyújtó köztekintetek dacára még is ragaszkodik a fővonalhoz, sajnálkozással konstatálja, hogy a vasút irányát közmegegyezéssel megállapítani nem sikerült. Reményének ad kifejezést, hogy ha a község majd annak idején jobban fontolóra veszi a helyzetet, saját jól felfogott érdekében belenyugszik a dolog olyatén megoldásába, hogy fővasut helyett legalább száruyvasulja legyen. Ez esetben reméli, hogy a vármegye is készséggel támogatja Felső- Ireghet s maga részéről ígéri, hogy ha ily irányban hozzá forduluak, mindent megtesz majd érdekükben.

Az alispán befejező beszédét az órtekez'et általános helyesléssel és zajos éljmzéssel fogadta, valamint minden egyes felszólalását.

Az értekezletet bankett követte, a kasziuó helyiségében. A banketten a tamásii iutelligencia, valamint az értekezleten megjelentek teljes számban vettek részt. Mindvégig lelkes hangulat uralkodott, mely Simontsits Béla iránt folyton megújuló legmélyebb ovációkban nyilvánult. Természetesen tosztok- ban sem volt hiány. Elsőnek Friihvirth Jenő tamásii ügyvéd emelt szót, ki, úgymond, nem hízelgésből, nem bókolásból, hanem legmélyebb meggyőződését hirdetve, kiemelte a vármegye alispánjának kiváló érdemeit és tulajdonságait és ő reá emelte poharát. Utána Simontsits Béla álta'ános tetszés mellett éltette a jelenlevőket. Parragh Béla szintén Si- montsitsot, Schvarc mérnök Tolnavármegye közönségét, Gruber járásbiró a jelenvolt Döry Józsefet éltette. Ezeken kívül még számosán szó tak, köztük Király János felsóuyéki jegyző, ki kitűnő humorával tartós derültséget keltett. Többször és hosz- szabb ideig beszélt, rle miudannyizzor pompás humorral és ritka szellemességgel. A bankett csak késő délután ért végett, onnét Simontsits Döiy József társaságában Dombóvárra utazott, a hol közegészségügyi vizsgálatot tartott.

Hírek.

— Királyi kihallgatás. Ö Felsége múlt hétfőn kihallgatást adott, mely alkalommal fogadta Perczel Dezső országgyűlési képviselő tisztelgését is, ki, mint a képviselőhöz alelnöke mutatta be magát.

— Esküvő. Korbonich Dezső vármegyei

1 árvaszéki ülnök jövő hó 7-én esküszik örök hűséget Kolozsváry Margit kisasszonynak Duna- Szent-Györgyön.

— A Garay szobor és a millenium. Minden városban az országban egy vagy más irányban mozgalom indult meg a millenium méltó megünneplése tárgyában, csak nálunk nem történik semmi sem. A Garay szobor javára egybegyült őszszeg uj szaporodásra alig számíthat, hisz látjuk, hogy az utolsó években alig gyarapodott az alap. Az az összeg pedig, a mely rendelkezésre áll, elegendő arra, hogy a Garay szobor végre elkészüljön. Ha nem is valami monumentális, hanem azért elég csinos szobrot lehet elérni a meglevő péuzórt. És miután a Garay szobor ügye a nélkül is már évek óta húzódik, nem közeledik egy lépéssel sem a kivitel felé, városunkban általános az óhaj. hogy a szobor a milleniumra felállítható legyen; ha pedig ezt el akarjuk érni, a mit mi a magunk részéről szintén kívánatosnak tartunk, akkor a még rendelkezésünkre álló időt jól ki kell használni. Azért szükségesnek tartjuk, hogy a kaszinó választmánya ezen ügyben szükséges lépések megtétele végett mielőbb közgyűlést hívjon össze.

— A vármegyei jegyző-egylet a D. K. E-nek.

Vármegyénk derék jegyző-egylete 100 írttal a D. K. E. alapitói közé lépett. Ez összeget a múlt héten küldték el rendeltetési helyére.

— Rátkai darabja. R á t k a y „Letört Virág“ cimü darabjából megkezdték a próbákat a népszínházban.

< — Halálozás. Pápá Gyula, vármegyénk elhalt

kitűnő fiának, a feledhetetlen emlékű vármegyei főjegyzőnek, női erényekben gazdag özvegye, Pápá Gyuláné, hosszas szenvedés után e hó 25-én elhunyt. — A szive jóságáról ismeretes, nemeslelkü úrnő elhunyta mély részvéttel találkozott mindenütt. Mint a nőegylet alelnöke fáradhatatlanul működött a jótékonyság és emberszeretet oltárán. De nemcsak a nöegylet vesztette el benne egyik legbuzgóbb és legtevékenyebb tagját, hanem a szegzárdi intelligens társadalom egyik általánosan tisztelt alakját is nélkülözi Pápá Gyulánóban. A nöegylet választmánya testületileg jelent meg a ravatalnál, a hova koszorút helyezett el és M i k ó Győr g*y titkár által tolmácsoltatta az elhunyt édes anyja, Ágoston Károlyné előtt az egylet részvétét. — A temetés csütörtökön délután 4 órakor nagy részvét mellett ment végbe. — A család a következő gyászjelentést adta ki: „Alulnevezettek úgy a maguk, mint a rokonság nevében, fájdalomtelt szívvel jelentik özv. Pápá Gyuláné szül. Ágoston Malvinnak hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó hó 25-én reggeli 2 órakor, életének 47 ik évében történt gyászos elhunytét. A boldogultnak földi maradványai folyó hó 26-án délután 4 órakor fognak a róm. kath. vallás szertartásai szerint az alsó-temetőben örök nyugalomra tétetni. — Az engesztelő szentmise- áldozat pedig ugyanazon napon reggeli 9 órakor fog a belvárosi róm. kath. templomban az egek Urának bemutattatni. Szegzárdon, 1893. évi októ bér hó 25-ón. Áldott legyen a felejthetetlen halottnak emléke. Papé Dénes, mint fiú. Ágoston Károly és neje Huszár Erzsébet, mint szülök. Ágoston István, Ágoston Gabriella férj. Zgorszky Zsig- mondné, mint testvérek.

— Meghívó. A szegzárdi szinpártoló egylet tisztelt tagjait a vármegyeház nagytermében november hó 5-én tartandó közgyűlésre meghívom. Tottli Ödön alelnök.

— Fegyelmi bírság. Vármegyénk alispánja a szegzárdi elöljáróság ellen elrendelt fegyelmi ügyben a múlt héten hozta meg az első fokú Ítéletet. S e szerint Hirling Ádám dr. főjegyzőt 200 frt, Komárom y Gyula dr. községi orvost ÍOO frt és T a k I e r József községi bírót 50 frt birságban marasztalta el.

— Eljegyzések. Ruppert Henrik, Miszla község jegyzője eljegyezte W á g n e r Mariskát, tisztelendő W á g n e r János evang. lelkész ur szép és kedves leányát Felső-Nánán. — H o r v á t h György kokasdi jegyző múlt héten jegyezte el R u 11 Flóra kisaszszonyt Báttaszékről.

— A központi jegyző-egylet közgyűlése. A

| központi jegyző-egylet közgyűlése 28—29-én lesz Budapesten. Vármegyénk jegyzői egyletét Erdős Gábor elnök, K e r b o 11 István választmányi tag és D u z s Dániel alelnök képviseli.

— Különvált községek. Kétyés Murga községeknek különválását a belügyminiszter megengedte.

— Tűz. Folyó hó 17-én este Nagy-Vejke községben tűz ütött ki, mely alkalommal 2 ház lett a lángok martalékává. A tűz keletkezésének okát megállapítani nem lehetett.

— Bokréta ünnepély. Tolnán az épülő kaszárnya úgynevezett bokréta ünnepélyét ma egyhete tartották meg. — A készülőben levő épületeket igen szépen feldíszítették. A tiszti pavilion előtt egy nagy diadal iv volt felállítva „éljen a király“ „éljen nagyságos Simontsits Béla alispán“ felírással. A munkások nevében Kemény János pallér tartott beszédet.— A munkások s a résztvett polgárság közt sört, bort osztottak ki, a minek az lett az eredménye, hogy a megszólalt muzsika hangjára jókedvűen elkeztók a kedvenc keringöt, sőt amúgy tolnaiasan ropták a csárdást is. — Este a „Fehér ló“ nagy termében a vállalkozók fényes lakomát adtak, a melyen Szegzárdról Döry László főszolgabíró, M ó d I y László főpénztárnok, M á t h i s Kálmán főszám vevő vettek részt. Tolnáról pedig ott volt a városi elöljáróság az intelligencia jórósze, élén a tisztikarral. Az első felköszöntőt Péchy József prépost mondta a királyra, majd Simontsits Béla alispánt éltette, a ki a gimnázium végrehajtó-bizottság ülése miatt nem vehetett részt a lakomán. Az alispán helyett Döry László főszolgabíró mondott köszönetét a szives fogadtatásért. Jároszek vállalkozó a vármegye közönségéért ürített poharat, a melynek áldozatkészsége lehetővé tette az impozáns kaszárnya építését. A jókedvű társaság a reggeli órákig maradt együtt.

— Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Antal Pál alapítványi gazdasági Írnokot saját kérelmére a szegzárdi alapítványi uradalomhoz helyezte át hason minőségben.

— Amerikai szőlőtelep. Apáth község az ott létesíteni szándékolt amerikai szőlővesszőtelep részére ingyen területet ajánlott fel.

— Színészet. Balogh Árpád újjászervezett s külön zenekarral rendelkező színtársulata a november 15-től, december végéig terjedő időre városunkba szándékozik jönni. — Ez az idejövetel különben még attól függ, hogy a szinpártolóegylet közgyűlése mit fog határozni. A szinpár- toló-egyesület megalapítását városunkban a nagy közönség nagy örömmel fogadta, a mi kitűnik abból, hogy 100 tagnál több jelentkezett, mindjárt a megalakulás alkalmával. Az e g y 1 e t azonban minti egy más fél év óta — alszik és tevékenysége j csak arra szorítkozik, hogy a jelentkező szinigaz- : gatókat kereken viszzautasitja. A meddig egylet nélkül voltuuk, évenként legalább 1—2 jó vagy 1 kevésbbé jó társulat jött el hozzánk, most azoubau | a város nem adja ki az engedélyt az egylet hozzájárulása nélkül. — A legfőbb baj az, hogy Simontsits Béla lemondott az elnökségről és jóllehet ez már a múlt óv nyarán történt, a lemondás, nem tudni, mi okból, még csak a közgyűlés elé sem terjesztetett.

— Borászati kormánybiztos körútja. M i k! 1 ó s Gyula kir. tanácsos, országos borászati kormánybiztos csütörtökön vármegyénkbe érkezett, hogy néhány szőlótelepet meglátogason. Pénteken a paksi homokszőlőket tekintette meg, innen délután Puszta-Gyapára utazott, hol T s c h i d a Artúr és K o v á c s János nagybirtokosok szőlő telepét szemlélte meg. Szombaton Bikácson Perczel József és Nagy-Doroghon Széchenyi Sándor j gróf főispán telepén tett látogatást, s onnan estére Katalin-Pusztára utazott s ma Kovács László pusztakatalini, Bernriede r József hídvégi, B e- zerédj Pál hidjai, Bezeródj Andor jegenyósi szőlőjét veszi vizsgálat alá s még az nap este Szeg- zárdra érkezik, hogy holnap megszemlélje az állami és vármegyei szőlötelepeket és a szegzárdi hegyeket. A kormánybiztos ur kedden utazik tovább s Báttaszéken végzi körútját. Kőrútjában N i t s szőlészeti és borászati felügyelő kiséri.

— Olvasztható fa. Ki gondolta volna valaha, hogy még a fát is lehessen valaha olvasztani, mint akár a vasat, vagy az ólmot? Bizonard francia vegyésznek hosszú és nehéz kísérletezés után sikerült oly eröműtani eljárást felfedezni, mely szerint a fát épugy lehet olvasztani, vagy önteni, mint a fémeket, melyek bizonyos hőfok behatása alatt folyósakká lesznek. A próbaeredmények szerint az uj terméket sem a hő, sem a hideg s nedvesség meg nem változtatja s a közvetlen tűzzel szemben is rendkívüli ellentállást tauusit A szint is nagy könnyűséggel felveszi s a lúg s t>rpentin behatása iránt változatlan marad. Párizsban most a nyomdabetűknek ezen anyagból való előállítására gondolnak s ez irányban folytatják a kísérletezést.

— Uj szobafestő. Szegzárdon uj szobafestő telepedett le Budai Mór személyében, ki rövid ittléte alatt már több bizonyitókát ad a ügyességét nek. Többek közt a Népbank újonnan átalakitot- helyiségét is ő festette, csinosan és ízlésesen. Egyébként utalunk a lapunkban található hirdetésére.