Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-10-29 / 44. szám
— Ázsiai kolera vármegyénkben. A Tolna községben folyó hó 21-én koleragyanus tünetek s közt elhunyt Konez Adámnó ürülékéből a bakteriológiai vizsgálat az ázsiai kolerát konstatálta. Ez az első eset vármegyénkben, mert a mint a vizsgálatból kiderült, a múlt héten Szegzárdon elhunyt Móricz Jánosné halálát nem kolera okozta. — Pályázat. Báttaszókhez tartozó Puszta- L a j v é r német-magyar tannyelvű községi népiskolánál megüresedett tanítói állomásra pályázat van hirdetve. Évi fizetés 300 frt, havi előleges részletekben, szabad lakás, mely 2 szoba, 2 konyha (?) éléskamra és pincéből áll, 12 méter lágy hasábfa, házhoz szállítva, 3 hold földhaszonélvezete, kis konyhakert, 9 frt évi meszeltetési átalány. Az állomás azonnal elfoglalható. A kellően felszerelt folyamodványok Holndonner Ferenc plébános és iskolaszéki elnökhöz küldendők. — A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint a közel jövőben megnyitandó h i d e g k u t-t a m á s i i h. ó. vasúton zóna- rendszerű személy-és podgyász díjszabás fog életbe léptettetni. — Ocsmány bűncselekmény. Folyó hó 23-án K ü m m e r Katalin 17 éves alsó-nánai cseléd leány méhmagzatának elhajtása következtében meghalt. A szerencsétlen leány bűnét halálos ágyán vallotta be Áltmaun Anna Mária bonyhádi szülésznőt fontos gyanuokok alapján a csendőrsóg letartóztatta és a kir. ügyészségnek átadta. — Barna Pista megugrott, sötétbe’. Barna István és Martinovics Mihály kőmives inasok együtt dolgoztak Duna-Földváron egy ház épitésé- nól. Martinovics szorgalmas s takarékos, Barna ellenben hanyag és könnyelmű volt, s ha pénze volt, hamar túladott rajta. A napokban észrevette, hogy tanonctársának vagy 5 frt megtakarított pénze van s rögtön készen volt az elhatározással : bevárta az estét, magához kaparintotta a pénzt és az éj leple alatt Barna Pista megugrott sötétbe’. De a csendőrök csakhamar kézrekeritették s a pénznek nagyobb részét is még megtalálták nála, melylyel együtt átadták a dunaföldvári kir. járásbíróságnak. — Verekedés. Folyó hó 22-én este Őesény községben Szabó Pál korcsmájában véres verekedést rögtönöztek Mecseki János, Nyéki Tóth István és Nagy János legények, mely verekedés utóbbi megszurkálásával végződött. — Elkobzott ló és irányítatlan jártatok. Kovács József cecei lakostól a csendőrök egy lovat elkoboztak, mert a ló külseje nem felelt meg a járlaton talált leírásnak. — A folyó hó 18-án megtartott nagydoroghi országos vásáron a cseud- órök egy egész sereg járlatot koboztak el ; nem mintha azok mind lopott lovakról szóltak volna, hanem mert nem voltak irányítva. — Általában a gazdaközönség kevés gondot fordít a törvény ebbeli rendelkezésére, s bár folyton hirdetik, de csak azért, hogy 10 krt megtakarítson, régi járlatokkal hajtja eladó lovát vagy szarvasmarháját a vásárra, a hol aztán 10 kr helyett forintokat kénytelen fizetni büntetésképpen. — A Tanítók Háza. Az „Eötvös alap országos tanító egyesület“ lelkes hangú felhívást küldött szét, melyben jelenti, hogy „Az én Újságom“ gyermeklap érdemes kiadói, a Singer és Wolfner cég, 10%-ot ajánlott fel a „Tanítók Háza“ alapjára minden o'yan „ Az én Ujságom“ra szóló előfizetési díjból, melyet tanító küld be. Ebből kifolyólag az „Eötvös alap“ felkéri Magyarország tanítót, hogy gyűjtsenek mennél több előfizetőt P ó s a gyermeklapjára „Az én Újságomra.“ Minden évi előfizető után 40 krt kap a „Tanítók Háza.“ Az a magasztos, nemes cél, melyet az Eötvös alap a „Tanítók Háza“ létesítésével maga elé tűzött, megérdemli a tanitók részéről a legmelegebb felkarolást, s a felhívás bizonyára meghozza a kívánt sikert. Annál is inkább, mivel „Az én Újságom“ a legmagyarabb, a legkitűnőbb s a legolcsóbb magyar gyermekujság. Az én Újságom előfizetési ára negyedévre 1 forint. Egész évre 4 frt. Mutatványszámot kívánatra „Az én Újságom“ kiadóhivatala küld Budapest Andrássy- Ut 10. sz. 6. _____________________________________ TO LNA VÁHMEGTE.-------------------------------------■-------------- — r — Halálozás. Németh Kálmánfaddijegyző 11 éves Dezső nevű fia elhunyt difteritiszben. Isten vigasztalja a bánatos szülőket — Elgázolt gyermek. A szegzárdi utcákban a sebes hajtás, bár már sokszor irtunk róla, illetve ellene, s bár már számos áldozatot kívánt, csak nem akar megszűnni. A napokbau is a „Budai utcá“-ban egy kocsis sebes hajtás közben egy iskolás gyermeket elgázolt. Látva aztán az elkövetett bajt, őrült sebességgel elvágtatott, s csak egy haj- ; szál híja volt, hogy menekülésében egy asszonyt is el nem ütött a lábáról. A szegény elgázolt gyermeket hozzátartozói haza szállították. Rendőr természetesen sehol sem volt s igy a kocsis ismeretlen maradt. A becsület áldozatai. Nagyváradon most szomorú thóma: a párbaj. Lelőtték ott szegény dr. Kálmán Józsefet s az ebből keletkezett nagy izgalmaknak lett áldozata I v á n y i Ödön lapszerkesztő és ismert iró is, a ki a múlt héten meghalt. Ez alkalomból a „Nagyváradi Hírlap“ a következő érdekes közleményt hozza: „A becsület a legfehórebb szűz. De vért iszik és emberéletet kíván áldozatul. Különös, hogy a magyar embernek törvényei megvédik a házát, megvédik a földét és vagyonát. A becsületét magának kell megvéde- n i e. Nem csoda hát, hogy minálunk annyi vér folyik a becsületért. Hogy mi az a becsület? Ezt soha sem kérdezi a magyar. A német filozófiát, problémát, színdarabot csinál belőle, s még mindig nem tudja megfejteni. A magyar nem definál, hanem kiáll ; meghal érte. Még sokaknak élénk emlékezetében van a K*árolyi Pista— Zichy Ferraris grófok párbaja. Zichy a becsületét kereste. Károlyi a becsületét védte. Hosszasan folyó kínos előzményei voltak ennek a párbajnak. A hírlapi nyilatkozatok, mindmeganynyi fekete vészmadarak sűrűn követték egymást. Zichy- nek úgyszólván forszírozni kellett az ügynek párbaj utján való megoldását. A sok ember közül Károlyi Pista grófnak jutott a sötét kötelesség, hogy a megoldást lehetővé tegye. A felek a káposztásmegyeri kis erdőben először tizenöt lépésnyiről lőttek egymásra. Nem találtak. Azután tiz lépésnyire állottak fel. Akkor a lövésre Zichy Ferraris Viktor meg- tántorodott és elbukott. S négy napi kínos haldoklás után meghalt. Még nincs hat éve, hogy Literáty képviselőt is éjjel haldokolva szállították haza a Cse- pelszigetről. P á s z t é 1 y i Jenővel, a sógorával volt pisztolypárbajra. Miért álltak ki mind a ketten ? A becsületért. A szerencse P á s z t é 1 y i Jenőnek kedvezett s ha a törvény el is ítélte öl, a közvélemény fölmentette. Mély részvét volt a viszhangja annak a halálos lövésnek is, amely s hetvenes évek végén Percei igazságügy miniszter fiának az életét oltotta ki. Itt a női becsület vetődött a halál kockájára. A férj teljesítette lovagias kötelességét. S a neme- zis — a közvélemény szerint, — jelen volt a tragédián. Ugyanez időtájban halt meg párbajban egy fiatal színész is : Szombathelyi Béla. A párbaj nő miatt történt. A golyó a csípőjébe fúródott s néhány nap múlva eltemették Szombathelyit. Urszágos szenzációt keltett 1883. október 22-én a Batthyán y-R osenberg párbaj. Itt a véletlennek volt gyászos szerepe. Rosenberg úgyszólván véletlenül agyonlőtte gr. Batthyány Istvánt. A golyó balszemen hatolt be s a gróf halva rogyott a pázsitra. „Egymástól messze eltérő utaink, — mondá Rosenberg a vógtárgyaláson, — oly ponton találkoztak, amelytől fogva lehetetlen volt reánk nézve a becsületben való egymás mellett haladás.“ Négy halálos végű párbaj volt ^zután. Az egyik Szabó Lajos fiatal orvosnövendéké, aki ezelőtt néhány évvel kávéházi összezördülésből származott párbajban egy kollegáját lőtte le a budai hegyek között. O nem tudott lőni. Nem is célzott, sót még rá sem nézett az ellenfelére, mikor lőtt. S a lovagias játékból tragédia lett. A másik Vidacs János halálos párbaja. Az ellenfél a magyarokat szidta Zágrábban. Vidacs e miatt lobbant össze vele s ellenfele holtan maradt a párbaj színhelyén. 0 szenvedte eddig a legnagyobb párbajbüntetést : három évet töltött a szegedi államfogházban. A harmadik a nagyváradi eset, amikor a fiatal Mandel Béla egy nagyváradi árvaszéki ülnököt lőtt agyon; szintén politikai okokból keletkezett párviadalom. Itt is az volt az előzmény, hogy az, aki áldozatul esett, mint hires lövő volt ismeretes, holott Mandel oly keveset gyakorolta magát a pisztolylövésben, hogy a halálát mindenki biztosra vette. A negyedik eset a minap történt Maros-Vásárhelyen. S végül ismét egy halálos végű párbaj, ismét Nagyváradon. Mennyi vér és mennyi emberélet 1 És mindez azért, mert a becsületsértést Magyaroszágon a törvény öt forint birsággal bünteti. IRODALOM. ZENE. — Heltai Jenő, kétségkívül a legkiválóbb élő magyar lírikus. — Dalainak közvetlenség, szívhez szóló hangjának rithmikus zenéje egyaránt lebilincselik az olvasó figyelmét, mely minden soránál, minden szavánál fokozódik A meny- ország üdvét, majd a kínos csalódást jelenti rá nézve szerelmének régi tárgya, a jó, a kedves, majd a hűtlen kis Kató, de azért dalaiban soha sem folyamodik az érzelemnek régi divatu, előttünk kiállhatatlan — lármás, drasztikus festéséhez, hanem mindig lágy, mindig egyszerű marad. Ezért szeretjük mi Heltait, ezért nem kételkedünk egy percig sem, hogy könyvére lapunk olvasói közül is sokan fizetnek elő. (B-ch.) Heltai Jenő előfizetési felhívása igy hangzik: Mikor előfizetést hirdetek második verskötetemre, teszem ezt a nélkül, hogy hiú ábrándokban ringatnám magamat, úgy a magam tehetségét, mint a tisztelt közönség irodalom-pártolását illetőleg. Meg vagyok arról győződve, hogy erre a második kötetemre, melyet a benne előforduló legtöbb dal hősnőjéről a KATÓ névre vo’tarn bátor keresztelni, még kevesebben fognak előfizetni, mint az elsőre, mert egy első kötetet még megbocsát a publikum, de egy másodikat sóba. Mindazonáltal én mégis kiadom ezt a kötetet és nagyon fogok örülni, ha akad valaki, a ki az előfizetési dijat — egy forint — november végéig nevemre címezve beküldi a „Magyar Hírlap“ szerkesztőségébe. A körülbelül 8 Ívre terjedő kötet december közepén jelenik meg. — Előfizetési fölhívás! Elbeszélések. Irta: Mártó n f f y Imre, lapunk munkatársa. Tiz évi csendes, zajtalan munkálkodásom után egy kötet elbeszéléssel lépek a nagy- közönség elé. A lapokban elszórtan megjelent elbeszéléseimből a javarészét válogattam ki s nyugodtan bocsátom úgy a kritika, mint az olvasóközönség Ítélete elé. A vaskos kötet karácsonyra jelenik meg és a következő elbeszélékat tartalmazza: Teréz. — Az apa kínosé. — Lidiké. — Az ékszer. — A hamupipőke. — Végzetes távirat. — A hűség emléke. — A póruljárt hasbeszélő. — A leánykérő. — Halottak napán. — Szilveszter estéjén. — Végzetes nap. — Nyaralásom. — Nevem Szabó, stb. A kötet ára 1 frt. Az előfizetéseket postautalványon kérem alant irt címemre beküldeni. Tanitók felárban, 50 krajcárért rendelhetik meg. — Gyűjtőknek 5 előfizető után egy tiszteletpéldánynyal szolgálok. Újpest, 1893, a postabélyeg kelte. Mártó nffy Imre. — Hilarius (Hegyi Jenő) „Thália pongyolában“ eimü munkájára liivom fel becses figyelmét. A szerző e óim alatt bocsátja közre pikáns karcolatait. Hilarius színházi pikantériáival nem szükséges bővebben foglalkoznunk; mert a ki a »Magyar Figaródban olvasta a szerzőnek eddig megjelent | színházi pikantériáit és karcolatait, tisztában van azzal, hogy ama pikantériák gyűjteménye egyike a legszellemesebben megirt olvasmányoknak. A szerző a kuliszák mögül leste el történeteit és azokat Írja le diskrét pikantériával. Hilariust a szinész-világ és a habituék kérelme indította arra, hogy pikáns karcolatait kiadja. A „T h^ália pongyolában“ körülbelül 8—10 Ívnyi terjedelemben legkésőbb karácsonyra kerül ki a sajtó alól, több mint húsz illusztrált karcolattal A mű előfizetési ára 1 frt (2 korona), bolti ára 1 frt 20 kr. (2 korona 40 fillér). Az előfizetési összegeket avagy előjegyzéseket kérem a szerző címére a „Pécsi Napló“ szerkesztő- I »égébe küldeni. Pécs, 1893. október hó. Tisztelettel. Engel Lajos könyvkereskedése Pécsett, mint a mű kiadója. 1893. október 29.
