Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-29 / 44. szám

III. évfolyam. 44. szám Szegzárd, 1893. október 29. Előfizetési ár: Egy évre . . 6 frt — kr. Fél évre. . . 3 „ - „ Negyedévre . I „ 50 „ Egy szám .... 12 „ Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó­hivatalon kivfll elfogad Krammer Vil­mos könyvkereskedése SzegzárdoD. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Főmunkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. BODNÁR ISTVÁN. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállamtott árszabály szerint számíttatnak. Egy nevezetes hét. Vármegyénk közéletében több fontos esemény vonta magára a figyelmet és az érdeklődést az elmúlt héten, melyekről jól eső őrömmel számolunk be. Örömünket az okozza, hogy mind­egyik esemény vármegyénk haladásának és fejlődésének kétségtelen jelét képezi, más­részről pedig beigazolása annak, hogy a vármegye kormányzata oly kezekben nyug­szik, a melyek nemcsak biztosan, szakava- tottsággal és céltudatosan, hanem ügybuzgó lelkesedéssel és ambícióval tudnak vezetni és irányítani. Vasárnap, hétfő, kedd, minden egyes napon egy más irányú, nagyfontosságu esemény. Vasárnapon volt Tolnán a lovas lak­tanya felépítésének bokréta ünnepélye. Néhány hónap előtt vette csak kezde­tét a nagy szabású, két század számára ké­szülő laktanya-építkezés és az épületek ma tető alatt állanak. Tolna községére és lakosságára a lak­tanya kiépítése által rendkívül sok előny és haszon háramlik. Az építkezés kérdése körül eleinte Tolna és a törvényhatóság között felmerült lényeges differenciák kedvező megoldást nyertek és Tolna, mint a laktanya székhe­lye, már legközelébb élvezni fogja ennek gyümölcseit. Hétfőn este érkezett Szegzárdra Kla- marik János miniszteri tanácsos, hogy a Tolnavármegyében létesítendő főgimnázium ügyében magának személyes tájékozást és tapasztalatokat szerezzen. A miniszteri tanácsos urnák lejövetele bizonyítéka annak, hogy a közoktatásügyi kormány elvégre komolyan foglalkozik a Tolnavármegyében felállítandó főgimnázium­nak eszméjével és hogy a kivitel immár közel állónak tekinthető. Három érdekeltség, a gyönki, bonyhádi és szegzárdi lépett sorompóba, mondhatni lelkes küzdelembe, áldozatkész versenyre a főgimnáziumért és Klamarik miniszteri ta­nácsos látogatásának legfőbb, úgyszólván egyedüli célja az volt, hogy arról szerez­zen magának első sorban meggyőződést, hogy melyik város kapja meg a három közül az évtizedek óta várt és nehezen nél­külözött főgimnáziumot. A Szegzárd mellett szóló érvek és adatok csoportosítva vannak ama emlék­iratban, — melyet a főgimnázium végre­hajtó-bizottsága múlt évi június hó 23-án Csáky miniszternek átnyújtott. Hisszük, hogy a kiküldött miniszteri tanácsos ur, ki minden egyes körülményt, melylyel a főgimnázium kérdése csak ösz- szefíigg, beható tanulmányának tárgyává tett, városunkban meggyőződött róla, hogy ama adatok és leírás, mely az emlékirat­ban foglaltatik, minden túlzás nélkül, hű képét tárja fel a valónak és a tényleges állapotoknak s azzal a tudattal távozott el vármegyénkből, hogy midőn Tolnavármegye törvényhatósága múlt évi május 31-iki köz- közgyülésén óriási többséggel Szegzárd mel­lett nyilatkozott, azzal csupán az igazságnak tett eleget. Örülünk, hogy a miniszteri tanácsos ur eljött hozzánk, hogy az ügyet személye­sen megvizsgálja, mert ez által ügyünk egy fontos lépéssel ismét előbbre jutott. Áldozatkészség és az ügyért való lel­kesedés meg fogja hozni SzegzárdnaJc a rég kiérdemelt és epedve várt főgimná­ziumot. Kedden a veszprém-dombovári vasúti ügyben nagy' értekezlet volt Tamásiban, a melyen részt vett az egész járás. Úgy forgalmi, mint közgazdasági szem­pontból kiváló jelentőséggel bir ránk nézve a tervezett györ-veszprém-dombovári vasút­vonal, a mely vármegyénk területén több mint hetven kilométert érint. A törvényhatóság méltányolva ama fon­tos érdekeket, melyeket e vasút Tolnavárme­gyére nézve képvisel, legutóbbi közgyűlé­sén 200,000 forintot szavazott meg törzs- részvényekre a nélkül, hogy a vasút irá­nyára nézve akár a tamásii, akár a felső - ireghi érdekeltség mellett foglalt volna ál­lást, határozatát a vármegye általános ér­dekeire, s nem egyes csoportok aspirációira álapitotta. TÁRCZA. —» ■< Egyedül. * Az élet útját egy magamba’ járom, Kísérőm niucseu senkisem, KI balzsamot csepegtetne sebemre, Ha bútól felsajog szivem. Ó ismerem folyását életemnek, Minő szomorú és sötét, Miért fűzném hozzám egy drága lénynek, Sugaras ifjú életét? Mért ültessek sivár kertembe rózsát, Ha napja lenni nem tudok. Hogy elfonnyadjon oldalamnál, Elhervaszszák a bús napok. Kinek a ragyogó lót őrömihez, S szeretve élni joga van, Gyermekded lélekkel hozzám szegődve, Mért legyen az boldogtalan ? Forró szivem mélyébe hogy nyilalnók, Lemondó bús tekintete, Ha a szerelem élő vértanúját Szenvedni látnom keUene. * Mutatványai szerzőnek „Hervadás regéi“ cimü sajtó alá rendezett kötetéből. Sápadt arca miként gyötörne engem, Hogy vádolnának ajkai, Hogy az élet szines virágaitól, Volt szivem őt megfosztani. Óh nem, maradj, ne jöjj leányka vélem, A vád ne érjen engemet, Hogy a midőn élted hozzám csatoltam, Mélységesen gyűlöltelek. VESZELEI KÁROLY. Szerelem — Éjszakon. — A TOLNAVÁRMEGYE eredeti tárcája. — Trondheim fjord az éjszaki szélesség 64°-a alatt van. E földrajzi fekvés magában is elég jós- szerü s mivel ehhez hozzájárul Norvégiának komor ege, vad és .-zakgatott sziklás partvidéke : az egész olyan tájképet nyújt, miutha csakis arra volna ren­delve, hogy ott tragédiák játszódjanak le. Az ég alja ködös, a tenger szine ólmos. Az az egyhangú moraj, melyet az örökösen hullámzó óceán habjai az éles meredek szikla gátakba ütődve melodráma­ként adnak kiséretképen a nyomorult ólet siralmas jajkiáltásaihoz, olykor-olykor a sirályok kísérteties visítása miatt izgalmasau fokozódik. A tengerbe messze a nyomasztó végteleuség, a szárazba a be­teges vegetatio nyúlik messzebbre, mint a szem lát. Az ezen túl kezdődő sejtelem csak nyugtala­nítja az embert és nincs a közelben semmi, hol a szív, a gondolat kikötőt találna. A mindennapi élet is borús, az emberek komorabbaknak látszanak, a nőknek átlátszó fehér arcukon mintha bánat ho- ; nolna. Tán a szerelem is gyászos e temetőben 1 E hangulat átszáll az idegenre is. Mégis, nein lehet csodálhozni, hogy oly szivesen látogat­ják a tavaszi derű ezen őszi antipodusát, mert a bánatnak is úgy megvannak a nemes indulatai, mint az örömnek. Bizonyos világfájdalom hatja itt át a sziveket, minél fogva sokkal inkább hajlik az egyén a nemes cselekedetek felé, kevésbbé lesz in­dulatos, egész valóját áthatja a nyugodtság, mi az emberi műveltség legnemesebb fővonáta, olyan be­nyomást tesz a tropikus ég szinpompája mellett, mint a temető költészete, összehasonlítva a veaudevillekkel. Úgy látszik, hogy a ki egyszer megfordult itt, ha nem is hozott magával oly erős reflekszio- kat, melyeknek életre terjedő hatásuk van, de többé kevésbbé átalakította órzelemvilégát. Az éj a maga misztikusságával is vonzó. Bo­ruljon e lepel vidékünkre: Tornea csudás látvá­nyossága, Hammerfest sarki bübája a lelket is meg­indítja okfejtő működésében és a szív, ha épen itt 'éri a fény, az érzelmek éjszaki fénye, e haldokló táj költője gyenge hozzá, hogy szavakba öntse vi- gasztalhatatlanságát. Oh, Ossián ! segíts, hogy be- i szélhessek!

Next

/
Thumbnails
Contents