Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-10-08 / 41. szám
41. szám III. évfolyam. Szegzárd, 1893. október 8. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Főmunkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. BODNÁR ISTVÁN. Kéziratok vissza nein adatnak. A lap szellemi részét illető köz- lemeuyek, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési ár : Egy évre . . 6 írt — kr. Fél évre . . • 3 „ - „ Negyedévre- 1 „ 50 „ Egy szám . • • - 12 . Előfizetőseket és hirdetéseket a kiadó* hivatalon kívül elfogad Kram mer YTil- mos könyvkereskedése Szegzárdon. Szegzárd-Báttaszék-Baja. Magyarország egyetlen téren sem mutat olyan rohamos és nagyszabású előrehaladást, mint épen a közlekedésügy terén. Az utolsó évtizedben bámulatos eredményekkel találkozunk. És e közben nemcsak szégyenteljesen, de fájdalmasan kell tapasztalnunk, hogy csak a mi szükebb hazánk: Szegzárd és az ó közvetlen szomszédjai nem mentek előre. Itt-ott megjelent egy-egy hírlapi cikk, a vármegye gyüléstermében felhangzott egy- egy lelkes beszéd, de az ügy maradt régi fátális helyzetében, nem mozdult előre egy hajszálnyit sem. Zsákutcákban végződnek vasutjaink. Egy népességben és terményekben gazdag vidék elölt teljesen el van zárva a világ. Előtte folyik a Duna és a helyett, hogy hatalmas közlekedési eszközéül szolgálna e vidéknek, választó falat képez, akadálya a forgalomnak és közlekedésnek. Egy vasúti Összekötő hidra és 30—40 kilométernyi vasútra van mindössze szükség, hogy világforgalmat nyerjünk. Itt o sorok Írójának eszébe jut a világ egyik remekműve, a mont-cenisi alagút, a melyen néhány év előtt keresztül utazott. Olaszország, hogy Franciaországgal direkt összeköttetésbe jusson, a föld alatt, a hegy sziklakebelében, két mértfóldnyi utat vájt magának, a midőn megteremtette a mont-cenisi alagutat, a mely 14 év fárasztó ! munkája után 75 millió frank költséggel létesült és a mely mélyen a főid alatt kivájt sziklafalakon keresztül, kettős vágányu alag- utoü, viszi egymáshoz az olasz és francia népet. Nekünk csak egy lúd kell a Dunán, hogy szomszédjainkkal, édes testvéreinkkel, , a közös haza gyermekeivel és általuk a világpiaccal közvetlen összeköttetésbe jussunk és azt ne tudjuk elérni ? Nemcsak kulturális, nemcsak közgazdasági érdekek követelik sürgősen a szeg- zárd-báttaszék-bajai vasútnak kiépítését, — hanem az ma már létkérdése e vidéknek. A múltban a jólét és gondtalanság közepette nem éreztük annyira hiányát és meg voltunk nélküle is, ma azonban, midőn az egész vidék a pusztulás szomorú képét mutatja; az egykori virágzó szőlőbe- i gyek sötét romok; lakosság elszegé- I nyiilt, a múlt morzsáiból tengeti életét napról-napra, a vándorbottal kezében elhagy bennünket és uj hazát keres, ma véget kell vetni az eddigi közönynek és mindent el kell követni, hogy a mi még képes volna segíteni, a pangás helyett lendületet előidézni, hogy a rég áhítozott szegzárd-bát- taszék-bajai vasút végre megvalósuljon. Minden tényező tegye meg a kötelességét és az ügy sikere nem késhetik. A vármegye, a községek, országgyűlési képviselőink, a sajtó, a lakosság, mind fogjanak kezet, álljanak lelkesedéssel, ambícióval, áldozatkészséggel az ügynek szolgálatába és a kitartó munkásság nem marad eredmény nélkül. A kormány nem fogja megvonni e vidéktől segitő kezét, csak előre, bizalommal és lelkesülve ! Az első lépést, mely a báttaszéki népes értekezleten a múlt vasárnapon megtörtént, szívből üdvözöljük. A Báttaszéken megtartott értekezletről lapunkban más helyen számolunk bo. — Perczel Dezső. Örömmel veszünk tudomást arról a közel álló kiváló kitüntetésről, a mely a bonyhádi kerület nagyérdemű képviselőjére a legközelebbi napokban vár. A legelőkelőbb méltóságok egyike a politikai világban a képviselőhöz alelnöki széke, a melyre Perczel Dezső egyhangúlag kijelöltetett. Nem csak a szabadelvű párt kebelében találkozott o kijelölés áhalános helyesléssel, hanem a sajtó is, pártkülfmbség nélkül, a leghi- zelgőbb módon fejezte ki rokonszenvét Perczel Dezső iránt. A „Magyar Újság“ Perczel Dezsőt a sok hivatott jelölt közül a legalkalmasabbnak és legméltóbbnak találta, a „Pester Lloyd“ szerint Perczel Dezső megválasztatása csak nyereség a parlamentre, az „Egyetértés“ pedig constatálja, hogy Perczel megválasztatását az ellenzék is szivtsen látja. Mi is őszinte szívvel üdvözöljük vármegyénk jeles fiát, egykori alispánunkat, ama djszes polcon, a melyre őt nagy tehetsége, közhasznú munkássága és puritán jelleme emelték. TÁRCZA. ___V- 1 —{ __ r ■ I' Örvény. Közöttünk mélyen zúg az örvény, Tajtékzik habja s egyre forr, S mely engem elvezetne hozzád, Nincs út fölötte, nincs sehol. Előttem vagy, s oly messze mégisj Hogy át nem foghat két karóm, S mely éried lobbant fel szivemben, Szerelmem el nem mondhatom. S fölcsendül fájó, édes ének, Dalomba foglalom neved; A szél fölkapja, össze tépi, Szennyes habban füröszti meg. Aztán, mikor már nitics belőle, Csak egy-egy foszlány, töredék, Romját elcsúfitoit dalomnak Kacagva dobja le eléd. Soha igy engem meg nem érthetsz, Soka én meg néni értelek ; Közöttünk mélyen zúg az örvény, Altat hidalnunk nem lehet. Te ott a túlsó parton állasz, S kacagsz bohó fájdalmamon ; Én bánalomban földre hullok, S minden kónyíímet elsírom ! Badaij László. MUZSIKA ÉS PARFÜM. — REGÉNY. - Irta KŐBOR TAMÁS. (Folytatás.) (10.) XII. A SÉTATÉREN. Ragyogó téli délelőtt. A fák ágai tele hófó- szekkol. Minden ágacska finom hókristályokkal tele, melyek ezüstösen ragyognak a hideg téli verófény- ben. Az egyik pádon ül Sándor és szívja a cigarettáját. ügy érzi, a lélek kiesett belőle és helyette egy nagy ólomdarab van most benne. De az agya azért működik, tisztán, világosan, minden érzés nélkül. A kezében a telegramra. Betűk vannak rajta. Kinek a betűi ? A postahivatalnok betűi. Azé a gépé, akire minden titkot rá kell bízni. Lám ezt is tudja. Egész Amerikában csak ők ketten tudják, , hogy Gyuri és Józsi ma közösen tartják meg az | esküvőjüket. Ő pedig ül itten.^i dolga van még? Megfogalmazni a gratulációt. Mit kívánjon az ő barátjának ? — Semmit. A lélek kiesett belőle. Ö nem J tud érezni, nem tud barátságot érezni. És Mili ? — Nyoszolyólány. Fehér ruha. Valami fekete frakk fityeg mellette és emelgeti a kocsiból. Yirágbokréta. A fekete frakk vette. Nevetséges, ügy emlékszik, hogy ő most boldog volna, ha az ó frakkja feketélue Mili mellett. Sót azt is tudja, hogy ő azért jött ide át pénzt j csinálni, hogy valamikor odakerüljön az ő frakkja Mili mellé a' templomban. És most ő itt ül, nagyon messze tőlük és Mili nyoszolyólány. Ilonka meg a kis Boszorka menyasszonyok. Gyuri és Józsi vőlegények. A jó fiuk, gondoltak reá. Megsürgönyöztók neki. De tehetik. Nekik van szivük, ők tudnak érezni. Ha nem kapta volna meg ezt a sürgönyt, akkor 6 is tudna érezni. Vagy ha ő nem állana olyan vigasztalanul egyedül, akkor is tudna érezni. De ő : lelketlen. Mit kívánjon nekik ? Gondolkodik. Mit kívánna saját magának ? — Gyufát. Nem talál egyéb kivinni valót, csak gyufát. Mert a cigarettája elaludt és ó szeretne rágynj- tani. Oh ha neki gyufája volna ! — Nevetséges. Ha átgondolja az ő életét, voltaképen mindig csak egy gyufa hiányzott neki a boldogsághoz. Ezt a gyufát megszerezni jött ő Amerikába és most itt sincs , gyufája. Végig tapogatja zsebeit. Hátba mégis ? Megállj, meg van ! Előveszi revolverjét. Ha ezzel lelövi a cigaretta végét, akkor az meggyül ad. Egy revolver pótolhat egy gyufát. De minek is jött ő Amerikába, ba egy revolver pótolhat egy gyufát? De nem teheti. A durranásra összecsődülne a tömeg. Öngyilkosságra gondolnának. Pedig ő nem gondol erre. Csak a cigarettája égne ! De a cigarettája nem ég. Mi dolga akkor a ' földön ? Zongorázni, hangversenyezni. De mire való neki a pénz ? — Gyuri és Józsi most már boldog | férjek. Mennek nászúira. 0 pedig itt ül és nincs | gyufája. Hát akkor mi dolga még a földön? Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket, nehogy a lap szétküldésében akadályozva legyünk, hozzánk mielőbb beküldeni szíveskedjenek.
