Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-08-13 / 33. szám
TOLNAVARMEGYE, 1893. augusztus 13. Itt pihenőt tartottak és a plébánián, szívesen fogadtatva, megebédeltek. — Indulás Agárd alól I óra 30 perckor. — Érkezés Apáthiba (kápolnai hid) 3 óra 45 perckor. Innen kocsival Apáthiba mentek s Garay Antal vendégszerető házánál pihentek. Indulás Apáthiból 5 óra 55 perckor. — Érkezés a kölesdi hid alá 7 óra 20 perckor. — Érkezés Borjádra 8 óra 45 perckor. — Borjádra már sötét este érkeztek. — Indulás Borjádrúl (éjjel) II óra 15 perckor. — Borjádtól Simontornyáig folyton áztak. Utóbbi helyen azután néhány órára lepihentek s ruháikat megszáritották. — Indulás Simontornyáról délelőtt 9 óra 45 perckor. — Érkezés Ozorára 12 óra 20 perckor. — Itt a plébánia vendégei voltak. — Indulás Ozoráról délután 3 órakor. — Érkezés Hidvégre 6 óra 30 perckor. — Rövid pihenő és a csónakon eszközölt javítás után tovább eveztek. — Indulás 7 óra 10 perckor. — Érkezés Siófokra augusztus hó 1-én reggel 2 óra 30 perckor. Siófokon többen az egyesület tagjai közül s mások is dacára a késő időnek várták őket s lát- tamozták utlevelöket. Az utat (140—150 klmeter) megtették 42 óra alatt, a fogadás 48 órára szólt s igy ők lettek a nyertesek. A menetet fölváltva, evezve és vontatva tették meg. Az ozorai hídnál, hol a viz folyása igen sebes, majd szerencsétlenül jártak, a viz sodra a hidfának vetette a csónakot s vele együtt báró Eliatscheket is oda vágta, ki ily módon ön- kénytelen fürdőt vett. Egyébiránt igen jó kondícióban értek Siófokra és néhány napi ott tartózkodás után ugyancsak a vizi utón,’ de persze lefelé Tolnára indultak, hol nagyszerű fogadtatásban részesültek. A tagok 14 fellobogózott csónakban, vig zeneszóval vonultak elébök s mikor összetalálkoztak, dörgő éljennel, melybe a parton lévő mozsarak is beleszóltak — üdvözölték őket. Az egyl. igazgató rövid fogadó beszéde után közösen vonultak a csónakházhoz. Ez a felvonulás a partról nézve gyönyörű látvány volt. Akadt is száz meg száz nézője. Este lévén, közösen vacssrára mentek a tagok a „Fehér ló“ vendéglőbe, hol vig tánc fejezte be az örömnapot. Az estélyen részt vettek : br. Eliatschek Edéné, Dobrovits Sándorné, özv. Bock Albertnó, Smerál Fábiánnó, Fugerth Károlyné, Garay Jolán, Zsuzska és Irma, Smerál Hona, Ételka és Fancsi, Matejka Janka, Havas Böske, Fugerth Mariska. — Lord Cynle. — A „Tolnai önkéntes tűzoltó egyesület“ folyó hó 15-ón a tolnai búcsú napján a sörcsarnokban táncmulatságot rendez. Beléptidij személyenkint 30 kr. — Kezdete este 8 órakor. Fölülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. — A táncmulatságot délután 6 órakor, nagy gyakorlat fogja megelőzni. MOZAIK. A szerelemben nem beszélnek semmit és mégis megértik egymást, a házasságban sokat beszélnek és — mégsem értik meg egymást. „Regényes házasságok“ gyakran válnak „házassági regények“-ké. * Az igazi szerelem hőmérőjén nem létezik a 0 fok. * A házasságban is évszakokat különböztetünk meg. Csak az a különbség, hogy itt a tavasz, nem pedig a nyár a legmelegebb. * A kik a szerelem bűnét követik el, azokat a házasság börtönébe csukják. * A grammatikában „ szeretni“-nek szenvedő alakja „szerettetni“. A gyakorlat megcáfolja ezt a szabályt . . . • ‘ Jazon. 6._______________________________^ EGYLETEK. INTÉZETEK. — A „Szegzárdi kér. betegsególyző-pónztár“ igazgatósága Mehrwert Ferenc elnöklete alatt augusztus hó 6-án gyűlést tartott, melynek lefolyása a következő: A múlt ülésekről felvett jegyzőkönyvek felolvasása után következett a terjedelmes elnöki jelentés, melyből kiemeljük a lényeges dolgokat. A kér. betegsególyző-pénztárhoz bejelentetett összesen 4332, kijelentetett 630, s igy a tagok tényleges száma 3702. Be nem jelentés, illetve kihágás miatt 189 munkaadó jelentetett föl a Központi járási főszolgabíró, mint I. fokú iparhatóságnál, kik közül már többen megbirságoltattak. Az ügyforgalmat illetőleg az iktató szám kitett eddig 3799. Az előző két hónapban kifizettek táppénz címén 198 frt 10 krt, fuvardíj címén pedig 73 frt 51 krt. A pénztárnak, a szegzárdi kórházban feküdt Kloc Károly nevű, nagyszebeni illetőségű tolnai sntőse- géd személyében, első halottja volt, kinek temetési költségei fejében 14 frt 81 krt fizetett a kórházi gondnokságnak. A pénztári főorvos, valamint 24 vidéki pénztári orvos évi tiszteletdíját 2600 írtban állapította meg. A gyógyszerészek számlájára eddig j 104 frt 17 krt fizetett ki. Kórházi ápolási költségekre pedig 33 frt 6 krt. A pénztári állapotot a következőkben tüntette fel az elnök: a budapesti J m. kir. postatakarékpénztárban van elhelyezve 840 frt 20 kr. a „Tolnamegyei takarók- és hitelbankban“ 30 frt, a pénztárban van 18 frt 90 kr, ösz- szesen 884 frt 10 kr. Bejelentette továbbá az igazgatóságnak, hogy Schneider János középkereske- delmi végzett hallgatót díjtalan gyakornokul alkal- I mazta, ki egyúttal a fegyvergyakorlatra bevonult könyvelőt helyettesíti. — Az elnöki jelentés után, mely egyhangúlag tudomásul vétetett, elintéztetett a tárgysorozat 14 pontja, mely után a gyűlés déli 1 órakor véget ért. KÖZGAZDASÁG. A szőlő nemesítése. Midőn már azon kiváló szerencsébe jutott valaki, hogy van már amerikai anya telepe, és pedig oly faj, mely a kiültetésre szánt talaj alkatrészeivel megegyez, mint azt már a kísérletek eléggé megvilágítottak, és ha az az amerikai anyatelep szakszerűen e célra van ültetve, úgy ne riadjon vissza senki a filokszera pusztitásától, hanem még inkább örvendjen, mert hiszen az ős apáinktól reánk maradt szőlő, és annak eddigi kezelési módja, a most már amerikai alanyokra ojtott tőkékkel beültetett szólók jövedelme egymástól annyiban különbözik, mint 1 az 5-höz, a ki már látott ily ültetvényt, azt hiszem nem fog levonni ebből az arányból még csak egy numerust sem, tekintve ennek munkáltatását, illetve ennek költségét, épen ezen arányban kevesebb, mint a régi szőlők kezelési költsége, mert hiszen ma már nem 82 ezer ültetvényünk van egy kát. holdban, hanem csak 6400, s igy epnek évi kezelési költsége, tekintve annak a régi szőlőnek, és tekintve a most ültetettnok könnyed és gyors munkáltatását, az arány úgy viszonylik, mint 5 1-höz. Most már ha ezt tudjuk, azt hiszem mindnyájan ekként fogjuk uj széleinket ültetni, ezzel el fogjuk érni azon célt, hogy jövő szőlőültetvényeink kezelési költsége redukáltatik 5-ről 1-re, jövedelmünk pedig fokozódik 1-ről 5 re. Szeretném bemutatni az érdekelt közönségnek saját szőlőtelepemet, de sajnos ez Pestmegyében van és igy nem lehetek szerencsés szemmel láthatólag ezt bebizonyítani, de reméltem két év múlva már lehetek oly szerencsés helyzetben, hogy e sző- lővidók nagyérdemű közönségének mintául itt is szolgálhatok, most még kezdetleges, mivel úgy vagyok én is, mint a szabó, hogy mindig dolgozik, de másnak, .maga pedig rongyos, én is először a község jóléte és anyagi előhaladásán fáradoztam, csak akkor fogtam már saját érdekem előmozdításához, midőn a községem anyatelepót oly állapotba hoztam, hogy ma már az 1894. évi költségvetésbe a község bevételi rovatába 1000 frt bevételt irányoztam elő, de ha a jó Isten segít, jövő évre már ' a gyökeres kész ójtványokból hatványoztatni fog ; ezen összeg, és igy jóslatom befog következni, hogy j Alsó-Nyék községi adót nem fog fizetni. Azt hiszem nagyobb fáradság és szorgalom szükségeltetik ehhez, mintha legelőfelosztás alkalmával kap a község 400 hold földet és igy tessz közadó mentes. De nini : talán untatom is a nagyérdemű olvasó közönséget, engedjenek meg uraim ezen csekély félrelépésemért, hiszen ezzel nem tettem oly nagy hibát, hogy megrovást érdemeljek, de sőt ellenkezőleg, példát mutattam kollegáimnak, hogy ők is szorgalmatos- kodjanak, mert majd oda jutnak, hogy sem adót, sem községi adót nem tudnak behajtani, miből fogja majd fizetését élvezni ? ez nem sok átart, ez nem oly alap, mely jövő exístentiánkat biztosítsa, nemde igazat adnak kollegáim, hiszen nyíltan szoktam én beszélni, ezelőtt már évekkel irtain a Szekszárd Vidékében többször, hogy lássunk a teremtés nagy munkájához, mert jön a szörnyeteg és semmivé teszi községeinket, vele együtt minket is, de hiába, vincellérnek egy sem csapott fel velem. Most már igazán áttérek közleményemre, és előadóin a nemesítés azon módját, mely által leg- hamarább elérjük a kitűzött célt. Egy két éves amerikai anya tőke, melynek anyaszál vesszőjét 1 méter 50 ceniimóter hosszúságban nevelve, az úgynevezett kacesoktól nyáron által tisztán tartjuk és midőn ősszel már jól beértek a rügyek, porbujtás módjára 8—10 cm. mélyen el- bujtjuk, a többi vesszőt pedig a tőke fejről eltávolítjuk és azt télire jól elföldeljük, a tavasz beálltával porbujtásunk elkezd hajtani és pedig minden rügye, a reá tett 10 cm. föld felülete a nap sugarai következtében felmelegsz.k és minden rügy felfelé törekedve, kibújik a földből és nőni engedjük azon pontig, hol azt legalkalmasabb benemesi- teni, itt azután végezzük a zöld ojtást minden hajtáson, de midőn a rügy felfelé hozza ezen zöld hajtásokat, ugyanakkor lefelé gyökereket ereszt, mely egyúttal hivatása leend az ojtványt táplálni, midőn egy ily porbujtást készítünk, 1 m. 50 cm. hosszú szőlővesszőn van 10 — 15 rügy, igy- nyerünk három sima és 10 gyökeres ojtott kész tőkét, melyet azután állandó helyére bátran kiültethetünk, minden ojtványunk megfogamzik s nem leszünk kitéve annak, hogy folytonosan foltozni kelljen szőlőültetvényünket, egy sodrony helyettesíti a karót. Egy szál vesszőt jövő évre elbújtatunk és igy ezt óvről-évre, igy kezelve, a tőkén más-más oldalon hagyjuk meg a lebujtani való vesszőt, a tőkét minden oldalról életben tartjuk, több hajtást nem engedünk a tőke fején táplálkozni, azt irgalom és kegyelem nélkül eltávolítjuk, nehogy az ojtványaink rovására használják el a tápanyagokat. Azt hiszem ezzel kellőkép megmagyaráztam ezen műveletet, most mondjon a nagyérdemű olvasó közönség e felett Ítéletet, nem-e helyes művelet ez? egy év alatt előállítok egy tőkéről 10 szál gyökeres és 3 szál sima nemesitett tőkét, mert midőn a poibujtást eltávolítjuk ősszel az anyatőkétől, minden rügy között a vesszőt elvágjuk, és igy külön válva nyerjük az ojtványokat, s ezeket télre elvermeljük a kiültetésig. Ez azon egyedüli mód, melyei a lehető leghamarabb újjá alakíthatjuk széleinket, minden más művelet nem felel meg úgy a célnak mint ez, és a mi a legdrágább, az idő, itt az van leginkább figyelembe véve, és a nem hiába való munka. Ezzel kötelességemnek eleget téve, a szőlészet iránt érdeklődő közönségnek becses figyelmébe ajánlom ezen műveletet, meg vagyok győződve róla, I hogy nevem emlékükben fog maradni. Tekintetes szerkesztő urnák pedig köszönetét J mondok azon szives készségéért, hogy a közérdeket érintő minden munkámat volt szives becses lapjában közölni, a nagyérdemű közönség jóléte előmozdítására. Kelt Alsó-Nyéken 1893. évi juljus hó 15-ón. Szentpótery Sándor, jegyző. G- abona árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza őszre 7-64., 7'65. Tengeri 1893. jul.—aug. 4-85., 4-90. Zab őszre 6.47., 6-46. IRODALOM. ZENE. — Előfizetési felhívás Dankó .Pista újabb nótáira. Dankó Pista, a kedvelt magyar népdal szerző és költő, újabb, illetőleg ezentúl szerzendő nótáinak kiadására a 36 év óta íenálló Valentin Károly fia pécsi zeneműkereskedő cég vállalkozott. Ezen hazafias vállalat méltán megérdemli a magyar zenét kedvelő közönség pártolását, mert Dankó neve elég garanciát nyújt arra nézve, hogy ezen uj sorozatban époly jó magyar népdalokat fog nyújtani, mint ezt eddigi kiadványaival is alkalma volt bebizonyítani. Az általa szerzett magyar népdalok közülmáris egész sereg országszerte el van terjedve, egyaránt éneklik ezeket épúgy
