Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-13 / 33. szám

1898. augusztus 13.

TOLNA VÁRMEGYE.

7.

fényes palotában, mint a legszegényebb gunyhóban, ágy városokban, mint falvakon, nem is csoda, hisz magyar zamatosságra és eredetiségre nézve alig van versenyképes ve- télytársa. Dankó Pista kiváló tehetsége mellett még azon körülmény is szél, hogy az njabb népszínművek legnagyobb részéhez ő szolgáltatja a népdalokat, melyek annak idején szintén kizárólag az „újabb nótákéban fognak megjelenni. „Dankó Pista njabb nótái“ két két uj eddig még meg nem jelent, magyar népdalt (énekre és zongorára) tartalmazó 60 kros füzetekben folyó évi október hótól fogva fényes kiállításban jelennek meg. Az előfizetési ár egy egész évre vagyis 30 füzetre 15 írtban állapitatott meg és a fiizeteh mindig •megjelenés után azonnal bérmentve küldetnek meg. Megrendeléseket elfogad ágy a kiadóhivatal valamint minden hazai könyv- és zenemúkereskedö cég.

Meghaltak Szegzárdon

1893. évi augusztus hó 6-ától ugyané hó 13-áig:

Zemann iiozália, 3 éves, tüdögümőkor. — Özv. Steiner Józsefné, 77 éves, aggkor.

SZERKESZTŐI POSTA.

— A Dunaszabályozás. Ezen eiin alatt a „T. K.“ utolsó számában „egy érdekelt“ aláírással egy cikk jelent meg, a mely lapunknak szemére veti, hogy a duuaszabályo- zási munkálatok iránt még csak „némi érdeklődéssel“ sem ' viseltetik, mert a paks-faddi dumivédgáttársulatnak Pakson julius 6-áu megtartott közgyűléséről tudósítást nem hoztunk, a minek „érdekelt“ cikkíró szerint az az oka, hogy mi inkább a „magas politikával“ foglalkozunk. E vádat, mint tol- jesen alaptalant és igazságtalant, a leghatározottabban visz- szautasitjuk. Lapunk a Duna szabályozásának ügyével már a múltban is igen sokszor foglalkozott, a mielőbbi szabályozások érdekében igen gyakran fölemeltük szavunkat és szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy abban, hogy a Duna- szabályozási munkálatok a megvalósulás stádiumába jutottak, nekünk is van parányi részünk. — így a gerjeni katasztrófa bekövetkezésekor lapunk első volt azok között, a a mely a katasztrófa jelentőségét és okait méltatva sürgősen felhívta a figyelmet a Duna szabályoziísának égetően szükséges voltára. A gerjeni katasztrófa megtörténtekor szerkesztőnk a helyszínére sietett, a gerjeni lelkész urat a katasztrófa mikénti keletkezésének és lefolyásának részletes ismertetésére sürgősen felkérte, ezen leírás jelent meg azután lapunkban [ és a napilapokban, gyűjtést indítottunk a szerencsétlenek érdekében, és ez alkalommal megjelent felhívást és vezércikket Gerjen községe egész terjedelemben átvette és csatolta ama felhíváshoz, molyot a község könyöradományok gyűjtése érdekében később országszerte szétküldött. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a gerjeni katasztrófa országos jelentősé- get nyert és hogy a bogyiszló-bajai Dtmaszakast szabályozása sürgős szükség gyanánt állott az illető intéző körök olőtt. De szerkesztőnk volt az, ki a katasztrófa megtörténte után azonnal érintkezésbe lépett Busbach Péter országgyűlési képviselő úrral, kinek kiváló érdeklődését ez ügy iránt ismerte, vázolta előtte ama csapásokat, melyeket ezen a vidéken a Dunának szabálytalansága már évek óta előidéz, rendelkezésére bocsátotta az erre vonatkozó adatokat, nevezetesen Tolnavármegye törvényhatóságának e bajok orvoslása iránt még 1883-ban az akkori közmunka és közlekedésügyi minisztériumhoz intézett feliratát és ezen minisztériumnak 36674. sz. leiratát, melyben a Duna szabályozásának rendezését megígérte. Busbach képviselő ur, ezen vidék sorsa iránt a legmelegebb érdeklődést tanúsítván, a legnagyobb készséggel ragadta meg az alkalmat és szerkesztőnk levelének és a beküldött adatoknak vétele után haladéktalanul, még február hó 28-án vagyis három nappal a katasztrófa után, ez ügyben sürgés interpellációt intézett a földmivelésügyi miniszterhez, a melyben erélyesen követelte, a dunaszabáiyozási munkálatoknak mielőbbi megkezdését, miután az említett miniszteri leirat már tiz év előtt — „nagyobb szabású tervek“ készítését helyezte kilátásba. Az interpelláció azonnal kitűnő' eredményhez vezetett, mert Bethlen miniszter ez interpellációra rögtön kijelentette, hogy a szabályozási munkálatokat még ezen év folyamán megkezdeti és három év alatt befejezteti. A szabályozási munkálatok fázisairól azóta is többször emlékeztünk meg lapunkban. Nem szokásunk a kérkedés, ezekkel sem hozakodtunk volna elő, de kénytelenek voltunk, mert az érdeklődés hiányával vádoltak bennünket. A paks-faddi dunavédgát társnlat közgyűléséről csak azértnem hoztunk tudósítást, mert ilyet nem kaptunk senkitől és mivel arra a gyűlésre a szerkesztőséget még csak meg sem hívták, annak megtartásáról tudomásunk sem volt és ezért nem is intézkedhettünk, hogy lapunk azon a gyűlésen képviselve legyen. — Ámde ha a t. cikkíró nemcsak térdekéit* hanem az ügy iránt érdeklődifél is volna, akkor sokkal bölesebben cselekszik vala, ha Utólagos szemrehányások helyett annak idején lapunkat, vagy laptársainkat (őket is vádolja) a közgyűlés lefolyásáról értesítette volna és csak abban az esetben volna a szemréhányás jogosult, ha bárkinek tudósítása előtt lapunkat — elzártuk volna. — Ezen ügy iránt való érdeklődésünk, kitűnik lapunkuak épon utolsó számából is, a melyben a védgáttársulatnak múlt hó 30-án megtartott választmányi gyűléséről referáltunk. Mindebből tanulja meg a cikkíró ur, hogy ezentúl, mielőtt vádol és ironizál, óvatosabb legyen és ne tegye azt az alaposság és igazság rovására.

— Dombóvár. A julius 24-iki számban jelent meg. Csodáljuk, hogy az önök figyelmet elkerülte. Megérdemli a komoly megbeszélést.

— Ozorai levél. Igaza van. Remélhetőleg az a mód, melyet mi választettunk, többet fog használni, mintha az egész levelet közöljük.

— —b. A fenti ózonét önnek is szól.

— S—r. Epen időszerű, a legjobb egyesült erőv-jl

eljárni.

S. M. Múltkori vezércikkünket a monográfia bizottságtól vettük. ______

Szegzárdról indul reggel 7 óra 35 perckor,

Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 óra 15 perekor,

Szegzárdra érkezik délután 3 óra 30 perckor.

Szegzárdról indul délelőtt 12 óra 02 perckor,

Budapestre érkezik délután 7 óra 15 perckor.

Budapestről indul délután 2 óra 20 perekor,

Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 perckor.

Budapestről Mohácsra indul naponként esti 10 órakor.

Szegzárdra érkezik 4 óra 45 pkor.

Mohácsról Budapestre indul naponként este 7 óra 15. pkor.

Szegzárdra érkezik este 11 órakor.

__________

NY

ILTTÉR.

Köszönet nyilvánítás.

Mindazoknak, kik boldogult férjem Pollák Jakab ur elhunyta alkalmából fájdalmunkat úgy a közel, mint távolból részvétnyilvánitá- saikkal enyhíteni igyekeztek, ez utón mondok az én és gyermekeim nevében hálás köszönetét.

Báttaszók, 1893. augusztus hó 9-ón.

Özv. Pollák iakabné.

HIVATALOS HIRDETÉSEK.

1173. sz.tkvi 1893.

Pót hirdetmény.

A dunafóldvári kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, miszerint Hoiczmann Mórnak KOHN LAJOS dunafóldvári lakos ' végrehajtást szenvedett elleni 350 frt s jár. iránti végrehajtási ügyébon 1039 1893. szám alatt kibocsátott árverési hirdetményben a dunafóldvári 1877. és 1878 sz. tikvben A. r. 2581. és 2582. sz. fekvésének 1772 frt s illetőleg 100 frt kikiáltási árban ezen kir. járásbíróság mint tkvi hatóság hivatalos helyiségében 1893. évi augusztus hó 25-ik napjának d. e. 9 órájára kitűzött árverés az 1881. évi LX. t. c. 16. tj-a alapján a dunaföld- vári népbank részvénytársaság, végrehajtató érdekében is 1200 frt tőkekövetelés s járulékai kielégítése végett megtar- tartatni fog.

Duna-Földváron, a kir.'Járásbíróság mint telekkönyvi hatóság, 1893. óvi május hó 5-én.

SZÉLLÉ ZSIGMOND, kir. járásbiró.

HIRDET

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

X Eladó ház. X

X Szegzárdon a Scdpntak ut- +

^cában levő Krausz-lele kényei- *

♦ mos lakóház, szabad kézből, ju- ♦

♦ tányos áron eladó. 4

♦ Értekezhetni naponként — ♦

♦ egész szeptember hó 5-ig —♦

alulirt

♦

♦

♦ (1109. 2—3.)

♦ háztulajdonossal. ♦

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*

KRAUSZ ADOLF $

>oocxxxxxxxxxxxxxxx

x HIRDETÉS. X

X A

^ Egy kovácsműhely, egy szó- ^ X havai és pincével együtt szt. X ^ Mihály naptól kiadó. — Érte- ^ X kezhetni alólirt tulajdonossal X X Szegzárdon. (UU

x Özv. Rausz Béláné. x xmmxKxxxxmxx

♦

♦

♦ ♦ ♦

í

ELADÓ I

10 darab siementliali vemhes üsző. 42 .

10

12

:

kisjenői fajú maggöbe.

„ „ magkan.

angol, félvér, 1—2—3 éves, heréit csikó. Megtekinthetők Kovács László

tulajdonosnál, és pedig: az üszők 4 K a t a 1 i n-pusztán, a magsertések és 4 heréit csikók pedig G e r j e n-pusztán. Vasútállomás: Kölesd-Tengelicz.

U. p. Tengelicz. mis. 1~3 V^

Hirdetmény.

Pilis nagyközség alolirott elöljárósága részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Pilis község, mint erk. testületnek tulajdonát képező 151,800 dől „füzes-gyüri“ szántóföld a község képviselő-testületének folyó évi augusztus hó 6-án 10. szám alatt hozott határozata alapján 1893. évi szeptember hó 29-től kezdődő 6 évre Pilis község házánál f. é. szeptember hó 3-án d. e. 10 órakor megtartandó nyilvános árverés utján haszonbérbe adatni fog.

Az árverésre vonatkozó feltételek a jegyzői irodában naponkint betekinthetők.

Kelt Pilisen, 1893. évi augusztus hó 9-én.

$

X

$

Herczegh József,

'Ö1

jegyző.

(1113. 1—3.)

Czetzei János,

II. bíró.

HVTeg jelent;

FROMMER A. HERMAN utóda

mag- és növénykereskedésének

Főüzlet:

V.. Tiikör-utcza 5.

Fióküzlet:

fill Lk)l, Vi., Andrássy-ut I.

őszi árjegyzéke

(mo. 1-4., virág-hagymákról

es

őszszel vetendő ma«vakról.

Jg Árjegyzéket ingyen és bérmentve. ^