Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-05-21 / 21. szám
4. TOLN 4 VÁRMEGYE, 1893. május 21. dést tesz az iránt, mily formában ölti az alispán a felhozott javaslatot. Az alispán indítványba hozza, hogy bizassék meg ő azzal, hogy a pécsi püspöktől bekérje a báttaszéki egyházlátogatási jegyzőkönyvet magyar fordításban. Ebben a tanügyi szakelőadó is megnyugodván, a másodfokú határozat meghozatalát a bizottság egyhangúlag elodázta. Kiragadtuk a vármegye közigazgatási bizottságának tárgysorozatából ezt a kérdést; mert sze- réntünk is mind a nagy egyházpolitikai, mind pedig a tételes törvényeken alapuló iskolajogi kérdések együttes elintézést kell, hogy nyerjenek s ha nem nyerhetnek, legalább elő kell készíteni annak útját, hogy nyerhessenek. Polgári anyakönyvelés, vallásszabadság, egyházak autonómiája, polgári házasság, egyházi élet fejlesztése, kegyúri jogok és kötelességek rendezése: ezek mind- megaonyi ügyek, melyekért a kultúra, a haladás, a szabadelvüség, a szabadság szent eszméi érdekében sem lehet odadobni a népnevelóst, a népisko- í lát áldozatul. És Tolna vármegye e téren mindig úttörő volt. Most sem fogja feledni azon szerepét, melyet, mint az ország egyik erős védbástyája, hi- I vatva van betölteni. Magyarország földbirtokosai. A völgységi járásban a 100 holdnál többel bíró földbirtokosok a következők: Község Utolsó posta Birtokosok neve Szántó SH O-4-3-CD pH Legelő Erdő O *0 í *Q CG Nádas Használa tlan tér. Összesen Ka taszteri holdakban Apar Apor Apponyi Sándor gróf 105 3 — — — — 108 n Apar község 34 21 109 — — 53 217 Apáti Mórágy Apponyi Károly gróf 468 3 6 168 1476 19 — 10 2150 n Bézsán János br. örökösei 1190 21 158 344 189 — 84 1986 n 71 Gindly Rudolf 345 1 — 70 — 10 — 18 444 71 Apáti község 51 10 202 108 — 69 470 Belac Kokasd Fridrich Rudolf 248 2 4 36 49 18 — 5 362 71 Belac község 9 8 1 111 — — 40 164 Bonyhád Bonyhád Bonyhádi Géza 206 1 11 — — — 3 221 17 Bonyhád község 62 1 21 147 — — 168 399 71 Perczel István 177 5 — — 2 — 13 197 71 Rockenstein Lipót 113 33 — — 5 — — 151 Börzsöny 71 Bartal Györgyné 97 1 18 2 — 8 — 3 129 » Kardos Kálmán 100 22 — —-— 1 123 11 Nunkovics Gyula 363 1 133 44 95 L7 — 32 685 Cikó Cikó Cikó község 11 1 15 308 — — 119 454 Döri-Patlan Zomba Döry Andorne 386 9 35 93 — 7 — 5 535 n n Döry Bernrieder Mária 133 1 44 11 — — 1 190 n 77 Döry Aurél 28216 11 — — 1 310 11 Döry Dénes 521 12 103 31 — — 8 675 n 71 Döry Jenő 234 5 15 9 — 14 — 1 278 71 Döry József 680 8 29 284 153 6 — 10 1180 n 11 Döry Vilmos 289 5 16 4 — — 5 319 r> Döry Vincénó 165 4 9 4 15 9 — 2 208 n n Döry Zsigmond 391 1 7 20 — — 6 425 71 Egle Vince és társai 231 2 15 6 — 3 — 5 262 n 71 Georgevich Pál örökösei 270! 6 — — 2 — 5 283 11 Kohn és Zwibak 112 — 26 — — — 3 141 n 11 Döry-Patlan község _ — — — — 127 127 n 71 Pejacsevich László gróf 1494 11 245 324 54 24 — 58 3210 n 71 Viílinger Márton 84 2 13 — — 6 — 2 107 ti 71 br. Vimmersperg Gusztávnó 175 3 23 3 — — — 2 206 Grábóc Bonyhád Közalapítványi uradalom 3 — 2 1 793 — — 8 807 71 Grábóc község 12 — 5 252 98 — — 85 452 77 Grábóci gör. kel. zárda 106 6 10 17 — 5 — 3 147 Győré Szászvár Győré község 12 1 6 143 — — — 44 206 íl 71 Pécsi püspökség 414 — — 13 77 — — 16 520 Hant Apar Apponyi Sándor gróf 94 1 7 1 — — — 1 104 Izmóny N.-Mányok Apponyi Károly gróf 308 1 — 90 — — — 16 415 n 17 Izmóny község 56 1 25 51 — — — 75 208 Kis-Dorog Kis-Dorog Kis-Dorog község 14 1 12 216 — — — 66 309 11 Läufer Gábor 74 1 —-------82 — — 1 158 K is-Mányok N.-Mányok Kis-Mányok község 18 — 9 49 — — 36 112 Kis-Vejke Lengyel Apponyi Sándor gróf 134 — 23 85 22 8 — 6 278 11 71 Kis-Vejke község 25 1 6 211 58 — — 57 358 Kokasd Kokasd Kokasd község 30 1 16 422 — — — 79 548 Ladomány 71 Ladomány község 6 1 2 91 — — 12 112 Lengyel Lengyel Apponyi Sándor gróf 118 49 — 62 249 2 22 502 ti 71 Lengyel község 47 1 8 138-58 252 Majos Bonyhád Majos község 72 1 20 7b — — 81 250 Máza Szászvár Máza község 10 1 6 75 219 — — 35 346 71 71 Pécsi püspökség a — 1 528 8 14 554 Mórágy Mórágy Mórágy község 20 — 10 168 9 3 121 340 71 Szuszits Lidia örökösei 85 — — 7 — IC — 1 103 Möcsény Cikó Möcsény község IC 1 8 153 _____ — 43 216 Mucsfa N.-Mányok Apponyi Sándor gróf 181 1 — 108 156 — — 6 452 71 » Mucsfa község 27 1 15 180 1 1 69 273 Nagy-Mányok 77 Nagy-Mányok község t 5 122 _____ — 68 201 n 77 Pécsi éneklő kanonokság 165 1 98 1 1 266 Nagy-Vejke Apar Apponyi Sándor gróf 75 2 5C 133 — — 260 71 77 Nagy-Vejke község 21 6 114 — 39 180 Szálka Mórágy Szálka község IS 1 5 63 180 1 — 72 334 *7 71 Montenuovo Alfréd herceg 60 2 15 — 1245 — 2 1333 Tabód Kis-Dorog Döry Dénes 235 1 47 3C — — 1 311 Zichy Julianna 211 S 24 2 _____ — 3 249 Forster Zsigmonduó 491 É 68 51 7 ____ 5 62 8 Tevel Tevel Tevel község 51 1 17 391 — 138 598 Váralja Tolna-Váralja Pécsi püspökség 1 1 611308 — 3 1319 ti Váralja község 15 1 6 183 233 e 88 632 Varasd Kis-Dorog Forster Zsigmondné 136 1 1 133 ___ 1 27 4 n 71 Varasd község 5t 1 10 73 f— ____ 50 190 Z ávod Lengyel Apponyi Sándor gróf 36C 3 3 122 1209 — 8 1711 71 71 Závod község 10C 1 32 238_____ 75 44 6 Zomba Zomba Pejacsevich László gróf 5C 6 35 2 — 4 103 71 71 Zomba község 10 1 15 133 1 — 67 225 Ezzel befejeztük a Tolna vármegye területén levő 100 holdnál többel biró földbirtokosok névjegyzékének közlését, miután azonban arról győződtünk meg, hogy számos téves adat csúszott be ezen különben nagyérdekü és fontosságú munkába, felkérjük mindazokat és főleg a t. községi jegyző urakat, kik a jelenlegi viszonyoknak megfelelő helyes adatoknak birtokában vannak, hogy azokat'rektifikálás céljából rendelkezésünkre bocsátani szíveskedjenek. A vármegyei tisztviselők fizetés emelése. Simontsits Béla alispánunk a vármegyei tisztviselők fizetése emelése ügyében a helyzetet megvilágító, következő előterjesztést iutézte az e hó 29-én tartandó vármegyei közgyűléshez: Tekintetes törvényhatósági Bizottság! Az 1893-ik évi IV. t. c. végrehajtása tárgyában kelt 26033/11—4 c. folyó évi belügyminiszteri rendelet szerint a törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlésben lévén hivatva, beható tanácskozás tárgyává tenni és ennek alapján újból megállapítani, ' a tiszti segéd, — kezelő és szolga személyzet illetményeit, a kérdés előkészítése céljából egy értekezletet hívtam egybe, a mely az általam készített javaslatot egész terjedelmében elfogadván, van szerencsém azt. mint az értekezlet által elfogadott elaborátumot a tek. törvényhatósági bizottság bölcs elhatározása alá bocsátani s egyszersmind azon indokok, figyelembe vételét is kérni, a melyek a javaslat egybeállításánál mint irányadók alapul vétettek. Az 1893. évi IV. t. c. alapján a tolnavármegyei közigazgatás, árva és gyámhatóság, valamint a segéd és kezelő, úgy szolga személyzet kiadásainak állami fedezete a nmltgu m. kir. belügyminisztérium, fentebb már idézett számú rendelete szerint az eddigi 67,200 írtról 74,700 frtra emeltetett fel, s igy a keret, a melyen belül a javadalmazások újból megállapitandók, 7500 frtot tesz; — az idézett törvény 23. §-ban és a többször idézett belügyminiszteri rendeletben pedig a javadalmazás újbóli megállapításánál azon elv hangsulyoztatik, hogy a vármegye állami javadalmazásának felemeléséből rendelkezésére álló és nálunk 7500 irtot kitevő összeg elsősorban az 500 frtnál kisebb java- dalmazásu és azon tiszti állások járandóságainak emelésére szolgál, melyeknél annak szükségét az eddigi tapasztalás kimutatta. A törvény és az azt végrehajtó miniszteri rendelet, ezen határozott irányt megjelölő kijelentése mellett, annyival kevésbé lehetett arra gondolni, hogy a vármegyei közigazgatás egész vonalán olyan tiszti javadalmazások állapíttassanak meg, a melyek a mai kor által követett munkával s az egyes tiszti állásukkal egyekötött követelményekkel szemben is arányban állanának, mert hiszen erre a 7500 frt kerete már maga teljesen elégtelen ; — s azért a beterjesztett javaslatnak célzata, a most megjelelt irányelveken belül csupán arra szorítkozott, hogy kiegyenlittessék az a feltűnő aránytalanság, a mely a vármegyei alkalmazottak javadalmazásánál az eddigi tapasztalatok által igazolva van. A tiszti és segéd személyzet között 500 frtnál kevesebb javadalmazással ellátva tényleg a járási orvosok (300 frt), közigazgatási gyakornokok (300 frt), és a járási Írnokok (400 frt) vannak, az eddigi tapasztalat pedig azt igazolta, hogy a javadalmazás emelést elsősorban a járási szolgabirák, a vármegyei aljegyzői kar a járási főszolgabirák és a központi segéd és kezelő személyzet tagjai igénylik, mint a kiknél a javadalmazás vagy a teljesített munkával, vagy ezen kívül az álláshoz kötött kiadásokkal nem áll arányban ; s azért mielőtt a javadalom felemelésének hányadokban kifejezett általános meghatározásával foglalkozni lehetne, a körültekintő gondoskodás* mindenek előtt az ezen állásokhoz kötött javadalmak újbóli megállapítását teszi tiszteletteljes nézetem szerint nemcsak elke- rülhetetlennó, de a méltányos igazság szempontjából kötelességgé is; és ezért a közigazgatási gyakornokok javadalmazását 46Va, a járási főszolgabi- rákét 28V2, a járási Írnokokét, a II od és IV. aljegyzőét 25, a III-ad aljegyzőét 21, az I-ső aljegyzőét, a várkapitány és központi Írnokokét 20, a járási főszolgabirákót 16-7%-kai emelendőnek jelzi a bemutatott javadalom emelési kimutatás. A közigazgatási gyakornokoknál ugyanis azzal a helyzettel áll szemben a törvényhatóság, hogy dacára a számtalanszor kiirt pályázatnak, nem sikerül betölteni az 5 gyakornoki helyet, s ez főké- pen azon könnyen érthető körülmény miatt történik, hogy 300 írt javadalmazással ellátott állásra a kellő minősítéssel biró egyén, nem pályázik; a járás-orvosok, mint köztisztviselők javadalma szintén emelendő volt, mert még ha az ő magán gyakorlatukra való tekintettel tiszteletdíjnak vétetik is eddigi javadalmazásuk, annak csekély volta még sem hagyható figyelmen kívül, mikor a tiszti javadalmak törvény rendelte emeléséről van szó ; a járási Írnokok javadalmának emelése, kiknél ma már az azelőtti mellékjövedelmek a minimumra apadtak, a törvény intentioiban leli indokolását. A járási administrativ tisztviselők, talán nyu- [ godtan mondható, az összes vármegyei tisztviselők között, a legmostohábban javadalmazottak s előnytelen helyzetük még az által is nevezetesen fokozódik. hogy közvetlen az élettel érintkezve, feladatuk sokszor reprezentatív természetűvé vállván. az ezzel elválaszthatatlanul összekötve levő nélkülöz- hetlen kiadásokkal jár, s igy mindenesetre megigényelhetik, hogy az adott viszonyok között adassák
