Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-05-21 / 21. szám
TOLNAVÁRMEGYE. jegyzőkönyvből minden kétséget kizárólag kiderül, hogy a cauoDÍca vizitatió következteben a Thtresianumbeli uradalom szolgálraányi kötelezettségének folyton készségesen és hivsé- gesen felelt meg Müller János báttaszéki tanító haláláig és felel meg most is szakadatlanul más két báttaszéki tanítóval szemben is, és igy időközi szünetelés a szolgálmányok fo- lyóvá tételében nem forgott fenn. 5. A báttaszéki róni. kath. lelkésznek az ügyiratok közt levő 1892. évi augusztus hava 30-án szám nélkül kelt hivatalos nyilatkozatából is kétségbe vonhatatlanul kitűnik, hogy a Theresianum-uradalom, mint patroná- tus, a canonica vizitatió szerént 3 tanítónak egyenkint 10—10 öl fát biztosított azzal, hogy ezen három tanító katholikus vallásu legyen, mely failletményt a polgári község, szintén mint a canonica vizitatió idején a patronatusi jognak csekély mértékben részese, melylyel az iskolafentartás mellett a tanitóválasztásnál a kijelölés joga járt, behordatni, felvágatni és felrakatni köteles, mely kötelezel tségnek a polgári község a bírónak az ügyiratok közt levő jegyzőkönyvi vallomása szerént Pápay Géza tanítóval szemben csak azért vonakodik megfelelni, mivel az uradalom a fának szállítását megtagadni törekedett. 6. A felsoroltakon kívül nem tévesztendő > szem elől, hogy az 1848. illetőleg az 1867. évi átalakulások hazánkat a jogállamok közé sorozták, megszüntetvén annak felekezeti jellegét s igy az egykori katholikus állam s vele együtt annak intézményei is, melyek közé az iskola minden kétséget kizárólag tartozik, elvesztették különleges katholikus jellegüket a nélkül azonban, hogy a kegyúri jogok és kötelezettségek — azoknak törvényhozási utón leendő rendezéséig — megszűntek volna. 7. Ennélfogva a Báttaszók községe által a múltban s jelenben változatlanul fentartott iskola nem cserélt jelleget; az mindig a polgári községnek, a communitásnak volt tulajdona, sohasem volt a kath. felekezeti, mely | kifejezést sem törvényeinkben nem találjuk, sem maga a kath. egyház nem használja. Ez iskolával egyszerűen az történt, hogy az 1868. évi 38 t.-c, 25. §-a értelmében be lett illesztve az országos tanügyi uj organismusba. a mint be volt illesztve a régi tanügyi szervezetbe, a törvény meghozatala előtt, midőn a canonica visitatió idején és ezen idő után a parochiák lelkészei és az egyházkerületek esperestjei az állam nevében a tanulmányi főigazgatók „manuctiója“ mellett voltak az iskolák felügyelői. 8. E mellett a Theresianumi uradalom képviselőjének az ügyiratok melleti jegyzőkönyvbe foglalt azon állítása, hogy a mostani községi isko a fentartásákoz a törvényes iskolai adóval az uradalom szintén járul, bár az adózás ténye be van igazolva még sem felel meg a tényleges viszonyoknak, mivel az uradalom az iskolai törvényes adót nem patro- nátusi jellegéből kifolyólag tizeti, hanem teszi ezt birtokosi minőségében. Ebbéli kötelezettségeinek teljesítése pedig a patronátus kötelmek teljesítését nem szünteti meg. 9. Egy speciális esetben a m. kir. belügyminiszter egye(értőleg a közoktatásügyi 1893. május jSL ________________________ mi niszterrel. 1893. évi február hava 1-én 8109. szám alatt kimondotta, hogy a régi gyakorlaton alapuló iskolasegélyzés inegkülönbözte- tendő az egyházlátogatási okmányon alapuló szerződésszerű kötelezettségtől mely utóbbi változatlanul áll fönn. Eszerint tehát a Theresianum báttaszéki uradalom sem vonhatja ki magát ka h. vallásu tanítóval szemben szerződésszerű kötelezettsége alul. 10. Ugyanezen speciális esetben egyetértőig a ra. kir. közoktatásügyi miniszterrel a m. kir. belügyminiszter 1892. évi julius hava 8-án 48450. szám alatt kelt rendeletében kimondotta, hogy „az egyházlátogatási okmányok mindaddig, mig az azokat létrehozó tényezők kölcsönös beleegyezéssel meg nem változtatják, kötelező erővel bírnak* ; igy tehát a Theresianumbeii uradalom, mivel nem egy felekezeti iskola segélyzósóre van kötelezve a canonica visitatió által, hanem három báttaszéki kath. vallásu és a község által fentartott iskolán működő tanító számára biztosított 10—10 ölnyi fajárulókot: mindaddig köteles a failletményt kiadni, mig a canonica visitatió határozmányait a szerződők kölcsönösen meg nem szűntetik és mig a báttaszéki község iskolájánál három katholikus vallásu tauitó működik s ezen kötelezettsége alól csak azon esetben volna az uradalom felmenthető, ha esetleg Báttaszók községének iskolaszéke valamennyi tanító állomását protestánsokkal, vagy izraelitákkal töltené be. 11. A báttaszéki uradalom fizetési kötelezettségét az 1875. évi 32. t.-c. valamint az 1891. évi 43. t.-c. azon rendelkezései is támogatják, a mennyiben érvényben hagyták a Ratio Educationis 290. §-át, mely a tanítók nyugdíjaztatására nézve megszabja, hogy ha a tanítói szolgálmányok tanulmányi vagy más alapból eredtek : a nyugdíjazás is innen történik. Annál inkább áll fönn a fizetés kötelezettsége, midőn a jogfolytonosság elvének inegfolelóleg a kötelesség folytonosságának elve érvényesítendő a canonica visitatió szerződésszerűségéből kifolyólag. Mindezen indokoknál fogva felfolyamodó Pápay Géza báttaszéki tanító felebbezósének helyt adni és a báttaszéki Theresianumbeii uradalmat Pápay Géza számára 10 öl fa kiszolgáltatására és Báttaszók községét ezen failletmény beszállítására, felvág atás ára és fel- rakatására közigazgatási végrehajtás terhe mellett kötelezni kellett; kiadván jelen II-od fokú határozatot egy példányban tudomás és nyilvántartás végett a vármegye kir tanfel- ügyelőjének és a nélkülözhető ügyiratok visszacsatolása mellett négy példányban kézbesítés céljából a központi járás főszolgabirájának a Theresianumbeii báttaszéki uradalom főtisztviselője, a báttaszéki községi elöljárósága, az ottani községi iskolaszék és feJebb^ző Pápay Géza számára azzal, hogy a kézbesítésről szóló vótiveket ide 15 nap alatt terjessze fel. A bizottság tagjai a fentközölt határozati javaslatot feszült figyelemmel hallgatták meg. — A tárgyalást 0 r f f y Lajos kezdette meg azzal, hogy szerinte, mindenek előtt az iránt kellene tisztába jönni, ha váljon Báttaszéken a felekezeti iskola Lajos is nagyon kedvelték. Ezen korszakban hatolt át Németországból a többi országokba az a szokás, hogy a katonai zenekarok a nyilvános helyeken játszanak. De különösen a francia forradalommal kezdődik a heroikus zene kinyílása, kifejlóse. A párisi eonservatoriumot Jarette, a nemzeti gárda kapitánya alapította és ő tanította be először a Marseil- laiset a katonáknak, kik azután az egész világot bejárták és felforgatták azzal. Leheletére felgyul- tak a szent háborúk, de egyúttal a lázadások és forradalmak tüzei is. Dicsőség és gyalázat egyaránt járt nyomaiban, de a legrutabb kihágások se vol- j tak képesek azt erejétől, nimbuszától megfosztani. Dacára a szenynek, mely reá tapad, e dal isteni 1 eredetű. Rouget de l’Isle-nek, a rémuralom által bebörtönzött, de később kiszabadult királypártinak j eszeágában sem volt forradalmi dalt írni, ő csak hazafias dalt akart szervezni, egyedül az idegenek ellen hívta fegyverre honfitársait. Rouget de lisle, mint műszaki kapitány Straszburgban állomásozott, mikor az alsó-rajnai önkéntesek parancsot kaptak a Luckner seregével való egyesülésre. Dietrich straszburgi polgármester egy este (1792. ápril 24 ) épen azon sajnálkozott, hogy a fiatal katonáknak nincs hazafias nótájuk, I midőn belépett hozzá Rouget de lisle, szavaira azonnal hozzáfogott az Íráshoz, s a lelkesedés rohamában egyhuzamban megírta a szöveget és dallamot, cimjéül adván: Harci dal a rajnai sereg számára. A hymi.uszt azonnal átírták a katonai zenekarok számára s ápril végétől kezdve már játszották Straszburgban. Júniusban már Marseille-ben is dalolták s a Párisba bevonuló marseille i önkéntesek ennek hangjai mellett vonultak be a fővárosba s tőlük kapta az a Marseillaise nevet. A Marseillaise valamennyi nemzeti hymnusz közül a legheroikusabb ; mozgalmasságra s harcias menetre nézve egyik idegen nemzeti induló se közelíti meg. Miudenik csendes, miudenik nyugodt, mindenik imádkozik; békés és vallásos koncertjükben egyedül a Marseillaise kiált fegyverre, anélkül hogy Istenhez fohászkodnék. A „Gott erhalte“ tudjuk, magát az osztrákot se képes felmelegiteni, katonáinkat pedig teljesen hidegen hagyja; a Rá- kócy-induló, bár mozgalmasság, hév és erő tekintetében jóval fölötte áll ez osz'rák császári hym- nusnak, de a Marseillaise-t még se közelíti meg, a mint hogy a magyar nemzeti temperamentum se egészen azonos a franciával. A Rákócy-induló inkább a béke, a Marseillaise szilaj hangjával, fenyegető refrain-jével a háború idejére való. R. L. minő feltételek mellett jutott a polgári község birtokába. Hivatkozott szóló a bonyhádi analógiára, a hol tudtával szintén feltételekhez volt kötve az iskola jellegének megváltoztatása. — Utána Fördős Vilmos tiszti ügyész szólalt fel, kijelentvén, hogy ó a határozati javaslatot etfogadja ugyan, de az indoklás néhány pontjára nézve aggodalmai vannak, mert nagyon kicsinyesnek látszik előtte a tárgy arra, hogy vele nagy felekezeti kérdéseket hozzunk kapcsolatba. Ezen felül hangsúlyozza, hogy csakugyan meg kellene ismerni azon feltételeket, melyek által a polgári község az iskola birtokába jutott ; tudnunk kellene, hogy az uradalom régi tanítóktól megvonta-e a failletményt; látnunk kellene, ha váljon az uradalom köteles-e szolgálmányokra, vagy csak akaratától függ-e a szolgálmány nyújtása. Szigeth Gábor hangsúlyozza, hogy az uradalmat a tanitóválasztásnál úgy megerősítésnél némi jogok illették, melyektől most, a mint ó tudja, az elesett, sőt az uradalom még a községi iskolaszékben sincsen képviselve. Szerinte tehát semmi esetre sem lehet szó arról, hogy egy fenálló szerződés egyoldalúig lett volna felbontva s igy az elsőfokú határozat helybenhagyását kénytelen indítványozni. — Simontsits Béla alispán kijelenti, hogy az előadottakból nem veszi ki, hogy az meg van-e állapítva, hogy köteles-e az uradalom a tanítói javadalmazáshoz járulni; az sem áll tisztán ellőttünk, ha váljon az uradalom az egyházlátogatási jegyzőkönyvben a felekezeti iskolának, vagy pedig a kérdésben levő iskola tanítóinak segélyzésére kötelezte-e magát. Szóló szerónt tehát magát a canonica visi- tációt okvetetlenül látnunk kell, mielőtt határozatot I hoznánk. T o 11 h Ödön szintén a végzést megelőzőleg pótlást tart szükségesnek. A vita befejeztetvón, a kir. tanfelügyelő, mint szakelőadó kísérletté meg javaslatának védelmét. Orffyvel szemben megjegyzi, hogy a községi iskolának felekezetivé viszszaváltoztatása a kérdéssel nem áll kapcsolatban; mert Báttaszéken a a kath. felekezetnek, mint ilyennek, iskolája sohasem volt, az iskola mindig a község tulajdonát képezte s addig, mig maga a község, miként az állam, katholikus volt, iskolája is ilyen gyanánt szerepelt. Ezen felül a katholikusok nem tartják magukat felekezetnek, hanem a vallás birtokában levőknek; s autonómiájuk sem lévén, mint hitfele- kezet a protestánsokénak mintájára sem szervezkedhettek eddig. A tiszti ügyész kifogását sem fogadhatja el szóló; mert az iskola tulajdonjogi kérdése szoros összefüggésben áll a kedélyeket hazánkban is hullámzásban tartó nagy egyházpolitikai kérdésekkel s az iskolajogi kérdéseket is csakis kapcsolatban a nagy egyházpolitikai ügyekkel lehet úgy megoldani, mint azok a népoktatásügyi törvényekben nyerték megoldásukat.-------Báttaszéken is az uradalom a régi tanítóktól nem vonta meg a szokott javadalmat, szünetelés tehát nem forgott fenn; az sem áll. hogy az uradalom csak akkor köteles szolgálmányokra, ha akar. S hogy ez akaratát miként érvényesíti, leginkább abból tűnik ki, hogy újabban egy nyugalomba lépő tanítótól is meg akarja vonni a 10 ölnyi faélvezmónyt. A vi- sita eannoicaban nincs szó az iskoláról, hanem szó van benne három kath. vallásu tanítóról és szóló szerént épen a felekezeti szempontból indulva ki, az uradalom mindaddig köteles adni három tanítónak fát, valameddig a báttaszéki iskolán három kath vallásu tanító működik. Szigeth ellenében szóló felhozza, hogy a failletményt az uradalom nem mint birtokos, hanem mint patronus nyújtja ; a birtokos kü.ön fizeti az5%-os iskolai adót, akár patronus, akár nem. Egyébiránt nincs az kizárva, hogy a patronátus vagy képviselője szintén tagja legyen az iskolaszéknek ott, a hol az iskola fentar- tásához járul. Az eddig cáfolt ellenvetések nem győzték meg szólót, hogy indoklása helytelen volna. Történt azonban valami, a mi őt határozati javaslata elodázta(ásának inditványoztatására készteti s ez azon megjegyzés, melyet a tárgyalás folyamáu az alispán tett. Nem ismerjük ugyanis a canonica visiiáció szövegét, mert azt a lelkész vonakodik kiadni. Csak arról értesíti az iskolaszéket, hogy mert jellegváltoztatásról van szó, a kath. tanítókra szóló kötelezettség is megszűnt. Előadó tehát kér______________________
