Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-05-21 / 21. szám
l£ /•ujfít? TOLNA VARMEGYE. Némuljon el a munka, a hétköznapi kjflBSff^mSja, a fgyQróls'ég>.j)árt-, valías- viszály náegszokotl' vásári zsivaja, —- legyen egy nagy templom égés? Magyarország. . A [templomba ugyan csendes áh it at illntT^^Me n^ "tartóztassuk azért vissza Ott vagytok márTe 1 Éltek, örökre él- í k tek ! A feltámadás angyala nem a csontjaitokat őrző sirbcM, hanoin a legeslégutpljára flobogott magtar szikek mélyéből, —^ kellő közepéből fogja összekeresni' dicső lelke-. teket ujongó lelkesedésünk hangos kitörését: A Csordultig megtelt örvendő léleknek ki kell sírnia, ki kell tombolnia magát. Tekintsen ma egész Magyarország ős Budavárára. Régi dicsőség visszapillantott sugára aranyozz meg mindent. De ne csupán a "hazáért halt hősök- kiomlott vérét lássuk, hanem a dicsfényt is, a melyet a halhatatlanság font homlokjukon körül. Boruljunk le előttük. Koszorúkat, virágzáport a hösök-hösei- nek. x Ne legyen honvéd sir, honvédemlék a hazában, a mely kilátszik a letépett virágok garmadájából. Mikor egy nemzet ünnepel, fukar nem lehet, kivált azok iránt nem, a kik nem fukarkodtak vérük kion- tásával a — hazáért. í(/ De ünnepünk még se legyen a külső csillogás feltűnni vágyása. Tanulságokkal meggazdagodva térjünk vissza a munkához. Minden nemzet annyit ér, a mennyire megtudja becsülni a szabadság reá kiáradt szendéikét. Alsó rendű állat, avagy félisten legyen? ettől függ. Magyarország, magyar nép te már választottál. 45 évvel ezelőtt, a mikor újra születtél, vérkeresztség közt írtad be neved a szabadságra hivatott népek anyakönyvébe. Menj utadon: A szabadelvű eszmék és alkotások egész hosszú láncolata várja munkádtól a megtestesülést, a feltámadást az örök életet. Munkára hát, — alkotni, teremteni! Ez illik az egetverő hősökhöz, ez lesz méltó emlék azokhoz a félistenekhez, a kik tetteikkel átformálták az egész megviselt világot. ... S ti elesett hősök pihenjetek. — Nézzétek a haza haladását. Küzdésetek nem volt hiába. Dicső harcotokat megírják a krónikások aranybetükkel s az utókor gyémánt keretbe foglalja — szivébe. Egyházpolitikai ügy Tolnavármegyében. (—t.j Tolna vármegye közigazgatási bizottsága sok fontos ügyet tárgyalt le május havi ülésén, melyek mindegyike megérdemelné, hogy közérdekeltségénél -fo'gva vele hirlapilag is foglalkozzunk. Ez ügyekkel kapcsolatosan érdekes és tárgyilagos viták is folytak, melyűk;Aa fellőtt tanúskodnak, hogy a discussfok nem csupán a kor színvonalán állanak, hanem a felszólalók objectivitását is bizonyítják. '• 'v:' ’ ynA Ezúttal’ ulfokinfonk a hidépitkezések körül folyt vitától; eltekintünk attól is, hogy a földbirtokosi bórszerződé^ek megkötésekor a teherként szereplő caució' Utáni megadóztatást a bizottság többségé ellenezte': mert figyel miniket a vármegye kir. tanfelügyelőjének egyik olyan előterjesztése, illetőleg bizottsági elpadói upnospgeben* beadott határozati javaslata ragadta meg, mely —. felfogásunk szerint — hivatva van, áz egyházpolitikai és iskolajogi kérdések tisztázáséhozha többel néni, de egy mákszemnyivel hozzájárulhatni, A határozati javaslatot alább egész terjedelmében közölvén, azt megelőzőleg el kell mondanunk az előzményeket. M Bp^tasapkeu mub nyáron az elemi községi iskola tanítóinak egyike. Az igy megüresedett állomást az illetékes tényezők minden tekintetben megfelelőleg a törvénynek és a szabályoknak betöltötték s a megválasztott tanító a szó szoros értelmében utódja lett az elhalálozott elődnek, kinek jogigénye a tanítói állomás anyagi ólvezmé- nyeire épségben maradt. Ámde a Theresianumi uradalom képviselője megtagadta 10 öl fából álló tanítói élvezménynek szállítását, minek következtében az iskolát fentartó községi elöljáróság is — mivel faólvezmény nincs — vonakodik a fát hor- datni, felvágatni és egyberakatni, vagy ennek 45 írtban megállapított megváltási költségeit kiszolgáltatni. A dolog közigazgatási vizsgálatra, tanúkihallgatásra, jegyzőkönyv felvételre került. Az ügy rendes mederben folyván le, az elsőfokú végzést és Ítéletet a járási főszolgabíró meghozta oly módon, hogy a tanító jogigényét tagadásba vette s uradalom és község álláspontját helyeselte. Ez ügyben volt hivatva a közig, bizottság ülése másodfokú határozatot hozni s e tekintetben a bizottság törvényes tanügyi referense a következő határozati javaslatot ajánlotta elfogadásra : 1893. május 21 „A központi járás főszolgabirája folyó- évi április hava- 20-án 5773. sz,ám alatt kelt jelentésével felterjeszti a folyó, évi január hava 27-én 1299. szám alatt a báítaszékj. tauitói javadalom megcsonkítása ügyében I.; fokulag hozott határozatát a hozzá tartozó ügyiratokkal.- A varmegye közigazgatási bizottsága ezen l. fokú határozatot. — melylyel a ..báttaszéki Theresianumi alapítványi uradalmat az egyik ' népiskolai tanító fizetési javadalma gyanánt szerepéit 10 öl fa kiszolgáltatásának és Bát- taszék községét 45 frtnyi favágatási s a többi dij fizetésének kötelezettsége alól — utalással az egyházlátogatási jegyzőkönyvre — és Pápay Géza báttaszéki tanító által kellő időben beadott és a központi főszolgabíró által ezen közigazgatási bizottság folyó évi április hava 15-én 445. szám alatt kelt határozata következtében felszerelt felebbezós folytán -felülvizsgálván : az ügyiratok beható tanulmányozása és ,a ténykörülményekből folyó* viszoelvek és törvények kellő mérlegelése után az I. fokú határozat megváltoztatása mellett II. fokban következőleg határozott: A Theresianum báttaszéki alapítványi uradalma az egyhazlátogatási jegyzőkönyvön alapuló kötelezettségéből kifolyólag a báttaszéki polgári község általa canonica vizilotió idejében és jelenleg fentartott népiskoláján működő három katholikus vallásu; tanítónak tiz-tiz, s igy Pápay Géza báttaszéki tanítónak is, mint Müller János jogutódjának, événkiht tiz öl fát közigazgatási végrehajtás terhe mellett 30 napi időhatáron belől kiszolgáltatni, I— Báttaszók polgári községe pedig a kiutalt famennyiséget behordatui, felvágatni és felrakatni, illetőleg e szolgálmányók beváltására Pápay Géza tanítóval szemben, az utóbbinak kívánságára a báttaszéki községi iskolaszék által megszavazott 45 frtnyi összeget folyóvá tenni és Pápay Géza tanító kezéhez kiszolgáltatni tartózik a következő indokokból: 1. Szerzett jogokat törvényeink és jogszokásaink fo lyományaképen egyoldalulag megsemmisíteni nem lehet; igy az iskola sem fosztható meg jövedelmeitől, 2. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv a m. kir. belügyminisztérium 1889. évi 7240. szám alatt kelt döntvényszerü rendolete értelmében szerződés erejével bíró oly oktná- nyilag szabályozott jogviszony, s az abban megállapított illetmények iránti bármely módosító intézkedés csak akkor jogszerű, ha azoknak közreműködésével történik, kik a canonica vizitatió okmányának kiállításánál érdekelve voltak, tehát Báttaszóken is, a canonica vizitatió, a mennyiben más későbbi szerződésszerű jogerős okmány nem létezik, mérvadónak veendő. 3. Az egyoldalulag meg nem 'áltoztat- ható canonica vizitatió folytán a szolgálmányok körüli eltérő gyakorlat sem szünteti meg a m. kir. belügyminiszter 1889. évi 60384. számú rendelkezése alapján szerződésszerű okmány érvényességét. 4 Az ügyiratok között levő s a központi járási főszolgabíró által múlt évi október hava 13-án megejtett vizsgálat során felvett hozzátartozik, mint a valláshoz és szerelemhez, — az embereknek könnyebb imádkozni vagy szeretni, mint megölni egymást csendben. Az állatoknál, különösen a madaraknál, de a pókoknál és tücsköknél is, a harag épugy, mint a szerelem, dalra készti a felindult kebleket. Az ember, akár vad, akár művelt állapotában, mindig zenével ingerelte magát a harcra. Gedeon harci zajjal verte meg a midiá- nitákat s Jériko falai sohase omlottak volna le a trombiták harsogása nélkül ; az ősgermánok, mint Tacitus írja, szájok elé tartott paizsaikba dalolva, rohantak a csatába s ma egész rendes zenekarok vannak szervezve mindenütt a katonaságnál. Vájjon miben áll a hangok ereje, hatása ? Erősitik lelkünket, a veszély fölé emelik szivünket. A gyermekek dalolnak a sötétben, hogy kis hangjukkal fedezzék el a csend rettenetes hangjait; a lovak nyerítenek és ágaskodnak a harsonák és dobok hallatára. A zene misztikus hatalma kettős: egyfelől lecsende- sit, másfelől fólingerel, elringatja a fájdalmat és folóbreszti a bátorságot, rózsát vagy borostyánt helyez a homlokra. Kivéve a költészetet és az ékesszólást, semmi más művészet sem képes a heroismust annyira inspirálni, annyira kifejezni, mint a zene. Egy szó bor, egy templom, sohase fogja a harci lelkesedést fölkelteni; egy kép nem fog magával ragadni egy sereget. Csak a zene képes erre, a szabályos és bizonyos törvények által módosított hangok. A harci indulat kifejezésére legszükségesebb a rythmus ; a zenei heroismus inkább a rythmus, mint a dallam, összhang vagy hangszerelés kérdése. Némelyik hangszer alkalmasabb ezen lelkesedés kifejezésére, mint egy másik így az orgona az imához alkalmas ; az oboa és a kürt erdőkről és mezőkről beszél ; a violoncello mintha Romeo és Julia sóhajtásait nyög- décselné ; épugy a trombita par excellence harcias hangszer. Azonban ez is mellőzhető, s a rythmus egymaga is képes előidézni a harci indulatot Minden harci zene rythmikus, kezdve a legrégibb időktől, egész a Marseilláise-ig. A szerelmi vagy vallásos zenében a szépség mindig vagy a harmóniában, vagy a dallamban áll, a rythmusban úgyszólván soha ; ellenben a harci daraboknál a rythmikus erő tűnik fel és nyomul a fülbe. Az újoncokat dobpergéssel tüzbe lehet vezetni és a gyermek is azonnal észreveszi, ha egy indulót játszunk neki az asztalon ujjunkkal. A katonai heroismus nem egyéb, mint egész lényünk indulója a veszély és ha kell, a halál előtt, és a zene azért oly csodálatosan alkalmas kifejezni, vagy előidézni ezt a mozgalmat, mert maga is mozgalom. A mennyire egy dolog a másikat sugalmazhatja, annyira sugalmazza a dallam a fizikai mozgást ; nemcsak a mozgás képzetét adja meg, hanem mintegy felhív, fölingerel a mozgásra. A zene az egyedüli művészet, melyben a mozgás erővel párosul. Az építészetben, szobrászatban vagy festészetben az erő szintén megvan, sőt ott még azzal az előnynyel is bir, hogy tapiniható és látható, de egyúttal mozdulatlan és e mozdulatlanság okozza, hogy az épített, faragott vagy festett műalkotásban mindig kevesebb élet lesz, mint a zenei darabban Tekintsünk meg egy festményt, mely egy század elvonulását tünteti fel, azután hallgassuk meg a Marseiljaiset. s azután mondjuk meg, hogy a két sereg közül melyik megy jobban ? A heroikus zene forrásai a nemzeti dalok, s a harci zene oly messzire visszavezethető, mint maga a harc. Már Salamon 20,000 trombitát és 40,000 másféle hangszert, u. m. hárfát, citerát készíttetett. A spártaiak Tyrtaeust fővezérré nevezték ki, mivel jól fuvolázott. A gallok kiabáltak, a germánok barditus-nak nevezett dalt énekeltek a csatába vonuláskor. A középkorban is mindenütt találkozunk harci dalokkal. Maga a szép ó-francia Ro- land-dal nem egyéb, mint hadi dal, mely a lovasság indulója volt; ilyen az ősnéraet Hildebrand- dal, ilyenek a Nibelungok egyes nagyszerű jelenetei. Tulajdonképeni katonai zenét XIII. Lajos francia király kezdett szervezni, s ezeket XIV. és XV.
