Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-04-02 / 14. szám

4.

ralásra alkalmasak, hogy kiadó lakásaikat legkésőbb folyó évi april hó 5-ig Írásban jelentsék be Porzsolt Kálmánnál a Dunántúli közművelődési egyesület titkáránál (Budapest, József-körut 5.). E határidőn túl érkező bejelentések a füzetben kinyo- mathatók nem lesznek.

A kiadó lakásoknak ily módon való hirdetése természetesen díjtalan s az összes költségeket az egylet fedezi.

Ily bejelentésre fölkéretnek saját órdekökben az illető lakás- vagy nyaraló-tulajdonosok, de ezenfelül azok a nemes emberbarátok is (lelkészek, tanítók közigazgatási tisztviselők stb.), kik hajlandók mások érdekeiben ily önzetlen munkára vállalkozni.

A bejelentők kéretnek, hogy a következő kérdésekre adjanak pontos és kielégítő választ:

1. Község neve. 2. Utolsó posta. 3. Utolsó vasúti (vagy gőzhajó) s táviró állomás. 4. Yan-e a község mellett erdő ? 5. Yan-e viz, vagy fürdő ? 6. Van-e orvos a községben, s ha nincs, hol található legközelebb ? 7. Van-e megfelelő vendéglő, vagy hol és mily árban lehet élelmezést kapni ? 8. Bé- relhetők-e és mily árban jármüvek, kocsik, vagy csónakok ? 9. Bérelhető-e vadászterület a közelben ? 10. Minő kiránduló helyek s nevezetesebb látnivalók vannak helyben és vidéken ? 11 A főbb élelmi szereknek (hús, tej, tojás) mi az átlagos ára ? 12. A kiadó lakás- vagy nyaraló-tulajdonosának neve és foglalkozása. 13. Hány szobát s esetleg konyhát vagy istálót adhat ki? 14. Miként van a lakás bútorozva ? Mi a lakás ára az egész nyaralási időre vagy havi, heti s esetleg napi időtartamra? 15. Kapható-e s mennyiért teljes ellátás is a lakásban?

Mindezen kérdésre adandó felvilágosításokon kivül is azonban minden lehető adat beküldése kívánatos.

Adókivetö bizottságok jegyzéke

a Tolnamegyo területén levő kir. adóhivatalok székhelyén 1893—1895. évre alakított adókivetö- bizottsághoz kinevezett elnökök, elnök-helyettesek, rendes- és póttagoknak, valamint az alispán által kinevezett rendes- és póttagoknak és a fel- szólamló bizottságoknak.

A szegzárdi adókivető bizottság elnöke (a

pénzügyminisztérium által kinevezve) Hauny Gábor, elnökhelyettes : László Lajos, rendes tag : Mehrwert Ferenc, póttagok: Boross Gyula és Hayt Gábor. Az alispán által kinevezett rendes tagok : Fejős Károly és Udvardy Sándor, póttagok: Stann István és Ferdinánd József.

A bonyhádi adókivető bizottság elnöke (a

pénzügyminisztérium által kinevezve) dr. Moldoványi István, elnökhelyettes: Rumfeld Imre, rendes tag: Halász Lajos, póttagok : Kramoliny József és Hoffer József. Az alispán által kinevezett rendes tagok : Angyal Ferencz és Réder János, póttagok: Kühnel Ferenc és Mayer Károly.

A dunaföldvári adókivető bizottság elnöke (a pénzügyminisztérium által kinevezve) Bún Gusztáv, elnökhelyettes: Reitter József, rendes tag : Büttl Vince, póttagok: Róde Iván és Weisz Ferencz. Az alispán által kinevezve rendes tagok: Steiner Fülöp és Csernyáncky Imre, póttagok Murin Imre és Pulai György.

A hőgyészi adókivetö bizottság elnöke (a

pénzügyminisztérium által kinevezve) Streicher Péter, elnökhelyettes : Téry Imre, rendes tag: dr. Frühvirth Jenő, póttagok ; Stocker Mihály és Leicht Ferenc. Az alispán által kinevezett rendes tagok : Löwensohn Gáspár és dr. Korbulyi Sándor, póttagok : Klingenheber Mátyás és Tóth István.

Az adófelszólamlási bizottság elnöke: Perczel Dezső, rendes tagok : Fejős Imre, Orőy Lajos, póttagok: dr. Haidekker Béla és Bencsik Kálmán. A megyei közgyűlés által megválasztva elnökhelyettes : dr. Szigeth Gábor, rendes tagok : Leopold Sándor és Totth Ödön, póttagok: dr. Müller János és Goldberger J. Mór.

A bánya adókivető bizottság tagjai: Riegel Riehárd és Theuerle Jakab rendes tagok, Leopold Károly és Thury Pál póttagok.

A felszólamlási bizottság tagjai: Riegel Antal és Ziernfeld Armin rendes tagok, Percei József és Rück Alajos póttagok.

VÁRMEGYE.

— A vármegyei dotáció felemelése. Az állami tisztviselők már ápril hó első felében megkapják fizetés emelésüket. A vármegyénknek törvónyhozá- silag megállapított 7500 írtról szóló utalvány is megérkezett a kir. adóhivatalhoz, de előbb a tisztviselői fizetéseket kell rendezni, csak azután lesz a jelzett összeg szétosztva. A belügyminiszter e tárgyban leiratot intézett a vármegye közönségéhez. Elrendelte, hogy a vármegyei tisztviselői fizetéseket — esetleg rendkívüli közgyűlésen is újból állapítsa meg s hozzá erről jelentést tegyen. A dotáció emelés elsősorban az 500 írton alóli javadalmazások s azután a rosszabbul dotált állások fizetésének javítására lesz felhasználandó.

TOLNA VÁRMEGYE. _________

1893. á

prilis 2.

Felhívás.

A nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi miniszter urnák múlt évi 13,228. számú rendeletéhez képest mint az ugyanazon minister urnák múlt évi 2342. számú rendeletével a szegzárdi kerületi be- tegsegélyzó pénztár alakításával és ellenőrzésével megbízott elsőfokú iparhatóság részéről a pénztár megalakulására vonatkozólag a következők tétetnek közzé :

1. A szegzárdi kerületi betegsegélyző pénztár megalakult s az alapszabályai a nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur által 1892. évi október hó 18-án 61,603./YI. szám alatt jóváhagyattak.

2. A szegzárdi kerületi betegsegélyző pénztár kerületébe Tolnavármegye mind az öt járása nóv- szerint a központi, völgysógi. simontornyai, dunaföldvári és dombóvári járás tartozik.

3. A pénztár székhelye Szegzárd, hivatalos helyisége Budai-utca 1076. szám alatt levő Adler N. János-féle házban van.

4. Az 1891. évi XIY. t. c. 26. §-a értelmében felhivatnak a pénztár kerületében lakó mindazon munkaadók, kik a pénztárba belépésre köteles egyéneket alkalmaznak, hogy ezen alkalmazottak jelen felhívás közzététele után, az illetékes közsé- ségi elöljáróságoknál a felszóllitástól számmitandó 48 óra alatt a rendelkezésükre bocsájtandó bejelentési lapokon jelentsék be.

5. A szegzárdi kerületi betegsegélyző pénztárhoz belépésre van kötelezve Tolnavármegyében levő miden kereskedői, ipari vagy gyári alkalmazott, kinek az 1881. évi XIY. t. c. 25. §-a érteimében valamely betegsegélyző pénztárhoz keli tartoznia, s a ki az 1891. XIY. t. c. alapján már működő gyári, vállalati, ipartestületi, építési vagy elismert jellegű betegsegélyző pénztárnak vagy bánya-társ pénztárnak még nem tagja.

6. A pénztár kerületében lakó munkaadók figyelmeztetnek, hogy a mennyiben a bejelentést elmulasztanák, az 1891. évi XIY. t. c. 83. §-a alapján 20 írtig terjedő pénzbüntetéssel fognak sujtatni.

7. Az alapszabályok 2. §-a értelmében önként beléphetnek a pénztárba, amennyiben ennek területén tartózkodnak:

a) mindazon gyári és ipari alkalmazottak, kiknek alkalmaztatása 8 napnál rövidebb ideig tartó;

b) mindazon ipari és gyári alkalmazottak, kiknek évi fizetése vagy bére 1200 írtnál, vagy napi fizetése illetve bére 4 írtnál magasabb ;

c) házi iparosok;

d) önálló iparosok ;

e) oly mezőgazdasági vállalatok munkavezetői és munkásai, kiknek belépését a vállakozók az illetők beleegyezésével óhajtja;

f) a biztosításra kötelezettek, valamint az önként belépett tagok családtagjai;

g) cselédek, szolgálók és közönséges napszámosok.

halál napjául fölvennünk, az minden kétségen felül áll, minthogy a hétköznapok rendszeres váltakozása, az időszámítást zavaró különböző változások dacára, tévedés nélkül maradt fenn, és az első keresztyének mesterük halálának hetenkint visszatérő emlékünnepében nem tévedhettek. De e próba is talál. A holdfogyatkozás 33-ban pénteki napra esett.

A harmadik föltétel, melynek még találnia kell, a husvét (sabbath) beállta a következő napon. Ismeretes, hogy a zsidók ez ünnepet mindig a Ni- zau hónap 15-ik napján ülik meg; de ha e nap hétfőre, szerdára vagy péntekre esik, az ünnepet a következő napra halasztják. Hogy a Nizan első napját megtalálják, Krisztus idejében külön holdvigyá- zók voltak, kik ujhold utáni estén, a tavaszi éjnap- egyenlőségkor, kémlelték a hold feltűnő első negyedét, s ha meglátták, a hirt rögtön tovább terjesztették : e napon számították Nizan elsejét. Az éjnapegyenlősóg akkor március 23-ra esett. Dr. Schmidt, a báró Sina athéni csillagvizsgálójának igazgatója, beható kutatások alapján kimutatta, hogy Jeruzsálemben az első negyed, 21 órával ujhold után, kétségtelenül látható. Ennek következtében amaz évben Nizan elseje március 20-ra esett s a húsvéti ünneplés ápril 3-ra jutott volna; de mivel ez péntek volt, a következő napon (sabbath) ünnepelték.

Látjuk tehát, hogy minden föltétel talál a 33-ik évre, a mi — a míut Falb megvizsgálta — a 26—36. közti többi évekről nem mondható 32-ben, hasonló körülmények között. Nizan 15-én (ápril 13-án) szintén volt holdfogyatkozás, de ez a nap

lyamot a világgömbökről a kisebb földre levezetik. És ha a tudós barát leplezetlen iszonyattal ecseteli a véresőt, mi, távol minden szörnyülködéstől, kedélyes mosolylyal a kódex szélére írjuk, hogy bókák és katonasapkák is estek már, s infuzóriák, gombák, viz- és széltölcsérek segítségével szerencsésen letárgyaljuk az ügyet.

Lássuk a biblia tudósítását I

„Hat órától fogva pedig sötétség lön mind az egész tartományban, mind kilenc órakorig. Es imé, a templomnak kárpitja kettóhasada a felitől fogva, mind az alsó részéig, és a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének (Máté XXVII, 45, 51.).“

Mi itt a mag és mi a toldalék ? az említett alapelvek és az újabb természettudomány igénybevétele mellett itt is határozottan különválaszthatjuk a kettőt. Hogy a sötétség mindenütt, mint napfogyatkozás van feltüntetve, ezt csak Lukács evangélistának köszönhetjük, ki a másik két író hasonló helyéhez hozzáteszi: „és a nap elveszté fényét.“ De a csillagászati számitás segítségével tudjuk, hogy Kr. u. 26—36-ig csak egyetlen napfogyatkozás és pedig a november 24-iki 29-ben volt látható Jeruzsálemben. Azonkívül tekintetbe kell venni hogy a zsidó husvét közelében napfogyatkozás egyáltalában nem állhat be, mert az mindig holdtöltekor ünnepeltetik, és a hold nem lehet egyszerre a nap előtt és mögött, azaz nem kelhet és nyu- godhatik le egyszerre. A hold lelkiismeretót sok minden terheli, a bűvészeiben is jártas lehet : de nem vitathatjuk el mély tiszteletét a természeti törvények és a józan emberi észszel szemben. Tehát e sötétülési följegyzést a képzelet szülöttének tekintsük, mint például a Caesar halálakor észlelt napsötétülést? Yagy pedig holdsötétülést értsünk alatta ? A felelet csillagászatilag nem járna nehézséggel, ha csak tudnék, melyik évről van szó. Mert, tudvalevőleg, a természettudományok mellett, a chronologia is gyönge oldala a bibliának.

Azon állítás, hogy Jézus halálakor 33 éves volt, puszta föltevéseken alapult, de mégha kétségtelen volna is, e kérdésre nem lenne belőle hasznunk, miután a názáreti születési éve ismeretlen. Folyó évszámításunk ismét csak a Jézus életkoráról szóló föltevéseken alapszik. Hogy a mester j halálakor valóban 33 éves volt-e, az mellékes do- 1 log; de azok, kik ezt állították, ez állításra alapítók évszámításunkat, s igy a keresztrefeszitós éve 33-ra esik. De a 33-ik évben, április 3-án, csillagászati számítások szerint, tényleg holdfogyatkozás állott be 6 órakor és pedig, a mennyire jelenlegi segédeszközeink megbízhatók, a hold fölkeltekor, Jeruzsálem fölött még a föld félárnyékával volt födve, mig egy negyedórával előbb teljesen sötét volt. Lehetséges tehát, hogy Jeruzsálemben a sö- tétülést észrevették.

De ily könnyű szerrel nem engedjük el a biblia szövegét; amaz ápril 3-ának még két, egymástól független ismertető jelt kell felmutatnia, hogy azt a jelentőséget tulajdonítsuk neki, melyet, mint egy zsidó bölcs halála napjának, megadni kénytelenek vagyunk. Egyszersmind pénteknek kell lennie; mert, hogy ezt a hétköznapot kell a