Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-04-02 / 14. szám

1893. április 2. TOLNAVÁRMEGYE, 5. A bejelentések a pénztár részéről rendelkezé­sükre bocsátandó bejelentési lapok utján lesznek szintén eszközlendők. 8. A járulék fizetése iránti kötelezettség fo­lyó éri ápril hó 1-én veszi kezdetét. 9. Átlagos napi bér férfiaknál 75 krban, nők­nél és 18 éven alóliaknál 50 krban állapittatik meg. 10. Járulók fejében a napi bérnek 2% álla­pittatik meg. A kötelezett pénztári tagok járulékait a munkaadó köteles fizetni és pedig a járulóknak Vs-ad részét a munkaadó sajátjából fedezi, — */„- ad részét pedig az alkalmazott béréből vagy fizeté­séből levonhatja. A tanoncok, gyakornokok és oly egyének után, a kik bért egyáltalán nem. vagy csak csekély bért élveznek, a járulék, a mennyiben külön egyezség e tekintetben a szülőkkel vagy gyámmal nem köttetett, — egészben a munkaadó által fizetendő. 11. A pénztárba önként belépők az alapsza­bályok 9. §-a értelmében 50 kr belépési dijat tar­toznak fizetni. 12. A járulékokat hetenként a székhelyen lakó tagok közvetlen a pénztárba, mig a vidéken lakó pénztári tagok a községben levő s alább megneve­zett bizalmi férfiaknál tartoznak befizetni A közsé­genként megnevezett bizalmi férfiak a központi járásban: Agárdon Wolf Henrik. Alsó-Nánán Kramer Henrik. Alsó Nyéken Friedenthal József. Bátán Gátman Bernát. Báttaszéken Gótzi János. Decsen Komáromi Ferenc. „ Harcz Doszpod Pál. Mözsön Klanszky Vilmos. Ocsénybeu Fischof Ja­kab. Pilisen Singer Vilmos. Simonmajor Pleszky Antal. Szedreseu Polacsek Mór. Tolnán Meixner János. Várdombon Koch János. 13. A pénztár tagjai betegség esetén vagy baleset alkalmából a betegség ideje alatt, de leg­feljebb 20 hétig: a) ingyen orvosi segélyt, szülés esetében in­gyen szülészeti támogatást és gyógykezelest; b) gyógyszereket és a szükséges gyógyászati segédeszközöket; c) táppénzt az esetre, ha a betegség, kereset­képtelenség előbb véget nem érne 20 héten át, és pedig a fent jelzett átlagos napszám összegének felét ; d) gyermekágy esetében gyermekágy segélyt, mely a táppénzzel egyenlő összegben jár már a lebetegedós első napjától, 4 hétig; e) a biztosítottal egy háztartásban élő csa­ládtagok részére ingyen orvosi segélyt és ingyen gyógyszereket; f) halálozás esetében temetkezési segélyt és pedig a fent jelzett bérösszegek húszszoros értékéig; 14. A betegségi esetek az alább megnevezett orvos uraknál jelentendők be: Dr. Herczeg Gyula Szegzárd, Agárd, Ocsény, Decs. Dr. Kovács Bálint Báttaszék, Báta, Alsó- Nyék, Várdomb, Pilis. Dr. Freund Ignác Tolna, Mözs. Dr. Varga Pál Tolna, Simonmajor, Fadd, Szedres. A megrendelt gyógyszerek a következő gyógy­szerész uraknál lesznek kiszolgáltatva: Szeg/árdon: nem péntek, hanem hétfő volt és a sötétülés a holdnak Jeruzsálemben való fölkeltekor már rég elmúlt volt. Azonkívül János evangélista világosan mondja, hogy a sabbath nagy volt, azaz össze­esett a Pesach-ünneppel. A megvizsgált időtartam keretén belől husvét még csak a 26-ik évben esett szombatra, de ekkor a hold sokkal messzebb volt a csomótól, semhogy fogyatkozás állhatott volna be. Pilatus sem volt még jeruzsalemi helytartó, mint Josephus Flaviustól tudjuk, csak körülbelől egy évvel utóbb került erre az állásra. Még csak az van hátra, hogy a bibliai tudó­sítás második részére vessünk tudományos tekinte­tet. A földrengés elbeszélését, mint a sötétülést is, sokan csak történeti cicomának tekintet­ték ; „de azt hiszem — mondja Falb B. — ala­pos okaim vannak arra, hogy»ama napokban j előfordult földrengést valóban megtörténtnek állít­sam. Azt találtam ugyanis, hogy földrengések ak- j kor állanak be leggyakrabban és legerősebben, ha március 21-ike körül holdfogyatkozás volt.“ A föld­rengések ez időpont körül mutatkoznak a legna­gyobb szerencsétlenségeknek. E különös összetalál­kozás okai többször ki voltak már kutatva. Az oly ártatlanul lepislantó hold elsőrendű bűnös. Titkos ügynökei ugyanis, melyeket folyton küldözget a földre, felzakiatják a tengert, megza­varják az egyensult a föld színén és belsejében a legnagyobb forrongásokat idézik elő. E hű szolgá­nak a biblia joggal lobbanthatja szemére : az em­ber ellenségei saját szolgái! Fogyatkozáskor ellen­Bátori Elek és Szoudy István. Tolnán : Gömbös László. Báttaszéken: Dr. Strauszky Lajos. Szülészeti eseteknél a beteg állal tetszése sze­rint választandó szülésznő hívható, kinek dija a pénztár által fog megtéríttetni. Kelt Szegzárdon, 1893. évi március hó 25-ón. DÖEY LÁSZLÓ, központi járási főszolgabíró. SZÍNHÁZ. Ha nem csalódunk az „Echo de Par£s“-nak egyszer az a jó ötlete támadt, hogy megkérdezze Franciaország 40 legjobb íróját, hogy melyik iro­dalmi iskolához számítják magukat. A negyven iró — negyven különböző iskola hive gyanánt jelentkezett . . . Ez a kis történet legjobban igazolja, hogy a fin de siéele irói között egy veszedelmes axióma jutott érvényre, hogy t. i. az irány teszi értékessé a müvet, s nem a mii teszi esetleg érdekessé az irányt, melyben íratott. Herczeg Ferenc, kinek fényes sikert aratott darabját szombaton adták Szegzárdon először, nem vallja magát semmi féle iskola hívének. És a közönség mégis sokat beszól az olyan tárcákról, mint a milyeneket Herczeg ir, azokról a megható kis regényekről, melyeket a Gyurkovics lányok átéltek, a „Mutamur“ históriáinak különös zamatjáról, melyekben már sejteni lehetett a jövő drámaíróját . . . Herczeg csak egy régesrégi iskolának a köve­tője, melynek a zászlójára az igazság van felírva. A színpad az élet Hát legyen az élet.' Ne bábok, ismeretlen alakok deklamáljanak ott, hanem igazi, ismerős emberek — beszéljenek azou. S Herczeg- ben mi nem is a drámai meseszövőt csodáljuk, hanem az igazi emberismerőt bámuljuk benne. Mi-rt a jó színdarabnak szerintünk az a legfőbb kritériuma, hogy hű rajza legyen a kornak, melyet leir. Herczeg darabja korunk élete. Az ő mondása nem „csinált“ szellemességek, mint azt különösen sok francia Írónál találáljuk, hanem az életből elle­sett mondások. Vagy ki ne hallott volna azokról a fiatal emberekről, kik nem a hozományért nősülnek, hanem hozomány nélkül nem nősülnének; sőt még a hachóe-adoma is ismeretes. Herczeg darabja te­hát a leghívebb másolata a minket körülvevő em­bereknek. Nem vadásznak hatásra, s épen azért hatnak. Nem hisszük, hogy lett volna valaki a színházban, ki egyik másik alakban ne fedezte volna fel egyik másik ismerősét. A katonatisztek, a báró goudolkozásmódja oly találóan van leírva, hogy annál jobbat nem ismerünk. séges műveleteinél még a nap; a mi anyánk is segítségére jön, s mivel ez tavaszszal halad az egyen­lítő fölött, ez időben mindkét égi test a legkénye­sebb pontján ül a föld nyakára, és az szegény -— mint Laokoon — nem tudja magát a kigyópár szörnyű marásaitól megszabadítani. Akkor a tagok görcsösen rángatóznak, tüzes szinü vér foly a se­bekből. A föld reng és láva ömlik a vulkánokból. így számítottuk, mértük és osztályoztuk a bibliai szavakat; a mag meg van tisztítva a toldá­soktól. A sötétülés csak a holdat érte, a nap sö- tétülóse Lukács magyarázójának toldaláka, ki — saját vallomása szerint — az előtte fekvő korábbi elbeszéléseket hallomás utján nyert tudósításokkal bővitette. A földrengés, amint ez melegővi tartományok­ban ma is gyakran történik, megrepesztette a föl­det és a halottak csontjai kihányatlak ; a templom falon inogtak és a közéjük erősített függöny ketté­hasadt. Erőket látunk itt, melyek ma is ugyanazon módon működnek és látjuk a törvényeket. De föllépésük a kivégeztetéskor sokakat féle­lemmel és iszonyattal töltött el. Az atyák elbeszél­ték a mit láttak a gyermekeknek, és szájról-szájra ömlött a hagyomány folyama, folytonosan növe­kedve és kilépve a történeti mederből. De a nép- hagyományok hullámai számára is ellön végre a szabályozás ideje és mindig a tudomány feladata az ágyat megtisztítani az iszaptól, melyet a hir za­bolátlan hullámai a legvirágzóbb mezőkre elöntöttek. _______ R. L. Az előadás — tekintve a rövid időt, mely a darab betanulására a színészeknek jutott — meg­lehetősen ment. Balog — Tarjánt, Mihályfy — Joób Vilmát jól adták. Hmbos — Bilitzky hálás szerepét kellően kiaknázta. Borsitzkv Domahidynét teljesen érthetetlen szereppé tette. Játékában semmi felfogás, sót még egy makulányi érzés sem mutat­kozott. Vasárnap Ágotái jutalomjátókául „A tanfel­ügyelő ‘ került színre. Meg nem bocsájthatjuk e különben rokonszenves színésznek, hogy ezt a dara­bot választotta jutalomjátékául. Valami külvárosi színházban, vagy Belső-Piripócson a publikum há. lás lehet ilyen darabért, de a szegzárdi közönség joggal utasítja vissza az ilyen banalitásokkal, vastag ólcekkel megtelt frivol darabot. Balog Árpád ebben a szerencsétlen darabban búcsúzott el a szegzárdi közönségtől, mely társulatát annyira pártolta. Mi is mindig jóakaratulag bíráltuk meg játékukat, de a legnagyobb elnézés mellett sem hallathattuk el a társulat megbocsáthatlan hibáit. Egy reményünknek minden jóakaratunk mellett is kifejezést kell adnunk, s ez az, hogy Balog Árpád ilyen színtársulattal többé Szegzárdra nem jön. Sokkal jobbal azonban szívesen látjuk! Biberach. — Hátralékos előfizetőinket sür­gősen kérjük, hogy a hátralékos elő­fizetési összegeket minél előbb hoz­zánk juttatni szíveskedjenek. Az elő­fizetési pénzek legegyszerűbben pos­tautalványon lapunk kiadóhivatalá­hoz Széchenyi utca 1085. sz. a. kül­dendők. H i r e k. — Lapunk tisztelt előfizetőinek cs munkatársainak boldog finnepeket ki- vánunk. — Királyi adomány. Ö Felsége Gerjen községnek, árvíz által károsult lakosai segélyezésére 2000 forintot, F e 1 s ő-I r e g h községnek, az ott múlt év szeptember hó 2-án dühöngött tűzvész ál­tal károsult lakosok segélyezésére 300 frtot magán- pénztárából adományozott. Az adományok a gerjeniek- nek ezenkívül is nagyon szépen folynak be alispánunk­hoz. A múltkor kimutatott összegeken kívül ada­koztak: A magyar általános hitelbank 100 frtot; Baja város tanácsa 20 frt, Budapesti Hírlap újabb gyűjtése 33 frt 50 kr, Augvalffy Imre gyűjtése Bátiaszókról 26 frt 60 kr, Várdomb 9 frt 69 kr, Versec város 20 frt; — a Szekszárd Vidéke utján, Gutrung Jánosné szül. Molnár Anna gyűjtése 20 frt; Báttaszék, mint erkölcsi testület 25 frt. — A kalocsai főszékesegyházi káptalan 100 frt. — Eljegyzés. Dr. Vásárhelyi Lajos bu­dapesti ügyvéd, lapunk kiváló munkatársa, kit „Cé- lió“ név alatt megjelent kitűnő verseiből jól ismer a „Hét“ és a „Tolnavármegye“ olvasóközön­sége, a múlt héten jegyet váltott Sternthal Ella kisasszonynyal, Sternthal Adolf aradmegyei nagy- birtokos és megyebizottsági tag leányával. Fogadja őszinte üdvözletünket. — A szegzárdi nőegylet táncestélye. Az elő­jelekből következtetve, a husvét után következő szombaton kitűnő mulatságra van kilátásunk. Az „Egyesült Szegzárd-Tolnamegyei Nőegylet“ részben a gerjeni árvízkárosultak, részben saját szegényei javára, ápril 8-án műkedvelői előadással összekötött táucestélyt rendez. A farsangban megtartóit mulat­ságok közül bizonyára a nőegyletó volt a legsike­rültebb, igy hisszük, hogy az ápril 8-iki estély is szépen fog sikerülni, s úgy a környék, valamint Szegzárd közönsége, már csak a jótékony cé ra való tekintetből is zsúfolásig megtölti a nagy termet. Beléptidij: földszint 1 frt 50 kr, — karzat 1 frt. — Kezdete pont 8 órakor. — Tekintettel a jótékony célra, felnlfizetósek köszönettel fogadtatnak. A részletes műsor este a pénztárnál osztatik ki. — A meghívók óriási mennyiségben és sietséggel kül­dettek szét, ha valaki meghívót nem kapott, for­duljon özv. Theodorovics Lajosué úrnőhöz, az egy­let elnökéhez.

Next

/
Thumbnails
Contents