Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-02-07 / 6. szám
5. v.. / EGYLETEK. INTÉZETEK. — A kaszinó választmányának február 1-ón tartott ülésében új tagul felvétetett Buday Gyula csendőrhadnagy. Ezután tárgyalás alá került azon bizottság javaslata, a mely a kártya, tekeasztal és tekepálya díjszabályzatának módosítása ügyében kiküldetett. Ezt előzőleg a bizottság javaslatára felolvasták Nagy Antal, kaszinói kiszolgálónak ajánlatát, melyben a házi kezelés megszüntetése esetében a kaszinónak mindennemű kiadások hordozása mellett évenként 200 frtot igér fizetni. A bizottság ezen ajánlatot elfogadásra ajánlja annyival inkább, mert számítása szerint évenként körülbelül 500 frt megtakarítást fog a kaszinónak eredményezni. A választmány tagjai részletes tárgyalás után szavazattöbbséggel (8 igen, 4 nem) az ajánlatot elfogadták s így a kaszinó e héten a házi kezelést már megszüntette. A szerződés megkötésére s mindazon kívánalmak és kötelességek részletes belefoglalására, a melyek a vállalkozót terhelik — ezen bizottság tagjai és az egyleti ügyvéd kérettek fel. Ezután beterjesztette elnök a takaréktár átiratát, melyben az épület átalakítására vonatkozó Pártos Gyula által készített tervet és költségvetést érdemleges hozzászólás végett megküldi. Minthogy azonban ezen építés után legalább 2000 frt lakbért kellene fizetni, az ügy tárgyalásába — a kaszinó nem lévén képes ennyit évenként kiadni — a választmány nem is bocsátkozott. — A szegzárdi takarékpénztár 1892. évi hó 25-én délelőtt 10 órakor tartja rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Az alapszabályok 19. §-a szerint a közgyűlési elnök megválasztása. 2. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes tagnak kijelölése. 8. Az igazgatósági jelentés, úgy a mérleg előterjesztése és megállapítása. 4. Felügyelő-bizottság jelentése és a felmentvény megadása. 5. Tiszta jövedelem felosztása és kifizetése iránti határozathozatal. 6. Az intézeti ház és hivatalos helyiségek átalakítására vonatkozó igazgatósági előterjesztés tárgyalása. 7. Az alapszabályok 15. §-a szerint bejelentett iuditványok tárgyalása. Az igazgatóság nevében: Fejős Imre, ig. elnök. — A „Tolnamegyei takarék- és hitelbank részvény-társaság“ melynek elnöke Gróf Széchenyi Sándor, folyó évi február hó 16 án délelőtt 10 órakor Szegzárdon a megyeház kistermében tartja VII. rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozata: 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes tag- megválasztása. 2. Igazgatósági jelentés és a zárszámadás előterjesztése. 3. A felügyelő bizottság jelentése és ennek kapcsán a felmentvóny megadása. 4. A tiszta nyereség hová fordítása iránti határozat. 5. Egy igazgatósági tag és esetleg egy felügyelő bizottsági tag megválasztása. 6. Az igazgató tanácsnak az alapszabályok 26-ik §-a értelmében kiegészítése. — A báttaszóki kerületi takarékpénztár XIX. rendes évi közgyűlését folyó évi február hó 17-én délelőtt 9 órakor tartja meg. Tárgyai: 1. Igazgatósági jelentés as 1891-iki üzletévről. 2. A felügyelő-bizottság jelentése a zárszámadás és a mérleg megvizsgálásáról s az osztalék megállapítása. 3. Az igazigatóság és a felügyelő-bizottság választása. 4. Két részvényes tag választása a jegyzőkönyv hitelesítésére. T A N Ü G Y. Tolnamegye óvodái, állandó és nyári menedékházai. Ismertettük annak idején az 1891. XV. t. cikket, mely a kisdedóvásról szól. Felsoroltuk annak messzekiható üdvös következményeit. Elmondottuk, hogy ez nemcsak a magyar nemzet számbeli növelése és kisdedeink megóvása, nemcsak az általános nemzeti műveltség emelése, hanem a speciális magyar nemzeti művelődés és nyelv s igy a magyar nemzeti állam megteremtése tekintetében is alapvető törvény, a melynek végrehajtását minden igaz honpolgárnak hazafiui örömmel kell fogadnia. Fe'emlitettük e lapok hasábjain azt is, bogy a közoktatásügyi miniszter rendelete értelmében az egész megye területén összeírták az óvodaköteles gyermekeket, Ez alkalommal megismertetjük az összeírás eredményét s ennek alapján azt, hogy a törvény értelmében hol kell óvodát, hol állandó és hol nyári menedékházakat felállítani ? Varasdy Lajos kir. tanfelügyelő nagy ügyszeretettel és szorgalommal ’egybeállitott jelentést terjesztett ez ügyben a január 26-án tartott közigazgatási bizottság elé. E jelentés szerint Tolnamegye óvodaköteles gyermekeinek száma 14266, a kik közül állandó gondozásban részesül 10754, nem részesül 3512. Óvodát kell fe'állitani 38-at, állandó menedékházat 22-őt, nyári menedékházat pedig 76-ot. Jelenleg van összesen 11 óvoda. Részletezve ezen adatokat, a következő közsé- ségeknek kell óvodát állítani. A központi járásban Báta (1 óvodát), Báttaszék (3), Decs (1), Öcsény (1) , Szegzárd (3), Tolna 2 óvodát a jelenleg meglevők mellé. A völgységi járásban Bonyhád 3 óvodát szintén a meglevő mellé. A simontornyaiban Gyönk(2), SimoDtornya(l). A dunaföldváriban Bölcske (1), Duna-Földvár (3), Paks (4)-et. A dombóváriban Döbrököz (3), O-Dombovár (2) , Ozora (2), Pincehely (2), Szakos (2), Tamási 2 óvodát. Állandó menedékházat tartoznak felállítani A.-Nyék, F.-Nána, Kölesd, Medina, Nagy-Székely, Pálfa, 'Duna Szt.-György, Fadd (2-őt), Györköny, N.-Dorogh, F.-Iregh (2-őt), E’ürged, Gy.-Jovánca (2-őt), a többi községek 1—1-et. Nyári menedékházat kell állítani : Agárd, A.-Nána, Harcz, Janya-puszta, Mözs. Pilis Simon- Major, Kajmád, Fácánkert, Szedres, Várdomb, Apar Apáti, Belacz, Börzsöny, Czikó, Grábócz. Győré, Hant, Izmény, Kakasd, K.-Dorogh, K.-Mányok, K.-Vejke, Majos, Máza, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, N.-Vejke, Szálka, Tabód, Tevel, Varasd, Váralja, Závod, Zomba, Csibrák, Diós-Berény, Dúzs, Görbő- Belecska, Hidegkút, Kalaznó, Kety, K.-Székely, K.-Tormás, Miszla, Mucsi, Murga, Némedi, S.-Szt.- Lőrincz, Szakadat, Szárazd, Udvari, Uzd-Borjád, Varsád, Bikács, Bölcske (2-őt). Hencse-tdep, Ger- jen. Kajdacs, Kömlőd, Madocsa, Német-Keér, Tápé, Bedegh, Értény, F.-Nyék, Kánya, Lápafő, Nak, Paári, Szakály, Tengőd, Tót-Keér, Tót-Keszi, Váróiig községekben. Az állandó gondozásban részesülő és nem részesülő gyermekek száma, mint a tanfelügyelői jelentés mondja, azért nem lehet megegyező a valódi állapotokkal, mivel ezen törvény szerint egészen uj dolgot kellett foganatosítani s a községek nem lehettek tisztában annak áldásos következményeivel, továbbá a régi viszonyokhoz való ragaszkodás és uj tervektől, való idegenkedés is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az .állandó gondozásban részesülők száma oly nagy összegben legyen kitüntetve. Ezt lehet következtetni abból is, hogy — a megye lakosainak legnagyobb része volt úrbéri telekbirtokos, kis házas, napszámos és béres-cseléd földmivesekből állván — már foglalkozása és életmódjánál fogva sem gondozhatja gyermekeit úgy, a mint ezt a törvény intenciói célozzák. Ladomány, Palatinca és Kovácsi kivételével ugyanis nincs egy község is, hol a törvény 16. §-a értelmében óvoda vagy menedékház felállítása ne szükségeltetnék. Épen ebből folyólag hivatkozunk Tolnamegye értelmes és jóindulatú lakosságára s a magyar faj megtartása és gyarapítása érdekében kérjük, hogy a törvény céljainak minél gyorsabb és erőteljesebb megvalósítása tekintetéből az óvodák felállításától ne idegenkedjenek. Nincs szentebb.cél, a melyért hasznosabb áldozatot hozhatnának, mint ez- S nem is annyira menedékházakat szerelnénk mi, mint inkább óvodákat. Mert külföldről importált intézmény ugyan, de olyan, a melyet az egész művelt világ üdvösnek, nemzeti szempontból nólkülözhet- lennek tart. Kiváló hatása az elemi iskolában is látszik, mert nincsen paedagogus, a ki többre ne becsülné az óvodában nevelt gyermekek fejlődését és haladását, mint azokét, a kik előzőleg a családból ki sem mozdultak. Az a költség pedig, a melyet az óvodai intézményre forditnak, nem oly túlságos, hogy saját érdekükben s fajuk minél erőteljesebb szellemi és testi kifejlesztése végett meg ne hozhatnának. De számíthatnak arra is, hogy úgy az állam, mint jótékony egyesületek s egyes gazdag birtokosok és urak anyagi támogatásban is fogják részesíteni. A Dunántúli közművelődési egyesület, melynek nemes hivatása épen az óvodák terjesztése és alapítása körül fog legjobban nyilvánulni, már is kérdést in tózett az illető hatóságokhoz, hogy hol s melyik községben van feltétlenül szükség az ő gyámolitá- sára. Oly kedvező auspiciumok. hogy ezen intézmény teljes felvirágzására a legjobb jövőt várhatjuk. Hallomásunk szerint F.-Iregh községnek 2400 frt óvodai alapja, Medinának hasonlóan 24()0 frt e célra — Bezerédj-féle alapja van, ezeknek tehát az óvoda felállítása meg van könyitve. Nagy nehézség különben egy községben sem lehet, ha van jó akaratuk és ambíciójuk. Óhajtjuk is, hogy Tolnamegye minden községe lelkes buzgósággal viseltessék az ügy iránt s lehetőleg óvodákat és ne menedékházakat állítson. Gál Kálmán. \í 9 Y x KÖZGAZDASÁG. Fillokszera elleni védekezés. Lezajlottak a képviselőválasztási mozgalmak, mindenki megkezdi hivatását, ki mire van hivatva, a hivatalnok végzi napi hivatalos teendőit, az ípaios előveszi iparának eszközeit a földmives polgár folytatja a télen szokott munkáit, a fillokszera szinten végzi az ő hivatását, kipusztiram minden homtaj szőlőtőt, hogy egy se maradjon _ még csak a magjáért sem, és ezen irtózatos pusztítást összetett kézzel nézzük s látjuk, hogy mily nyomor fog reánk nehezedni, midőn ezen ártalmas féreg _ legnagyobb jövedelmünktől fog mogfosztani, — mégis kevesen vannak, kik a népet buzdítanák a védekezésre. Csak az imént, néhány napja láttam a szomszédos községben, hogy miként sürgölődtek a kortesek mindkét részről, egyik szavavazo polgártol jött ki az egyik, a másik fél kortese utana be, es kapaczitálta az illető szavazó polgárt, hogy az ő megbízója részére terelje az illetőt; de oh fájdalom. csak egy ily kortes járná be a községeket, ki buzdítaná a népet a fillokszera elleni védekezésre, de ilyet mi nem láttunk, pedig ez életkérdés, és ennek ezrekre menő haszna volna, de mindhiába veszni indultunk a fillokszerával, el is vesz minden vagyonunk, ha ily egykedvűen nézzük anyagi pusztulásunkat. Miben bízol polgártárs? Istenben? Oh az meg nem menti vagyonod, segíts magadon, az Isten is megsegít. _ _ _ . Mért nem lépnek fel lelkészeink és tanítóink és a község jegyzői, kik úgy is arra hivatvák, hogy a népet oktassák, s miért nem buzdítják a népet, hogy védekezzenek, hiszen van minden községnek annyi ingatlan vagyona, hogy kihasittathat magának annyi területet, a mely terület megfelel az amerikai telepnek, mely hivatva lesz megmenteni a direkt szőlőmunkával foglalkozó osztályt a koldus-tarisznyától. Ha még mai nap is létezik egy, a mit nem hiszek, ki. a fidokszera pusztításának nem hinne, arra reá kell hatni minden erőnkből, hogy ezen valóságot beismerje, mert ha egy ily hitetlen létezik a községben, ez maga hasonló a filloks/.erához, és ugyancsak oly pusztítást végez, mint a fillokszera, mivel álprófétaként lép fel és a legüdvösebb intézményt is képes ezen balhicdelmü egyén lerontani. Állítson fel minden község szőlőihez mért területű amerikai telepet, rigoliroztassa meg annak talaját még a tél folyamán, vagy esetleg, ha már elkésett, a tavasz kezdetén 60—70. cm. mélyen rigoliroztasson, de előre bocsájtom, hogy ezen terület azon helyen szenteltessék és állíttassák fel, a hol oly talaj létezik, mint a szőlőhegyei, mert az ezen talajban nevelt alany a talajváltozást észre nem veszi, sinlődni nem fog, ő ott jól érezve otthon találván magát, szépen fog fejlődni, bőven szolgáltatja részünkre a szükséges mennyiségű vesszőt. Midőn már találtunk ily alkalmas talajt, és azt megrigoliroztattuk, válasszuk meg a fajt, hogy melyik felel meg ezen talajnak, értem pedig az indirect amerikai fajt és pedig a Riparia Sauvage és Partalist, ezen két fajt legmelegebben ajánlom ezen hegylánezolat beültetésére, amennyiben ismerem ezen hegylánezolat talaját, nem felette meszes, sőt csak elvétve találkozik csekély mészréteg. A vesszők ültetésénél főkellék legyen a távolság szem előtt tartása, tudniillik az ültetést akként eszközöljük, hogy a tőkék úgy a sorok is egymástól legalább is 1 méter 30 cm. legyenek. Szüksé- - ges ezen ,távolság először azért, mivel ezen most elültetett vesszők alanytőkéül fognak szolgálni és mivel ezeu fajok néhány év múltával oly búja növést állítanak elő, hogy 20—25 szálvesszőt is hoz és ennek nagy térfogata lévén, szükséges, hogy egymástól távol legyen, mert különben elvonja egymástól a nap melegét és a világosságot, valamint a lev-'gőt, és igy a vessző nem képes kifejlődni és nem is érnek be a rügyek, pedig csakis érett vessző és beérett rügyekből várhatunk tökéletes gyökérképződést, a mely dugvány hibás volt az ültetéskor, az teljes életében megfogja bosszulni a felületes gazdát; mert az mindig csekély termést fog adni, tudjuk azt, hogy mentül gyökérdúsabb valami növényzet,^ annál több képessége van a talajból magának taperőt felszívni, a mi által nagyon természetes^ több termést is képes előállítani.0 Szükséges másodszor ezen távolság azért, hogy midőn a zöldojtást gyakoroljuk, ezen megeredt ojt- yányok vad alanya a fődbe íebujtatik porbújtásként és pedig akként, hogy a lebujtott vessző nem tá- volittatik el az anyatőkéről, hanem hivatva van a lesújtott ójtványt tápiá ni, mig ő gyökeret ereszt, és csak ennek megtörténte után távolitjuk el az anyatőkétől, midőn már gyökérképződésénól fogva, képes az oltvány maga magát is táplálni, és igy nyerünk mindjárt kész gyökeres ójtványt, hogy tehát ezen porbujtást keresztül vihessíik, és egy tőkén minél többet, erre szükséges helybőség is megkivántatik. Ültetés utáu ajánlom a dugvány betakarását porhanyó földréteggel, mely földréteg a vesszőt mindig nedves állapotban fogja tartani, és egy alkalommal megmenti a gyenge hajtásokat a nap hevétől, midőn már a hajtások kezdenek a földből előbujni, esős árnyas napon jük szabadon nőni, midőn m t zt
