Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-11-13 / 46. szám

— Székvárosunk ideiglenes diszét, a Garay- tért díszítő eddigi Pollák-fele üzlethelyiséget, minthogy az már uj helyiségét elfoglalta, a város lebontatja és a Garay-tér nemsokára ismét tiszta és üres lesz.

— A polg. isk. előtti járda ügyében a községi elöljáróság átíratott intézett a községi iskolaszékhez, hogy az is a vendéglő előtti járdával egyenlően az iskola előtti jáadát 4 méternyi* szélességűre építse ki.

— A felsőireghi tüzkárosultaknak. A feiső- iregbi tüzkárosultaknak a jósziv egylet által küldött 400 frton felül — a vármegyei főszolgabirák által megejtett gyűjtésből 170 frt 15 kr folyt be. Kiküldetett S z é v a 1 d Mór főszolgabírónak kézbesítés végett.

— Az I89l-ik évi dohányjövedék Magyar- országon. A dohányzó és még talán a nemdohányzó magyar ember is bizonyára már gyakran gondolhatott arra, hogy mennyi dohány és szivar is fogyhat el nálunk úgy egy esztendő alatt, s mennyit is jövedelmezhet ez az államnak. A következő statistikai adatokból mindenkinek ebbeli kíváncsiságát kielégíthetjük. 1891-ben ugyanis 689 községben, 80.428 kataszteri holdon 13.337 termelő termesztett 664.629 mótermázsa dohányt és a bevallott dohány értéke 12.195 178 frtra rúgott. Külföldről behoztak a kincstár részére nyers dohányt 38.996 mótermázsát, melynek értéke 4.740,000 frt volt. Behoztak továbbá kész gyártmányt, és pedig burnótot 93*75 kilogrammot, 804.200 darab közönségesebb és 1074 darab különleges havanna szivart. Ezek értéke 256.934 frt volt. Magyar- s Horvát-Szlavonország területén összesen 13 dohánygyár dolgozik. Ezek feldolgoztak hazai termésű nyers dohányból 15.291,345, külföldiből 3,956.256, összesen tehát 19,247.601 kilogrammot. Készítettek közönséges szivarokból össze sen 294.6 millió darabot, közönséges szivarkákból 521.81 millió darabot, különlegességekből 12.14 millió darabot. Eladatott összesen belföldi gyártmány 18.296,998 kilogramm, különleg gyártmány 253,303 kilogramm. Az elárusított dohánygyártmányok értéke 39.900,000 frtra rúgott. A kincstári jövedék : bevétel 49320550 frt; kiadás: 22024730 frt; bevételi többlet tehát 27296820 frt. — Kivittek az osztrák kincstár részére nyers dohányt 19989472 in. mázsát 3*74 millió frt értékben. Külföldre szállítottak dohánykereskedők 34095'/2 ni. mázsát 647131 frt értékben.

— A levelek hosszúsága. A kereskedelemügyi miniszter a levelek maximalis hosszának kiterjedése tárgyában a következő rendeletet adta ki: Tekintettel az irópapir ivének rendes hosszára, (34, 34*5 cm.) melyet összehajtás által kisebbíteni nem mindig lehet, megengedem, hogy a magyar korona országaiban a postai forgalomban 30 cm. helyett 35 cm. hosszú levelek is elfogadtathassanak; ily esetben azonban a levelek szélessége nem ha ladhatja meg a 15, és vastagsága az 5 cmt.

— Tüzek. Telegdi István faddi molnár száraz unalma ismeretlen okból kigyult és leégett. A kár 400 frt: szerencsére éppen annyira volt biztosítva. Pakson kigyult Horváth János molnár háza s leégett; (kára szintén 400 frt. Biztosítva nem volt.) — Horváth házától több ház is meggyuladt és leégett. Ezek közt legtöbb kárt szenvedtek : Hornung Imre, kinek vagy 80 frt a kára. Parragh Gyuláné 165 frt (biztosítva volt.) Horváth János kormányosé vagy 100 frt. (biztosítva nem volt.) Lenner Ferencé 520 frt. (biztosítva volt 500 írtig.) Özv. Babai Lipótnéé 20 frt; Kabinek Bernáté 530 frt. (260 írtig volt biztosítva) és végre Frank Jánosé vagy 600 frt (biztosítva volt 300 írtig.) Az összes kár 2418 frtol tesz.

— Méhlopások. Eibach Mihály hőgyószi lakostól ismeretlen tettes 5 kas méhet (30 frt értékben) a szőllőhegyi présházból ellopott. Nyomozás folyik. — Ugyancsak akkor éjjel Döbrökö- zön meg Hencz Istvántól 7 kas méhet loptak el (érték 28 frt.) — Grünvald János ozorai lakos méheséből loptak el 2 kas méhet 22 frt értékben. A tetteseket nyomozzák.

4. ________

TOLNAVÁRMEGYE.

VIDÉK.

— Tolnán a kolera megszűnt, újabb megbetegedés nem történt, az illetékes hatóság már gondoskodott, hogy a hét végével a zárlatot megnyitja. Ez a kolera rém sok pénzébe került a köz- aógnek, vagy 1000 frt a kiadás óvintézkedések—.

; orvosok — kórház s egyéb felszerelésében. Ezt a kiadást néhány ember, kik meggondolatlanságukban kazi szöktek meghalni, okozták mihez hozzá számítva az ijedtséget mit a községben okoztak, elég baja volt Tolnának a kolera rémmel. Vigyázni és óvatosan eljárni még mindig ajánlatos, mert Budapesten a kolera még folyton szedi áldozatait s igy nem lehetettlen, hogy a hazajövő munkások [ hoznak magukkal kolera csirát.

Lord Cynló.

TÖRVÉNYKEZÉS.

—: Bérgyilkosság. Ismeretes olvasóink előtt a szakályi bérgyiikosság ügye, mely szerint a múlt évi októberben S z e b é n y i János jómódú szakályi földművesnek feleségét a présházban felakasztva találták, a mire nézve ama gyanú támadt, hogy Szebényinét férje felbujtására, miután viszályban éltek, Szili Anna, kivel Szebónyi szerelmi viszonyban állott, és ennek bátyja Szili Tamás ölték volna meg. Vádlottak, Szebényit kivéve, a vizsgáló biró előtt hoszas tagadás után beismerték, hogy Szebó- nyinót Szebónyi felbujtatására ők ölték meg és, hogy öngyilkosnak tűnjék fel, felakasz'ották a présház gerendájára. Ámde a vógtárgyaláson megint elejétől végig mindent tagadtak és miután pozitív bizonyítékok a gyilkosság elkövetése mellett nem állottak a bíróság rendelkezésére, vádlottakat a törvényszék felmentette. Az ügy a pécsi kir. táblától azzal jött vissza, hogy az utólag bejelentett tanuk kihallgatása, továbbá az orvosi szakértői körök meghallgatása és némely ténykörülménynek kiderítése végett újabb vizsgálat és vógtárgyalás tartassák. Ezen vógtárgyalás a közönség renkivüli érdeklődése mellett folyó hó 8-án vette kezdetét az igazságügyi palota nagy vógtárgyalási termében. A tanács állott: Dezseőffy Géza, elnök, Ágoston István és Z á v ó d y Albin birák, és K 1 i e Lajos és S z a k v á r y Dezső jegyzőkből. A vádhatóságot Baráth Zoltán kir. alügyész képviselte. Orvosi szakértő: Dr. Hangéi Ignác törvényszéki orvos. Védők voltak : dr. M o r v a y István (Szebónyi Jánosé), dr. Leopold Kornél (Szili Annáé) és dr. Steiner Lajos (Szili Balázsé) ügyvédek. A végtárgyalás két napig tartott. Vádlottak megint tagadásban voltak, azonban a a tamásii községi örök, utólag bejelentett tanuk, eskü alatt vallották, hogy Szili Balázs, miután a vizsgálóbíró előtt beismerő vallomását megtette, előttük is több Ízben beismerte a gyilkosság elkövetését és elmondta a gyilkosság elkövetésének összes részleteit. Az igazságügyi orvosi tanács véleménye szerint is sokkal több valószínűség szól a gyilkosság, mint az öngyilkosság mellett. 10-ón délelőtt 11 órakor hirdette ki a törvényszék az Ítéletet, mely szerint mindhárom vádlottat életfogytig tartó fegy- házra Ítélte. A kir. ügyész a büntetés szigorítása iránt, védők pedig az elitóltetós ellen felebbeztek.

TANÜGY.

Az á 11 ó i r á s.

Felolvastatott a szegzárd-központi tanító-egylet folyó évi október 20 án tartott közgyűlésén.

A nyelv és az irás nem egyidősek. A nyelvnek már meglehetősen kellett kifejlődve lennie, a I midőn az emberek gondolatukat más részére, vagy | azért jegyezték fel, hogy el ne feledjék. Ezen jegy- i zés, irás eleintén kezdetleges volt. Nemcsak: a mí- veletlen népeknél, hanem még nálunk is megtörténik. hogy az emberek gondolataikat rovásokkal jegyzik fel. Az ókori népek majd mindannyian ezt használták. Csomóirás is volt s a még ma is szokásban levő zsebkendő csomózás, minek jelentőségét mindannyian ismerjük, — abból az időkből maradt reánk. Az egyptomiak jelkópesirást használtak s ők azok, kiket a szótagírás és betűírás úttörőinek tekinthetünk. A tiszta betűírást a phüniciaiak találták fel, a kiknek írásából keletkezett a syriai és héber belüisorazat. A görögök ábécéje szintén a phöniciaiaktól származik. A görögök ábécéjével

1892. november 18.

csakhamar megismerkedtek a rómaiak, a kik sokat változtatva rajta a középkorban a keresztény va lássa! együtt az európai népet a latin írásmóddal is megismertették. A régi Írást tudósaink figyelmesen megvizsgálták s a középkorból reánk maradt 30000 eredeti oklevél betűi egyformán mindannyian nem dőltek, hanem meredeken írtak. Ha pedig elődeink állóirást használtak, magától érthető, hogy a papirosnak is meg kellett adni a kivánt fekvést, a középfekvést.

A jobbra dűlő Írást 1809. évben Heinrigs szépiró kezdte. E divatnak minden tanító hódolt az emberiség nagy kárára.

A müveit nyugatnak, de különösen Németország paedagogusai és orvosai vállvetve odaiparkodnak, hogy ezen írásmód egószségellenességót feltüntetve. ezt úgy az iskolából, mint a gyakorlatból kiszorítsák s a sokkal előnyösebb állóirásnak adjanak helyet. Szemünk elő t, a mi napjainkban folyik le a mozgalom s a magyar tanítóság is, mely képzettségénél fogva a harcosok között foglalhatja el helyét, nem fogja ezt tétlenül nézni s az üdvös ügy érdekében eleget fog tenni kötelességének. Kell, hogy ez által is könnyitsünk az iskolás gyermekeken s hogy előmozdítsuk fejlődését, fenntartsuk egészségét.

A dültirást ki kell küszöbölni iskoláinkból, mint test- és egészségrontót. Ne higyjék tisztelt kollégáim, hogy ez nehezen megy. Csak a tanító akarata kell hozzá. A gyermek, mint azt Önök bizonyosan tapasztalták, inkább egyenesen szeret ülni s a dűlt íráshoz szükséges ülésre bajjal és sok mórgelődés között lehet megtanítani.

A dűlt irás gerincgörbülóst és közellátást okoz, dacára a ma már majdnem mindenütt lévő — helyes-szerkezetű padoknak.

A füzetnek jobbra való fekvése ugyanis megköveteli, hogy fejünket is jobbra forgassuk, a fejet részben követik a vállak ; a jobbkar lefelé csúszik, a balkar felemelkedik, a balváll is, a jobb pedig siilyed. Mi a következése ennek ? A gerinc • oszlop balra görbül. A törzsre nézve fárasztó el- ferdülós elviselhetetlenné válik s összeroskad. Nemcsak oldalgörbülés, hanem előregörbülés is fejlődhetik. A fej nagyon közeljut ez által az Íráshoz s e hibás testtartásból keletkeznek a napjainkban oly gyakori gerincoszlop elgörbülósek és rövidlátás.

Dr. Mayer Vilmos és dr. Schenk megállapították, hogy olyan gyermekek testtartása, kik jobbra diilő betűket Írnak, kedvező a gerincoszlopnak G alakban való elferdü ésére. Az utóbb nevezett orvos 200 gyermeket megvizsgált és 160-at talált olyat, kik jobbra dűlő Írást használtak s gerincök többé-kevésbó 0 alakú volt.

Dr. Schubert Pál nürnbergi szemorvos mond ja, hogy a füzetnek jobbra való fekvésénél nemcsak előre hajlik a fej, hanem még két mozdulatot tesz. Az egyik mozdulatnál {fogva a balszem előre nyomul, a másiknál a balszem alantabb fekvésre jut, minta jobb. Ez ismét csak azt bizonyítja, hogy az irófüzet ilyen fektetése a látóképességet erősen megtámadja s hogy egyik szem erősebb, a másik meg gyöngébb. a mi az iskolaévek számával nagyobbodik. Legtöbbnek a jobbszeme mutat nagyobb sugártörést.

A dűlt irás a hely elen testtartás következtében lólekzeti nehézséget okoz; a gerinc-görbülés az ember belső szervezetét is megváltoztatja.

Nemcsak egészségi, hanem gyakorlati s pae- dagogiai szempontból is elítélendő a dülőirás.

A ki sokat ir s diilővonásokat használ, annak J Írása évek múltán olvashatatlan lesz elannyira, hogy j jól össze kell húznunk szemünket s egy-egy szónál,

{ betűnél sokáig törni fejünket, inig ki sütjük, mi j akar az lenni. Sokan meg mikor az iskolából ki- j lépnek, újból elkezdik a szépírás tanulást, mert ott az írásrendszer s e rendszernél elkövetett módszer j hibás !

Nem csoda! Mindegyik tanítónak más betűje van s egyik jobban dönteti és cifráztatja a betűt, j mint a másik. A tanítási módszer nagyon változó, j a tanulók testtartásával sem értenek egyet; a tollat nem egyformán fogatják. Szóval "nincs egyöntetűség.

Egyetérthetünk tehát azokkal, a kik — he- í lyesen — ki akarják küszöbölni a dülőirást, melynek rendszere mesterkélt s rossz írókat nevel, ta- { nitása fáradságos. elsa;átitása nehéz; használata I által testi elferdülések származnak s sokaknak egészségét rontják meg, az Írónak úgy, mint az olvasónak.

Sokkal előnyösebb s egyáltalán kifogástala- nabb a dülőírásnál az állóirás.

Az állóírásnál meiköveteltetik az egyenes test- | tar:ás, a miből önként következik, hogy a szemek- 1 nek is meglóvóu az egyenletes munkásságuk, egyforma erősek.

Ez írásrendszernek feltétlen hive dr. Beuss- bécsi orvostanár. Az állóirás behozatalával az oszt, trák legfelsőbb egészségügyi tanács is foglalkozot- s határozatba hozta használatát. A leghíresebb európai örvösükből és iskolai egészségügyi szaktekin-