Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-11-13 / 46. szám
1891 november 1JL _________________ tél yekböl álló nemzetközi egészségügyi kongresszus 1891. augusztus havában Londonban ülést tartott s a majdnem 300 tagból álló ülés egy szavazat kivételével oly értelemben határozott, hogy az állóirás egészségügyi előnyeinél fogva s a gyakorlatban is sikeresen használhatóságáért, mely a legjobb ellenszere a gerinc elferdülésnek és közellátóságnak, a nép- és középiskolákban felkarolandó és tanítandó. Az állóirásnál nem kényszerül a fej oldalt hajolni, mert a betűk függélyesen állanak a sorokra s igy a szemek is egy és ugyanazon távolságban lesznek minden irásgyakorlásnál. Ilyen körülmények között a szemorvos egész bátran adhat a természettől közellátóknak alkalmas szemüveget. Hasznára lesz ez a gyermekeknek nem úgy, mint a dülőirá-nál, a hol a szemüveg még közelebb készteti a gyermek fejét az irkalaphoz. Az álliórás van olyan szép. mint a dűlő irás; hasonlít a rondiráshoz, mely Írást pedig akkor szoktuk használni, a midőn valamit nagyon tetszetősen akarunk Írni, azonkívül tisztább és olvashatóbb. — Hogyne! Nem-e olvasunk könnyebben egy oly nyomtatványt, a mely állóvonásu, mint egy dült- vonásu kéziratot. Második jó tulajdonsága ez az állóirásnak; tehát nemcsak egészséges, hanem gyakorlati is. A gyakorlatiságát mutatja még, hogy használatával időt s tért nyerünk. Időt, mert köny- nyed a tolltartás; tért, mert egyenes vonást többet lehet huzni a papíron, mint dültet. Az a tény pedig, hogy az állóirás inkább hasonlít a nyomtatott betűkhöz, mint a dülöirás s hogy ezáltal a gyermek könnyebben sajátítja el a nyomtatott betűk alakját, de nem feledi az Írottét, mint a dülőirásnál, eléggé bizonyítja paedagogiai előnyét. Felidézem ennek megerősítésére a tanitó- egylet egyik volt tagjának, Berger Benőnek, a népszámlálásról történt felolvasását, a ki maga is járván házról-házra, azt tapasztalta, hogy sokan olvasni jól, de írni nem tudnak. Annak idején többen hozzászóltak e felolvasáshoz s azt véleményezték. hogy oly könyvek, melyek a földmives nép kezében leginkább megfordulnak, mint biblia és kalendárium, azokban írott imádságok s olvasmányok is foglaltassanak. Ez nem segítene a dolgon, hanem az állóirás használata a nyomtatotthoz való hasonlatossága miatt igen. (Vége következik.) MOZAIK. Az ideális szerelemnek ábrándjai, a prózainak — céljai vannak. * A nők mindent megbocsátanak, csak egyet nem : az őszinteséget. * Ha az ideált istenítjük, úgy a szerelem vallás, a szerelmes levél pedig annak ieg- igazabb imádságos könyve, •X* A szerelemben sokszor többet ér a hit, a — tudatnál. Némely asszony, azt hiszem, csak azért szerelmes, mert szereti, ha szeretik. * Leány szerelme vakító villám világításhoz hasonló, mely azonban gyakran magától is kialszik : feleségünk rendesen világitó lámpa; kedvesünk meg gyertya, mely sajnos gyakran még a lámpa mellett is világit. * A szerelemben a szabadság ott kezdődik, a hol a szerelem végződik. * Boldog ideális szerelem a menyország; házasság mindenkor — föld : boldogtalan szerelem — a pokol. Biberach. IRODALOM. ZENE. — Új zenemüvek. Bofer István bonyhádi néptanító és megyénkben ismeretes zeneszerzőtől, — kinek 36 zeneterméke a pécsi kiállításon elismerő oklevéllel lettek kitüntetve, j — ismét 2 új mű jelent meg. 1. „Perczel induló“ nagyságos Perczel Dezső országgyűlési képviselőnek ajánlva. 2. „Bucsúkönyv“ (nocturne) Méltóságos Peszteties Rozália grófnőnek ajánlva. Felhívjuk reá az érdeklődők figyelmét. Kapható Szegzárdon Krammer Vilmos urnái, Bonykádon Hofer József urnái. — „Nimród és társa“ Regény két kötetben, irta Ohnet György. A modern francia Írók közt Ohnet György az, aki legjobban ért a meseszövés művészetéhez. S talán ebben lel- h ető föl óriási sikerének nyitja. Mert az olvasó utóvégre is TOLNA VÁRMEGYE. első sorban azt kívánja, bony az iró le tudja bilincselni az ó érdeklődését, lekötni a figyelmét, ami csak úgy történhetik, ha egyéb kiváló Írói tulajdonok mellett cselekményt is tud önteni a szerző munkájába. Már pedig Ohnetben. amellett, hogy irálya francia könnyedséggel dicsekszik és jellemzés dolgában csaknem páratlan, megvan az adomány is, hogy hőseit nem leírás utján ismerteti meg. hanem az által, hogy mindig megillető részt ad nekik az akcióban. „Nimrod és társa" méltón sorakozik a hires iró megelőző legjobb műveihez. Meséje olyan élénk, mint a „Vasgyáros“-é, célja olyan szellemes és könnyed, mint „Lise Fieuron“-éés jellemzés dolgában túltesz még „Rimeau orvos“-on is. Az „Egyetemes Regénytár“ valóban nagy érdemeket szerzett magának, hogy a francia kiadással egy időben közli Ohnet e hires regényét. Kapható Singer és Wolfnernél Budapesten, valamint minden hazai könyvkereskedés utján. A két kötetnek együttes ára piros vászonkötésben 1 frt. — A „Pallas Nagy Lexikon“-ja, melynek megjelenése irodalmi eseményszámba megy, Krammer Vilmos szeg- zárdi könyvkereskedőnél is ugyanazon feltételek mellett szerezhető meg, mint bármelyik fővárosi cég utján, tehát egyszerre fizetve, részletfizetésre stb. Krammer üzleti szolidsága sokkal jobban ismert, semhogy bármily re klámra szüksége volna. Gr ab o n a árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza tavaszra 7 71., 7 73. — Őszre 7 38., 7’40. Tengeri 1893. máj.—jun 5 02., 5 04. Zab tavaszra 5-65., 5*67. — Őszre 5'44., 5-46. Meghaltak Szegzárdon 1892. évi november hó 6-tól november hó 13-ig. Sós János, 71 évos, tüdőlob. — Stetn Gyula, 2 éves, idült tüdőhurut. — Fehér György, 81 éves, agykor.—Susák Ferenc, 1 éves. tüdőlob. — Húber, Margit, 4 éves, torokgyik. — Simon Fercnoné, 68 éves, korai elaggodtság. Szegzárdról indul reggél 7 óra 30 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 óra 25 perckor, Szegzárdra érkezik délután 4 óra 12 perckor. Szegzárdról indul délelőtt 11 óra 21 perckor, Budapestre érkezik délután 6 óra 45 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 8 óra 10 perckor. Budapestre érkezik reggeli 4 órakor. Budapestről indul délelőtt 10 órakor, Szegzárdra érkezik délután 6 órakor. (Kedden és Szombaton nem köt ki.) ________________;________________________ HI RDETÉSE K.__ 66 89. sz. 1892. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a Tolnamegyei takarék és részvénytársaság igazgatóságának kérelmére, PESTHY JÓZSEF uzdi lakos ellen, 1150 frt tőke és járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében a szegzárdi királyi törvényszék területén fekvő Szegzárd községi 48. sz. tlkjvben Pesthy József tulajdonául felvett 20. hr. 20. uépszám alatti ház 800 kikiáltási áron, 1893 január 16 án d. e. 10 órakor Szegzárdon, a kir. igazságügyi palotának telekkönyvi irattárában megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fönti kikiáltási ár 10 % -át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivata'os órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóságnál, 1892. évi november hó 6. napján. kir. törvényszéki biró. Znaimi uborka. Szultán szilva. Görzi maroni. Mindennemű Déli gyű illő lesök. Stockeraui lencse, „ borsó. Szegedi rózsa paprika. Úri gombai. Kapható : Salamon Testvérek fűszer, csemege, bor, cognac, rum és tea kereskedésében. Szegzárdon. IAAAA.A.A.AA*AAAAAAAAt } PÁLYÁZAT. C I Alulirt körjegyzőségnél 300 frt s és természetbeni lakással dotált se- > gédjegyzöi állásra pályázat hirdette- r tik. Pályázótól megkivántatik, hogy r nőtlen legyen. Az állomás azonnal el- l foglalható. A ki annyi gyakorlattal C bir, hogy rövid Idő múlva a jegyzői * vizsgát leteheti, előnyben részesül. ? Kéty, (Tolnám.) 1892. nov. 13. r 4 Körjegyzői hivatal, v »YWYYVVYIYVYVVVWÍ 32,901. sz./VIII. 1892. Árverési hirdetményA szegzárdi in. kir. péuzügyigazgatóság által közhírré tétetik, hogy Tolna]megye központijárásában fekvő, Tolna és Nlözs község területén fizetendő boritala-dó, husfogyasztási-adó, 'cukorfogyasztási-adó, sörital-adó, és szeszital in érési adó beszedési joga, esetleg pedig a kizárólagos szeszital mérési jog, az 1893. évi január hó 1. napjától 1893. évi december hó végéig terjedő időre, esetleg a felmondás fentartásával az 1894. és 1895. évekre is nyilvános árverés utján haszonbérbe adatik. Az árverés a in. kir. pónzügyigazgatóság hivatalos helyiségében 1892. évi november hó 22. napján d. e. 10 órakor fog megtartatni. A bérelni kívánók a következőket vegyék tudomásul: A kikiáltási ár évenkint : A bor-italadó fejében........................... 16258 forint 50 krajcár. A husfogyasztási adó fejében . . . 1721 „34 „ A cukorfogyasztási adó fejében . . . 2156 „ 85 „ A söritaladó fejében........................... 1689 „75 „ A szeszital mérési adó fejében, esetleg a kizárólagos szeszital mérési jogbórletórt 5091 „ — „ Összesen : 26917 forint 44 krajcárban határoztatik meg. Figyelmeztetnek azonban az árverezni óhajtók, hogy a szeszitalmórési adó beszedési jogára nézve tett ajánlat a kizárólagos szeszital mérési jog bérletére nézve tett ajánlat fölött elsőséggel bir és hogy az utóbbi egyátalában csak akkor fog elfogadtatni, ha az adószedési jog bérletére nézve megfelelő ajánlat nem tétetik. Az árverésen részt venni kívánók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár tizedrószét (10$-át) készpénzben, vagy államkötvényekben, vagy pedig a fennálló szabályrendeletek értelmében bánatpénzül elfogadható, a budapesti tőzsdén jegyzett árfolyammal, ha pedig ez a névértéken felül lenné, ez utóbbival számításba vehető egyéb értékpapírokban letenni. írásbeli ajánlatok szintén elfogadtatnak, de ezek is a 3. pontban meghatározott bánatpénzzel látandók el. A többi részletes bérleti feltételek a pénzügyigazgatóságnál és pénzügyőri biztosságnál a szokásos hivatalos órákban megtekinthetők. Szegzárd, 1892. évi november hó 9-én. A m. kir. pénziig/igazgatóság.
