Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-10-09 / 41. szám
2. T0LN1VÁRMEGYE. 1892. október 9. nek tisztán csergedezó vizét örömmel iszsza a vándor; s midőn e hasonlatot Garay Jánosra alkalmazzuk, úgy Szegzárd költőjének még az is az érdeme, hogy akkor nyujtá ez üdítő forrásvizet, mikor a nemzet szomjas, nagyon szomjas volt.... Garay szobrára elég nagy összeg van együtt, a millenniumot Szegzárd úgy ülné meg legszebben, ha a szobrot elkészíttetné, s akkor leleplezné. Ismerve a szoborbizottság törekvését, hihetjük, hogy Magyarország ezer éves fennállását városunk ily módon méltóan fogja megünnepelni. Deficit nélkül. Néhány óv óta a deficit ki lett küszöbölve állami háztartásunkból és a régi hiányok helyett ma fölöslegről számol be a magyar pénzügyminiszter. Wekerle Sándor szerencsés ember, ügyes keze meglátszik a magyar államháztartás rendezettségén és a parlamentben diadalt arat diadal után, mert minden beszéde egy-egy újabb fényes bizonyítéka annak, hogy nálánál jobban senki se töltené be azt a helyet, melyet politikai életünkben elfoglal. Az ellenzék szinte tüntetve becózgeti, dacára annak, hogy nem bánik kimóleiesen ellenfeleivel, kiket nevetségessé szokott tenni valahányszor nagy szólamokba burkolják tudatlanságukat a pénzügyi kérdések körül. Mert parlamentünkben — fájdalom — csak igen kevés a szakember, de annál többen vannak, kik azt hiszik magukról, hogy pénzügyi és gazdasági kérdésekről csak úgy lehet szónokolni, mint az „átkos közösügyes kaurmányról“ és „a kétfejű sasról.“ Alapos készültség nélkül könnyen válik fecsegővó az ember és ha aztán mégis az a szerencsétlen ambíciója támad, hogy Wekerle Sándor pénzügyi politikájának kritikájába bocsátkozik, akkor menthetetlenül el van veszve, mert a pénzügyminiszter nem irgalmaz a nyelvelő tudatlanságnak és leálcázza ott, a hol találja. De nemcsak a parlamentben, hanem kint a társadalomban is nagy átalakulásoknak veti el magját Wekerle Sándor pénzügyminiszter. Azelőtt az egész nemzet a deficitek óriási terhe alatt szenvedett és nem volt képes természetes erőinek kifejtésére. Ami tőke volt az országban, azt az állam- adósságok vették igénybe különböző formában, de soha sem a nép gazdasági fejlődésének érdekében. Ipari és kereskedelmi vállalatok parlagon hevertek, újabbak nem keletkezhettek, hiányzott az alapítási kedv, mert a tőkét államadóssági papírokba fektették, melyek a Wertheim szekrények fenekén örök meddőségre voltak kárhoztatva. Most a viszonyok megváltoztak. Wekerle Sándor állandóan fölösleget Jó szódavizet, eognacot, vizzel hígított rumot inni. Ne féljünk, mert az izgatottság diarrét okozhat s különben is zavarólag hat az emésztésre. Ha a járvány kitör, a mennyire lehet kerüljünk minden érintkezést kolerás betegekkel, főleg ruhaneműiktől óvakodjunk. Az ily ruhákat el kell égetni. Oly helyiségben, a hol kolerás beteg van, a világért sem szabad enni vagy inni; sőt élelmi cikkeket sem szabad szállítani oly helyiségből, a hol a kolerajárvány már kitört. Menekülni, futni járvány elől nem kell, nem is lehet, nem is szabad, — hanem tenni ellene lehet is és kell is!“ Hozzá teszszük még az e napokban ismeretessé lett örvendetes tényt, hogy Pasteur, az emberiség e jóltevője, sikerrel kezd megküzdeni az ázsiai rémmel. Ha sikerülne, ha sikerül véglegesen legyőznie e gonosz ellenséget, olyan jót tesz a szenvedő emberiséggel, a minőt még bajosan mi- velt halandó. Adja Isten, hogy siker koronázza e nagy emberbarát tudós törekvéseit. Nyilvános és általános hálaimákat kellene elrendelni ez esemény alkalmából. Egyébként Pasteur neve már mint egy lap helyesen jegyezte meg, nem is név többé, hanem fogalom, mely az élet harcát jelenti a halál ©Hen; hála és dicsőség neki ! m. feltüntető pénzügyi gazdálkodása felszabadította a tőkét és boldog birtokosai nem leshetik többé az alkalmat uj államadóssági papírok vásárlására, hanem arra szorulnak, hogy tőkéiket ipari és kereskedelmi vállalatokba fektessék. Reméljük is ennélfogva, hogy az ipar és kereskedelem fejlesztéséről zengett annyi szép és lélekemelő ének után, a tettek korszaka ma már végre ránk fog virradni, mert minden dispozicio meg van az erős gazdasági élet fejlesztésére. Még csak egy előítéletet kell leküzdenünk, azt t. i., hogy a kereskedelmi és iparos osztály a közbecsülés rangfokozatán a diplomás emberek osztályánál alantabb áll. Ez nem igaz, bárki hirdetné is, mindig csak nagy hazugság lesz, melynek tarthatatlanságát a mai kor demokratikus szelleme lépten nyomon demonstrálja. Tartsuk szem előtt azt, hogy a legnagyobb elmék ma már csak egy nemes levelet ismernek és ez a munka, melylyel vagyont, rangot és köz- becsülést szereznek; minden más utón szerzett vagyonnak csak úgy van igazi értéke, ha munkánkkal megtudjuk óvni a korhadástól. Teremtsünk ipart és emeljük a kereskedelmet, mert ezzel a nemzeti kultúrát és a magyar nép szellemi életének nívóját visszük előre. Állami önállóságunk és nemzeti egységünk nem függ any- nyira a politikai események alakulásától, mint gazdasági életünk viszonyaitól. Ha gazdagok leszünk, önállók is leszünk és nemzeti létünket nem fogja megingathatni se bel-, se kiilellensóg. — Nem lesz kormányválság, Egyes lapok teleharangozták a világot a kormányválságról szóló hirekkel. Mint nekünk Budapestről sürgönyzik az egész alaptalan koholmány. VÁRMEGYE. — Eskületétel. Máthis Kálmán vármegyei főszámvevő a hivatalos esküt e hó 4-ón tette lo s állását mindjárt el is foglalta. — Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága ellő 10-én, délután 5 órakor —• rendkívüli ülést tart. — Az alispán időszaki jelentése. — Tolnavármegye törvényhatósága e hó 11-én tartja őszi rendes közgyűlését. Simontsits Béla alispánunknak lapunk zártakor vett nagyérdekü jelentéséből adjuk a következőket : Tekintetes törvényhatósági Bizottság! Törvény előírta időszaki jelentésemet, van szerencsém a következőkben előterjeszteni és megjegyezni, hogy az, vonatkozásaiban nemcsak a nyári közgyűlésünk óta lefolyt időre, de részben a folyó óv három első negyedére is kiterjed. A számonkérő szék adatai megfelelő tájékozást nyújtván, a vármegyei közigazgatás tevékeny- ségóvél kapcsolatosan az ügyforgalom mekkorasá- gáról is, ezeknek részletezésétől eltekinthetni vélek s csupán a közigazgatás általános menetére jegyzem meg. hogy az rendkívüli akadályokba nem ütközött és szabályos volt. Szabályszerű vizsgálat alá vétetett, a vármegye házi- és gyámpónztára, s az pontosan kezeknek találtatott; megvizsgáltatott a vőlgysógi és duna- földvári járási hivatal ügykezelése, s mindkettő egészben véve dicséretre méltó törekvést és elismerésre méltó eredményt igazol. A vármegyei közalapok, esedékessé vált követeléséből 8265 frt 76 kr közalap hátralék áll fenn, mellyel szemben a járási fótisztviselők a behajtáshoz szükséges intézkedések megtélelére a kellő időben utasítva lettek. Az útadó befizetésének eredményéről nem áll módomban a folyó évre vonatkozó adatoknak tüzetes elősorolása, mert ezen adó egyénenkénti kivetésének munkálatai csak e napokban közeledvén a befejezéshez, a folyó évi véglegesen megállapi- : tott útadó számadatai rendelkezésemre nem állanak, azért a befizetés eredményét csak a múlt óv számadataival világíthatom meg, a mennyiben maga a j befizetés is eddig ezen az alapon történt. Az előző évi hátralékkal együtt tett a folyó óv 3 első negyedének összes tartozása 174,578 frt 1 krt, a befizetés pedig 111,967 frt 23 krt, hát ralékul tehát 62,610 frt 78 kr marad, mely ösz- szegben azonban a törlésbe hozott és múlt évben 1384 frt 4 krt tett összeg is beszámítva van. Előiratott a folyó év három első negyedére 1.316,302 frt 82 kr egyenes adó, ebből szeptember hó végéig az allampónztárakba befizettetett I 1.094,009 frt 75 kr, mely a múlt év hason szakával szemben elért befizetési eredménnyel szemben 42,048 frt 10 krral kedvezőtlenebb.-A vármegyei gyámpénztár ®/a évi bevétele tett 671.568 frt' 12 krt, kiadása pedig 668,788 frt 62 krt, volt tehát októker hó 1-ig a forgalom 1.340 356 frt 74 kr, vagyis 337.811 frt 31 krral több, mint a múlt évben. A gyárapónztári tartalék-alap állaga ugyanazon időben 86,645 frt 1 kr volt, kevesebb tehát 37,343 frt 84 krral mint a múlt évi. Az 1892—93. évre keresztül vezetett összeírás szerint a bejelentett ebek száma 22,684, kevesebb a múlt évinél 919-el, ezek közül adómentes 4486, adóköteles, és pedig 50 kros 17,828, erdészeti személyzet tulajdonát képező és ezért szinten 50 kr adó alá eső’ 61, 1 frtos 267, 2 frtot 42, összesen adó alá eső 18,198. A törvényhatósági közutak szegzárd-tamási vonalán 3520, varsád-hidegkuti vonalán 2300, a bonyhád-báttaszékin pedig 2700 folyó méter, ösz- szesen 8520 folyó méter műut építés vóte ett ez évben foganatba, - melyek közül a szegzárd-tamási és varsád-hidegkuti vona'on a földmunka és műtárgyak építése befejeztetett, s jelenleg a kavics- terités és hengerezós van fo yamatban, a bonyhád- báttaszéki szakasz pedig már szeptember hó végén elkészült. Ezúttal történvén első Ízben, hogy vármegyénkben a régi műut építés módjától eltérve, a kőalaprakás mellőzésével, kereskedelemügyi m kir. ministerium rendeletére az aprózott kő behenge- rezése és ennek hintőanyaggal való ellátási rendszere nyert gyakorlati alkalmazást az építészeti hivatal főnökével beutaz'am a Báttaszéktől Bony- hádig vezető közutat, s örömmel jelenthetem a tek. törvényhatósági bizottságnak, hogy ezen uj útépítési rendszernek, nevezetes előnyeiről győződtem meg. . Áttérve a közügyi viszonyok elősorolására, általában sem jelezhetem a helyzetet kedvezőnek, mert részint járványosán, részint szórványos alakban a roncsoló-toroklob 20, a kanyaró 13. a vör- heny 4 községben lépett fel a vármegye területén ; de különösen az ázsiai kolera fellépte teszi komoiy- lyá a helyzetet. Már augusztus havában volt szerencsém a tek. törvényhatósági bizottságnak bejelenteni, hogy a nagymóltóságu m. kir. belügyminisztérium részéről az ázsiai kolera behurcolásának meggátlása céljából kiadott elővigyázati és óvrendszabályok keresztül vezetéséről a vármegye területén miként gondoskodtam, azóta a rendeletek foganatosítása ellenőriztetett is, s a hozzám beérkezett felülvizsgálati jelentések szerint minden megtörtént, a mi elrendelve volt. Dacára ennek a Budapestről múlt hó 28-án Tolnára érkezett Tarnoczki István hajós, október hó 1-én ; az Erc-ibő! Paksig ladikon, onnét Tolnára október 4-én kocsin utazott Bogó Ferenc, szintén hajós október hó 4-én, a vármegyei főorvos és járásorvos véleménye szerint ázsiai ko- lérában elhalt, mindkét halálesetnél az előirt óvrendszabályok a legszigorúbban végrehajtattak s intézkedés tétetett az illetőkkel érintkezettek fortő- telenitése és orvosi megfigyelés alá vétele, valamint azon egyéneknek kipuhatolása iránt is, a kik őket Tolnára szállították. A nagymóltóságu m. kir. belügyministerium- hoz ezen két behurcolási eset alkalmával felterjesztést tettem a Duna mentén és igy Budapesten is nagy számmal munkában álló, s esetleg kolera tünetei között megbetegült tolnai illetőségű egyének hazaszálitásának megakadályozása iránt; intézkedtem a Duna mellett fekvő vármegyénkben községekben, hogy a Duna vizivásra csak forrázás után használtassek, s elrendeltem a járvány bizottságok rnegalakitását is. íolyó évi október hó 4-én merült fel egy kolera tünetekről gyanús eset a 72 éves Molnár József dunaföldvári lakos megbetegedésével, a ki az nap meg is halt, mind három esetnél a kolera jellegének biztos megállapítása céljából ürülék küldetett Budapestre bakteriológiai vizsgálatra. Eddig tebát^ a tolni esetek kétségkívül behur- colt bajnak minősíthetők, s miután úgy a duna- i földvári, mint a tolnai elhalálozások alkalmából a rendelkezésre álló minden eszköz igénybe vételével végig vezettettek a szükséges óvintézkedések, valószínűnek tartom, hogy a kóranyag elszigetelésével a kolera tovább terjedése meggátolható lesz. , ,*^z állategészségügy nem volt kedvező a folyó ev barom első negyedében, felmerült ugyanis, majd ! Fu.yanyszerűen, majd szórványosau a száj és köröm- íajas ivarszervi hólyagos kiütés 2, a sertés or- bauc 4, a lép fene 26, a veszettség 2, a rühkór 1, a lakonykór 2 és juh himlő 1 községben. i 4 községi számadások ügye úgy áll, hogy a tek. törvényhatósági bizottság tárgyalása alá kerül ez alkalommal az 1889. évi 1 drb, 1890. évi 1L i), 1891. évi 14 drb és Mözs községnek külön- tele alapokra vonatkozó 7 számadása ; feleletre kiadva van, 1890. évi 7 drb, 1891. évi 7 drb, számvevői msgálatot igényel, 1890 évi 7 drb, 1991. fW'i'b’ s végül beterjesztetlen községi számadás, tehát hátralék, csupán az 1889. évről van 7 drb,
