Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-09-04 / 36. szám
— A napszurás áldozatai. Perczel Dezső országgyűlési képviselő inasa és Tolnán Laczó József nevű munLás napszurás következtében elhunytak. — A ki most is fázik. Mi a pokoli hőségről panaszkdodunk s P. Menyhárt László kalocsai jezsuita, ki dél Afrikában hittéritési utón van Boroma vidékén és Zambezi tájékán, utolsó levelében restelkedve panaszkodik, hogy Afrikában fázni kénytelen, ott ugyanis most van a ték A telet azonban nem úgy kell e képzelni, mint minálunk, mert ott vol- takópen nincsen hideg, de a 16—18 C. fok meleg már hűvös a 40—50 fok meleghez szokott áfrikainak. i — Az emberi test növekvése tudvalevőleg az első évben legnagyobb mintegy 14 cmnyi. Öt éves korában a gyermek már fél olyan magas, mint j felnőtt korában lesz. Ettől fogva 16 éves koráig évenkint átlag 5 cmnyit nő az ember, 20 éves ko- ] ráig csak 12—14 millimóternyit s 25 éves korában a növés rendesen végleg megszűnik. — A selyembogarak eledeléül, a mint ezt lapunk egyik múlt számában is emlitettük, az eper- j falevelek helyett újabban több növénynyel tettek j kísérletet s különösen az igen elterjedt Leontodon | taraxacum leveleivel. Ez utóbbiak azonban nem bi- j zonyultak jóknak, mert az ilyenekkel táplált hernyók selyme sokkal rosszabb lett. Sikerrel használhatónak mondják azonban a Maclur auriantica le- j veleit, sőt az ilyenekkel táplált hernyók selyme ál- j litólag még erősebb is. — Haszonbérlet. Brezlraayer József, tolnai ügyvéd, a megyéből eltávozni szándékozván, a kalo- j csai érseki uradalomtól haszonbérben birt gazda- | ságát a még hátralevő 15 évre ki fakarja adni. A birtok 1100 magyar hold szántóföldből 300—400 darab szarvasmarhának és sertésnek való erdei j legelőből áll. Évi haszonbér 12000 frt, melyben j az adó is bennfoglaltatik. — „Pupák uram viselt dolgai“. B o gd án y i Mór, az isméit jeles tollú fővárosi hirlapiró, lapunk munkatársa, kinek humororos elbeszéléseivel sűrűn találkozunk a lapokban; eőfizetést hirdet „Pupák uram viselt dolgai“ cimü elbeszélés kötetére. Har- j mine elbeszélést foglalt össze egy kötetbe, melyben Pupák János uram életének egyes feljegyzésre méltó mozzanatait ecseteli. A körülberül 12 Ívből álló vaskos kötet ez év október havában Singer és Wolfner könykereskedó cég kiadásában fog megjelenni. A díszesen kiállított könyv ára 1 frt. Megrendelések eszközölhetek a szerzőnél Bogdányi Mór, VI. kér., Ó utca 39. — A ki a szerző egészséges humorát, arany derültségét ismeri, bizonyára meg fogja szerezni Pupák uram históriáját. A magyar „Siebenkäs“ szerepel bennük, ez a mindig jókedvű, sok furcsaságot ólt kedves alak, a ki valamennyiünk nek jó ismerőse. A magyar humoros irodalomnak Bogdányi eddig is jeles munkása volt. Újabb kötetével bizonyára ugyancsak gyarapítani fogja. VIDÉK. — Halálozás. Tolnán a széles körben ismert Koboz József nyug. urad. számtartó, a tolnavidéki taka- { rékpónztár vezérigazgatójának neje hirtelen meg- J halt. A megszomorodott család a következő gyász- jelentést adta ki: „A legmélyebb fájdalomtól áthatva jelentjük a szeretett hitvesnek, illetőleg anyának, nagyanyának, napának, Roboz Józsefné szül. j Németh Amália asszonynak folyó évi augusztus 28-án j délután 31/* órakor, életének 66-ik, boldog házas- I ságának 40-ik évében szélhüdés folytán történt gyászos elhunytét. A boldogultnak hült tetemei folyó évi augusztus hó 30-án délelőtt 10 órakor j fognak beszenteltetni, és örök nyugalomra tétetni, j Az engesztelő szentmise áldozat ugyancsak folyó j évi augusztus hó 30-án délelőtt 9 órakor fog az egek urának bemutattatni. Kelt Tolnán 1892. évi augusztus hó 28-án. Thury Béla miut veje, Koboz Jánosné szül. Matejka Vilma mint menye. özv. Kurbos Györgjné szül. Roboz Mária, Thury Béláné szül. Roboz Janka, Koboz János, Koboz László mint gyermekei, Roboz József mint férj, özv. Németh Jánosné mint anya. Kurbos György és Ilona, Engelhard Olimpia, Thury Mariska, Thury Ida, Thury Lajos mint unokák.“ A temetésre igen sokan jelentek meg. úgy helyben, mint vidékről. A koporsót számtalan koszorú borította. A gyászoló családot őszinte részvét kisérte. — Tolnán német dobszó, Múlt alkalommal emlitettük, hogy Tolnán a hirdetések német nyelven 1892. szeptember 4. történnek. Ugyanakkor appelláltunk Dőry László főszolgabíró ur hazafias érzületére. Nem is csalatkoztunk benne, sót hálás öröm fogott el, mikor az ez ügyben kiadott rendeletében a többi között a következőket olvastuk: „ ..........Utasítom továbbá, ho gy ezentúl minden hirdetés magyarul teendő közzé — s ha ama sajnálatos eset állana fenn, hogy Tolnán lakó honfitársaim a hazai nyelvet nem értenék — úgy megengedem hogy a magyarul közzétett hirdetés másodsorban de csak is magyarul történt hirdetés után azoknak, kik magyar honpolgár létükre e nyelvet elsajátítani nem iparkodtak — németül megmagyaráztassék. Ezen rendeletem szigorú betartásáért az elöljáróságot teszem felelőssé, — őt az ellenőrzéssel megbízom. Szegzárd 1892. Augusztus hó 22-én Döry IAszló s. k. főszolgabíró ‘ Ez a rendelet nagyon szép, és olyan hazafias főszolgabírótól, mint a milyen Dőry László ur, reméltük is. De ha a központi járás darék főszol- gabirája azt hiszi, hogy ily irányú rendelete Tolnán a várt eredményt előteremti, ha azt hiszi, hogy ezt Tolnán a mostani elöljárósággal, melynek élén „Fridrich Szászy“ bíró áll, végre is hajtja — akkor — bár sajnálattal. — de teljes őszinteséggel ki kell jelentenünk, hogy nagyon csalódik. Az elöljáróság végre hajtotta ugyan a rendeletet, de csakis módosításokkal, t. i. oly formán, hogy helyenkint a német hirdetés után, de csakis a németül történt kihirdetés után, tétetett magyar nyelven is közzé a hirdetni való. Nekünk ez is elég, hisz Magyarországban lakunk, mi itthon vagyunk, illő, hogy a vendég-jogot respektáljuk és elsőbbséget adjunk vendégeinknek. — Hisszük azonban, buzgó, erélyes főszolgabiránk nem elégszik meg azzal, hogy rendeletéit csürjók-csavarják; de végre ne hajtsák. — Tolnán a r. k. iskolában az előadások folyó évi szepteiner hó 5-én, az izraelita iskolában szeptember hó 4-én és az ipariskolában szeptember 13-án kezdődnek. IRODALOM. ZENE. — A Szent-lstvánnapi körmenetet művészi kivitelű rajzban örökíti meg a „Magyar Géniusz“ legújabb száma, mely méltó folytatása az előbbieknek. A gyönyörű kiállítás, a modern technika újabb vívmányairól tanúskodó remek illustratiók s a gazdag szellemi tartalom harmóniáját mi sem zavarja meg. A Szent-lstvánnapi körmenet a rajzon kívül még egy amateure pillanat-fényképfelvétellel is meg van örökítve. A 34. szám érdekes tartalomjegyzékéből kiemeljük Gerlóczy Károly sikerült arczképét és Szalay Mihálynak Gerlóczyról irt kitűnő jellem- rajzát. „Az országos dalárüunepélyt az iparcsarnokban“ szintén művészi kézzel mutatja be Zichy F. gyönyörű rajzában. Megemlítjük még Dóczy Lajos költőnknek „Far Niente“ czimü szellemes tárczáját. Különösen kiemeljük azonban Gonda Dezső, a „Magyar Géniusz“ kitűnő kritikusának „Legújabb irodalmunk“ czimü tanulmányát, melyben hazai irodalmunk újabb je’enségeit konstatálja ép oly mélyrehatóan, mint szellemesen, ezúttal Herczeg Ferencz kötetét revén sorra. E számban találjuk továbbá: Kabos Ede „Felhős alkony“ csevegését Móry Károly hangulatos költeményét, Vilmos főherceg arcképét, Adorján Ármin „Lidércfény“ cimü humoros tárcáját. Még csak azt jegyezzük meg, hogy a„Ma- gyar Géniusz“ versenyképes a hasonló külföldi vállalatokkal, s e mellett olyan minden izében magyar szépirodalmi lap, mely minden művelt család asztalán önérzettel foglalhat helyet. A „Magyar Géniusz“ előfizetési ára: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyed évre 2 frt 50 kr. A „Magyar Géniusz“ szerkesztősége és kiadóhivatala. — A Hét legújabb (35) száma gróf K á r o- ! 1 y i Melinda gyönyörűen sikerült arcképével és megszokott gazdag és szellemes tartalommal jelent meg. j Hermann Ottóné „Anna“ cimü novellája csak igazolja azt a várakozást, melyet e kiváló tollú Írónőhöz kötöttünk. Szalay Fruzinától egy hangulatos költeménynyel találkozunk e füzetben és Guy de Maupassant egyik legszebb novellájával, melyet I „Számkivetve“ cim alatt közöl a lap. Legérdekeseb- j bek természetesen a Hót aktualitásai. Alig van va- ! lami számbavehetó eseménye a hétnek, melyhez csípős, találó észrevételeit ne fűzné a lap. Egyik _________TOLNA VÁKMEGYE. kr ónikájában az oláh mozgalmakat persiflálja, egy másikban társadalmi félszegséget ostoroz. Szóval a Hét mindig a megszokott magaslaton mozog és mindig mulattató. A Hét-re előfizethetni Erzsébet- körut 6. szám alatt. Ára félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. KÖZGAZDASÁG. Gazdasági egyesületünk. (L. S—u.) Szerényen, minden zaj, minden lárma nélkül folytatja munkáját a tolnavármegyei gazdasági egyesület. Minek is ott a ra- gyogtatás, hol a működésre maguk a tények vetik a legszebb fényt, minek ott szó, hol a tettek beszélnek! Hiszen ez egylet oktatja, segíti, buzdítja a kisgazdákat; nemcsak tanácsot, hanem irányt ad azoknak, kiknek erre leginkább szükségük van. Nincsen a mezőgazdaságnak az az ága, melynek előmozdításán ne fáradoznék; szövetkezés utján tagjait oly előnyökben részesíti, melyekkel különben épen nem rendelkeznék; szóval büszkék lehetünk arra, hogy Magyar- ország gazdasági egyesületei között a tolnavármegyei egyike ez elsőknek. Mögötte van a szép múlt, előtte egy még szebb jövő. Nem óhajtunk azonban mai cikkünk keretében az egylet dicséretes tevékenységének minden ágára kiterjeszkedni,- mert egészen annak az egyszerű hirdetménynek impressziója alatt írjuk e sorokat, mely alább egész terjedelmében olvasható. Egyszerű hirdetés az, mely mégis magán viseli a hosszú és következetes törekvés ismérvét, rövid pár szó, melyből mégis sokat tudhat meg az, ki figyelemmel kisérte a gazdasági egyesületnek azt a főcélját, hogy Tolnavármegye állattenyésztését arra a fokra emelje, melyen bármelyik vármegye állattenyésztésével veteked hessék, s a ki ismerte azt a nemes ambíciót, melylyel a gazdasági egyesület szükebb hazánk speciális szarvasmarha fajtáját, a bonyhádit állandósítani akarja. Lapunk megindításakor hosszabb cikkben fejeztük ki azt a hitünket, hogy ezen szarvasmarhafajta áldás lesz Tolnavárrae- gyére. A hit ime tudattá vált. Általánosan el van ismerve, hogy a bonyhádi tájfajta céljának tökéletesen megfelel. A gazdák tömegesen jönnek vidékünkre e fajta vásárlására. Egész irodalom keletkezett róla az utóbbi időben, hogy csak egyebet ne említsünk, az országos magy. gazd. egyesület hivatalos lapja a „Köztelek“ számos jeles cikk és fénykép kíséretében ajánlja a tolnamegyei tájfajtát a gazdaközönség figyelmébe. Kincs Tolnavármegyének e hírnév, mely ezreket és ezreket hóz népének. Kincs ez különösen a mi népünknek, melyet annyi sorscsapás ért. A szeptember 11-iki díjazás Tolnavármegye e drága kincsének ismételt bemutatása, mely újólag serkenti a gazdát, de serkenti a vevőt is Épen ezért mi a bonyhádi díjazást Tolnavármegyére nézve elsőrangú közgazdasági eseménynek tartjuk Köszön e- tünket fejezzük ki a gazdasági egyesületnek, mely a minisztérium és a nemes vármegye támogatása mellett e versenyt rendezi; köszönet annak a bizottságnak, melynek elnöke Perczel Dezső, olyan örökké hervadhatlan érdemeket szerzett e tájfajtának — különösen a kiállításokon való — ismertetése körül, s a mely bizottság bizonyára _____________________________________5.
