Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-09-04 / 36. szám
TOLNAVARMEGYE. 1892. szeptember 4. egész tevékenységét kifejti, hogy a díjazás sikerüljön. Minden vidéknek meg van állattenyésztési szempontból a jellege. A mi vidékünk legnagyobb részére a szarvasmarhatenyésztés adja a bélyeget. Es ha annak idején kiemeltük, hogy milyen óriási befolyással van a népies lóverseny lótenyésztésünkre, úgy méginkább hirlapirói kötelességünk reámutatni arra a nagy jelentőségre, mely a bonyhádi díjazásban rejlik. S ha III. Napoleon díjazásai uj irányt adtak Franciaország szarvasmarha tenyésztésének, úgy a mi megyénk gazdasági egyesületének 183 aranya is sokat lendíthet azon a nagy horderejű ügyön, melyet az egyesület ilykép nagyon helyesen előmozdítani óhajt. Bakewell Bobért, Kolin Károly csak egyes emberek voltak, s uj fajták létesítése fűződik nevükhöz. Tolnavármegye gazdasági egyesületének vezérférfiai mindig vállvetve működtek a szép cél elérésében, s igy lehetetlen, hogy a díjazást is eszközül véve, a siker elmaradjon. Vajha e díjazás a kívánt eredményt meghozná! Vajha Tolnavármegye minden intelligens gazdája oda sorakoznék annak az egyesületnek a zászlaja alá, melyre a haladás van felírva, s a mely alatt folyó közös akaratnak eredménye a szeptember 11-iki díjazás, melytől mi oly sokat várunk. Hirdetmény. A „Tolnamegyei gazdasági egylet“ folyó évi szeptember hó 11 -én Bonyhádon telién- és üsző-dijazást rendez és pedig szabad kézből való vásárlással kapcsolatosan, de kizárólag a bonyhádi elnevezés alatt ismert tájfajtához tartozó szarvasmarha részére. A díjazás és vásár előkészítésére és rendezésére kiküldött bizottság tehát ezennel közhírré teszi, hogy ezen vásárral kapcsolatos díjazás folyó évi szeptember hó 11-én 8 órakor a bonyhádi vásártéren fog megtartatni, és felhívja mindazon tenyésztőket, kiknek e tájfajbeli jobb minőségű, jól tartott és ápolt tehenei vagy legalább két éves üszői vannak, hogy azokat e dij- jazás és vásárra elvezettetni szíveskedjenek. Dijaztatni csak tolnamegyei lakosnak, és pedig csakis kis tenyésztőnek marhája tog; a vásárra azonban nagy tenyészetek tulajdonosai, valamint esetleg a szomszédos Baranya megyei községek lakosai is vezethetnek be marhákat. Nagyobb tenyészetek díszoklevelekkel tün- tettetnek ki. A díjazási eljárás reggel 8 órakor kezdődik, miért is a bevezetendő marháknak legkésőbb reggel 7 órakor a vásártéren kell lenniük annál is inkább, mert ezúttal előleges bejelentés nem kívántatik. A dijjak következő tételek szerint fognak a bíráló bizottság Ítélete szerint kiosztatni: Tehenek részére: Egy első dij .......................10 arany Ké t második dij . . . 8-8 arany Négy harmadik dij . . 5-5 arany Tíz negyedik dij . . . 8-3 arany Tizenkét ötödik dij . . 2-2 arany vagyis 29 dij összesen 100 darab aranyból. 6.____________________________________ Üs zők részére: Egy első dij...................... 8 arany Eg y második dij ... 6 arany Egy harmadik dij . . . 5 arany Két negyedik dij . . . 3-3 arany Négy ötödik dij . . . 2-2 arany vagyis 9 dij összesen 33 darab aranyból. Netáni bővebb felvilágosításokkal alulirt készséggel szolgál. Bonyhádon, 1892. augusztus hó 19-én. A rendező bizottság nevében : ! Perczel Dezső bizottsági elnök. — A Daróczy Vilmos szerkesztésében megjelenő „M agyar Dohányujság“ ismert gazdasági szaklap utolsó számának „A magyar dohányügy kitűnőségeinek arcképcsarnoka“ cimü rovatában bemutatván Leopold Sándor arcképét, róla a következőket Írja: Hazai dohány termelőink sorában, a legjelesebbek és legtekintélyesebbek egyike: Leopold Sándor, kinek arcképét ez alkalommal van szerencsénk bemutatni. Már kora ifjúságában érdeklődéssel viseltetett a gazdászat iránt, s az okszerű gazdálkodás elvei- j nek és haladás vívmányainak folytonos szem előtt tartása és követése folytán, könnyen érthető, hogy messze vidéken miért oly hírneves a Szegzárd melletti ózsáki puszta, nemcsak dohánytermeléséről, hanem különösen még gyümölcsószetóről és spárga — speciell: téli spárga — termesztéséről is. Dohány termelés szempontjából Leopold Sándor nemcsak a meglevő jót utánozza, hanem maga is eredetiségre törekszik- Az előbbire nézve példa, hogy nála a pajta átjárók már rég megvoltak, mielőtt a törvény ezeket kötelezővé tette volna, — és hogy alkot is: annak bizonyítékául egyúttal bemutatjuk az általa kombinált szárító-pajtájának fénykép másolatát, amelyről azonnal látható, hogy annak szerkezete a mily egyszerű, ép olyan praktikus is. Ezen pajtán, a dohány egyenletes szárítása céljából, az egész falon lyukak vannak hagyva, — hogy pedig a gyakori köd a dohánynak ne árthasson : a lyukak egyetlen nyomással lezárhatók s azokon keresztül a köd nem juthat be. Olyanforma szerkezet ez, mint a vasúti kocsikon a füst kieresztő lyukak. — Ezen eredeti és igazán praktikus szerkezetű szárítópajta számos szakférfiú dicsérő elismerését vívta ki. Kétszáz hold terjedelmű dohánygazdaságában még egy másik újításával: az ugynevezhető langyos ágygyal is találkozunk. Ez a meleg és hidegágy kombinálása és oly formán hozatik létre, hogy az árokkal vétetik körül, s az árokba trágya, az árok fölé föld rakatik. Most — az árok fölött is nevel palántát, — ez tehát megfelel a melegágynak ; — de minél beljebb megyünk az ágy központja felé : annál inkább felel az meg a hidegágynak. Két ágy helyett tehát ez az egy ágy ugyanazon szolgálatot teszi meg. — így elméletileg leírva, kissé bonyodalmasnak látszik, de a gyakorlatban ez is pompásan bevált. Leopold Sándor okszerű és kitűnő gyakorlati dohánytermelésének egyik meggyőző tanúsága gyanánt említhetjük fel azon körülményt, hogy midőn Albrecht főherceg Béllyére dohánytermelés behozatalát tervezte, az uradalom a Leopold Sándor gazdaságába küldte ki egyik tisztjét a termelés és berendezés tanulmányozására — s a keszthelyi gazdasági tanintézet, szintén a dohánytermelés tanulmányozása végett, oda kirándulást is rendezett. — j Jelenleg szuloki fajt termel s egyszersmind kapadohány termelésével is tesz kísérletet. Leopold Sándor részt vett az országos gazdasági egylet által 1884. évben rendezett dohányki- állitáson, mely alkalommal kitűnő minőségű különféle dohányain kívül- a fent jelzett s akkor még egészen újdonság számba ment és közfeltünést keltett uj pajtatervót és berendezését is bemutatta, s ezekért elismerő oklevelet nyert, — továbbá résztvett az 1885. évi országos kiállításon is, mely alkalommal az általa bemutatott kitünően kezelt, ritka szép szivarboriték dohánya a kiállítási nagy éremmel lett kitüntetve ; — amint ezen dolgokról lapunknak 1884. és 1885. év folyamában, akkoron bővebben is megemlékeztünk. — Leopold Sándor kiváló szakértelmének gyakorta adta nyilvános jelét, a dohányanketten és az orsz. gazd. egylet dohányügyi szakosztályának ülésein való részvété alkalmával, — s mint igazán az okszerű haladás embere , méltó arra a hírnévre és tekintélyre, melyet a gazdászat terén hosszú évek óta produkált sikereivel kiérdemelt. Adjon az ég sok ily jeles nagy termelőt a hazának, — őt pedig tartsa meg még soká polgártársainak derék példaadásra, a nemzetgazdászat s a magyar dohány ügy előbbvitelére ! Gabona árak: a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza tavaszra 7'87., 7-89. — Őszre 7 46., 7 48. Tengeri 1892. máj.—jun 5-30., 5 32. Zab tavaszra 5'51., 5'53. Meghaltak Szegzárdon 1892. évi augusztus hó 28-tól szeptember hó 4-ig. — Zsődő János, 10 hónapos, béllnirut. — Szűcs József, 5 hónapos, tüdőlob. SZERKESZTŐI POSTA. — B. P. urnák. Fogadja nagyságod őszinte köszöne- tiinket az érdekes visszaemlékezésekért. — Athos. Yajha ez ügynek még sok olyan buzgó apostola volna hazánkban, illetve a Dunántúl, mint ön. Lapunk mindig lelkes szószólója volt ez ügynek, miért is azt készséggel bocsátjuk rendelkezésére. — K. Gy. urnák Gy—tt. Köszönjük a hangulatteljes költeményt, kérünk belőle máskor is. — Veterán. Jövő számunkban közöljük. Érdekességéből addigra sem vészit. A nagy nap valószínűleg október közepén lesz. Üdvözlet. — Szerelmi dal. Nem közölhető. — Lyrai hangok. Előbbit üzenjük önnek is. Még az idei kánikula sem eiég biztos szer a füzfasipok elnémitására. — Epilog a nagyvendéglö építéséhez. Sokban igaza van, tessék vele várni, a meddig teljes befejezést nyer. Ha akkor ismét jelentkezik nálunk, szívesen hozzuk szóba. — Sz—i Péter urnák. Köszönjük, jövő számunkban hozzuk. Szegzárdról indul reggel 7 óra 30 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 óra 25 perekor, Szegzárdra érkezik délután 4 óra 12 perekor. Szegzárdról indul délelőtt 11 óra 21 perckor, Budapestre érkezik délután 6 óra 45 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 8 óra 10 perckor. Szegzárdról indul este 10 óra 30 perckor, Budapestre érkezik reggeli 8 órakor. Budapestről indul este 11 órakor, Szegzárdra érkezik reggeli 5 óra 45 perckor. HIRDETÉSEK. Tg Asztali szőlő-eladás. A Alulírott közhírré teszi, hogy a -■ báró Augusz-féle szőlőkből válogatott, vegyes minőségű, asztali szőlő kilogrammonként 25 krért, bármily mennyiségben eladatik. A szőlő megrendelése azonnali- használatra, avagy teleltetésre Mehrwert Ferencz és Steiner Károly urak üzletében eszközölhető. Boross Gyula, intéző.
