Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-21 / 34. szám

8. TOLNA VÁRMEGYE. 1892. augusztus 21. OCCOCO A Sarg-féle egészségügyhatóságilac megvizsgált fogtiszlitó szer A L O D O N T., Kapható gyógyszertárakban és illat- szerészeknél. 0 5 Szegzárdi főraktár: POLLÁK IGNÁC * kereskedőnél. fj 1 drb ára 35 kr. OQg?QOO» Tolna vármegye alispánjától. jJj alisp. 1892. HIRDETMÉNY. 1 Melyik lapra fizessünk elő? Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél fogva a legolesób magyar lap az „EGYETÉRTÉS“ a mely az uj évvel immár 25-ik évfolyamába lépett. Ez a magyar olvasó közönség legtekintélyesebb lapja Hiteles forrásokból származó értesüléseinek gyorsasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége, a külön­böző olvasmányok gazdag tárháza tették népszerűvé. A kormány körében előforduló eseményekről az „Egyetértés“ olvasói értesülhetnek első sorban. Az országgyűlési tárgya­lásokról a legrészletesebb, tárgyilagos hű tudósítást egyedül az „Egyetértés“ közöl. Bármely párthoz tartozzék is a kép­viselő, beszéde az „Egyetértésiben a legterjedelmesebben közöltetik Ez az óriási terjedelmű lap egyszerre két hom­lokegyenest ellenkező irodalmi célt szolgáimért naponkint megtalálja benne a család, a hölgyvilág a maga szépirodalmi olvasmányát a világirodalom legkitűnőbb Íróinak legújabb regényeiben, talál benne tárcacikkeket legjobb Íróinktól, divattudósitást Párisból stb., úgy, bogy nincs szépirodalmi lap, mely az Egyetértésnek e rovatával a versenyt kiállhatná. S ezzel szemben ott van az „Egyetértésinek oldalakra terjedő politikai és közgazdasági része, mely megbízhatóság, komolyság és jólórtesültség tekintetében utolérhetetlennek van elismerve a magyar sajtóban. Egyik legfőbb érdeme az „Egyetértésinek, hogy az események ösmertetése körül soha semminemű tekintetektől sem hagyta magát befolyá­solni, s mint teljesen független lap fölötte áll minden pártérdeknek és csak az igazságot szolgálja. Az egész sajtóban legnagyobb terjedelmű országgyűlési tudósításainak is mindenkor a párttekinteteken felülemelkedő részrehaj- lat lanság szerezte meg a közelismerést, mely abban nyilvá­nul, hogy az „Egyetértés“ olvasói között minden pártból találunk híveket. Az „Egyetértés“ gazdasági rovata elismert régi tekin­télynek örvend. A magyar kereskedő s gazdaközönség, az iparos és vállalkozó nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert az „Egyetértés“ kereskedelmi s tőzsdei tudósításainak bőségével a többi lapok már föl sem veszik a versenyt,. — A kereskedő, az iparos s a mezőgazda két évtized óta tudja már, hogy az „Egyetértésiben megtalája mindazt, a mire szüksége van, s e miatt az „Egyetértés“ ma már nólkülöz- hetlenné vált, mint a hazai kereskedelmi, ipar- mezőgazdasági forgalom magyar nyelvű vezérlapja. Üzleti dolgokban az „Egyetértés“ a legjobban informált lap Magyarországon. A rendes rovatokban s a felmerülő eseményekről leg­nagyobb terjedelemben közlött bő tudósításokon kívül végre csak az „Egyetértés“ 3 speciális rovatát említjük meg, melyek országos hírre tettek szert. Ezek: az Irodalom, Tanügy os a Mezőgazdaság, melyek mindegyike egy-egy szaklapot képes pótolni. A ki olvasni valót keres és a világ folyásairól gyor­san és hitelesen akar értésülni, fizessen elő az „EGYETÉRTÉS“-re, melynek előfizetési ára: egy hóra I frt 80 kr, negyedévre 5 frt s egy évre 20 frt. Az előfizetési pénzek az „Egyet­értés“ kiadóhivatalába küldendők. Mutatványszámokat a kiadóhivatal kívánatra ingyen és bérmentve küld. Az „Egyetértés“ felelős szerkesztője és kiadótulajdonosa: CSÁVOLSZKY LAJOS. Az „Egyetértés“ kiadóhivatala: Dalszinház-utoa 1. szám. (Az operaházzal szemben.) ■nuuL Pécsi nyilv. 3 osztályú kereskedelmi Ezen a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. Ministerium által nyilvánossági joggal felruházott intézet az ország többi felsőbb keres­kedelmi iskoláival (akadémiák) tel­jesen egy rangba van helyezve, s a végzett hallgatók az egyévi önkénlesi jog kedvezményében részesülnek. A beiratások folyó évi augusz­tus hó 31-én kezdetnek meg. Pécsett, 1892. évi augusztus hó. Az igazgatóság. > no tJ I DCDOeZE A Kaposesatornán Döbrököz és Eegöly községek mellett, a Sió és Sár- viz-csatornán Medina község mellett kő és tégla alépitménynyel és vas felszerke­zettel előállítandó összesen 4 közúti hídnak tervezésére és az építési munkák végrehajtására ezennel pályázatot hirdetek. A hidak 6 00 mtr. hid pálya-szélességgel létesítendők; olykép, hogy 1. a regölyinél a hidnyilás 20 00 mtr., a hid pálya felszíne a meder fe­nekétől 6-16 méter ; 2. a döbröközinél a hidnyilás 18-00 mtr, a hidpálya felszíne a meder fe­nekétől 7-06 mtr; 3. a medinai sárvizi hídnál a hidnyilás 20'00 mtr, a hidpálya felszíne a meder fenekétől 6*50 mtr; 4. a medinai Sió hídnál a hidnyilás 34 00 mtr, a hidpálya felszine a me­der fenekétől 8 00 mtr. Az ajánlatok egy-egy Ilid összes munkálatainak (híd-fok felépítése, vas- felszerkezet, hídfeljárók létesítése stb.) tervezésére és végrehajtásának elválla­lására vonatkozzanak. A csak egyes munkákra, vagy azok bizonyos részére szóló ajánlatok fi­gyelembe nem vétetnek. Az ajánlatok alapját képező terv-vázlatok általános és részletes feltételek a Tolna vármegyei m. kir. államópitészeti hivatalnál ezen hirdetmény közzététe­lének napjától kezdve a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az ajánlatok nem egységi árakban, hanem az összes munkákért járó áta­lány összegben teendők. Az ajánlatok az építési tervekkel és költségvetéssel együtt legkésőbb fo­lyó évi szeptember hó 15-én délelőtt 10 óráig nyújtandók be Tolna vármegye pénztári hivatalához. Minden ajánlat bélyegezendő, lepecsételendő és következő felírással látandó el: „Ajánlat a tolnavármegyei csatorna hidak építési munkálatainak elvállalására.“ Bánatpénzül a költségvetési ősszegnek 5°/0-a készpénzben vagy ovadék- képes értékpapírokban az ajánlathoz melléklendő. A posta utján beküldendő ajánlatok és bánatpénz tértivevény mellett adan­dók fel. Távirati utón tett, vagy elkésve érkezett ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Kelt Szegzárdon, 1892. évi augusztus hó 11-én. SIMONTSITS BÉLA, alispán. +++++++++++++++*+++++++++++++++++++++ J A legjolDto cognac J + A* Első II rö lili Cognac Gyár* + Halász Ferencz és Társa, kecskeméti cég + t »;;= # * * és róképeu # # * # + | GTÓGY-COGNACJA. £ 4* E gyár 12 év óla a következő kiállításokon a legnagyobb kitüntetéseket nyerte, és pedig: + 't' Kecskemét 1880. Veszprém 1880. Kassa 1880. London 1892. Bécs 1890. J " Kecskemét 1881. Brüsszel 1889. Smyrna 1886. Triest 1892. Páris 1892. ' JJJ Kecskemét 1889. Komárom 1891. Brüsszel 1890. Berlin 1892. Arad 1892. J + Eredeti palackokban. k.a.pli£Ltcf> ; ^ J Steiner Károly kereskedésében, Szegzárdon. í +*+++■►♦■+++++++++++■♦++++++++++++++++++ #I||V YfiW vfiAiAvlik-féle vasöntöde és gépgyár részvénytársaság BUDAPESTEN. Gyár és irodák : VI. KERÜLET, KÜLSŐ VÁCI-ÚT. Városi iroda, raktár PODMANICKY-UTCA 14. - Fiókraktár KEREPESI ÉT 77. Gőz- és járgány cséplő készületek, számos első dijakkal kitüntetett szab. Schlick-féle 2 és 3 vasú ekék, mélyítő- és egyetemes acél-ekék, eredeti SCHLICK- és VIDATS-féle egyvasu ekék, talajmivelö-eszközök, valamint Schlick-féle sz. „Haladás“ sorbavetőgépek. Takarmány készítő «épek, darálok, őrlőmalmok és mindennemű gazdasági gépek Eredeti amerikai kévekötő és niarokrakó arató-gépek és fűkaszáló-gépek, szállítható mezei vasutak stb. stb. Előnyös fizetési feltételek:- — Eegjutám-yosalob érák:. Árjegyzékek ingy en és bérmentve. Szegzárd, 1892. Nyomatott Ujfalusy Lajosnál.

Next

/
Thumbnails
Contents