Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-22 / 21. szám

1892. május 22.

TOLNAVÁRMEGYE.

6.

— A selyemtenyésztós érdekében. A földmi vetési tárca költségvetésének részletes tárgyalásánál a selyemtenyésztés tételénél Thaly Kálmán azért szólalt fel. hogy elismerését fejezze ki a selyem-ügyek ólén álló felügyelő iránt s hogy felkérje a minisztert, hasson oda, hogy mentői több eperfát ültessenek az országban. Búsba eh Péter szintén az eperfák szaporítását sürgette, mert most a selyemtenyésztés nagyban érzi a fák hiányát. Tavaly egy félmillió csemetét kerestek s alig 150,000 állott rendelkezésre. Bethlen András miniszter megígérte, hogy a selyemtenyésztés érdekében minden lehetőt meg fog tenni.

— Az E. M. K. E. idei országos közgyűlése — tudvalevőleg — junius 7-én lett volna. Minthogy azonban 0 Felsége ünnepélyes bevonulása junius 6-ra van megállapítva, junius 7-én pedig az országgyűlés mindkét házának fogadtatása lesz, ennélfogva az EMKE a közgyűlés napját junius 5-ón délelőtt 10 órára tette. A már ismertetett ünnepélyességek megmaradnak, csakhogy természetesen ezen a napon.

— Halálozás. S o h o n y a i Ferencz faddi tanítót a múlt napokban szivszelhűdés érte és azonnal meghalt. Élt 57 óvet.

— Az országos dalárünnepély az idén Budapesten tartatik és a fővárosi törvényhatóság kiküldött rendező-bizottsága E á n g György, az országos daláregyesület elnökével egyetórtőleg megállapították, hogy az ünnepi estélyek augusztus 15-ón kezdődnek a dalárok fogadásával. Körülbelül 1000 dalár érkezik s e napon tartják az ismerkedési estélyt. Augusztus 16-án lesz az első verseny-nap, 17-én a szabadon választandó müvekkel való verseny, 18-án összes előadás. 19-én a jubiláris nap diszüléssel stb. Helyiség a Vigadó nagy- és kisterme, a városligeti iparcsarnok s az új városháza díszterme. Az ünnepélyen 16—17 egyesület fog részt venni. Díj lesz 7—8, a melyből egy-egy nagyobb díjat a főváros és az orsz. dalár-egyesület ad, a többit társadalmi utón szerzik be.

— A cigány-karaván. Német Gábor őrsvezető, faddi őrsparancsnok. Krcsmár István csendőrrel rendes szolgálatot végezvén, Kölesd határában 4 szekér cigányt láttak, kik, midőn a csendőröket megpillantották, a legnagyobb erőfeszítéssel igyekeztek e'őlök menekülni. De ez által csak még gyanusabbá tették magukat a járőr előtt, mely őket megkerülvén, utolérte és Kölesére bekísérte, a hol megmotozták őket és 58 drb finom ruhaneműt találtak náluk, melyek közt voltak szőnyegek, pokrócok, selyemrojtos nagy kendők, szervi etták, különféle kisebb, nagyobb kendők, férfi és női ruhanemüek stb. A cigányok, állítólag Csabi József, Csabi János, Kovács Csicsa és Punczi Ferenc nevüek, a járőr által letartóztattak és az ösz- szes lopott tárgyakkal együtt a gyönki kir. járásbíróságnak átadatlak.

— A betegsegélyző pénztárak most országszerte folyamatban levő szervezkedése alkalmából aktuálitással bir egy most megjelent kis füzet, mely a betegsegélyezési törvény végrehajtására és életbeléptetésére vonatkozó legfontosabb miniszteri rendelteket összegezi, á kevésbé fontosakat pedig tömören ismerteti; közli ezenkívül a segélypénztárak minta-alapszabályait s a kezelési könyvek és legfoutosabb nyomtatványok mintáit. Szóval e füzet nélkülözhetetlen mindazok számára, a kik a segélypénztárak létesítése körül közreműködnek. A füzetet G e 11 ó r i Mór, az orsz. iparegyesület titkára (Budapest, uj- utca 4. szám) állította össze; a kinél egyes példányok 40 krjával (a törvény magyarázatos kiadásával együtt 80 krjával) megrendelhetők akár magyar, akár német kiadásban. Nagyobb megrendeléseknél a testületek és gyárak jelentékeny kedvezményeket élveznek. A füzet Dobrowsky és Franke kiadásában jelent meg s minden könyvkereskedésben is kapható.

— Államsegély. A Hencse-pusztai iskola folyó tanévi szükségleteinek fedezetére a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter 200 frtnyi államsegélyt adományozott.

— Országos gazdatanács. A földmivelósi m. kir. miniszter a gazdasági kérdések szakszerű megvitatása céljából országos gazdatanácsot állít fel. A tanács elnöke a miniszter, helyettese az ál'amtitkár. A kinevezett tagok között van megyénkből Beze- ródj Pál, selyemtenyészt-si miniszteri meghatalmazott is. E g.izdatanács arra van hivatva, hogy a mezőgazdaságot érdeklő minden kérdésben, kiváltképen pedig az előkészítés alatt levő törvényjavaslatok, igy pl. első sorban a mezőrendőr sági törvényjavaslat felett véleményt adjon.

— Helyiségváltoztatás. Fránek János szegzárdi jónevü ékszerész, gazdagon felszerelt üzletét a báró Augusz-féle házba tette át. F r á- n e k üzlete, mely eddigelé is a közönség igényeit minden irányban kielégítette, most az Ízlésesen és díszesen kiállított helyiségben külsőleg is oly szépen érvényesül, hogy a főváros hasonló üzleteivel kiállja a versenyt.

— Angol vélemény Dunaföldvárról. Az amerikai „Harper Magazin“ legújabb füzete közli amaz út leírását, melyet három vállalkozó szellemű angol tett, három kis csónakon haladva át a Dunán a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. Ezen leírásban, melyet a „Vasárnapi Újság“ közöl, Dunaföldvárról a következők olvashatók : „A hely szűk volta nem engedi, hogy mindazon falukat és mezővárosokat leírjuk, melyeket Budapesten alól megnéztünk, itt csakis Dunaföldvárra akarunk szorítkozni, melynek eredeti magyar typusát a többi helyeken szintén megtaláltuk. Mindenütt hosszú, széles utcák alacsony házakkal', ezek előtt vékony virágzó akácfák. A mezőváros közepén a vásártér, melyen Duna- földvárott néhány álmos vénasszony gyümölcsöt árult. A templomon és iskolán kívül valami nagyobb épületet nem igen lehet látni. Annál élónkebb a Duna parjta, hol bokáig vízben álló leányok mosnak, inig férfiak szekerekbe’fogott ökröket úsztat-: ják. A part mentében felhalmozott óriási nagyságú görög dinnyék általános figyelemben részesülnek, a mennyiben a város apraja, nagyja egész nap dinnyét eszik. Soha ennél nagyszerűbb gyümölcsöt nem ettünk. A Dunától visszatérő vizet hordó leányok vig danolása messzire elhallatszik, s már azon tűnődtünk, vájjon nem lett volna sokkal célszerűbb az éjszakát Földváron tölteni, midőn a beállott sötétség egyúttal nagyon erős szelet is hozott, a milyent a Dunán még nem igen tapasztaltunk. Bármerre akartunk volna is partra szállni, mindenütt részint sziklákra, részint pedig végtelen mocsarakra akadtunk, melyeken hajóinkkal át nem juthattunk. Végre a viz árja egy fűzfákkal benőtt zátonyra vetett, honnan sekély vizbe, utóbb pedig partra értünk. Itt sátrainkat felütve, főzéshez láttunk s az éjszakát az erős vihar dacára elég jól töltöttük.“ Közük aztán rajzban Dunaföldvár fekvését a Dunáról tekintve, továbbá a mosónőket és vizhordó lányokat.

— Csőd. K o h n Ede szegzárdi vegyesáru kereskedő ellen a szegzárdi kir. törvényszék csődöt nyitott; csődbiztos: B o r s o d y György kir. törvényszéki biró; tömeggondnok: dr. Pirnitzer Béla ügyvéd; helyettes tömeggondnok: dr. Leopold Kornél ügyvéd. Bejelentési határidő jul. 21— Tilos a pontyárulás. Május—junius hónapokban — tudvalevőleg — tilos a pontyhalászat. A városi őrök lehetőleg ellenőrzést is gyakorolnak, hogy ne áruljanak. Ezért hetenként megvizsgálják a halászok szekereit. így volt május 18-án is. Természetes, hogy a kocsikon nem találtak; mert ilyenkor a kocsik alatti kosarakban eldugva tartogatják. Szerdán el is akarták venni a halászoktól, de hát nem folyó vízből halászták, hanem zárt v i z b ő 1 s ezért meghagyták nekik! — - Csak azt nem értjük hogy akkor miért dugják el s miért árulják titokban?

— Muíschenbacher Ödön, a vasút mellett vendéglőjét múlt vasárnap nyitotta meg. A csinos nyári helyiség — azt hisszük — a sétáló közönségnek kedves pihenő helye lesz. A vasúton utazó közönség mindenesetre köszönettel tartozik a vállalkozónak, hogy friss sörrel és egyéb itallal s étellel is szolgál; mert valóban ezen vállalat rég érzett hiányt fog pótolni.

— A koronizási jubileum rövid idő alatt oly általánossá fejlődött, hogy annak az egész nemzet részvételével való impozáns megünneplése immár biztosítottnak tekinthető. Küldöttségek, testületek és magánosok is tömegesen fognak ez alkalommal felrámiulni a fővárosba, hogy az ünnepélyekben részt vegyenek vagy annak szemlélői legyenek. Bizonyára fel fogják használni a kedvező alkalmat valamennyien, hogy szeretett fővárosunk újabb fejlődésével, a tudomány, művészet, ipar és kereskedelem nevezetességeivel megismerkedjenek. Ez alkalomból budapesti levelezőnk felhívja a figyelmet egy elsőrkngú műipari kiálűtssra: Kertész Tódor Doroitya-utea 1. szám alatti áruházára, hol a hazai ipar termékei mellett úgy a nyugati mint a keleti műipar oly gazdag tárházát találjuk, mely nemcsak idehaza, hanem a külföldön is rikitja párját. E tárlat sokaságából csupán egynéhányat kívánunk itt bemutatni a változatosság és jutányos árak illusztrálásául. Például: indiai hintaágy fák közé. vagy szobában 4.50—20 frtirr, laposra összetehető szék (sétabot) 2.70 frt, japáni napernyők 80 krtól, kerti legyezők 10 krtól felfelé, kuglibábok kemény gyertyánfából 2.50 frt, lignum sanctum go yók 1 Í6—8 frt, orosz kuglizó egész készlet 5.50 frt, Flaubert puskák 7—20 írtig, céltáblák kiugró bohóccal 2—8 frt, uj vacum pisztolyok a céllövés

begyakorlására 1.50 frt, horgászó eszközök 10—80 kr, horgászó botok 1—15 frt, rákfogó háló 1.20 frt, kettős vivókószlet 23.50 frt, teljes tornakészlet 8.50 frt, tornacipő 2.50 frt, tornagolyó 30 kr, gyermekhinta 3—10 frt, velocipéd 8—14 frt, gummi- lapdák 15 krtól, karikajáték 12 pár 1.60 frt, Croquet játék 9—20 frt, Lason Tennis teljes 42—100 frt, (lapdák, rakettek külön is). Fool-bals erős marha- bőrrel bevont angol lapda 7 frt, toll-lapda 15—20 kr. ütő hozzá egy pár 1.50—3 frt. ugró zsinór 30—50 kr, úszó övék 5—7 frt, úti koffer és kézi táska 2.40—15 frt, toilett tekercs 6 frt, borotválkozó készlet angol késsel 7 frt, zsebrevolver 4 frt, hegymászó bot 1.15 frt, ivópohár bőrből 40 kr, üvegből bőrtokban 1.40 frt, tourista táska vízhatlan 2.80—4.50 frt. zsebg3rógyszer utasok, touristák részére 75 kr, frotirozó-készülék 1 frt, tus-készülék 6 frt, divatos sétabotok 60 krttól 10 frtig, női bőrövek 1 írttól, toillett-szappanok és illatszerek, színes lampionok nyári ünnepélyekhez 15—60 kr, papir-léghajók 50 krtól, Coermont szállóernyő uj nyári játék 50 kr. magnesium fáklya 1.20 frt stb. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesit- tetnek s a meg nem felelő tárgyat a cég készséggel kicseréli: minden megrendeléshez az üzlet 30 éves jubileumára készült sensatiós nagy képes árjegyzék is raellékeltetik. A koronázási jubileumra felránduló közönségnek melegen ajánljuk, hogy el ne mulaszszák e valóban páratlan gazdaságú müipari áruházát megtekinteni.

EGYLETEK. INTELETEK.

— A „Garay-társaskör“-nek lapunkban felvetett eszméjét t. laptársunk, a „Tol- namegyei Közlöny“ nemcsak helyesli, hanem jeles érveléssel a kérdés napirendre tűzését is óhajtja. — Tévedésben van azonban a t. cikkíró ur, mikor a mi álláspontunkkal szemben véli javasolni, hogy a kör ne legyen pusztán irodalmi-, hanem társaskör, mert hiszen a mi múltkori vezércikkünk címe, egész tenorja épen az volt, hogy Szeg- zárdon egy társaskör létesüljön. Ne az legyen a cél, hogy a társaság szolgáltasson műveket az irodalomnak, hanem ellenkezőleg, kell, hogy az irodalom szolgáltasson anyagot a társaságnak. Fő feladata, mint kifejtettük, az lenne, hogy a nemzeti és társas szellemet fentartsa és fokozza. Például, hogy a nemzeti ünnepeket megülje ; hogy műkedvelői előadásokat, egyszerű, családias jellegű mulatságokat rendezzen ; hogy a zene és irodalom ápolásával szivet-lelket nemesítsen ; hogy alkalomszerűen tudományos felolvasásokkal az általános műveltséget is terjessze. S még sok, sok tér nyílnék e kör működésére, mely Szegzárd társadalmában valóban hézagpótló lenne, sőt szerény véleményünk szerint annak életében egészen uj aerát jelentene. — Vegyék hát kezükbe ez ügyet Szegzárd társadalmának régi kipróbált bajnokai, kiknek már nevük elég garancia, hogy a vállalat sikerüljön. — A főgymnázium kérdésének megoldása után, hisszük, akadnak majd Szegzárd intelligens társadalmában arra hivatott egyének, kik a „Garay-társaskör“ zászlaját fennen lobogtatják. mely zászló köré bizonyára odagyül teljes számmal városunk intelligenciája. — Mert mikor ily nagyfontosságu ügyben szolgáljuk a jelent, egyúttal emléket állítunk a múltnak, irányadó oszlopot a jövőnek !

(I. s—u.)

IRODALOM. ZENE.

— „Elet.“ Nem leplezhető öriimmel lapoztuk át az „Elet“ e hó 15-én megjelent számát. Megszoktuk már, hogy mindig bizonyos kétkedéssel fogadunk egy-egy kezdődő magyar irodalmi vállalatot, különösen ha az — miként az „Elet“ — nem nagy dobbal és reklámmal, harem szerényen kezdi és folytatja pályáját. Annak, aki irodalmi viszonyainkat ismeri, nem nehéz elképzelnie, hogy mily nagy áldozattal tarthalják fönn a kiadók és szerkesztők ezén folyóiratot azon magas színvonalon, melyet el kell ismerni minden elfogulatlanul itélőnek, a mint különben azt már elismerte az e tekintetben Ítélni hivatott napi sajtó s az egész irodalmi közönség. Az „Elet“ valóban megérdemli azt az előkelő tekintélyt, melyet az irodalmi világban már ily rövid fennállása alatt is elért. Eddig mindon száma egymás után gazdag, változatos és választékos tartalommal jelent meg, és nem csupán szórakoztató olvasmányokat ad, de komoly és mindig a legjobb magyarsággoi megirva. Kiváló ezenfelül az „Élet“-nek: az irodalmi és kritikai rovata, nemkülönben a szemle, melyben röveden jelezve érdekes tájékozást nyújt minden jelentősebb Irodalmi, tudományos vagy társadalmi