Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-05-22 / 21. szám
ó. ______________________________________________TOLNA VÁRMEGYE. _______________________ 1891 május 21 mozg alomról a művelt világ minden tájáról. Csak mellesleg említjük, hogy pl. a jövő évi chicagói kiállításról, melyre- vonatkozólag Baross Gábornak is voltak nagyobb tervei, s mely kiállítás az egész világot kezdi már is mozgalomba hozni, a jövő évben pedig mondhatni valóságos, újkori népvándorlást fog majd előidézni : tudtunkkal az „Klet“ at első, mely egy hosszabb, önálló cikket közöl. S ez annyival inkább megérdemli a figyelmet, m"rt a keresk. minisztériumhoz tartozó „Magyar kereskedelmi muzeum“ tudakozó irodájának titkára: S a s v á r y Ármin irta, ki a chicagói világkiállítás kérdését magyar nemzeti szempontból és vonatkozással tekinti az elhunyt keresk. miniszternek Baross Gábornak terveivel kapcsolatosan tárgyalja. Nem,szükséges, hogy részletes tartalmát ismertessük, mert az „Elet“ megérdemli, hogy annak tartalmát ne kivonatosan, hanem egészben olvassa el, akit az ez ideig egyetlen komoly és modern magyar review érdekel. (Úgy bizony.) T A N Ü G Y. Tanitó-egyleti közgyűlés. A „Szegzárd-központi tanító-egylet" inájus 19-én tartotta tavaszi rendes közgyűlését Tolnán, a melynek lefolyásáról az alábbiakban referálunk. Jelen voltak : Varasdy Lajos kir. tanfelügyelő, Pleszky Antal, Gottlieb Ármin pártoló tagok, Garay Antal, Smerál J., Fugerth N., Teleky János tan- felügyelőségi Írnok, az egyleti tagok szép számban és számos vendég Tolnáról és v'dékóről. Holub János - elnök a közgyűlést délelőtt 10 órakor tartalmas, szép beszéddel nyitotta meg. —- Beszédében kiterjeszkedett a népoktatás ügy inai helyzetére. Kifejtette, hogy összes kulturális fejlődésünk alapja: a népiskola. Igaz, hogy az állami költségvetésekben — habár ennek kellene legnagyobb előirányzattal bírnia — a legkevesebbet ez kap, de ha a csemete gyenge is még, folyton erősödik s fejlődését eltitkolni nem lehet. A tahitoktól függ, íiogy haladjon is s épen azért az önművelődés elengedheilenül szükséges, főleg ha a tanító a társadalomban őt megillető helyre akar emelkedni. Rámutatod az önművelődés eszközeire a folytonos tanulás, a gyűlések s az ezeken szerzett tapasztalatok értékesítése által. Sajnos azonban, hogy a gyűlések és egyleti élet iránt a buzgalom csökken. Ezt az által véli ismét emelhetni, ha a tagdíjért valami kedvezményt ad az egylet és egy egyleti közlöny alapítása által, a hol kiki munkálkodhatnék, a mit legfontosabb önmivelődósi eszköznek mondhatni. Bejelentette ezután, hogy a múlt közgyűlés óta tartott a választmány egy ülést, a melynek határozata értelmében a tanítói pragmatikáról szóló véleményét az egylet a központba felküldötte. Örvendetes eseménynek mondotta az óvodai és tanítói nyugdíj törvény életbe lépését, valamint a fizetések rendezéséről szóló javaslatot, a mely nemsokára törvényerőre emelkedik. Üdvözölte ezután a kir. tanfelügyelőt, a tagokat, vendégeket s mivel csak néhány nap választ el Ő Felsége 25 éves jubileumától, szép szavakban emlékezett meg a 25 óv alatti béke és munka korszakáról, a mely idő alatt országunk minden téren oly fényes haladást mutat. Ez 0 Felségének dicső uralkodását magasztalja, kinek gondja mindenre kiterjed s a tagok általános éljenzése között kívánt a legalkotmányosabb uralkodónak hosszú, boldog életet. A közgyűlést most megnyitva, pártoló tagul felvétetett Gottlieb Armin fácánkerti üzletvezető (Német Márton ajánlatára), a mit közgyűlés örvendetes jelenségnek tart a közönségnek a tanügy iránt való érdeklődése tekintetében, továbbá rendes tagul Feldman Samu és Perler Mátyás tolnai tanítók. Ez után a jegyzőkönyv hitelesítésére felkérettek Mezey Gyula és Rovacsek Pál egyleti tagok. A tárgysorozat folytán Berger B. Comenius- ról, a jeles paedagogusról és működéséről olvasott fel egy lelkes hangú és tartalmú emlékbeszédet, melyben ügyesen csoportosította Comenius működésére vonatkozó több paedagogus és saját nézeteit. Különösen az Orbis pictus-t, ezt az elévülhet- len munkát ismertette részletesen. Az emlékbeszéd ért közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott — Ezután Molnár János polg. isk. tanár : „Mit tehet a tanító saját tekintélyének emelésére ?“ címen tartott egy az egész közönség figyelmet lekötő, tanulságos felolvasást. Az egészet közölnünk kellene, ha ismertetésébe akarnánk bocsátkozni; ezt azonban nem tehetvén, utaljuk az érdeklődőket laptársunk, a „T. K“-re, mint az egylet hivatalos lapjára, melyben a felolvasás közgyűlési határozatra meg fog jelenni. Ezen kívül felolvasónak jegyző- könyvi köszönetét szavazott a közgyűlés, valamint Matejka Károlynak is, a ki a tanítói pragmatika szükségességét gyakorlati példákkal, élénk és köztetszéssel fogadott módon bizonyította. Szerinte is oda kell törekedni, hogy a tanító köztisztviselő legyen. Bemutatta ezután a szolgálati szabályzat tervvázlatát, a mely 23. fejezetből áll. Ezt a választmány megelőzőleg már tárgyalván, fel is küldötte illetékes helyére. Elénk vitára adott alkalmat ezután Horváth I. indítványa, mely szerint mondja ki a közgyűlés, hogy felkéri a kir. tanfelügyelőt hasson oda : hogy azon tanítók, a kik az idegen ajkúak magyar nyelvre tanításában kitűnnek, a megye részéről anyagi jutalmazásban részesüljenek. Matejka K. szerint inkább helyén való volna, ha az ált megyei tanítóegyesület tenné meg a kezdeményező lépést. Többek hozzászólása után. a mely vita igen tanulságosnak is mondható, Matejka K. indítványát közgyűlés elfogadta s igy az ügynek tovább vitele a megyei tanító gyűlésre bízatott, a mely rövid idő alatt közgyűlést fog tartani. Kimondotta ezután a közgyűlés, hogy egy tanító egyleti lapnak létesítését erejéhez képest anyagilag is támogatni fogja. Közgyűlés után a Sörcsarnok nyári helyiségében közebód volt. a melyen körülbelül 40—50 tag és vendég vett részt. Holub János gr. Csáky Albin vallás- és közokt. miniszterért ürített polia- r‘d. Molnár János Varasdy Lajos kir. tanfelügyelőért, Kovács Dávid Garay Antalért, Horváth Ignác a közgyűlésen felolvasott tagokért, Gál Kálmán az uj pártoló tagokért Pleszky Antalért és Gottlieb Árminért, Berger B. a tolnai tanítókért, Garay Antal az összes tanítókért stb. ^ égül a társaság szétoszlott és a csolnakázó- egylet által előzékenyen felajánlott csolnakokon a Dunán több csapatban élvezte e nemes sport kelletned. KÖZGAZDASÁG. Gr a. t> o n a. árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza tavaszra 8-56 , 8.58. ; — őszre 8’ 19., 8*21. Tengeri 1892. máj.—jun 4-88., 4 90. Zab tavaszra 5'38., 5'40. leghaltak Szegzárdon 1892. évi május hó 15-től május hó 22-ig. Taksonyi Rozália, 8 hónapos, görcsök. — Kié zli Ágnes, 2 hónapos, görcsök. — László Iinréné, 50 éves, máj- sorvadás. — Káldi János, 1 éves, gyermekaszály. SZERKESZTŐI POSTA. L. J. Simontornya. El van határozva, azért, bármily fontos is az a körülmény, elhalasztani nem lehet. A közügy még ennél is fontosabb, azért reméljük, hogy a közgyűlésre megjelennek. B. B. A „tévesztett utak“ tévesztett utón járnak, midőn lapunkban való megjelenést remélnek. Nagyon kezdet- gos és elcsépelt. H. S. V—0. Bevált. Celio. Számítunk rá. Kiváncsi. Szerkesztői titok. Szegzárdról indul reggel 7 óra 30 porckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 óra 25 perekor, Szegzárdra érkezik délután 4 óra 12 perckor. Szegzárdról indul délelőtt 11 óra 21 perekor, Budapestre érkezik délután 6 óra 45 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 8 óra 10 perckor. Szegzárdról indul este 10 óra 30 perckor, Budapestre érkezik reggeli 8 órakor. Budapestről indul este 11 órakor, Szegzárdra érkezik reggeli 5 óra 45 perckor. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 1008. sz. tlkv. 1892. Árverési hirdetmény. A bouyhádi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Schveitzer János görbő- belecskai lakosnak Schveitzer Márkus és neje Steiner Rozália teveli lakosok elleni 175 frt s járulékai iránti végrehajtási ügyében a teveli 136. számú tjkvben felvett A. f. 9., 13., 16. sorsz. 1516., 2271. és 2817. hrsz. telki birtok 259 frt, A. f. 1288/48. hrszámu erdőföld 87 frt és A. f. 100. hrsz. 46. népsz. ház 467 frt kikiáltási árban, az 1892. évi Julius hó 7-ik napján délelőtti 10 órakor Tevel községházánál megtartandó árverésen eladatni fog. \enni szándékozók fiigyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében^ a kiküldött kezehez letenni és a vevő a vételárt 2 6§y®nlo részletben lefizetni köteles, s végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Tevel község elöljáróságánál megtekinthetők Bonyhádon, a kir járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1892. évi április hó 21-ib napján. Szendrődy Szilárd, kir. aljárásbiró. 360. sz. 1891. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t ez 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bonyhádi kir. járásbíróság 1836.számu végzése által Kriczler Lipót végrehajtó javára Werczler Simonná ozikói lakos ellen 400 frt tőke, ennek 1892. évi ápril hó 15-ik napjától számítandó 6% kamatai és eddig összesen 18 frt perköltség követelés erejeig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 480 írtra becsült bútorok, kádak, hordók, egy tehén, 2 pálinka kazán és egyéb házi eszközökből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek az 1882. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén vagy Czikóba, alperes lakásán leendő eszközlésére 1892. évi junius hó 2 ik napjának délelőtt 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107. §-a értelmében, a legtöbbet Ígérőnek beesáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Bonyhádon, 1892. évi május hó 19. Göth Antal, kir. bir. végrehajtó. HIRDETÉSEK. Ásványvíz-árjegyzék SALAMON TESTVÉREK fűszer-, csemege-, bor-, cognac-, rum-, teakereskedéséből. SZEGZÁRDON, Gerenday-féle ház. Borszéki savanyuviz 6/10 lit. 18, 1 lit; 24. 14/10 lit. 28 kr. Bikszádi 1 palaczk .......................................... 24 kr. Bilini savanyuviz ..........................................Bt. 26 kr. Ca rsibadi örvénykuti.........................................y Bt. 40 kr. Carlsbadi malomkuti........................................1 Bt. 40 kr. Ca rlsbadi várkuti.............................................1 Bt. 40 kr. Oz igelbai 1 palaczk..................................................32 kr. Gi eshübli savanyuviz 5/10 lit. 20, 7/10 lit. 24,1 Bt. 28, ís/8 34 kr! Emsi Krähnchen 1 palaczk........................................32 kr. Gl eiehenbergi const, forrás.......................1 pint 36 kr. Kr óndorfi savanyuviz . 5/10 lit. 20, 1 Bt. 24, 15/10 30 kr. Korytniezai ásványvíz.................................’/10 Bt. 24 kr. Lu hi Margit gyógyforrás . . 5/10 Bt. 15 kr. 1 lit. 20 kr. Lipiki iblany forrás......................................7/10 Bt. 36 kr. Mohai Agnes forrás 5/,0 lit. 15, 1 it. 120, l1/, Bt. 24,2 Bt. 28 kr. Mohai Stefánis forrás s/10 lit. 12, 1 lit. 16, l*/„ lit. 20 kr. Preblaui 1 palaczk.......................................................30 kr. Marienbadi keresztkuti.................................1 Bt. 32 kr. Pa rádi kénes forrás . 5/10 lit. 15, s/. lit. 20, 1 lit. 24 kr. Rohitsi király forrás 1 pint 20, 1 rekesz 25 pint 4.50 kr. Rohitsi Tempel forrás 1 „ „ „ „ „ „ 4.70 br! Regedei savanyuviz 1 „ „ „ „ „ „ 4.50 kr. Salvator forrás ....... 7/10 lit. 25, 1 lit. 30 kr. Selters viz..................................5/10 Bt. 24, 1 Bt. 34 kr. Budai Rákóozy keserüviz ........................................24 kr. Budai Ferencz Jézsef keserüviz.............................24 kr. Bu dai Hunyadi keserüviz ........................................20 kr. Budai Stefánia keserüviz............................................20 kr. Bu dai Viktoria keserüviz .......................................20 kr! CH LICK ■féle vasöntöde és gépgyár részvénytársaság BUDAPESTEM. Gyár és irodák : VI. KERILET, KÜLSŐ VACI-ÉT. V árosi iroda, raktár POOJHANICKY-UTCA 14. - Fiókraktár KEREPESI ÉT 37. (jróz- és járgány cséplő készületek, számos első dijakkal kitüntetett I szab. Schlick-féle 2 és 3 vasú ekék, mélyítő- és egyetemes acél-ekék, eredeti SCHLICK- és VIDATS-féle egyvasu ekék, talajmivelö-eszközök, valamint Schlick-féle sz. „Haladás“ sorbavetőgépek. Takarmány készítő gépek, darálok, őrlőmalmok és mindennemű gazdasági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marokrakó arató-gépek és fűkaszáló-gépek, szállítható mezei vasutak stb. stl>. Előnyös fizetési feltételeit- — ILegjTo.té.rxyOs&'bb árak. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. _ ________ .
