Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-22 / 47. szám
2. TOLNA VÁRMEGYE. azok a' menedékhelyei a hazafiságnak, ahol a honfiúi bánat kesergett a jobb jövő hajnala után, I ahol nem engedték kihalni az ifjú nemzedék szivéből azt az éltet adó reményt, hogy „még jönni fog egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán!“ A kaszinók voltak ebben a sötét emlékű korban a hazaszeretet is-, kólái; ide vonultak vissza tűrni, várni, remélni a leigázott honfiak, itt ápolták, növeltek a hazafias érzést és itt támogatták lelkesén a tengődő magyar irodalmat! Aszegzardi kaszinó is ebben az időben hazafias missiót teljesített; daczára az üldözéseknek és zaklatásoknak — nem rettent vissza a durva önkény hatalmi szavától: működött csöndesen, de áldásosán. Fejlesztette a nemzeti és hazafias eszmék kultuszát, lelkesen pártolta az irodalmat, — mint azt az ötvenes évek Alma- nachjai s egyéb szerény kiadványainak előfizetési névsora bizonyitja, — és ismét a szegzárdi kaszinó állott élére a jobb napok felvirradtával a hazafias mozgalmaknak. A hazafias érzés ápolására és a nemzet nagyjainak emléke iránti tiszteletre adott példát akkor, midőn városunk hirne- neves szülöttének Garay Jánosnak szobrot emelni — kebeléből mozgalmat indított, s azt legközelebb már a megvalósulás stádiumába is juttatja. Nem volt nemzetünk életében olyan jelentős mozzanat, melyet méltóan megünnepelni ne sietett , volna. Hazafias, kultur- és jótékonycélok mindenha hő ápolóit találtak a szegzárdi kaszinóba fi mert vezetői mindenkor kipróbált, lelkes hazafiak, szeplőtlen jellemű férfiak voltak, kik a társasélet, a humánus mozgalmak vezetésére irányt tudtak adni saját erkölcsi súlyúk és tekintélyüknél fogva! Es ilyennek is kell lenniök a Széchenyi által alkotott egyesületeknek, csak ilyen irányban felelhetnek meg nemes céljoknak, csak ily módon emelkedhetnek ama magaslatra, hogy az intelligens elemek társaséletének méltó központjai lehessenek. Erre csak az képes, kinek olyan melegen érző szive és üde kedélye van, mint a mi ünnepelt vendégünknek, kinek tekintete, a megfigyelő előtt, anDyi szelídséget árul el, kinek mosolyában csak jóság lakik, kiben a magas állású és nagy tudo- mányu biró és az ember gyönyörű öszhang- ban egyesülnek. Megjelenésében egyszerű, szavaiban keresetlen, egész modorában mesterkéletlen és e közvetet- lensóg lekötő erővel hat környezetére. Igazi ős magyar typus, a magyarnak minden kedves kiváltságos sajátságával és erényeivel egyetemben. Ennek a mindenki által elismert és kiemelt ténynek a hatása alatt, különösen látva, hogy az ünnepelt maga is igazán jól érzi magát és igy az összejöyetelnek célja is már beteljesült, — a’jelen- voltak elfelejtették még a szerény m’enünek gazdag fogyatkozásait is és téljesen átengedték» magukat a vigság — fájdalom.— véges, de felejthetetlen gyönyöreinek, a melyből kerekedett jókedvben mega dissona’ncia egy-ket felhője is ártalmatlan foszlányokban szállt .tova.... . , Zengett a húr, pezsgett a. jókedv, a .szellemi bombák sziporkázó szikrái gyújtottak, a pezsgők durrogtak, villamos áramlattal telitett levegő töltötte be a terem minden zugát, mely jól eső meleget1 terjesztve, kábitólag támadta meg az idegeket. ... Kell, hogy a kaszinók féltékeny őrei legyenek a férfiúi tisztesség- és« becsületn,ek, ápolói a hazafias érzésnek, nemes gondolkodásnak; jó példát mutassanak az*emberbai;áti tettek gyakorlására a nágy közönségnek, mely előtt a tekintély magasabb 'fórumának kell mutat-, kozni'ok.. Az irodado*m, nemzeti nyelv iránti szeretet, a müveit- ‘ség és finomult Ízlés iskolájának kell lenniök, hogy megmaradhassanak ama niveaun, melyre a legnagyobb magyar emelni óhajtotta! S minthogy a szegzárdi kaszinó eme hivatásának úgy a múltban, mint jelenleg is, bár az utóbbi időben bizonyos resig- náció észlelhető kebelében, megfelelni iparkodott, s városunk közéletének tekintélyes faktorává fejlődött: ép azért kétszeres örömmel és büszkeséggel üdvözöljük az ötvenes évforduló alkalmával, s óhajtjuk, hogy a legközelebbi jövőben is letéteményese legyen mindama társaséleti erényeknek, melyek e század végének gyermekeit a szép, igaz és nemes eszmék követésére lelkesítsék ! Mégis csak haladunk! Aüyagi haladásunkat mi sem bizonyíthatja jobban, mint az, hogy kereskedelmünk es iparunk egyre emelkedik s hogy az ezek emelkedését célzó közvetítő intézményeink folytonosan fejlődnek és tökéletesbednek. Anyagi haladásunkat tünteti fel azon terjedelmes jelentés is, mélyet a kereskedelemügyi miniszter terjesztett elő a képviselőház elé, felsorolva abban a resszortja alá tartozó ügyek pontos és körültekintő figyelemmel ismertetett állását s feltüntetve benne összes múlt évi működését. Tekintettel arra, hogy a vaskos kötet könyvárusi utón nem kapható, szolgálatot vélünk tenni olvasóinknak, midőn azt legalább főbb vonásaiban, az alábbiakban ismertetjük. Az út-, és. középitészetről szóló főrészben az állami közutak körül történt munkálatokat és intézkedéseket, továbbá a törvényhatósági, valamint a községi közlekedési és a községi közutakra továbbá a közmunka- és a vámügyre vonatHogy a tósztokból is bőven kijutott, azt ezek után annál kevésbbé kell kiemelnünk, mert tudvalevőleg a jogászvilág találkozási helye volt e bankett. De hogy igen sikerült és szellemes tósztok is hangzottak el, azt mégis konstatálnunk kell. Az elsőt Dezseöffy Géza, kir. törv. elnök mondotta. Szép és meleg szavakban emelte ki az ünnepelt vendégnek kiváló érdemeit és a jelenlevők zajos éljenzése között éltette B1 a s- kovich István pécsi kir. táblai elnök ur ő méltóságát. Utána az ünnepelt emelt szót, szívélyes szavakban mondván köszönetét azért a figyelemért és kitüntető fogadtatásért, melyben őt Szegzárdon részesítették. Az itt töltött napokra mindenkor; kellemesen és örömmel fog visszaemlékezni. Majd Sim ontsits Béla alispán állott fel, hogy egy úgy formailag, mint tartalmilag gyönyörű tósztban, Tolnavármegye közönség’e részéről üdvözölje és, éltesse a kir. táblai elnököt, ki ez alkalommal először jelent meg e vármegyében. Szavait, kitörő lelkesedéssel fogadták a jelenlevők, mely mindannyiszor ismétlődött, valanányszor csak Simont sits' szót emelt, ki szintén kitűnő kedvé- b'en volt és művészetét a szónoklásban ez este számos Ízben ragyogtatta. Simontsits után To11h Ödön a szegzárdi ügyvédi kar nevében ékes és lelkes szavakban éltette Blaskoviehot. Utána B o d a Vilmos éltette Simontsits Bélát, kit, bár a politika terén ellenfele is, tisztel és nagyrakozó adatokat sorolja fel, s végül az állami 'közutak állapotát ismerteti. A múlt évben szentesítést nyert útadó törvény van hivatva arra, líogy annak alapján az állami közutak hálózata véglegesen megáilapittassék, hogy a hadászati fontosság mellett a forgalmi jelentőség is érvényesülést nyerjen. A közölt adatokból tudjuk meg azt, hogy állami közutaink keze'ésere és feníar- tására múlt óvlben fordított rendes kiadásaink összege a három milliót csaknem megközelitette. A posta és távirda fejlődése 1867 óta rohamosán haladt előre, sőt a telefon-intézmény fejlődésében is' jelentékeny haladást képvisel a Budapest és Becs között felállított állami távbeszélő. S kiváló gondoskodásra mutál az, hogy a nagyobb városokban létesítendő telefonok állami kezelésben épülnek s tartatnak üzemben. A postatakarékpénztári cheque-forgalom közvetítése a múlt évben ruháztatott a posta-és távirdahiva- talokra. S ha meggondoljuk azt, hogy a belföldi forgalom, a be- és kivitel, valamint az átmeneti forgalom, mintegy 260 millió ügyet tüntet fel, s ha mindezekhez az óriási hirlapforgalmat adjuk, s figyelembe vesszük, hogy a postaszolgálatot a miniszter oly színvonalra emelte, mely az adott viszonyok között minden jogos igényt kielégíthet, akkor el kell ösmernünk azt, hogy e téren óriási haladást konstatálhatunk A posta és távirda fejlődését leghatalmasabban bizonyítják a statisztikai adatok. így 1868-ban 1337 postahivatal és 349 távirdahivatal működött, mig múlt évben már 4308 postahivatal s 1804 távirdahivatal állott a közönség rendelkezésére. A jelentés ismertetésében elértünk azon főrészhez, mely az ipar-és belkereskedelemmel foglalkozik. A közlött adatokból úgy tűnik ki* hogy a miniszter az ipar és iparfejlesztés terén bizonyos fokozatos rendszer alkalmazása mellet iparkodik a mutatkozó hiányokon segíteni. Rendszerében nemcsak a terv domborodik ki teljes egészében, hanem látjuk egyszersmind az eredményeket is. , Az iparoktatás állapotát nagyon kedvező világításba helyezik a közölt adatok; de örömmel vesszük tudomásul azt is, hogy mily szeles alapú tanulmány tárgyává tette a miniszter azt a kérdést, mily módon lehetne a hazai kisipar állandó foglalkoztatását és egyúttal versenyképességét biztosítani ; a közvetítő kereskedelem emelése érdekében egy magyar kereskedelmi társaság létesítésének kezdeményezése, s annak elősegítése szintén csak örömmel’tölthet el bennünket, ha termékeink kiviteli értékesítésére gondolunk. A gyári és házi ipar vonatkozó intézkedéseit nagy horderejüeknek tartjuk. A gyáriparnak becsül. 0 is hodol a zenében a mai divatu Wagner iránynak, mely dissonáns hangokból gyönyörű akkordra képes Dr. Leopold Kornél Dezseöffy Gézát éltette, ki nemcsak díszes állásából kifolyólag első az ő körében, hanem első a reá háramló hivatali kötelességeknek pontos és odaadó teljesítésében is. Z á v o d y Albin S e 1 c z József kir, táblai titkárt, Simontsits Béla pedig a bírák- Nesíorát — Szendrődy Károlyt, majd pedig Ágoston Istvánt, a kitűnő bírót és a mai ünnepély rendezőjét éltette. F ö r d ő s Vilmos hivatkozással Bodának szavaira, arra hívta fel szellemes szavakban Bodát, hogy vele együtt éltesse és ürítsen poharat azokért a kik a legközelebbi választásnál Boda ellen fognak szavazni és a kik közé a jelenlevők csaknem teljes számban tartoznak. Erre meg Boda azzal replikázott, hogy ő meg az o választóinak eltetesere hívta fel Fördőst. B i r ó y Béla az ügyvédi kart, Totth Ödön, bár őt méltatlanul a Nestor elnevezéssel, sújtották, élteti az ügyvédi kar. fiatalabb tagjait. Dömötör László Ágoston István fi ly. elnököt, Ágoston István pedig Blaskovich Istvánt, mint a szere- tetreméltóság és szívélyesség képviselőjét, éltette. Závody Albin egy telekkönyvi végzést hozott, melyben elrendelte, hogy Totth Ödönnek C lapjáról, melyet Leopold Kornél „Nestor“ jelzővel terhelt, e teher töröltessék. Leopold Kornél kijelentette, hogy Totth Ödönt nem koránál, hisz en1891. november 22.
