Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-22 / 47. szám

2. TOLNA VÁRMEGYE. azok a' menedékhelyei a hazafiságnak, ahol a honfiúi bánat kesergett a jobb jövő haj­nala után, I ahol nem engedték kihalni az ifjú nemzedék szivéből azt az éltet adó re­ményt, hogy „még jönni fog egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán!“ A kaszinók voltak ebben a sötét emlékű korban a hazaszeretet is-, kólái; ide vonultak vissza tűrni, várni, remélni a leigázott honfiak, itt ápolták, nö­veltek a hazafias érzést és itt támogatták lelkesén a tengődő magyar irodalmat! Aszegzardi kaszinó is ebben az időben hazafias missiót teljesített; da­czára az üldözéseknek és zaklatásoknak — nem rettent vissza a durva önkény hatalmi szavától: működött csöndesen, de áldáso­sán. Fejlesztette a nemzeti és hazafias esz­mék kultuszát, lelkesen pártolta az irodal­mat, — mint azt az ötvenes évek Alma- nachjai s egyéb szerény kiadványainak elő­fizetési névsora bizonyitja, — és ismét a szegzárdi kaszinó állott élére a jobb na­pok felvirradtával a hazafias mozgalmaknak. A hazafias érzés ápolására és a nem­zet nagyjainak emléke iránti tiszteletre adott példát akkor, midőn városunk hirne- neves szülöttének Garay Jánosnak szobrot emelni — kebeléből mozgalmat indított, s azt legközelebb már a megvaló­sulás stádiumába is juttatja. Nem volt nemzetünk életében olyan jelentős mozzanat, melyet méltóan megün­nepelni ne sietett , volna. Hazafias, kultur- és jótékonycélok mindenha hő ápolóit talál­tak a szegzárdi kaszinóba fi mert vezetői mindenkor kipróbált, lelkes hazafiak, szeplőtlen jellemű férfiak voltak, kik a tár­sasélet, a humánus mozgalmak vezetésére irányt tudtak adni saját erkölcsi súlyúk és tekintélyüknél fogva! Es ilyennek is kell lenniök a Széche­nyi által alkotott egyesületeknek, csak ilyen irányban felelhetnek meg nemes céljoknak, csak ily módon emelkedhetnek ama ma­gaslatra, hogy az intelligens elemek társas­életének méltó központjai lehessenek. Erre csak az képes, kinek olyan melegen érző szive és üde kedélye van, mint a mi ünnepelt ven­dégünknek, kinek tekintete, a megfigyelő előtt, anDyi szelídséget árul el, kinek mosolyában csak jóság lakik, kiben a magas állású és nagy tudo- mányu biró és az ember gyönyörű öszhang- ban egyesülnek. Megjelenésében egyszerű, szavaiban keresetlen, egész modorában mesterkéletlen és e közvetet- lensóg lekötő erővel hat környezetére. Igazi ős magyar typus, a magyarnak minden kedves kiváltságos sajátságával és erényeivel egye­temben. Ennek a mindenki által elismert és kiemelt ténynek a hatása alatt, különösen látva, hogy az ünnepelt maga is igazán jól érzi magát és igy az összejöyetelnek célja is már beteljesült, — a’jelen- voltak elfelejtették még a szerény m’enünek gazdag fogyatkozásait is és téljesen átengedték» magukat a vigság — fájdalom.— véges, de felejthe­tetlen gyönyöreinek, a melyből kerekedett jókedvben mega dissona’ncia egy-ket felhője is ártal­matlan foszlányokban szállt .tova.... . , Zengett a húr, pezsgett a. jókedv, a .szellemi bombák sziporkázó szikrái gyújtottak, a pezsgők durrogtak, villamos áramlattal telitett levegő töl­tötte be a terem minden zugát, mely jól eső meleget1 terjesztve, kábitólag támadta meg az ide­geket. ... Kell, hogy a kaszinók félté­keny őrei legyenek a férfiúi tisz­tesség- és« becsületn,ek, ápolói a hazafias érzésnek, nemes gon­dolkodásnak; jó példát mutas­sanak az*emberbai;áti tettek gyakorlására a nágy közönség­nek, mely előtt a tekintély ma­gasabb 'fórumának kell mutat-, kozni'ok.. Az irodado*m, nemzeti nyelv iránti szeretet, a müveit- ‘ség és finomult Ízlés iskolájá­nak kell lenniök, hogy meg­maradhassanak ama niveaun, melyre a legnagyobb magyar emelni óhajtotta! S minthogy a szegzárdi kaszinó eme hivatásának úgy a múltban, mint jelenleg is, bár az utóbbi időben bizonyos resig- náció észlelhető kebelében, megfelelni iparkodott, s városunk közéletének tekin­télyes faktorává fejlődött: ép azért kétsze­res örömmel és büszkeséggel üdvözöljük az ötvenes évforduló alkalmával, s óhajtjuk, hogy a legközelebbi jövőben is letéteményese legyen mindama társaséleti erényeknek, melyek e század végének gyermekeit a szép, igaz és nemes eszmék követésére lelkesítsék ! Mégis csak haladunk! Aüyagi haladásunkat mi sem bizonyíthatja jobban, mint az, hogy kereskedelmünk es iparunk egyre emelkedik s hogy az ezek emelkedését célzó közvetítő intézményeink folytonosan fejlődnek és tökéletesbednek. Anyagi haladásunkat tünteti fel azon terjedel­mes jelentés is, mélyet a kereskedelemügyi minisz­ter terjesztett elő a képviselőház elé, felsorolva ab­ban a resszortja alá tartozó ügyek pontos és körül­tekintő figyelemmel ismertetett állását s feltüntetve benne összes múlt évi működését. Tekintettel arra, hogy a vaskos kötet könyv­árusi utón nem kapható, szolgálatot vélünk tenni olvasóinknak, midőn azt legalább főbb vonásaiban, az alábbiakban ismertetjük. Az út-, és. középitészetről szóló főrészben az állami közutak körül történt munkála­tokat és intézkedéseket, továbbá a törvényhatósági, valamint a községi közlekedési és a községi köz­utakra továbbá a közmunka- és a vámügyre vonat­Hogy a tósztokból is bőven kijutott, azt ezek után annál kevésbbé kell kiemelnünk, mert tudva­levőleg a jogászvilág találkozási helye volt e bankett. De hogy igen sikerült és szellemes tósztok is hangzottak el, azt mégis konstatálnunk kell. Az elsőt Dezseöffy Géza, kir. törv. elnök mondotta. Szép és meleg szavakban emelte ki az ünnepelt vendégnek kiváló érdemeit és a jelenlevők zajos éljenzése között éltette B1 a s- kovich István pécsi kir. táblai elnök ur ő méltóságát. Utána az ünnepelt emelt szót, szí­vélyes szavakban mondván köszönetét azért a figyelemért és kitüntető fogadtatásért, melyben őt Szegzárdon részesítették. Az itt töltött napokra mindenkor; kellemesen és örömmel fog visszaemlé­kezni. Majd Sim ontsits Béla alispán állott fel, hogy egy úgy formailag, mint tartalmilag gyö­nyörű tósztban, Tolnavármegye közönség’e részéről üdvözölje és, éltesse a kir. táblai elnököt, ki ez al­kalommal először jelent meg e vármegyében. Sza­vait, kitörő lelkesedéssel fogadták a jelenlevők, mely mindannyiszor ismétlődött, valanányszor csak Si­mont sits' szót emelt, ki szintén kitűnő kedvé- b'en volt és művészetét a szónoklásban ez este szá­mos Ízben ragyogtatta. Simontsits után To11h Ödön a szegzárdi ügyvédi kar nevében ékes és lel­kes szavakban éltette Blaskoviehot. Utána B o d a Vilmos éltette Simontsits Bélát, kit, bár a politika terén ellenfele is, tisztel és nagyra­kozó adatokat sorolja fel, s végül az állami 'köz­utak állapotát ismerteti. A múlt évben szentesítést nyert útadó törvény van hivatva arra, líogy annak alapján az állami közutak hálózata véglegesen megáilapittassék, hogy a hadászati fontosság mellett a forgalmi jelentőség is érvényesülést nyerjen. A közölt adatokból tudjuk meg azt, hogy állami közutaink keze'ésere és feníar- tására múlt óvlben fordított rendes kiadásaink összege a három milliót csaknem megközelitette. A posta és távirda fejlődése 1867 óta rohamosán haladt előre, sőt a telefon-intézmény fejlődésében is' jelentékeny haladást képvisel a Bu­dapest és Becs között felállított állami távbeszélő. S kiváló gondoskodásra mutál az, hogy a nagyobb városokban létesítendő telefonok állami kezelésben épülnek s tartatnak üzemben. A postatakarékpénztári cheque-forgalom közve­títése a múlt évben ruháztatott a posta-és távirdahiva- talokra. S ha meggondoljuk azt, hogy a belföldi forgalom, a be- és kivitel, valamint az átmeneti for­galom, mintegy 260 millió ügyet tüntet fel, s ha mindezekhez az óriási hirlapforgalmat adjuk, s figye­lembe vesszük, hogy a postaszolgálatot a miniszter oly színvonalra emelte, mely az adott viszonyok között minden jogos igényt kielégíthet, akkor el kell ösmernünk azt, hogy e téren óriási haladást konstatálhatunk A posta és távirda fejlődését leghatalmasab­ban bizonyítják a statisztikai adatok. így 1868-ban 1337 postahivatal és 349 távirdahivatal működött, mig múlt évben már 4308 postahivatal s 1804 távirdahivatal állott a közönség rendelkezésére. A jelentés ismertetésében elértünk azon fő­részhez, mely az ipar-és belkereskede­lemmel foglalkozik. A közlött adatokból úgy tűnik ki* hogy a miniszter az ipar és iparfejlesztés terén bizonyos fokozatos rendszer alkalmazása mel­let iparkodik a mutatkozó hiányokon segíteni. Rend­szerében nemcsak a terv domborodik ki teljes egé­szében, hanem látjuk egyszersmind az eredménye­ket is. , Az iparoktatás állapotát nagyon kedvező világításba helyezik a közölt adatok; de örömmel vesszük tudomásul azt is, hogy mily szeles alapú tanulmány tárgyává tette a miniszter azt a kérdést, mily módon lehetne a hazai kisipar állandó foglalkoztatását és egyúttal versenyképességét bizto­sítani ; a közvetítő kereskedelem emelése érdekében egy magyar kereskedelmi társaság létesítésének kezdeményezése, s annak elősegítése szintén csak örömmel’tölthet el bennünket, ha ter­mékeink kiviteli értékesítésére gondolunk. A gyári és házi ipar vonatkozó intézke­déseit nagy horderejüeknek tartjuk. A gyáriparnak becsül. 0 is hodol a zenében a mai divatu Wag­ner iránynak, mely dissonáns hangokból gyö­nyörű akkordra képes Dr. Leopold Kornél Dezseöffy Gézát éltette, ki nemcsak díszes ál­lásából kifolyólag első az ő körében, hanem első a reá háramló hivatali kötelességeknek pontos és odaadó teljesítésében is. Z á v o d y Albin S e 1 c z József kir, táblai titkárt, Simontsits Béla pe­dig a bírák- Nesíorát — Szendrődy Károlyt, majd pedig Ágoston Istvánt, a kitűnő bírót és a mai ünnepély rendezőjét éltette. F ö r d ő s Vilmos hi­vatkozással Bodának szavaira, arra hívta fel szelle­mes szavakban Bodát, hogy vele együtt éltesse és ürítsen poharat azokért a kik a legközelebbi vá­lasztásnál Boda ellen fognak szavazni és a kik közé a jelenlevők csaknem teljes számban tartoznak. Erre meg Boda azzal replikázott, hogy ő meg az o választóinak eltetesere hívta fel Fördőst. B i r ó y Béla az ügyvédi kart, Totth Ödön, bár őt mél­tatlanul a Nestor elnevezéssel, sújtották, élteti az ügyvédi kar. fiatalabb tagjait. Dömötör László Ágoston István fi ly. elnököt, Ágoston Ist­ván pedig Blaskovich Istvánt, mint a szere- tetreméltóság és szívélyesség képviselőjét, éltette. Závody Albin egy telekkönyvi végzést hozott, melyben elrendelte, hogy Totth Ödönnek C lap­járól, melyet Leopold Kornél „Nestor“ jelzővel terhelt, e teher töröltessék. Leopold Kornél ki­jelentette, hogy Totth Ödönt nem koránál, hisz en­1891. november 22.

Next

/
Thumbnails
Contents