Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-07-05 / 27. szám
TOLNA VÁRMEGYE. 1891. julius 5. Az igaz jótevő ad, ha kérnek tőle, de sokkal édesebb jót tenni saját kezdeményezésből'. Az ember lelkének sajátsága, hogy azt jobban szereti, a mit saját elhatározásából, mint a mit más valakinek befolyása következtében tesz meg. A dicséret oroszlán része a hölgyeket illeti meg, a kik terhes teendőket vállalnak magukra, de ez bőven kijut a kezdeményező közegészségi egyesület fiókjának (különösen Petz főorvos urnák), a győri kisdedvédő egyesületnek, a mely a kivitelt magára vállalta és nem kevésbé Győr város munici- piurnának is, a mely átlátva az üg^ rendkívüli fontosságát, a mozgalmat nem csak teljes erkölcsi súlyával, hanem anyagi áldozatokkal (a jó nevelőszülők megjutalma- zásával stb.) is támogatja. Bárcsak a magasabb hivatalos körök utánoznák a példát! Tehát mindegyik ily szegény gyermek ápolását egy anyai kéz fogja vezetni, a ki csakhamar meg fogja kedvelni a gondjaira bízottat és aligha fogja őt az öt éves kor múltán is szem elől téveszteni. Nem szeretjük a fát pusztulni hagyni, a melynek csemetéje a mi gondozásunk folytán nőtt nagy- gyá. Es ez rendkívül hasznossá válhatik a gyermek egész jövőjére. Viribus unitis. Kicsiny eszközökkel nagyot lehet elérni, ha egyesült erővel működűnk. S a mikor az ily — sajnos ritkán előforduló — példát látom, kontrasztképen eszembe jut 1 szegény gyermekek ügyének ziláltsága és kezdetlegessége hazánkban. Itt is, ott is egy-egy szűk anyagiakkal küzködő egyesület, a melyek -többnyire azvösszetar- § ‘ tozóság ' érzetének híján vannak. Mindany- nyian gyengék, mert valamennyink terhét az ország erkölcsi aristokracziája (a mely — sajnos — csak részben esik össze a a „felső 10000-rel“) viseli, a kik ily módon nem képesek keresztül vinni, hogy a jó eszmék és cselekedetek a nép széles rétegeibe beszivárogjanak. A törvényhozás és a kormány pedig csak tatarozgatják a rozoga vályogviskót. Fáznak az újraépítés költségeitől, a mi közben a nemzetnek benn lévő százszor értékesebb kincse ázik, romlik, az emberek élete és egészsége tönkre megy. , , i "öl és1 dicsőségtől, amely neki a koronázások es országgyűlések tartama alatt osztályrészül jutott. Ámde azon óriási átalakulások, melyeken politikai, kultúrái és gazdasági életünk minden ága és tényezője keresztülment, s melyek nemzeti élettestünk természetes központját, Budapestet, az ország felvirágzásának hatalmas motorává es Becsnek irigyelt versenytársává avatták, megtennék a hasznos gyümölcsöket az ország minden provincziális központjára s ép első sorban Pozsony városára nézve is. És mig azon korszakban, midőn Ausztria Magyarországgal szemben gyarmatpolitikáját sikerrel érvényesitheté, Pozsony is csak Bécs egyik távolabbi külvárosának szerepét vitte, összeköttetéseket <?sak Bécscsel keresett, szükségleteit csak innét szerezte be, addig ma a Becs és Budapest közt sokszorosított közlekedés mellett Pozsony nemcsak Becstől emancipálódott, de a világforgalomnak is nevezetes pontjává emelkedett. De Pozsony város jövőjének ujabbi alapjai ép most nyernek lerakást egyrészt a vasúti hid és a pozsony-szombathelyi vasút építése által, melyek Pozsonyt a dunántúli megyékkel hozzák kapcsolatba; másrészt pedig az osztrák-magyar vasút államosítása által, ami Pozsonyt Budapesthez és a budapesti irányhoz még Sokkal közelebb fogja hozni. 2. ___________________________________ Vir ibus unitis! Mennyit lehetne elérni a meglévő csekély eszközökkel is egyesült erővel! Ha a most szétforgácsolt erők — mindegyik a saját körében — egy közös nagy czélra, pl. a kisdedek védelmére szövetkeznének, akkor az nem maradna nagy siker nélkül. Kísértsük meg vázolni ez eszmét. Tegyük föl, hogy a hazánkban eddig szétszórtan hol a lelenczekkel, hol a créchekkel, hol a dajkákkal, hol a nép egészségének megjavításával stb. — szóval a zsenge korú szegény kisdedekkel többé-kevésbbé foglalatoskodó jótékony egyesületek, vagy még czélszerübben ezeknek leglelkesebb tagjai tanácskozni egybeülnek, hogy hogyan lehetne a szétforgácsolt, tehát csekély eredményt fölmutató működés helyett együttműködés által nagyot elérni. t Es eredményül a következő czélokat formulázzák : 1. A zsenge korú kisdedek helyes ápolásának szabályait terjeszteni a nép között. 2. A kisdedeket megvédeni a szülőknek, vagy bárkinek, a ki őket ápolni tartozik, gondatlansága, elhanyagolása vagy rossz bánásmódja ellen. 8. Meggátolni a kisdedek elhagyatását, vagy kitevését, a mi ha nem sikerül, akkor gondoskodni az elhagyott kisdedekről. A szövetkezet ezeket a czélokat a következő módokon igyekszik megvalósítani: 1. Fölolvasások, kisdedápolási kiállítások rendezése az ország különböző vidékein ; kisdedek ápolását magyarázó nyomtatványok, czikkek (hírlapokban,, naptárakban stb.) terjeszfese a nép között. Á hol czélszerünek mutatkozik, ott a gyermeküket helyesen ápoló anyák nyilvános megdicsérése vagy megjutalmazása. 2. a) A gondatlan, hanyag, vagy gyermekeikkel rosszul bánó szülőket szemmel tartani, jó útra terelni, idevágó törvénybe ütköző cselekedeteket a hatóságnak följelenteni. b) Bölcsőházaknak alapítása a lakásukon kívül foglalatoskodó szülők kisdedeinek ideiglenes ellátására, c) Dajkaságba adott kisdedeknek rendszeres ellenőrzése. Azonban nem akarok eltérni eredeti czélom- tól, ami Pozsonynak mint nyaralási helynek ismertetése volt. Kellemesebb nyári üdülőhelyet, mint .Pozsony, még akkor sem kívánnék magamnak, ha pozsonyi volnék. S mennyivel jobban esik itt a nyaralás annak, aki távol vidékről jővén, hivatali gondjait mindenestől otthon hagyta és teljes szabadsággal élvezheti a pazarkezü természet megannyi szépségeit és adományait. Pozsonynyal szemben a Duna jobb partján nyugati irányban emelkednek ki az ausztriai határhegységből a farkas-völgyi vár (máskép leányvár) romjai, terméskövekből emelt hatalmas falakkal s máig is látható vársánczokkal. Nyomai vannak egy alagútnak is, mely e várat a Duna medre alatt Pozsonynyal egykor összekötő. Pozsonytól másfél óra járásnyira a Duna felső folyásánál feküsznek Dévény vár rom.ai, melyek szintén a franczia háborúk alatt váltak romokká. Ezek jelzik egyúttal a Dunáninnenihatárt Magyar- ország és Ausztria között. Dóvénynyel szemben ausztriai földön csonka kúp alakú hegységen láthatók Hainburg várfalai | innét feljebb van a német-óvári fürdőhely. Mindezek kellemes kirándulási helyekül szolgálnak s a pozsonyiak gyakorta fel is keresik. 3. a) Szegény anyák segélyezése pénzzel, gyermekruhával, élelmiszerekkel stb., a végett, hogy gyermeküket saját maguk ápolhassák és hogy legalább két hónapig a szülés után ne legyenek kénytelenek önmaguknak és gyermeküknek megártó munkát végezni. b) Szegény, a gyermekágy után még üdülő vagy beteg anyák és gyermekük számára való intézetek alapítása. e) Lelenczházak alapítása az egészséges kisdedeknek a vidéken való fölneveltetésével és ezeknek kellő ellenorzesevel. A lelenczház egyúttal szegény beteg csecsemők ápolására és dajkák közvetítésére szolgál. Hogy azután mily eszközökkel lehetne az itt nagyon hézagosán vázolt czélokat megvalósítani ? Egyik-másik helyen már mégis történik többé-kevésbbé gazdag egyesületek által, ezeket tehát csak fejleszteni kell erélyes propaganda által, a mit egy ilyen nagy erkölcsi hatalommal biro szövetkezet könnyen megtehet. A hol pedig valamely intézkedésre szükség van, ott azt a szövetkezet vagy saját erejéből megteszi, vagy erre az érdekelteket rábírja. Tehát nem a meglévő ilyen czélu egyesületek ellen, hanem inkább ezek fejlesztésére, de helyes munkabeosztással, törekednék. Szóval a szövetkezetnek leghatalmasabb fegyvere a propaganda volna, épen az, a minek hiánya miatt a legtöbb egyesület nem bir boldogulni. Propaganda lefelé, a nép között, minél szélesebb köröknek bele- vonása a czélok megvalósítására, de fölfelé, az intéző körökben is, ha állami, beavatkozásnak szüksége mutatkozik. Es csakis kellő propagandával lehetne előteremteni az anyagi eszközöket, a melyek ilyenek kivitelére kellenek. A munkások a történelemben példátlan nagyszerű szövetkezésük által ez ideig mindazt kivitték, a mit komolyan akartak. Hát a mi erkölcsi aristokracziánk, a mely apró-cseprő egyesületekben megoszolva sopánkodik a csekély eredmény fölött, nem volna-e képes kezet fogni szegény kisdedeinknek a kor czivilizácziójához méltó ellátása czéljából? — Viribus unitis!! Dr. Faragó Gyula. A hires pozsonyi liget, melyet a korábbi hajóhíd a várossal legközelebbi összeköttetésben tartott, az uj hid építése által — mely a város keleti végén vezet át — látogatottságából sokat veszteti, A jó pozsonyiak propellerek megrendelése ál al- kívántak a bajon segíteni. Itt is van már hetek óta két propeller, melyeket a Dunagőzhajózási Társulat szolgáltatott, csakhogy a kereskedelmi miniszter a társulatnak oly szigorú feltételek mellett akar csak konceszsziót adni, miket a társulat per- horreskál s igy a tárgyalások folynak, de az idő szintén folyik s megeshetik, hogy mire a propellerközlekedés engedélyezve lesz, a pozsonyiak elmondhatják: Adtál Uram esőt, de nincs köszönet benne! No de ha a gyönyörűen parkírozott dunai ligethez nehezebb lett is a hozzáférhetés, van Pozsonynak a városi oldalon is annyi.pompás sétáló, üdülő s mulató helye, melyeket tőle bármely vidéki város (de még Szegzárd is) megirigyelhet. • Itt van kiindulási pontja a „kis Kárpátok“ hegylánczolatának, melynek kimagasló csúcsáról a „Zerge-hegy‘‘-ről gyönyörű kilátás nyílik a városra s annak kies, szép vidékére. A szétágazó erdős hegyek közt kultivált utakkal s az utak mentén kedvesen csörgő patakokkal ellátott pompás árnyas völgyek vezetnek az egyes mulató helyekre és kertekre,
