Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-04-05 / 14. szám
2. TOLNA VÁRMEGYE 1891. április 5. S ez természetes is volt. A 12—14 éves lányok még mindig képezhetik magukat a tudományokban és egyéb hasznos ismeretekben, ha nem akarnak is nevelőnőkké, vagy épen hivatalnokokká lenni. Otthon pedig oly kevés segítségükre lehetnek szülőiknek a háztartásban, hogy az amott szerzett tapasztalatok és ismeretek jóval felülhaladják a családban esetleg nyújtott segédkezést. Meggyőződésünk tehát,, hogy a megnyitandó polg. leányiskola lassanként kellő népességűvé fog válni. Különösen népes lesz akkor, ha az iparos és jobb módú polgáriosztály nem idegenkedik tőle s lányait az eddig valóban nélkülözött iskolába járatja. Hiszen ismétlő iskolába amúgy is tartozik járatni s ha ezután a csekély tandíj mellett szakképzett és művelt tanítónők vezetése alá küldi, bizony oly kötelességet teljesít, melyet a szülőtől úgy a társadalom, mint a haza és egyház; de kiváltképen saját jól felfogott érdeke megkövetel. Az iskola helyisége természetesen a mostani felső leányiskolái épület marad. A tanerők száma jövő évben egygyel fog szaporodni s a mint azutáni évben fokozatosan fog a 4-ik osztály életbe lépni, még egy uj tanerő is szükséges lesz. Ezek fizetésüket az állampénztárból húzzák s azon előnyük is lesz a kibővítés által, hogy fizetésük is emelkedni fog a polg. iskolai tanítónőkével egy niveaura. Az államra teherkép ezen uj intézményből egy pár ezer forint esik; de ez mégis inkább csak látszólagos teher, mert Szegzárd község az iskola bevételeiből megmaradó fölösleget eddig is évenkint az állampénztárba tartozott befizetni. Ezen fölösleg pedig 1—2 ezer forintot tett ki. Hát az állam ezt átveszi, de másfelől vissza is adja a tanerőknek. A dologi kiadások Szegzárdnak egy-két száz forintjába kerülnek évenkint. Ezt azon-' ban az említett fölöslegből fedezi s igy any- nyival kevesebb befizetendő összeg lesz. Ha most azt a morális és materiális hasznot nézzük, a mely ily kellő népességű intézetből a városra, mint erkölcsi testületre s annak egyes lakóira is háramlik a sok vidéki tanuló itt tartózkodása és nevelése által, a kötelező nyilatkozatban kívánt összeget elenyésző csekélynek kell mondanunk. Hiszszük is, mert tekintélyes és befolyásos képv. testületi tagoktól tudjuk, hogy ilyformán a 4 osztályú polgári leányiskola kibővítésének semmi sem áll útjában s az 1891/2. iskolai évben már a.polg ári felső leányiskoláin, osztálya meg fog nyílni. Ezzel a szülőknek egy régi vágya megy teljesedésbe. Elismerés illeti ezért az iskolaszéket, mely az eszmét támogatta, elismerés a kir. tanfelügyelőséget, mely az ügy sikerre vezetésében főtényező ; hiszen ismeretes, hogy Varasdy Lajos tanfelügyelő a lánynevelés és oktatásnak is nagy barátja s kezdettől fogva egész» odaadással végezte a létesítés dolgában szükségelt fel- terjesztéseket és felvilágosításokat. Az iskola felszerelésére, képesítésére stb. vonatkozó ismertetést egy közelebbi czikkünkben hozzuk nyilvánosságra. — Vármegyénk közigazgatási bizottsága folyó évi április hó 9-én ülést tart. TÖRVÉNYKEZÉS. — A szegzárdi kir. törvényszék elnöke következő körrendeletét tette közzé : A nagymóltósagu igazságügyi minister ur által az 1890. évi XXV. t. ez. életbeléptetéséhez szükséges átmeneti intézkedésre vonatkozólag folyó évi márczius hó 8-án 1395/J. M. E. sz. atatt kiadott rendelet 17-ik §-a szerint: „Az elsőfokú bíróságok a mennyiben folyó évi május hó 5-ike után más (nem a budapesti, vagy marosvásárhelyi) kir. itélő-tábla területéhez fognak tartozni, folyó évi márczius hó 81-én túl csak azokat a nem sürgős ügyeket terjesztik fel, még pedig folyó évi április hó első napjaiban az ezúttal még illetékes kir. itélő-táblához, a melyeknek felterjesztését márczius hó 31-éig már elrendelték. — A sürgős ügyek azonban feltétlenül fel- terj esztendők. A többi ügyeket az elsőfokú bíróságok folyó évi április hó 1-től fogva maguknál visszatartják folyó évi május hó 4-ig is csak akkor terjesztik tel az illetékessé vált kir. itélő-táblához.“ Mely rendelkezést tudomásul vétel és miheztartás végett a tekintetes kir. törvényszéki biró urakkal s a fogalmazó személyzettel ezennel közlöm ; — a kir. törvényszék kiadóit pedig utasítom, hogy a márczius hó folyamán előadott felterjesztendő ügyek esetenkint soronkivül, azonnal, legkésőbb pedig bezárólag április ho 3-áig felterjesztessenek. — Kelt Szegzárdon, 1891. évi márczius hó 23-án. Dezseöffy Góza, elnök. __A kávéháztulajdonos felelőssége a kávéházban elveszett kabátért. A kir. Curia kimondta (1891. jan. 29-én 1001/90. sz. a), hogy oly esetben, midőn a vendeg a pinczórnek felöltőjét megőrzés végett átadja, a kávéház tulajdonosa a kabátért felelős. Mert midőn a pinczór, a kabátot átvéve, azt az ígéretet tette, hogy arról gondoskodni fog, nem saját felelősségére, hanem pinczeri alkalmazásában és az üzlet érdekében járván el, ennélfogva a pinczór mulasztása következteben a kabát tulajdonosának okozott kárra nezve a káveház tulajdonosának — mint a ki üzletszemólyzetéórt felelős — kártérítési kötelezettséget meg kellett állapítani. — Föltételes becsületsértés Thüry Elek joghallgató becsületsértés miatt panaszolta be Schmiedt Gergely szabómestert, a ki két hónap alatt nem kevesebb, mint tizenhét levelet irt hozzá, melyekben udvariasan figyelmeztette, hogy ha 30 frtnyi tartozását 24 óra ki nem fizeti, költséges per utján fogja azt behajtani. Minthogy pedig a joghallgató még csak válaszra sem méltatta e leveleket, kapta magát és a következő tartalmú levelecskét intézte hozzá: „Uram ! Ha nem félnék a törvénytől, országvilág előtt sviháknak és gazembernek kürtölném ki. Minthogy azonban tisztelem a törvényt, udvariasan felszólítom (most már 18-adszor!), hogy tartozását 24 óra alatt fizesse meg, különben baj lesz. Alázatos szolgája, Schmiedt Gergely.“ A járásbiró a szabómestert 10 forint pénzbüntetésre Ítélte. Előfizetési felhívás. Április 1-vel uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése múlt Iló végén lejárt, felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Előfizetési ár: Eg*ész évre .... 6 frt — kr. Fél „ . . . 3 „ — ,, Négyed évre . . 1 „ 50 „ Egy hónapra . . . . 50 „ A „Tolnavármegye“ kiadóhivatala. TÁRCZA. €1 hőit5 csztáfyzcsze. Egykor az isten szólt az emberekhez : lm itt a föld, legyen sajátotok; Adom örökre ajándékba’ nektek, De rajt’ testvérekül osztozzatok. Rohan mindenki azt, a mit szerezni, Sürög-forog az ifjú és a vén. A gazda a rét s szántóföld után nyúl, Kastély s a vad, mond a föur, enyém. Kalmár, mester szerz üzletéhez czikket, Terített asztalt főpap s a barát. Az állam végre mindent felül foglal, S részét pénz- s véradóban veszi át. Későn, midőn már rég elmúlt az osztály, Jött a költő — távolról jött nagyon — De hajh, ekkor már mi sem volt uratlan: Semmi ingó és ingatlan vagyon! 0 jaj, kiáltott, hát én kifelejtve — S csak én, atyám, én leghübb gyermeked? Ki lánghetükben vallom | szerte zengem A nagy világba istenségedet!? Ha te az álmok országába késel, — Szólott az isten, ne perelj velem. Hol is voltál, valid meg, az osztozáskor ? » Nálad, — felelt a költő, — odafenn ; Mérhetlen lényed és etjed észbontó Milljárd csodái elbüvÖllenek; — Nézd el atyám, hogy fényed özönében Feledve lettek: föld és emberek ! Mit tegyek most? — szólt a jóságos isten, — A földön nincs már semmi az enyém ; De ha akarsz az égben élni vélem : Bár hányszor jász, neked feltárom én ... ______ Lelóczi. kh inai virágtartó. Irta: Vásárhelyi. Szegény kis bonne! Maga is még félig gyermek s már is az anyai gondok egy része nehezedik gyönge vállaira. Még alig bontakozott ki az anyai védszárnyak alól, már is anyányivá lett, hogy apró szárnyacskái alatt melengesse, ápolja a gondjaira bízott kicsikéket. A nagyságos mama ezalatt vizitel, sétakocsi- kázik, fogad és fogadtatik. Helyette a kis bonne teljesiti az anyai hivatást. Szárnyai valóságos anyai szárnyak. De a vizité is véget ér az első ásítással, a sétakocsizásnak is vége szakad, mihelyt hüvösödni kezd. 1 nagyvilági hölgy leveti fényes öltözékét, ... . ' felveszi az unalmas pongyolát és megkezdődik a szegény kis bonne martiromsága. Mert az alkalmi ruhákkal együtt eltűnnek a hasonlókép csak alkalmakra fentartott nyájas mosolyok, szellemes ötletek, csillogó apercuek és a pongyolával együtt megjön a migraine, ideges bán- talmák és ugyancsak a pongyola styljébe vágó ki- állhatatlan szekatúra. 0 nagysága egyszeribe a leggondosabb, leg- gyöngédebb anyává lesz a kerek világon. — Hol van Ilmácska? Hozd el a kézi munkádat, látni kívánom. Ez az egész ? Kisasszony, maga úgy látszik teljesen szabadjára hagyja a gyermekeket. Megbotránkoztató hanyagság. Persze a saját kelengyéjén varrogat-öltöget s ez természetesen előbbre való az én gyermekeimnél. Higyje el, hogy ez már tűrhetetlenné kezd lenni.. (A kis bonne nem hiszi ugyan, mert ő nagysága maga a türelem es már teljes egy esztendeje, hogy nem tűr tovább.) Máskor a kis Ilmácska szem fájásról panaszkodik. Ennek is van orvossága. Universalis gyógyszer. A szegény kis bonne. Semmi, de semmi belátása; nem tud mértéket tartani. Miatta agyon dolgozhatnák magukat a szegény gyermekek. Persze, azt hiszi, hogy mindenki a staffirungját készíti el, különben nem fogná éjjel-nappal munkára a kicsinyeket. — Nem 1 Ezt már nem tűrhetem igy tovább Mint anyának vannak kötelességeim is, ezeket tudni fogom teljesíteni. (A jó nagysága maga a béketürés, kivált miután mar ekkeppen teljesítette az anyai kötelességet.)
