Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-04-05 / 14. szám
TOLNAVÁRMEGYE VEGYES TARTALMÚ POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utcza 1079. sz. Felelős szerkesztő es laptulajdosos : Főnninkatárs : Dr. LEOPOLD EOB1TÉL. BODNÁR ISTVÁN. Szegzárd, 1891. 14. szám. Vasárnap, április 5. Előfizetési ár: Egy érre . . 6 írt — kr. Fél évre. . . 3 „ — „ Negyedévre . I „ 50 „ Egy szám .... 12 „ Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kivül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető l öz- lemenyek, valamint az előfizetősek és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. A vadászat jelentőségéről, különös tekintettel Tolnavármegyére, Gróf Széchenyi Sándor főispán ur ő méltóságától a kérdés gyakorlati oldalát behatóan megvilágító, felette érdekes, következő nagybecsű sorokat vettük: Az országos magyar vadászati védegylet elnöksége megkeresése folytán a Tolnavármegye területén 1890/91-ik évben ejtett hasznos és káros vadra vonatkozó statisztikai adatokat beszerezvén, van szerencsém az ennek nyomán egybeállitott kimutatás* egyik példányát rendelkezésére bocsájtani, azon feltevésben, hogy becses lapja olvasói közt találkozik olyan, ki megyénk vadászati viszonyai és vadállománya iránt érdeklődik. Tagadhatatlan, hogy a hasznos vad állománya az utolsó 10 év alatt — hála az 1888. XX. t. ez. és az ezt megelőzőleg hozott vadászati törvényeknek és az illetékes hatóságok ezen törvény végrehajtása körül tanúsított éberségének, mely a vad tenyésztést nálunk is lehetővé tette, örvendetes lendületet vett. A kimutatott 29245 drb hasznos vad, bár — tekintettel arra, hogy azon számos területekről, hol a vadászat csak is pecsenye szerzésként, úgy onnét, hol ez a községi lakosok által gyakoroltatik, az adatok hiányoznak, a valóban ejtett számnál sokkal csekélyebb úgy számra, valamint az igen alacsony átlag számítás melletti 19777 frt 81 krnyi értékre nézve elég szép eredménynek mondható; különösen akkor, ha figyelembe vétetik azon körülmény, hogy az idei korai és a vadra oly fenyegetőleg beköszöntött tél az óvatos vadásztulajdonosokat a nagyobb szabású nyúl vadászatok beszüntetésére bírván, legalább 2000—8000 drb nyullal kevesebb került terítékre, mint rendes tél esetére számítani lehetett volna. Mennyire devalválódik azonban ezen eredmény, ha összehasonlítjuk ezt egyikmásik vármegye vadászati eredményével! igy p. o. a szomszéd Somogy vármegye területén 1889. évben ejtett vadról készült s kezeim közt lévő kimutatás — egyedül a nagyatádi járásban 87888. drb hasznos vadat, 84368 frt értékben, az egész vármegye pedig 107818 frt 70 kr értékű vad lelö- vését documentálja. Lehetetlen, hogy ily vadbőség a megfelelő szállítási eszközök (vadszállító hűtő vagonok) berendezése esetében rövid idő múlva a vadszegényebb külföld, különösen Olaszország- és Belgiumba fontos kiviteli czik- ket ne képezzen és úgy a vadásztulajdonosoknak, valamint közvetve a vadászterületeket bérbeadó községeknek szép jövedelmi forrásul ne szolgáljon. Igaz, hogy Tolnavármegye viszonyai a vad tenyésztés terén nem oly kedvezőek mint Somogy- vagy Vasvármegyéé, de azért megvagyok győződve, hogy a vadállomány nálunk is 100°/o-el javulhatna még, különösen a községi területeken, mely esetben akár egyes emberek, akár kisebb vadász-társulatok, a megfelelő vad mennyiségben költségei részbeni fedezését látván, túlságos áldozat nélkül is 800—400 frt vadászati haszonbér fizetésétől nem idegenkednének, ilyen összeg pedig úgy hiszem segéd-jegyző, segéd-tanitó, iskola fentartás és Isten tudja hány más czimü községi kiadás fedezésére minden községnél elkellene. De addig, mig a lesipuskás és a jámbor hurokvető január 1-től deczember 31-íg követi űzelmét, a szerencsétlen szárnyas vad pedig télen át a falvak közelében tömegesen pusztittatik, egyszóval, mig a polgárember a vadat közvagyonnak, a vadászatot pedig csak „az urak által bitorolt kedvtöltésnek,“ — nem pedig egy figyelmet érdemlő jövedelmi forrásnak tekinti, mely mint Csehország és Ausztriában nagyobb vadászterületeken 6—700 frt bérösszeget képviselhet — vadászataink jövedelmezőségéről komolyan beszélni annál kevésbbé lehet, mert a vadszállitására szükséges berendezés költségei, az áruezikk mennyiségével arányban nincsenek. Gr. Széchenyi Sándor. Négy osztályú polg. leányiskola Szegzárdon. (G) A miről ezelőtt pár héttel lapunkban már említést tettünk, t. i. a felső leányiskolának 4 osztályú polg. leányiskolává való átalakítása, illetve kibővítése a vallás- és közoktatásügyi minisztérium részéről befejezett tény. Gr. Osáky miniszter ugyanis márczius 20-án 967. sz. a. kelt leiratával arról értesítette Varasdy Lajos kir. tanfelügyelőt, hogy a felső leányiskolának négy osztályú polg. leányiskolává valóvá való átalakítását a jövő 1891/2. évre megengedi. Egyúttal elrendelte, hogy terjessze Tel ä város kötelező nyilatkozatát, mely szerint a polg. leányiskola állandó elhelyezéséről, felszereléséről és összes dologi kiadásairól gondoskodni fog. Kimutatást kér továbbá a polg. fiúiskolái tanerők jelenlegi heti tanóráinak és a leányiskola felállítása után az összes polg. iskolai tanerők által ellátandó heti órák számáról. Nézzük most a dolgot közelebbről. Tény az, hogy a polg. iskola tanárainak egy része a mellett volt, hogy a meglevő 6 osztályú iskola bővíttessék ki akár ipari, akár kereskedelmi, akár valami más tanfolyammal, mi által a fiúiskola középiskolai jelleget nyerhetett volna. Hogy az ez irányú mozgalom nem sikerült, annak több oka van. Talán a megyei talaj nem alkalmas rá, vagy a költséget találta a minisztérium igen soknak. Denique az eszme úgy látszik, nem talált pártolókra ; mert ehhez járult még a gymnasiumi mozgalom is, a melyek összesen és még sok más körülmény valószinüleg hosszú időre útját vágták az ez iránya fejlődésnek. Tény másfelől, hogy úgy Szegzárd lakossága, mint a mégyé jó részének érdeke inkább kívánja a leányiskola kibővítését, mint a kereskedelmi, vagy más szakiskolát. Nem említjük most a főgymnasium ügyét, mert az minden kétségen felül áll, hogy első sorban erre vólna szükége megyénknek. Ezt azonban meghozza talán az egységes k ö z é p- iskola, a mely — ha késik is — de nem múlik. Addig is örömmel kell üdvözölnünk a miniszter végleges rendelkezését, már csak abból a szempontból is, mert minden parányi haladás egy lépéssel közelebb visz a tökéletesedés felé. A kik közvetlen érintkezésben állanak a szülőkkel, igen gyakran hallották őket panaszkodni, hogy örömest taníttatnák még egy-két évig lányaikat; de a megyében nincs felsőbb iskola. Voltak aztán olyanok is, a kik rászánták magukat s egy-egy osztályt önként megismételtettek lányaikkal. Tolna vármegye vadászati statisztikájának járásonkinti kimutatása 1890—91. évrőlJárás Szarvas és szarvas suta Dámbika és suta Özvad Sörtevad Nyúl Túzok S3 ©öS || Fogoly •r j :S Erdei szalonka Sár szalonka Vadkacsa Vadlúd Különböző Összeg Bóka I Vadmacska 1 Borz I Vidra Kóbor eb és macska | Görény, nyest, menyét CQ f l3 GQ Kánya Szarka és varja Különböző Összeg simontornyai 2 3 — 21 — 3216 — 266 1380 379 35 20 110 5 41 5496 135 2 11 1 245 74 _ 187 419 79 1153 dombóvári 24 12 23 14 350 — 33 801 437 36 40 47 — 225 2042 55 1 4 — 86 17 103 463 50 779 völgységi 22 — 16 18 3664 — 114 898 58 62 — 19 13 36 4920 69 — — — 83 31 l 40 236 11 471 központi 17 — 6 4 1236 2 28 751 749 97 10 — 15 749 3664 54 — — — 22 7 — 57 230 — 370 d.-földvári 1 _5409 1 819 4300 700 42 •286 566 132 866 13123 117 — 6 4 00 CQ 53 8 — 282 1307 94 2631 összesen 87 12 66 36 13875 3 1260,8130 2323 272 356 742 165 1918 29245 430 3 21 5 719 667 l 669|2655 234 5404 Mindössze hasznos vad 29245 Mindössze káros vad 5404 A hasznod vad értéke 19.777 frt 31 kr (átlag súlyt és piaczi árt számítva.)
