Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)
1918-08-29 / 35. szám
XXVIII. (XVI.) évfolyam. 35. szám. Szekszárd, 1918. augusztus 29. Előfizetési ár: ' Egész évre ............20 korona Fé l évre................10 » Ne gyed évre .... 5 > Egyes szám ára . . . 48 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések : 35 petit sorig 10 K, további sor 50 f. — Nvilt- ;ér: petit soronként 50 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyem tenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint egyszer: csütörtökön. Telefon szám: Főszerkesztő: 18.— Felelős szerkesztő: 24. — Kiadóhivatal: 11. Szerkesztőség: Bezerédj istván-utca 5. szám Ide küldendők a lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal: Béri Baloph Ádám-utca 42. szám Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 10 korona. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Pénzünk veszedelme o tőzsdén. Bizony László közgazdasági iró és , fővárosi hírlapíró tollából „Pénzünk veszedelme a tőzsdén“ címmel most egy nagyérdekességü brosúra jelent meg nyiit levél formájában, amelyet Wekerle miniszterelnökhöz címzett az Írója. A rendkívül aktuális mupka, mely maholnap az egész országban közkézen fog forogni, abból indul ki, hogy küszöbére érkeztünk az őszi kampánynak s hogy az uj termés átvételével most indul meg egy hatalmas pénzfolyam a gazdaközönség felé. Nálunk mindenkor ez: a termés forgalomba vétele volt az ország legnagyobb szabású gazdasági tranzakciója. A háború ezt a nagy vásárt is kiforgatta. Amit öt évvel ezelőtt milliók reprezentáltak, azt ma mil- íiórdokbau fejezzük ki. Ezenfelül a normális idők őszi kampányjával szemben a most folyó nagyvásár éppen a két legfontosabb momentumában mutatja a legkiáltóbb különbségeket. Az egyik az, hogy a termés nek egyszerre a maga teljes egészében való átvételével ma az ország pénzének egy hatalmas áradata hömpölyög egyszerre a föld gazdái felé. A másik pedig az, hogy mig a múltban ezernyi lehetősége volt annak, hogy ez a pénz a gazdák beruházásai utján visszavezetődjék a gazdasági életbe, addig ma az áruhiány és a mérhetetlen drágaság folytán ezeknek a milliárdoknak a visszaáramlására a régi utakon alig van meg a lehetőség. Az ország pénze tehát megreked a gazdaközönségnél s a gazdasági élet táplálására hivatott óriási pénzerő ott hever a gazdánál — bankókban. Az is nagy baj, ha hever, de rettentő katasztrófának tartja Bizony László és az ország pénzének óriási veszedelmét látja abban, ha megmozdul és — a tőzsdére megy spekulációra. Pedig minden jel arra vall — úgymond — hogy e tengernyi pénzáradat mozdulóban van és a tőzs déré törekszik. Itt a tőzsdei spekuláció elfajulását ismerteti Bizony mar- I káns vonásokban. Rámutat arra, hogy a zabolátlan nyereségvágy ma már hatalmába kerítette a társadalom legkülönbözőbb rétegeit is. Magával ragadja u hivatalnok osztálgl is. Tartanunk kell tőle, hogy egy eset leg elkövetkező megrázkódtatás exis- tenciájában rendíti meg ezt a gyönge elemet, mely minden tartalékerő híján fix keresményét dobja a spekuláció veszedelmes területére. Másrészt itt arról van szó, hogy a játékszeitve- délg, a munka nélküli pénzszerzés láza egy komoly, dolgozó polgári társadalom szellemét rontja meg, aláássa a becsületes munka talaját és meglazítja azokat a nemes erkölcsöket, amelyeket mindig szilárdaknak, ragyogóknak ismertünk. Szédületes tempóban folyik a játék, a spekuláció, melyben hovatovább mindenek érdekelve vannak. .4 bankok alig győzik a vidékről érkező tőzsdei megbízásokat. S ezek elárulják, hogy ma már a mezőgazda- sági termelő kategóriák érdeklődését is felcsigázta a tőzsdejáték s mind erősebben vonzza magához. Ettől a veszedelemtől meg fete’ll óvnunk — úgymond — az ország pénzét. Államérdek, financiális érdek, gazdaérdek, ipsrérdek,'általában a produktiv munka érdeke, hogy a termés milliárdjait a tőzsdei spekuláció ingoványos terű letére való tódulásában feltartóztas suk s megtartsuk a jövő ezer feladata számára. Legegyszerűbb volna — Bizony szerint — ha a kormány a rettentő pénzbőséget az állami kibocsátások utján enyhíthetné. — Szükségesnek tartja, hogy a kormány haladéktalanul bocsássa ki a kilencedik hadiköksönt. De a nagy probléma tökéletes megoldását az emisszió még nem hozhatja meg. Ezenkívül az államnak más, nagy kaliberű csatornákat is meg kell nyitnia a termés milliárdjainak célszerű levezetésére. É ponton Bizony azt az eszméjét ajánlja Wekerle miniszterelnök figyelmébe, hogy a: állam iniciálja most oly iparoknak uj, nagyszabású alapításokkal való fejlesztését,amelyek elsősorban a többtermelés céljait szolgálnák és amelyekben az állam valósággal társulna polgáraival, elsősorban a földbirtokos és gazda kategóriákkal. .4 háború ulán rendkívül nagyarányú beruházásokkal kell számolnunk mezőgazdaságunkban. A mezőgazdasági üzem regenerálás^, a többtermelés milliúrdokra rugó beruházásokat involvál. Az egész országnak végtelen kára származnék abból, ha pénzünk e nagy beruházások alkalmával műtrágyáért, szántógépért, cséplőkért, szerszámokért stL- stb. kivándorolna a külföldre, s ott kellene tülekednünk az áraknak fel felé való licitálásában akkor, uraikor sorsunk függ attól, hogy a lehető minimumra tudjuk e redukálni a külföldre való utaltságunlmt s be tudjuk e állítani egész közgazdaságunkat abba az irányba, hogy ahelyett, hogy adósak legyünk, erős termeléssel és e réven fokozott ex porttal hitelezővé váljunk, hogy a ! gazda itthon vehessen gépet német vám, osztrák sarc nélkül és mi itt sokai, ]út és Olcsói termelhessünk. Most megvan a pénz, milliárdnyi bőségben hever; telik inproduktiv tékozlásokra, irreális alapításokra és a játékszenvedély ragálya épp most csábítja a tőzsdejáték, a spekuláció területére Most van pénz, csak meg kell óvni mindezektől a veszedelmek - - tői, csak utána kell nyúlni és helyes irányítással a jövő százannyi problémáját oldhatja meg vele az állam. Az állam iniciáljon — Bizony szerint — nagyszabású műtrágyagyártást, magtermesztést, szerszámgyártást stb. és szólítsa sorompóba e közös nagy cél szolgálatára az országnak a mezőgazdasági termelő kategóriáknál felhalmozódott pénzét. Hatalmas apparátus áll e feladat megvalósításához rendelkezésre. — Ott az Országos Központi Hitelszövetkezet 2400 falusi hitelszövetkezetével, oft a „Hangya“ ezernyi szövetkezetével. S’ ott a Pénzintézeti Központ 2300 pénzintézet tagjával e célra. Idekónkíudál Bizony László nagyszerűen megirt, kitűnő brosúrájában. Ezen az utón látja inegóvhatónak az ország pénzét azoktól a súlyos veszedelmektől, melyek az elfajult tőzsdejáték, a szertelen spekuláció, a köny- nyelmü befektetés és a tékoziás mai romlott korszakában ezerfelől fenyegetik. A rendkívül érdekes és tanulságos nyílt levél, amelyet mindenkinek el kell olvasni, bizton óriási érdeklődést fog kelteni mindenütt. Mint szakmunka pedig méltán sorakozik Bizony László eddigi könyveihez és közgazdasági tanulmányaihoz, amelyekkel nevének általános megbecsülést vívott ki az egész országban. DeputAdó o földmlvelésüiyl miniszternél. Néhány héttel ezelőtt a köz- igazgatási bizottságban ifj. Leopold Lajos nagy szakávatottság- gal mutatott rá a rekvirálás által immincns veszedelemnek kitett bonyhádi tájfajta marhaállományunk pusztulására, s gyors intézkedést sürgetett a külföldön is hires tenyészállatok kímélésére, rámutatva e kitűnő tenyész- anyagnak a most megnyílt ukrajnai és romániai kereskedelmi forgalomban való jövendőbeli nagyértékü szerepére. — Vármegyénk főispánja és alispánja, de maga a törvényhatósági közgyűlés is magáévá tette e nagy- fontosságú indítványt s ennek kifolyása volt az, hogy a most szabadságáról visszatért főispánunk, a nála megszokott energiával látott hozzá a kérdés tisztázásához. Apponyi Rezső gróf főispán tegnap délelőtt deputá- ! ciót vezetett a földmivelésügyi ! minisztériumba. .A küldöttség TÁRCA. Deák Ferenc a rokongyermekek között.*) Irta: Balassa Sándor. A haza bölcse 1855-től kezdve rendesen a húsvéti ünnepekre, a 60 as években pedig már a forró nyári hetekre, is lerándult Paksra édes nénje: Deák Jozefa leányának, kis- 8zenicei Szenicey Ferenc paksi föld- birtokos nejének családjához. E látogatásai szorosan családias jellegűek voltak, mert Deák Pakson csak néhány ismerősével érintkezett; pihenő szórakozásához tartozott azonban, ’ bogy időnként Bezerédj István Lidjai és Bartal György faddi barátai otthonát is felkeresse. Különben Deák puritán egyszerűségéhez alkalmazkodva a Szenicey-ház úrnője és a földesúri házigazda gondosan kerül*) A paksi m. kir. állami polgári fiúiskola értesit6jébői. ték a megkülönböztető vendéglátást, mert mindketten a szokott napi ej* foglaltságukban — zavaratlanul — nyújtották meg Deáknak a pihenőalkalmat. Ödön, Jozefa, Cecilia, Stefánia, Friderika, Ákos és Géza volt a Szenicey-család gyermekserege, akiket dédnagy bátyjuk a megérkezése után pár óra múltán a játékszobájukban keresett fel, gyarapítva annak leltárát szebbnél-szebb és állandóan tanulságos játékokkal, vagy hasznos foglalkoztató tárgyakkal. — Meghozta számukra a külföldi nagy városok képeit egy panorámaössze- állitásban, amelyet ő maga mutatott be a kis rokongyermekeknek, megadva hozzájuk a tanulságos magya- i rázatot. A forró nyári napok délelőttjein pedig maga köré csoportosította a Szenicey-gyermekeket és kisétált velük a családi házból (a mai Bloch- féle vendéglő épülete) a hidegvölgyi szőlőbe (a mai Bún féle fáskert), ahol a nagy diófa alatt levő malomkőasztal mellett ülve gyönyörködött a gyermekjátékban, szerzett nekik feledhetetlen örömet avval, hogy az alacsonyabb gyümölcsfát teleaggatta sok sárga naranccsal, a pázsit virágai köze pedig édes cukrot, mogyorót hintett. Elképzelhető aztán, hogy mennyire lebilincselte a gyermekszíveket Deák evvel a szeretetteljes közvetlenségével, kedves emlék tárgyai va!,y mélyeket pihenő óráiban zsebkésével puhafából maga faragcsált. A gyermek- leiek felüditésérőt kedves adomákkal gondoskodott. Például feladatul adta, vájjon ki tudná megmondani, hogy hívtak Herkules feleségét? Hiába erősitgette Ciliké, hogy Dejanira, — mert Deák bácsi kijelentette, hogy a Herr Rules feleségét nem hívhatták máskép, mint Frau Rules-nek. Elképzelhetjük tehát, hogy mily rajongással vette körül a gyermektársaság a kedves Deák bácsit. Egy esős napon Deák a folyosón ült, körülötte pedig apró szaimaszékeken a Szenicey - gyerekek, akikkel beszélgetve, tanulmányaik és neveltetési rendszerük iránt érdeklődött. — Ö is beszélt a gyermekéveiről és többek közt ezt mondotta : „Lássátok, én rólam azt hiresztelgetik, hogy én egykoron rossz tanuló lettem volns, pedig ez nem áll, mert én mindig szorgalmas tanuló voltam, sőt igen sokszor tannlótársai- mat dolgozataiknál segítettem is. De igaz, hogy tanáraim között a piaristák gimnáziumában volt egy jóságos lelkű öreg prior, aki engémet igen megszeretett és sokat foglalkozott velem, sőt ha tanulmányaimnál valami nehézségbe ütköztem, azonnal hozzáfolyamodtam és kértem, hogy segítsen és ő ezt mindig meg is tette. Ez a jó öreg prior meghalt és jött egy másik Ehhez is akartam segitségért folyamodni, de ö röviden e szavakkal utasitott el: „Fiam, van neked elóg eszed ahhoz, hogy te magad Í3 megoldod azt, csak vesződj vele!“ Persze, tz nekem eleintén igen zo~kon esett, pedig ennek az embernek köszönhetem, hogy Megtanultam önállóan gondolkodni és saját erőmre támaszkodni.“ Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
