Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-08-29 / 35. szám

TOLNAVÁRIEGYE és a KÖZÉRDEK 1918, augusztus 29 tagjai .voltak Forster Zoltán al­ispán, Széchenyi Domonkos gróf, a Tolnamegyei Gazdasági Egylet elnöke és Gözsy Tibor, a paksi kerület képviselője. A deputációt, a távollevő miniszter helyett Ottlik István báró, államtitkár fogadta, aki a legmegnyugtatóbb kijelentéseket tette a küldöttség előtt. — Legideálisabb meg­oldás .ugyan a kitűnő tenyész- anyagnak a rekvirálás elől való teljes elvonása lehetne, de erre most természetesen gondolni sem lehet. Az államtitkár azon­ban mégis megígérte, hogy a minisztérium minden lehetőt el­követ marhaállományunk kímé­lésére. Így az eddigi kéthónapi turnus helyett minden ötödik hónapban kerül a vármegyei marhaállomány rekvirálására a sor, de az elrekvirálandó állatok számát nagymérten csökkenten* fogfák. Eddigelé körülbelül 4014 darab állatot rekviráltak el a megyéből és pedig februárban 1214, márciusban 800, július­ban 2000 darabot. Ezenkívül közel ezerrel apasztotta a vár­megye hires tenyész-állatállo- mányát az ország egyes gazdái által innen tovább tenyésztésre szétvitt állatanyag is. Novem­berben még 1976 db rekvirálá­sára kerülne a sor. Az államtit­kár azonban, — legalább a maga részéről kilátásba helyezte, hogy ebből a mennyiségből le fogják vonni a tenyésztési célokra in­nen eddig már elszállított 860 darab állatot, ami még inkább apasztani fogja az amúgy is redukált rekvirá- landó mennyiséget. A kapott válasz tehát kielégítheti mind­azokat, akik méltán aggodalmas színben látták kitűnő tenyész- anyagunk pusztulását. * ------ ---- - ■ - ■ ■ ----- —.......~ — A tolnamegyei tüdőbeteg katonák gyógyítására és üdülésére szánt alap jav,ára újabban a következő adomá­nyok folytak be a Tolnamegyei Taka­rék és Hitelbankhoz: Fried Vilmos ur, o Simontornyai Takarékpénztár vezérigazgatója el­hunyta alkalmából koszorumegváltás 2. .__________________ cí mén adakoztak : Simontornyai Takarékp. 200.— Singer Dezső Budapest * 100.— Lőwy Jakab takp. ig. 50.— Berger Pál ügyv. főkönyv. 50.— Gottlieb Sándor 50.— összesen: 450-— Eddigi gyűjtésünk : 32773.02 összesen : 33223 02 HÍREK. — Személyi hir. Dr. Apponyi Rezső-gróf főispán nejével együtt hazatért tátralomnici nyaralásából. Dr. Leopold Kornél a Tolname­gyei Takarék és Hitelbank vezér­igazgatója, lapunk főszerkesztője szintén haga érkezett marienbadi üdüléséből/ — Uj hadnagyok. A király Bol­dus Gyö-gf, Éri Bíla, Hiller Gyula, Jakab László és Kölber Vilmos *lu- dovikai növendékeket honvéd had­nagyokká, — Miknla Dezső ludo- vikást psdig honvéd.tüzérhadnaggyá nevezte ki. 5 — Qjpuíició rózjálicért ój szén- kén*g?ft. A jégveréssel su|tott piksi szőlősgaidíi az elmaradt rézgílic és szánkéneg ügyében ke'pviselőjiik, dr. Gőzsy Tibor vezetésével tegnap küldöttségíleg tisztelegtek a föld mi­velésügyi m. kir. "minisztériumban, ahol Öltük István báró államtitkár fogadta őket, s kérték, hogy az el­maradt gálic mennyiséget utalják ki és hogy szénkéneget is kapjanak. A miniszter helyettese nagyon előzé­kenyen fogadta a küldöttséget s ígéri e is, hogy valamelyes rézgálicot még az idén jnttat a közönségnek, hogy tavaszra hamarabb kéznél le­gyen, de az elmaradt harmadik rész-, let kiutalását nem helyezhette kilá­tásba, mivel az idén jóval kevesebb rézgálicot gyártottak. Szénkéneget is csak csekélyebb mennyiségét he­lyezhetett kilátásba, ami bizony elég csekély vigasztalás a megszorult gazdáknak. — .Pedig a valuta ja vitására szánt bortermelés megérde­melne minden állami áldozatot. — Megvett szeszfőzde. A Szek­szárdi Borértékesitő rt. megvásárolta a Webfcr Kálmán-féle szekszárdi szeszfőzdét, melyet — mint értesü­lünk — modern felszereléssel cognac- gyártásra fognak berendezni. — A „Károlygyermekek“. Gyünk­ről Írják: Az osztrák nyaraló gyer­mekek tőlünk nemcsak pirospozsgá- san, de egyébként is szép emlékek­kel fognak távozni, mert mindenki elhalmozza őket szeretettel. Szent István napján pl. Reich Oszkár fő­szolgabíró egy nagy erdei ünnepélyt rendezett a gyönki, hidegkuli és szárazdi gyermekeknek a gerenyási erdőben. Ä vendéglátó családok jó uzsonnával látták el a kicsinyeket, de a gyönki közönség is sok sze- retet-adományt hozott ki. Különösen kitett magáért Engelmann Gyuláné, aki kosárazám adta a gyermekeknek a szalonnát, kenyeret, gyümölcsöt és süteményt, melyekből a gyermekek igazán meglepő tömegeket fogyasz­tottak el. Ranschburg Lili több nagy doboz legfinomabb cukorkát osztott ki, cukorkát küldött Schmidt Ferenc is. Az édességek különösen kapósak voltak. Igen kedves dolog volt, hogy Engel Jóssef nyomdáin, lajdonos Etelka leánya minden gyer­meknek egy erdőrészleteket feltün­tető képes levelezőlapot adott ily nyomtatással: ,,Grüsse vom gemein­samen Ausfiug der in Gyünk, Keszöhidcgkul und Száazd unter- gebrachlen Wiener Kinder im Gerenyüser Walde um 20. August 1918.“ A készen felbélyegzett aján­déklapon a gyerekek mindjárt refe­ráltak Bécsbe a mulatságról. Azu­tán tölgyfalombbal felékesitve késő estig táncoltak az apróságok egy harmonika hangjaira. Végre gyö­nyörű holdvilágnál dalolva mentek haza hossza menetben. A kirándu­lást legközelebb megismétlik és akkor fényképfelvételek is fognak készülni a bécsi illusztrált lapok számára. A szép ünnepély egyik kimagasló programmpontja volt Stern Leopol­dina liagyon kedves tréfás sza­valata bécsi dialektusban, mely nem­csak sok tapsot aratott, de Eitgel- mann Gyuláné a kisleányt pénzzel is bőkezűen megajándékozta. Volt még más mmdenféle tréfa és játék, valamint hasznos szórakozás is akadt, mert a kiránduló társaság legalább egy mázsát szedett a hihetetlen tö­megekben talált finom sampion- gombákból. A kirándulásra meg­ígérte megjelenését az erdőbirtokos Visolyi család is, de közbejött aka­dályok miatt ez elmaradt. Hőgyész- ről írják, hogy ott 60 osztrák gyer­mek van elhelyezve, miről Apponyi grófné távollétében leánya Lichten­stein hercegnő gondoskodott, és be­nyomásairól a „Neue Freie Presse“- nek irt levélben is‘ beszámolt. A gyermekek igen jól vannak ellátva, naponkint kirándulnak a Nyúlás er­dőbe és időnkint a duzsiakkal közös kirándulásokat is rendez a helyi bizottság, élén Lauer Károly urad. számtartóval. A lakosságnak az a kívánsága, hogy legalább a szü­retre hagyják itt a gyermekeket, kiknek, leveleik szerint, legjobban imponál, hogy ingyen annyi gyü­mölcsöt ehetnek, amennyit akarnak. Nagy dolog ez nagyvárosi gyerme­keknek. Érdekes, hogy a tejért nem igen rajonganak, de a kenyér na­gyon Ízlik nekik. Szóval kitünően beválik: a Károly király eszméje. — Alispánunk az elmaradt róz- gálicért A szőlősgazdák körében nagy elkedvetlencdést szül, hogy a harmadik permetezéshez szükséges rézgálic mennyiség elmaradt s ki­osztásra egyáltalán nem is fog ke- rü’ni, mert igaz, hogy az idén nem volt perenoszpora s amúgy is meg­maradt volna a nekünk dukáló har­madik részlet, úgy de nagyon jó volna az jövőre egy kis tartaléknak, az amúgy is csekély mennyiségre redukált permetező anyag kiegészí­tésére. Alispánunk tehát lépéseket tett, hogy ez a mennyiség utólag pótoltassák. A vármegye ugyanis negyven vaggon rázgáücórt járó ösz- szeget fizetett be a Magyar Bank­hoz Budapesten s erre csak SöVg vaggon rézgálicot szállítottak le s most a rézgálicgyár, illetve a bank hivatkozva egy júliusban kelt minisz­teri rendeletre, megtagadta a még visszalevő 3l/a vaggon rézgálic szál­lítását. Alispánunk emiatt felszólalás--" sál élt, követeli a banktól a még visszalevő mennyiség leszállítását, s amennyiben ezt nem teljesíthetné, a befizetett összegnek kamatostól való visszafizetését. — Halálozás. Fried Vilmos tekin­télyes bőrgyáros Simontornyán, — a Fried Bernit és fiai régi, legjobb hírnévnek örvendő cég egyik alapí­tója, folyó hó 24 én, 79 éves korában elhunyt. A megboldogult egyúttal a Simontornyai Takarékpénztárnak is alapitója és fennállása, vagyis 39 év óta vezérigazgatója volt és tisztes jel­lemével, valamint rokonszenves egyé­niségével úgy magának, mint intéze­tének közbecsülóst vívott ki. 26-án temették általános részvét mellett. Elhunytéról a Simontornyai Takarék- pénztár a következő jelentést adta ki: „A Simontornyai Takarékpénztár rt. igazgatósága, felügyelőbizottsága és tisztikara legbensőbb megilletődéssel jelenti, a takarékpénztárnak megala­pítója és fennállása óta ügybuzgó vezórigazgatójanak: Fried Vilmos urnák 1918 augusztus 24 én, 39 évig teljesített áldásos és emberszerető munkássága közben történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak htilt tetemeit augusztus hó 26 án délután 5 órakor kisérjük örök nyugalmára. Nemes lolkületét a takarékpénztár emlékében példaadólag kegyelettel megőrzi. Simontornya, 1918 augusz­tus 25 én.“ — Nincs zab. Szekszárdon amúgy is nyomorúságos volt a bérkocsi álla­pot. Azaz bérkocsisaink nem is voltak, csak fuvarosaink, akik a takarmány- és zabhiány miatt egyre-másra szün­tették be vállalataikat. Utoljára már csak Waldmann Dezső vendéglős látta el a város közönségének fuva­rozási szükségét, amint halljuk azon­ban, most ,a nevezett vendéglős is el akarja adni lovait, mert hasztalan fordul fühöz-fához zabért és takar­mányért. Ha a városnál jelentkezik, ez a Haditerményhez utasítja, itt azzal a miniszteri rendelettel utasít­ják tovább, hogy Szekszárdnak nem volt zabtermése s’ más község területére nincs joguk vásárlási engedélyt adni. Hát ez nem jól van. Az ilyen ab­szurdum rendelkezéseket azonnal hatályon kívül kell helyezni. Egy- egy város ló és állatállománya nem pusztulhat el amiatt, mert ott vélet­lenül csak aczélos búza terem, de zab nem. Sürgős intézkedést ké rünk. Szekszárd váro3 közönségét meg kell kímélni attól a lehetetlen ál­lapottal, hogy utolsó fuvarosa is be­szüntesse üzletét. Valósággal szé­gyen volna Szekszárdra nézve, hogy|a vasúthoz való kocsi forgalom ilyen kicsinyes okok miatt váljék még kritikán alólibbá. — Újabb nyomdai drágulás. Gsak nemrégiben — julius 1 én — jelen­tettük, hogy a nyomdai és könyv- kötészeti alkalmazottak béremelésben részesültek. Munkásaink szakszer­vezete az elmúlt héten újabban azon kérelemmel fordult a munkaadók szövetségéhez, hogy a julius 1. óta beállott drágaságra való tekintettel az összkereset után 30 % emelést adjanak a munkásoknak. Hosszas tárgyalások után abban történt meg­állapodás, hogy augusztus 19-étől' az eddigi 22 °/o helyett 40 % pót­lék lesz fizetendő külön a munka­bér, a drágasági pótlék és a külön­órák után. Ezen jelentékeny munka- bértöbblet, továbbá a papirhiány és a papírok rendkívül nehézségbe ke rülő beszerzése és egyre fokozódó áremelkedése következtében ismét csak a nyomtatványok megdrágu­lását jelenti, éppen azért kívánatos, hogy úgy a nyomtatványokat, mint a papírokat a legtakarékosabban használjuk fel. — Hadifogoly-tartó gazdák figyel­mébe. A hadifoglyok szökésének meggátlása, akár orosz, akár más hadifogolyról van szó, az ország minden egyes lakosának egyenes kötelessége. Ennek dacára minden­napos jelenség, hogy a lakosság, fő­leg a szökött orosz hadifoglyokat, — tán abban a téves hitben, hogy az orosz békekötés óta az orosz hadi­foglyok szabadon változtathatják munkahelyeiket, — lelkiismeret fur- dalás nélkül házába fogadja, foglal­koztatja, szökésüket egyébként is előmozditja vagy egyenesen szökésre bírja. Mindeme cselekmények a büntető törvény rendelkezéseibe üt­köznek s minden hatóság és ható- sági közeg gondoskodni tartozik ar­ról, hogy fenti cselekmények elkö­vetői felelősségre vonassanak. Az ostffyasszonyfai hadifogolytábor 1918 szeptember l-ével megszűnik. Az ennek állományába tartozott orosz, hadifoglyok ezután a somorjai, míg az ostffyasszonyfai táborhoz tarto­zott olasz hadifoglyok a csóti hadi­fogoly tábor állományába utaltatnak. Erről az érdekelt munkaadók hadi­foglyaikat értesítsék, azzal, hogy a hadifoglyok viszont hozzátartozóik­kal közöljék uj cimüket, nehogy a postai kézbesítés nagyobb késede­lemmel járjon. Hadifogoly tartó munkaadók gyakrabban fordulnak az utóbbi időkben a hadifoglyokat érintő egyes katonai rendelkezések közlése végett közvetlenül a cs. és kir. hadügyminiszterhez. Ez az eljá­rás meg nem engedhető és célhoz nem vezet. Jövőben a munkaadó kérésével vagy a badif.-ü. tiszthez vagy pedig a budapesti cs. és kir. katonai parancsnoksághoz forduljon. — Tolvaj a szekszárd-belvárosi templomban. A tavasszal vakmerő és megdöbbentő szentségrablás volt a szekszárd belvárosi templomban. — Most ismét lopás történt az Isten házában. Múlt szombaton az uj? szentsir kápolnából elloptak 2 oltár- teritőt és gyertyákat. Ezen szomorú jelenségek arra indították az apát- plebánost, hogy ezután a templom ajtókat szt. misék és litániák után bezáratja. — Táncból a halálba. Pakson f. hó 22-én csütörtökön délelőtt '/all órakor agyonlőtte magát Bálint Ele­mér 20 éves ifjú, Bálint Lajosnak, az Erzsébet szálloda tulajdonosának fia. 10 órakor még vigan táncolt a pol­gári iskola tornacsarnokában meg­tartott tánciskolában, egyszerre csak kirohant az iskola bokros és fákkal teli kertjébe és szíven lőtte magát. 5 perc alatt meghalt. Hogy mi vitte felzaklatott lelkét e végzetes tettre, senki sem tudja. Temetése 24 én volt óriási részvét mellett. — BeiratáS. A szekszárdi izr. népiskolában a beiratások szeptem­ber hó 1. 2. és 3. napján d. e. 9—12 óráig eszközöltetnek. Az I. osztályba csak azok iratnak be, kik anyakönyvi kivonattal igazolják, hogy 6. életévüket betöltötték. A növendékek a beiratásnál lehetőleg szüleikkel jelenjenek meg. * —. Magyar név. Steiner Jenő szakcsi lakos gimnáziumi tanuló, Steiner Mór ottani iparos fia nevét „Székelyére változtatta.

Next

/
Thumbnails
Contents