Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-02 / 31. szám
XXVII. (XIII.) évfolyam. 31. szám. Szekszárd, 1917. augusztus 2. MUflVflRNEGYE El A KÖZÉRDEK CM fizetési ár: évre ...............16 kovooe év re.....................8 » fe d évvé .... 4 » , . 16 Mér Hirdetési árak: cionz Isis: évre . , K évre . . . ■egyed Htm így uáai éve árverési hirdetések: 35 petit song 8 kor., további sor 30 f. — Nyih- jár: garmood sőrééként 40 fillér. IMszdffccsztft: Or. LEOPOLD KORNÉL POLITIKAI HETILAP. Az oroz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint egyszer: csütörtökön. Telefon szán : Főszerkesztő : 18. — Felelős szerkesztő : 24 — Kiadóhivatal: 11. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatársi FÖLDVÁRI MIHÁLY. Szerkesztőség: * Kazerédj IstvAn-utca 5. szám Me k&ldendők a lapot érdeklő összes vfifdzmeayek. Niadőhivatal: Kéri Balog Ádá.u utca 42 náa. Az előfizetipénzek és hirdetitek tée küldendők. Néptanítók, fea ez előfizetés egész érre előre bekttdik, 8 korosa. Laptulajdonosok a szerkesztők. Uáftnesyei Közgyűlés. A keddi közgyűlés nagy érdeklődés mellett és — eliekintve az egyik záróbeszédtől,' — szépen, nívósán folyt le. A gyűlés két szónoka helyteieni- tőleg, csaknem elitélfileg nyilatkozott a politikai kérdésekben kötött paktumokról. Hál elméletben tényleg igen szt pen hmgzik, ha az egyes pártok elveikhez rendületlenül ragaszkodnak és a magák álláspontjából jottányit sem engednek. Ámde régi igazság, hogy a politika az ekszigenciák' tudománya. Hogy magánál a választójog kérdésénél maradjunk, kérdezzük: nem volna e, főleg az ország jelenlegi helyzeté ben föltétlenül helyesebb és üdvö- aebb, ha a kormány radikális pro grammjának valamelyes szűkítésével és a Tisza-Jéle álláspont némi bővítésével egy kompromisszum jönne létre, amely azután az elfajult párt- villongások leszerelésére és a hábo ruban való képviselőválasztások elejtésére vezetne, megkímélve tehát az országot attól, hogy langba borítsák. Nem ér többet ebben az erejében megtépázott és ezerféle uj igények ostroma alatt álló országban a köz- béke és a köznyugalom, mint az elvolt magas paripáján ülve az állt- aut féle jelszónak merev és konok érvényeBitése, különösen egy olyan kérdésben, amiuő a választójog, a melynek határai pontos szubtilitás- sal, mértani pedantériával sem fölfelé, sem pedig lefelé meg nem állapíthatók, hisz Európa minden országában más és másféle-választójog van hatályban. De ha az országos politikában is gyakran helyesebb az ádáz harcok helyett a békés kiegyenlítésekre való törekvés, — aláhúzott«» hangsúlyozva a jelenlegi rendkívüli időket — mennyivel inkább helyes és kívánatos ez a vidéken, egy egy szükebb testület kebelében. M'-rt valóban kár a vármeggeházi politizálás jelentőségét túlbecsülni. Hisz avval csak tisztában van mindenki, hogy a vármegyei üléstermekben szokásos politizálás manhp8ág nem egyéb, mint anakronizmus, minden gyakorlati eél és jelentőség nélkül, nem más, mint rég múlt idők maradványa, a mely a népképviseleti rendszer mellett, a varmegyék követkü dési joga nak és a követeknek, utasításokkal való ellátásának eltörié e óta tulajdonképpen teljesen időjét múlta. De ha már kegyeletből es jogszokásból ápoljuk ezt a hagyományt, talán mégis csak nem art a pártállás fa elvi álláspont érintetlen hagyása mellett, á békés kiegyenlítést keresni és he yesebb az> a sok időt és energ át, amit az ilyen politikai yiták igénybe vesznek, a szorosan vett vármegyei kö:iig,ek és helgi kérdések beható tárgyalásának szén telni. Nem-e szinte kOmisum számba megy, hogy mikor egy egy közgyü lésre összejönnek a varmegye közügyéinek intézésére avagy' legalább megvitatására hivatott tozoitsagi tagok, — őket csak »z országos politika érdekli es a szorosan vett megyei közérdekű keideseküek, a megyei és helyi közigazgatási ügyeknek alig másodpercek jutnak. Már pedig csak többet ér a békés és dolgos együttműködés — a mi szükebb hazánk javára — mint örökkön-örökké a nagy politikának firtatása. A politikának meg van a maga ideje és helye a képviselőválasztásokul. Eréllyel, agitációval és min den alkotmányos fegyver felhasználásával, megalkuvást nem ismerve, mérkőzzenek az egyes pártok ezekben a politikai csatákban. A választási harci zaj lecsillapultával azonban tömörüljenek közös munkára és térjenek vissza a helyi kulturális, társadalmi és gazdasági ügyek közös és lelkes szolgálatára. * Dr. Appongi Rezső gróf .főiápán kedden délelőtt 10 órakor nagy éljenzések között az elnöki széket elfoglalva üdvözölte a megjelenteket és a közgyűlést — amelyen a bizottsági tagok a szorgos nyári inun kaidő dacára felette nagyszámban jelentek meg — mognyitottnak nyílvánította ki. Alispáni jelentés. Az alispán időszaki jelentése felolvasottnak vétetett. Az állandó választmány javaslatára az ulispán indítványa, hogy a távozó Kovács Sebestéiig Endre volt főispán arcképe a közgyűlési terem számára megfestessék, elfogadtatott és az alispán megbizatoft, hogy e célra a jövő évi költségvetés keretében 3000 koronát illesszen be E tárggyal kapcsolatban intézte tett el a póttárgysorozat 5 ik pontja, mely a távozó főispán búcsúját tár gyalja. A búcsúlevél felolvastatott és az állandó választmány javaslata egy hangulag tudomásul vétetett azzal, hogy nehéz időkben kifejtett, éjjelt nappallá tevő hazafias és közhasznú munkásságáért, a hozzá folyamodókkal szemben tanúsított kedves előzékenységéért őszinte háláját és elismerését nyilvánítja azon benső óhajtással, hogy a Mindenható adjon jó egészséget, hogy vármegyénk javára nagy tudását és bőséges élettapasztalatait hosszú éveken át ezentúl is értékesíthesse. Szuliman György biz. tag. az al ispáni jelentéshez hozzászólva, annak különösen a közélelmezéssel foglal kozó részével foglalkozott, azt fej tegetve egyszerű, de helyt illő szavakkal, hogy az őstermelőknek megállapított fejkvóta kevés. Különösen sérelmes a nők fejkvótájának le szállítása, mert szerinte a hadban levő férfiak munkáját is derekasan elvégzik a gazdasági téren ; őszintén meg kell mondania, hogy a csekély iisztadaggal a nép kijönni nem tud; további sérelem, hogy a gazdáknak a naps-ámosok részére nem hagytak fenn lisztet, aminek az lett a következése, hogy miután a napszámos kenyér nélkül nem ment el dol- dozni, a gazdák kénytelenek voltak vagy elhanyagolni gazdaságukat, vagy pedig a liszttől megfosztani magukat Az is igen érzékeny baj, hogy a sertéstartásra nincs szemele-' 8eg, pedig ez úgy a földműves, mint az iparos és a tisztviselő elem részére feltétlenül szükséges, mert ezek hozzá yannak szokva, hogy maguk hizlalnak. Erre a célra sokkal fon- ' tosubb az árpa, mint a sörgyártásra. Kéri a főispánt és az alispánt, hogy tegyene.k lépéseket az irányban, hogy a fejkvótu felemeltessék, mert ellenkező esetben a gazdák arra lesznek kényszerítve, hogy a „magukét lopják.“ Forster Zoltán alispán behatóan foglalkozott a bárom irányban hangoztatott kívánsággal, ismertetve a fejkvótába, a napszámosok ellátására és az önkéntes felajánlásokra vonatkozó viszonyokat. Nagy méltánylással szólt a nők átal teljesített gazdasági munkákról és miután a maga részéről is meggyőződött arról, hogy a megállapított fejkvóta elégtelen, előterjesztést tett a kormányhoz, hogy ez felemeltessék. (Általános helyeslés.) Id. Ferczel Béla biz. tag arra hívja fel » figyelmet, hogy augusz tus 15-ével elfogynak az összes liszt- , készletek és igy a közönség élelem j nélkül lesz A cséplések már előre- I haladóit állapotban vannak, de őrlési, vásárlási engedélyek még nincsenek. Ne hogy a közönség hosszabb ideig élelem nélkül maradjon, inditvá- nyozza, kéressék fel a kormány sürgős intézkedésre oly irányban, hogy azok, akik nem termelők, gabonát vásárolhassanak és őrőltethesse- nek. Forster Zoltán alispán kijelenti, hogy e most még tárgyalás alatt levő ügyben minden intézkedést megtett, hogy a fenforgó nehézségek kielégítően megoldassanak. A szükséges nyomtatványok már készülnek és a legközelebb küldetnek ki a köz ségekbe Ha esetleg szükség lesz, saját felelősségére fog intézkedni, mert inkább késs elviselni intézkedése következményeinek terhét, semhogy a közönség a közélelmezés kérdésében fogyatkozást szenvedjen. (Nagy tetszés.éa éljenzés.) Fördős Mihály II. aljegyző, ki e minőségében 6 évet töltött el és ez idő alatt kötelmeinek minden tekin tetben kifogástalanul megfelelt, első- osztályu aljegyzővé léptettetett e'ő, amit a közgyűlés élénk éljenzéssel vett tudomásul. Az u] k rmárry és a választójog. Gróf Eszterházy Móric miniszterelnök leiratára a maga és kormánya kinevezéséről az állandó választmány javasolja, inon fel a megye közönségé a kormányhoz, kijelentve, hogy » kormányt a törvényhatóság hazafias működésében mindenkor teljes kös/.séggei támogatni fogja. S.abó Géza biz. tag (szászvári plébános) hosszabb beszédben a választójog elleni aggodalmakkal, tár- gyias érveléssel, száll szembe. Ezek az aggodalmak, szeriote, vonatkoz nak a magyar szupremácia féltésére a) a nemzetiségektől, b) a nemzetközi szociáldemokratáktól és c) uz intelligencia vezető szerepének elvesztésére. Ö nem félti a hazát se a nemzetiségiektől, se a szociáldemokratáktól, mert ezek méregfogát a háború kiütötte; láttuk, hogy az in- leiiigencia vezető szerepe sincs veszélyben, mert a magyar köznép szereli a tekintélyt es tiszteli az urat, de csak addig, inig az ur őt 's megbecsüli Ez a népbecsülés az •igazi demokrácia, mely most van eljövendőben, fi Petőfi magyar nemeseinek kora azonban örökre lejárt. Tagadja azt, hogy népünk még nem lenne érett és hogy még előbb nevelni kellene. Népünk a lövészárokban tette le az érettségit, a kópia-' lássál, bénasággal szigorított érettségit. A király eléggé megmutatta, hogy akarja a szavazati jogot, elbocsátva azt a kormányt, mely ennek ellenszegült. Ne legyünk tehát pá- pábbak a pápánál. Szabó Géza üdvözlő felirata. A következő határozati javaslatot terjeszti be : Tolnavármegye törvényhatósági,bizottsága egy jobb jövőbe vetett reménnyel üdvözli a gróf Eszterházg Móric elnöklete alatt megalakult kormányt és bizalmáról biztosítja, mert tőle várja az általános, titkos és egyenlő választójog megalkotását és ezen az alapon az ország korszerű, demokratikus haladásának lehetővé tételét, a közszabadságok teljes mértékben való biztositositását, a körletek arányos és igazságos megosztását, szociális és kulturális intézmények megvalósítását, közgazdasági életünk sürgős nekilendülését, végeredményében a polgári érdekeket kielégítő, erőteljesen demokratikus magyar ne »zeti politikát. Szuliman György biz. tag üdvözölni óhajtja a kormányt. Hibáztatja Tiszát, amiért választójogi törvényében éppen a kisgazdákra, a magyar állam legbübb fiaira nem volt kellő figyelemmel. A bevándorolt nemzetközi szocialistának 24 éves korában megadná a szavazati jogot, a kisgazdáknak azonban nem. Pedig a magyar paraszt szavazati joga előtt mindenki meghajolhat. Ifj. Leopold Lajos biz. tag. szólott ezután az általános választójog metjptt és a statisztikai adatok egész arzenálját vonultatta fel annak a tételnek igazolására, hogy a vagyon. cenzus alkalmazása helytelen és hogy az irni-olvasni tudás, illetve az értelmi cenzus nemcsak nem veszélyezteti a magyarság érdekeit, hanem ellenkezőleg, éppen kedvező a magyarságra nézve Tudományos alapon álló és alapos készültségre valló értékes fejtegetéseit a közgyűlés mindvégig élénk figyelemmel kisérte. Beszéde főbb vonásaibau a következő : Mindenekelőtt Szuliman György bizottsági tag azon szembeállítását cáfolja meg, mintha bármely részről az iparos munkások életkorát engedékenyebben kívánták volna megállapítani, mint a többiekét. Az ipari munkások korhatárának 30-ról 27-re való leszállítása azt célozta volna, hogy helyreállítsa az egyensúlyt, mert az egészségtelenebb viszonyuk között élő iparos munkásság élettartama' jóval alacsonyabb lévén, még e leszállítás után is épen csak akkora % iparos munkás választó lett volna, mint egyéb választó. Ezután kijelenti, hogy elfogadja Szabó Géza indítványát. E varmegye klasszikus politikai vezérére, Bezerédj isivanra, Bartal Györgyre es Sztanküvánszay Imrére való hivatkozással elutasit|a: a pák- tumos politikái, mely férfi is megHátralékos előfizetőinket tisztelettel kérji^ a mtraléaoi óan' .niMJjjt oíkííí isire.
