Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-18 / 3. szám
XXVII. (XIII.) évfolyam. 3. szám. Szekszárd, 1917. január 18. fa* Fél ■ Előfizetési ár: z évre .............16 koron» él évre.................... 8 Ke gyed évre .... 4 » Egy szám ár» ... . 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig $ kor., további sor 30 f. — Nyilt- tk: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint egyszer: csütörtökön. Telefon szám: Főszerkesztő: 18.— Felelős szerkesztő: 24 — Kiadóhivatal: 11. Szerkesztőség: Bezeréd) István-utca 5. «rám. Iáé küldendők a lapot ésdekiő összes küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Adám-utca 42 szám Az előfizetési penzek cs hirdetések Ide küldendők Néptanítók, be ez előfizeté t egész évre előre beküldik, S korona. Ffiuofceutf: Dr. LEOPOLD KORNÉL Felelős szerkesztő: BODNAR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A mi vasuiunkról. Körülbelül hat hét óta ismét a leglehetetlenebb állapotok uralkodnak a mi szerencsétlen vas- utunkon. Idáig hallgattunk — hisz a háború alatt sok mindenről kell lemondani és csupán közérdekből elnémítunk minden jogos kritikát — de miután egyetlen jel sem mutat arra, mintha a mostani állapotokat hamarosan megváltoztatni terveznék, egyenes bűn volna a közérdek ellen, ha továbbra is hallgatólag tűrnénk ezeket a rettenetes, szinte leírhatatlan mizériákat. A normális időkben négyszer indult és négyszer érkezett naponként a szekszárdi állomásról és állomásra a Budapestre és Budapestről induló vonat. A háború alatt leszállt — helyesen — ez a szám háromra, majd pedig kettőre. Ebbe is belenyugodtunk, mert nem győzzük hangoztatni, hogy a háború alatt minden téren az igényeket mérsékelni kell. Azonban most már hetek óta mi a helyzet ? Egyetlen egy vonatunk indul naponként fölfelé és ezzel az egy vonattal is csak kivételesen lehet elérni a■ csatlakozást, úgy, hogy a Budapestre való utazás — ez a csekély 150 kilométeres távolság — legalább 15—16 órai utazásba kerül, nem szólva a sárbogárdi éjjelezés minden fogalmat meghaladó kellemetlenségeiről. Akinek 1, mond egy órás elfoglaltsága van a fővárosban, annak két éjjelt kell távol töltenie és közel 3 napjába kerül egy utazás. Nem szólünk a költségekről, az egészségről, csupán a rengeteg időről, ami pedig főleg most mindennél drágább. A postajárás is ennek a helyzetnek megfelelő. Az Est megjelenik Budapesten délután 2- órakor és Szekszárdon csak másnap délután 4 óra felé olvasható stb., sokkal későbben, mint Kassán, Kolozsváron, Zágrábban, Bécsben ^agy Belgrádon. Ilyen körülmények között érthető, hogy mindenki, akinek csak elkerülhetetlenül nem szükséges, elkerüli ezt a nagy vidé- % két, ami mindenképpen óriási anyagi hátrányokkal jár ránk nézve. A vonat mentén lakó gazdaközönség úgy segít magán, hogy a fővonalon levő si- montornyai, gyönki, pincehelyi és hőgyészi állomásokat keresik fel kocsin, de mit tegyenek azok, kiket az a kétes szeren- | cse ér, hogy a „székhelyen“ kénytelenek lakni. Hasonló forgalmi viszonyok között nincs még egy vármegyei székhely az egész országban — az bizonyost És mit szóljunk arról, hogy Bátaszékre érkező egyetlen vonatunknak megint nincs összeköttetése sem Dombóvár, sem Pécs, sem Baja felé, úgy, hogy Bátaszéken nemcsak órákig, hanem fél napokig kell lesni a csatlakozásra, aminek következménye ismét csak az, hogy Pécs, Baja, Szabadka, Szeged, Dombóvár vidékéről is csak épp úgy elkerülnek bennünket, mint a többi vidékekről. Azt halljuk, hogy a vasúti vezetőség azért viszi el tőlünk a szerelvényeket, mert mi vicinális vonal vagyunk De mint vicinális vonal - utóvégre az elnevezés csak formaság és nem határoz, legalább nem érinti a lényeget -- nagyobb forgalommal bírunk — személy- és áruforgalommal egyaránt, mint sok fővonal. A szekszárdi állomáson felszálló utalok havi létszáma 18—-20.000, ezen egyetlen vonat közlekedése mellett. És miért viszik el minduntalan éppen innét a szerelvényeket ? Egy nógrádmegyei földbirtokos, kinek az a szerencsétlensége, hogy mostanában gyakrabban kell Tolnavármegyébe utaznia, mondta, e sorok írójának, hogy ö is vicinális vonat mellett lakik, de azért naponként háromszor utazhatik és van mindig csatlakozása a fővonalhoz. Kérjük a t. vasúti üzletvezetőség vagy igazgatóság válaszát, miért éppen a mi vasutunk van ebben a szerencsétlen állapotban és miért éppen nekünk van ilyen képzeleteket túlhaladó szerencsétlen összeköttetésünk? Azt tudjuk, hogy a gépek javításra szorulnak, hogy a szénnel takarékoskodni kell, hogy a szerelvényekre háborús okokból más felé nagy szükség van. Mindezt nagyon jól tudjuk és nekünk ne magyarázza ezt senki sem. Ezért bele kell nyugodni mindenkinek abba, hogy most kevesebb vonat jár, mint normális időkben, hogy csak késedelmekkel bonyolítható le a személyforgalom és hogy az áruforgalom többszörösen szünetelni kénytelen, de mikor azt látjuk, hogy ugyanezen időben, hogy tovább ne menjünk Paksról, melynek szintén csak vicinális vasútja van Adonypuszta- szabolcsig és pedig még hosz- szabb, mint a miénk — ma is naponként kétszer indul Budapestre a vonatja és érkezik onnét naponként kétszer Paksra és pedig 5—6 óra alatt megtehető az utazás. A paksi ember 7 teljes órát tölthet Budapesten és még ugyanaznap este 9 órára hazaérkezik. Nem-e abszurdum, hogy nekünk irigykedve kelljen gondolnunk a paksiakra — akiknek pedig szintén vicinális vonaluk van —, hogy Ők ma is naponként kétszer 5—5 óra alatt juthatnak el Budapestre, rnig a székhelyről, a mely szintén nincs távolabb, naponként csak egyszer utazhatni, ellenben az ut rendszerint 15 órai időt vesz igénybe. Avagy itt van Kalocsa, amelynek szintén vicinális vasútja van Kiskörösig és 203 kilométernyire esik Budapestről (mi pe- -dig 155 kilométernyire) naponként 3 vasútja van jelenleg is, amely alig 5 óra alatt Budapestre viszi az utasokat és onnét ugyancsak naponként háromszor vissza Kalocsára 5 — 5 órai ut idő tartam alatt. Miért éppen Szekszárdnak és vidékének kell állandóan a leg- mostohább forgalmi viszonyokat és ebből származó, valóban fel sem sorolható óriási mizériákat és károkat elszenvednie. Ismételjük, szerények és alázatosak vagyunk igényeinkben, mert ismerjük jól a jelenlegi viszonyokat. - De a mostani helyzet, ha nem akarjuk, hogy itteni különben is vajmi csenevész ipari és üzleti élet teljesen tönkre menjen, a mezőgazdaság ugyancsak sokat szenved ezen megbénult forgalmi viszonyok kö- : zott, tovább igy nem maradhat. ; Az áruforgalom nem szünetel- ; hét ilyen hosszú időkön át és legalább egy vonalnak kell naponként indulnia, amely föltétlenül kap csatlakozást a fővonalhoz. Mert már Rétszilason sem engedik meg — késedelem ese- ; tén az átszállást. Szóval még ebben a tekintetben is rosszabb a helyzet, mint volt. Nem lehetne a paksi vonattal kombinációba hozni a mi vonatunkat, olyképpen, hogy a Budapestről délután 3 óra 30 perckor Adony-Pusztaszábolcsra induló személyvonathoz kapnánk összeköttetést és éjjel ugyancsak a reggel Budapestre érkező valamelyik vonathoz ? És teljes | lehetetlenség, hogy Bátaszékre | olyan időben érkezzék a vonat, hogy az onnét a különféle irányokba induló vonatokhoz meg legyen a czatlakozás, ha nem is percnyi pontossággal, de legalább nem fél napokig tartó időveszteséggel. Az államvasutak t. intézősé- gének, tudjuk, hogy mostanában súlyos gondjai vannak és nehéz feladatok megoldása előtt áll. Azonban a legsulyobb gondok és legnehezebb viszonyok között sem szabad egy kulturális és gazdasági, fejlettség dolgában az országban elöljáró nagy vidéknek összes legszerényebb forgalmi igényeit teljesen ignorálni és semmibe se venni. Sürgős orvoslást kérünk. Az összeírt Élelmiszerek elosztása a városokban. Báró Kürthy Lajos az Orsz apa közélelmezési hivatal elnöke, szék szard város polgártnestetéhe z é vármegyénk alispánjához, az összeír élelmiszerkészletek egyenlő elosztása érdekében leiratot intézett. A leiratban elmondja, hogy a készletek elosztása rendszerint aránytalan és egyenlőtlen úgy a mugánháztarta- • sukban, mint az üzletekben. Egyesek túlságosan el vannak látva, másoknak semmijük sincs. A feladatok iegfontossabbja, hogy azt a kérdést rendezzék. A készletek összeírása már megtörtént, most fel kell dolgozni az összeírás anyagát. Megálla pittani a lakosság valódi számát és az összeirótt készletek pontos menryiségét. Az eredmények alapján az egyes vármegyék különböző viszonyaihoz képest kell megállapítani a fejkvóta. Azután azoknál, kiknek Készlete megfelel, az egy évi szükségletnek, meg kell hagyni, ahol ahol azonban fölösleg vau, le kell foglaüni s a megállapított maximális árakon a hitóság rendelkezésére bocsátani. Az év szükséglet megálla pittásánál a családtagok kora is tekintetbe* veb tő, péleául kávé a gyermekeknek kevesebb, cukor ellenben több adható, krumpli a munkásunk adandó több, ellenben a gyermekeknek kevesebb. Egyutta arra is gondolni kell, hogy a kereskedők készletei is egyenlő elosztást nyerjenek. Minden cikkre be kell hozni a jagyrendszert és minden kereskedőt kötelezni kell, hogy áruját a jegy ellenében szolgáltass ki. Azok a a háztartások, amelyeknek készletük van, természetes akiknek készletük vau nem kapnak élesmiszerjegyeket. Azokat, akiknek nincs háztartásuk, továbbá a vendéglőket es kavóháza- zakat a liszt és kenyérjegyek elveinek megfelelően kell ellátni a többi élelmiszerrel is Báró Kürthy utasitjf a hatóságokat, hogy a rendelkezések- betartását 'szigorúan ellenőrizzék és időnkint gyakori vizsgálatokat tartsanak a. háztartásokban. A közélelmezési hivatal főnök akként intézkedik, hogy a törvény
