Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-08 / 45. szám
/ XXVII. (XIII.) évfolyam. 45. szám. Szekszárd, 1917. november 8. »VÁRHEGYE ÉS A KÖZÉRDEK EMfizetési ár: W» évre ...........16 Unu Pl érre................8 > |fe *y*d áws .... 4 » ■fT *séH in ... . 16 WMi Hirdetési érák: ínreréai hirdeléxk: 35 petit sorig • kor., tooéM» »30 1.- NtíK- (ár: gmrmtmá tmftmki.nl 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapfa. Megjelenik hetenkinl egysaer: csütörtökön. TeW#n iiia : Pfezerkesztó 18. — Felelő* szerkesztő: 24 — Kiadóhivatal: 11. Sz«teizl6ség: Bezeréd] István-utca §. szám M« kfldendők a lapot érdtklő őmzm küldeményt*. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. aaáaa ii tlőílxetétl pénzek ét hiréaiéaak 14« küldendők. Néptanítók, ka az tl$fizeté>t egész évre előre kekké dlk, t korona. Ar. LE0P9LD KORNÉL PsMftt szerkeszt«: BODNAR ISTVÁN FSmunkstérs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A hetedik magyar hadikölcsön. Irta: Ullmann Adolf . főrendiházi tag, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója. A legközelebbi napokban jelenik meg a pénzügyminiszter felhivása a hetedik magyar hadikölcsön jegyzésére. Pénzügyi hadviselésünk eddig rendkívül bevált és úgyszólván tradícióvá lett rendszeréhez híven, a kormány kizárólag konszolidált örök- járadékot ajánl fel a közönségnek. Mint az első hat kibocsátásnál, úgy most is 6 százalékos járadékkötvények, továbbá — a II. hadikölcsön alkalmával kiadott typushoz hasonlóan — 51/s százalékos járadékcimletek kerülnek nyilvános aláírásra. A 6 százalékos kötvények kamatozása — tekintetbe véve a szokásos Va százalékos jutalékm< gtóritést — félévenként 3'10 százalék, illetőleg kamatoskamatokkal évi 6'30 százalék, mig az öV2 százalékos járadékcimletek — ugyancsak az említett jutalék- kedvezmény számításba vétele mellett — félévi 3 03 százalék, illetőleg évi 6‘15 százalék jövedelmet biztosítanak vevőik részére. A két typus kamatozása közt fennálló kis különb séggel úgyszólván felér az a körül meny, hogy az alacsonyabb kainato zásu kötvénycimleteknél az árfolyam fejlődésnek tágabb tere van. Ezen kívül azonban a 6 százalékos járadék kötvényei 1922. augusztus 1-től kezdve konvertálhatók, úgy hogy az azokba fektetett tőke kamatozása 4s/4 évre tekinthető biztosítottnak, mig az 5Ví százalékos kötvények kedvező kamatozását az aláírók legalább 7Vs éven át fogják élvezni. A kibocsátásra kerülő címletek — épugy mint az utolsó hadikölcsönök- néi — most is azon szerfölött értékes külön kedvezménnyel bírnak, hogy a kötvények a kibocsátási netto árfolyamon, a háborús nyereségadó 21/, os angol konsol.................. ........... 3° /0-os francia járadék __________ 3} /a-oa olasz járadék ____________ 5%-os orosz járadék_'__________ 3°/o-os német birodalmi kölcsön__i. 4°/o-os osztrák járadék __________ 4°/ o os magyar koronajáradék ____ Ké tségtelen, hogy a h^zai járadékok kedvező árfolysmalakulását lényegesen előmozdította az eddig kö vi tett és az uj kormány által folytatott felette elővigyázatos és céltudatos háborús pénzügyi politika, mely állandóan odairányult, ho; y a meg növekedett állami pénzszákségletet lehetőleg mindig konsz<4idált kölcsönök utján fedezze. Enne# megfelelően áiiampénztáijegyek aránylag cseké lyebb mértékben s csupán abból a célból adattak ki, bogy ezáltal a bankjegy-infláció mériekeltessék és a fölös pénzeszközök a forgalomból lehetőség szerint kikerüljenek. Csak egyetlen egyszer — a IV. hadiköl csőn alkalmával — bocsátottak jegyzésre kincstárjegyeket is, a melyek azonban az 1926. év közepén esedélerovásánál fizetés gyanánt felhasználhatók. Enagyjelentőségü előny bizonyára alkalmas lesz arra, hogy az árfolyamalakulást tartósan ked vező irányban befolyásolja. Az eddigi tapasztalatok szerint feltehető, hogy a kis tőkések — úgy mint az előző kibocsátásoknál — a 6°/o os járadékot fogják előszeretettel jegyezni, mig a tőkeerős közönségre bizonyára az 51/,°/o os címletek lesznek nagyobb vonzóerővel. Erre enged következtetni az a tapasztalat is, hogy a gyakorlatban a tőke cseké yebb kamatozással éri be oly értékpapíroknál, amelyek jelenlegi árfolyama lényegesen -alacsonyabb, mint* a Veváltási érték, anwriy mellett konverzió esetleg foganatosítható A legszembeötlőbben igazolja ezt a 4°/o os magyar korona járadék és a, 6% os hadikölcsön jövedelmezősége közt fennálló nem csekély eltérés. A magyar állami értékek árfolyamalakulása a háború folyamán, kivált pedig a VI. hadikölcsön kibocsátása óta örvendetesen kedvező irányban terelődött. így a 4°/o-os koronajáradék, mely a háború kezdetén 76 50 és a folyó év május havában 78 50 árfolyamon került forgalomba, a legutóbbi napokban 83°/o körül cserélt gazdát, a Sl/a0/o os járadék árfolyama 68-tól 73-ig emelkedett és a magyar állam egyéb címleteinek ára is jelentékenyen javult. Egyébként a 4°/o-os magyar ko ronajíradék az egyetlen a hadviselő államok vezető járadékai közt, a melynek az árfolyama a háború alatt nem csökkent. Mutatja ezt a következő ösBze- állitás: a háború kitörése előtti árfolyam 75 50 78- 50 95-— 98-75 75- 50 79- 76- 50 j e 1 e n I e g i árfolyam 56 25 61-25 80-— 67-50 66-- 78-— 83.— kesek, tehát viszonylag hossza lejáratúak voltak. Ilymódon országunkban a konszolidált és a függő hadi- kölcsöuök viszonya rendkívül előnyösen alakult, efsnnyira, hogy Német- i ország kivételével egyetlenegy hadviselő állam kormányának sem sike- ; rült kedvezőbb irányt teremteni e téren, melynek fontossága nem szórni bővebb magyarázatra. Attól, hogy a háború befejezése titán a hadiköicsönök árfolyamában kedvezőtlen fordulat állhat be, nem kell tartani, hiszen pénzügyi kormányzatunk — miként ismételten hangsúlyozta — megfelelő intézkedéseket szándékozik foganatosítani oly irányban, hogy ez árfolyamok neta- látii erősebb csökkenésének gátat vessen. Rámutathatunk itt azokra a kijelentésekre, melyeket Havenstein, a Reichsbank elnöke, a legutóbb fényes eredménnyel lezárt hetedik német hadikölcsön kibocsátása alkalmával tartott beszédében’ tett. Szerinte a Reichsbank gondoskodott arról, hogy „mindenk^, aki hadiköl- csönt je'gyzett, 1000 márkáig terjedő összegeket bármikor 98°/o kai — az utolsó hadiköicsönök kibocsátási árfolyamán — továbbadhasson.“ Kijelentette továbbá, hogy „küszöbön állanak oly intézkedések, amelyek emberi számítás szerint lebe tővé fogják tenni, hogy igen nagy, még milliárdokra menő tételek eladásának is módját ejtsék.“ „Nagy-( szabású átvételi művelet van kilátásba véve“ — mondotta Haven- stein — „amelyet a Reichsban^. az egész német bankvilággal együttesen ven hivatva megvalósítani.“ Hasonló akcióra bizonyára hazánkban is sor fog kerülni. Eddigi hadikölcsöneink eredménye felette kedvező, ami a hazai lakosság szívós erejének és lelkes hazafiul érzületének csalhatatlan bizonyítéka. Nincs kétség aziránt, hogy a most kibocsátásra kerülő hadikölcsön sikere nemcsak hasonló lesz az eddigi eredményekhez, hanem azokon túl is fog tenni. E felfogásomban megerősít az árfolyamnivó, melyet a budapesti tőzsdén a részvények elértek Aki vagyonának érték állandóságát szivén viseli, annak — hacsak ebben kényszerítő okok nem gátolják — részvénybirtokából eladásokat kell eszközölnie. Különösen áll ez azokra a részvényekre, amelyeknek az ánfolyamaaz utóbbi időben szédületes magasságig emelkedett és ez az áramlat úgyszólván valamennyi részvényt magával ragadta. Az értékesítésből befolyó ösz- szegek legelőnyösebben fixkamato- zásu befektetési értékekben helyezhetők el. Minthogy azonban mező- gazdaságunk anyagi megizmosodása folytán záloglevelek csak igen mérsékelt összegben kaphatók, a részvényeladások révén felszabaduló ősz szegek részére a legmegfelelőbb befektetési alkalom gyanánt a magyar állam kötvényei, elsősorban a hadiköicsönök kínálkoznak. Egyszers- miudenkorra véget kell vetni annak a gyakran hangoztatott felfogásuak, mely szerint valamely vállalatban való részesedés nagyobb biztonságot nyújt, mint az állampapír. Az állam háztartása a magángazdaságokkal a háború folyamán eddigelé soha nem sejtett szoros kapcsolatba került és j amíg az államhatalomnak módjában fog állani, hogy alattvalói jövedelmével és vagyonával adókivetés utján rendelkezzék, addig szó sem lehet arról, hogy az állam hitelezője kárt szenvedhet vagy megrövidülhet. — Az állam adószedő hatalma azonban a háborúnak még hosszabb elhúzódása esetén sem csökkenhet és ennek folytán azokkal szemben, akiknek a vagyona nem állampapír ban fekszik, sohasem kerülhetnek kedvezőtlenebb elbírálás alá a hadiköicsönök aláírói, már csak azért sem, mert hiszen állandóan tekintetbe fog vétetni, hogy pénzügyi téren elsősorban e címletek tulajdonosai tettek eleget hazafiai köte lességüknek. Ellenkezőleg, a legmérvadóbb. nyilatkozat szerint biztosra vehető, hogy a vagyonok megadóztatásánál a badikölcsönkötvények birtokosai kedvezményes elbánásban fognak részesülni. Mig a hadikölcsön 6°/o-nál magasabb kamatozást biztosit, addig a részvények tekintélyes többségének a mai árfolyamok alapulvételével mindössze évi 2—3°/# a hozadéká, sőt egyes papírok még ennyit sem jövedelmeznek és leghatározottabban szembe kell száilani azon felfogással, mintha a részvénytársaságok indíttatva érezhetnek magukat arra, hogy részvényeik osztalékának megállapításánál azok árfolyamára tekin- * tettel legyenek. Az osztalékpolitika terén mindenkor, különösen azonban ( a mostani rendkívüli időkben a legnagyobb óvatosságot kell szem előtt tartani, már csak azért is, mert az a vélemény, mely a béke beálltától azonnal erős konjunktúra megindulását reméli, általában alig tekinthető indokoltnak. A nyersanyag, ti hajótór és az idegen valuta hiánya na - gyón meg fogja nehezíteni gazdasági 1 életünk újjászületését. Tulmenne e cikk keretein, ha véleményem helyességét indokolandó, iparáganként behatóan foglalkoznám az erre kínálkozó érvek nagy tömegével. Egy példát lássunk csak. Vegyünk szemügyre, néhány körülményt, mely a textilipar helyzetének jövő alakulására döntő befolyást gyakorolhat. Az É8zakamerikai Egyesült Államok pamuttermelóse az utolsó békeévben 1913-ban, mintegy 16 millió bált tett ki, amiből magában Amerikában 3—4 millió bált dolgoztak fel, mig 12—13 millió bál Európába került. A háború folyamán az Unnió pamtH- termése több mint 25 százalékkal csökkent, mig a fonó- és szövőipari vállalatok üzeme rendkívüli mértékben kibővült úgy, hogy már 1916- ban kb. 7 millió bált dolgoztak fel az ottani gyárakban. Monarchiánk textiliparának nyersanyaggal való ellátása tehát a fentemlitett általános okokon kívül az amerikai pamntter- més és ipar helyzetének imént vázolt alakulása folytán is nagy nehézségekbe fog ütközni. A részvények utáni bajsza nemcsak hazai értékek iránt kapott lábra, hanem a monarchia másik felének részvényeire is átterjedt. A vezetésem alatt álló intézetsz utóbbi bat hét alatt ügyfeleinek számlájára Ausztriában kerek 110 millió koro- I náért vásárolt értékpapírt és 30 milHátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
