Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-04 / 1. szám

TOLMATÁMMTE és a SÍIMH-WWf t halk zenéje iránt s akkor a küszö­bön levő újév talán nem fog újból csalódást terenni s meghozza a ké­két, a diadalmas békét, mely méltó lesz annyi véren, annyi könnyön szerzett sikereinkhez ! Ügy legyen ! Adakozzunk i karstárM elhunyt tolnamegyei sze- génysersu kztenák árvei és hozzá­tartozói részére. A báró Schell Józsefné urnó kee- deményezézére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő' adomá­nyok folytak be a Tolnamegyei Ta­karék és Hitelbankhoz: Szekszárdi Népbank Szék­szárd K Gyalog István Kéty, njévi üdvözletek megváltása 50 — cimén „ Dömötör József százados, rendes havi hozzájáru­5"— lása „ 10 — az alap kamatai „ 366 71 K 331-71 Eddig* gyűjtésünk: „ 34200 72* 0«He»eo : K 34532 43 *) Ezzel a közléssel muH számunk téves kimutatásit helyesbítjük. UérmesyénR a Kcranázáson. Tolnavármegye közönsége vaió- szinüleg a botrányos rossz vasúti közlekedés miatt csak szórványosan vett részt a koronázási ünnepségen. Jobbára csak a hivatalos személyek jelenlétét állapíthatjuk meg. így a koronázáson elsőrangú szerepet töl­tött be Apponyi Sándor gróf tárnok- mester, ki ez alkalommal az ország­bíró helyett a jogart vitte. Eiöaelő szerep jutott nejének, Eszterházy Alekszaudra grófnőnek is, aki a ki­rályné kíséretéhez tartozott s a ko ronázásról visszatértekor Eszterházy Andrássy Irma grófnővel közvetle­nül a királyné kocsija után ment a kocsiján. A magyar hölgyek hódo­latának bemutatására varmegyénk­ből megjelentek: Apponyi Sándorod grófné, Schell József báróné szül. gróf Sigray Klára, SztankovánSzky Erzsébet és Sztankovánszky Mar­git, Inkey Pál báróné, Apponyi Károlyné grófBé stb. Vármegyénk képviseletében jelen voltak: Kovács Sebeslény Endre főispán, Forster Zoltán alispán, Döry Dugó. Szek- szárd rt. város részéről Frey János Takler és Török Pál, a központi já­rásból: B. Varga János (Decs), Asz­talos Péter (Alsónyék). A tamási járásból: Kaszás József (Tamási), Juhász Péter (Felsőnyék). A dom­bóvári járásból : Jantos Ferenc (Dom­bóvár), Törő József (Döbrököz). A völgységi járásból: Braun János (Tevel), Takáes Mihály (Zomba). A simontornyai járásból: Leicht Hen­rik (Gyönk), Petres Pál (Simontor- nya). A dunaföldvári járásból: László Károly (Dunaszentgyörgy), Acker­mann Péter (Paks). A küldöttséghez szolgálattételre beosztatott Horváth József vármegyei őrmester. A főrendeknél a királyi ház koro­názásra megjelent bizottságában ott volt Apponyi Géza gróf vbtt. s a korona átszállító bizottságában gróf Széchenyi Domonkos s a képviselő- ház kiküldöttei között a koronázási ebéden Sztankovánszky Imre or­szággyűlési képviselő. A vármegye idehaza is kegyelet­tel ünnepelte meg a koronázás nagy napját. A vármegye összes templo­maiban ünnepi isteni tiszteleteket tar­tottak. így Szekszárden a belvárosi templomban délelőtt 9 érakor dr. Fent Ferenc apát-plébános Mosgai Sándor újvárosi plébános és Horváth Károly káplán segédletével ünnepi nagymisét celebrált, amelyen meg­jelentek az összes hivatalok, egye­sületek, testületek, a katonák és a tanuló ifjúság. — Délelőtt 10 érakor a ref. templomban a ref. és evan­gélikusok együttes koronázó isteni tisztelete volt, ahol is Gödé Lajos ref. lelkész nagyhatású alkalmi beszédet mondott. — Az izr. templomban dr. Rubinstein Mátyás főrabbi magas szárnyalásu beszéde dicsőítette a nagy napot. Rakson is nemzeti szinü zászlók­kal volt feldiszitve az egész város. 9 órakor az összes hivatalok és in­tézetek a rom. katholikns templomba igyekeztek, hol fényes segédlettel Virág Ferenc esperes tartott misét. Táviratok. A miniszterelsökség sajtiosztiWáaak hivatalos taviarat». Böfer mai jetofitése. Keleti hadszíntér. A harctéren megvakul! katonák segélyalapja részére folytatólagosait a következő adományok érkeztek a Tolnamegyei Takarék és Hitel­bankhoz : Újévi üdvözletek megváltása cimén: dr. Fent Ferenc apátplé­bános Szekszárd 6'— Bertics Pál főjegyző Értény 10'— Török József jegyző Sár­szentlőrincz 2'— sempthei Maczkó László gyógyszerész Szakos 5-— összesen : 23"— Eddigi gyűjtés : 4162'34 összesen : 4185 34 1917. január 4. HÍREK. — Személyi hir. Kovács Sebestény Endre fóispán tegnap délután érke­zett haza Budapestről. — Kitüntetett tisztek. A király jobaházi Dőry Miklós báró nyug. századosnak legfelső kegyelemből és kivételesen az őrnagyi és Dekleva József nyug. főhadnagynak a száza­dosi cimet és jellegűt adományozta. — Uj év a vármegyén. Az uj év alkalmából Tolna varmegye tiszti­kara január # 1 én d. u. 7*4 érakor tisztelgett Éri Márton dr. főjegyző vezetésével, Forster Zoltán alispán­nál’. A főjegyző mélyen átérzett be­szédben vázolta az elmúlt évhez fű­ződött, be nem váltott reményeket, a háború rettenetes dulásait, melyek az emberiséget vérözönnel árasztják el. Utalt a háborús viszonyok követ­keztében feltorlódott közigazgatási teendők által meggyötört tisztviselők súlyos helyzetére. Mint reményt mu­tató jelenséget emeli ki a király ha­lála által okozott országos gyász hát­teréből a koronázást, az uj királynak erős békeszózatát. Adja Isten, hogy daliás ifjú királyunk megvalósíthassa az ellenséges népek kibékülését. — Ezen hő remény beteljesedése már nem lehet meszze, a béke galambja már jelentkezett, a vérözön meg­szűnése közös vágya az emberiség­nek. Hozza meg ezt az uj év vár­megyénk és a haza javára. Forster Zoltán alispán meleg sza- vakkal köszönte meg a tisztikar jó kívánságait, háláját fejezve ki a tá­mogatásért, melyben őt részesítik Ó3 5 !. buzgéságukért, mellyel a vármegye ügyeit a legnehezebb viszonyok kö­zött 'szolgálják. AJ tisztikaron kívül elismerése szól a községi alkalma­zottaknak is, mert mindannyian de­rekasan kivették részüket a köz- igazgatás megsokasodott- teendőiből. Munka után édes a nyugalom, mondá az alispán, de nekünk nem szabad se megpihennünk, se eiernyednünk, sőt fokoznunk keli buzgóságunkat. Nem én kívánom ezt tőletek, hanem a közügy, Tolnavármegye érdeke, melynek hűséges szolgálatára fel­esküdtünk és nz az eskü kötelez. — Ismerem buzgalmatokat és ez a tu­dat ad nekem is erőt és reményt arra, hogy nehéz feladatainkat a ti közremüködéstekkel meg fogjak old­hatni. Adjon az Isten nektek, kedves barátaim és munkatársaim, családo­tokkal együtt az uj évben sok örö­met és boldogságot. A családi élet melege és nyugalma acélozza meg erőiteket kitartó munkára a köz­ügyekben. Adja Isten, hogy az uj év a világháború forgatagában hozza meg sok megpróbáltatáson átment nemzetünknek a sikert és hűséges szövetségeseink oldalán a dicsőséges békét. — A tisztikar lelkes éljen­zéssel fogadta a szép beszédet, mely után az alispán, aki ép akkor érke­zett meg a koronázási ünnepségek­ről, barátságos beszélgetés során vá­zolta a koronázási szertartás és ün­nepségek lefolyását, melyeken Tolna vármegye küldöttsége minden zavaró incidens nélkül méltó módon vett részt. — Elmaradt lovaggá-ütés. Meg­említettük, hogy a most lefolyt ko­ronázáskor Kovács Sebestény Miklós honvédbuszár főhadnagyot, főispá­nunk fiát is aranysarkantyús vitézzé üti a király. — Az aranysarkantyús vitézzé avatás azonban nem történ­hetett meg, mivel Kovács Sebestény Miklós főhadnagy későn kapta az értesítést, igy a harctérről csak a koronázás napján délben érkezhetett Budapestre, amikor már a ritka szertartásnak vége volt. Vén Zoltán, a tanítóból vasaorona lovaggá és aranysarkantyús vitézzé lett hadnagy is csak a legutolsó percben érkezett meg s már annyi ideje se volt, hogy harctéri megviselt ruhájából másikba átöltözzék. így érte a Szent István kardjával való vállon ütés nem min­dennapi kitüntetése. , Budapest, január 3. Dobrudzsában újabb előrehaladást tettünk. Focsanitól délre és nyugatra Falkeohayn tábornok osztrák magyar és német haderői az erősen elsáncolt Milcov szakaszig jutottak; odább északnyugatra Mierából visszavetet­tük az ellenséget. — József főherceg hadsereg arcvonalának déli szárnyán Nagrilescin túl nyomultak előre. — Húrjától délkeletre és a Morte Fol- treanum Sultotól nyugatra az ellen­ség erős támadásait súlyos veszteségei mellett visszavertük. A Masticanesti szakaszban biztositó csapataink szu­rony és kézigránát harcban meg­hiúsítottak orosz előretöréseket. Ma- rajownál, Zlocowtól keltere, harco­sainkból és német harcosokból ősz szeállitott rohamcsapat szerencsés portyázásban 3 tisztet és 127 főnyi legénységet szállított be. Olasz és délkeleti hadszíntér : Budapest, január 3. Említésre méltó harc nem volt. Hßfer altábornagy, a vezéikar fősükének helyettese. A német nagy főhadiszállás jaleatése. Nyugati hadszíntér. Berlin, január 3. A trónörökös hadcsoportja: A lá­tási viszonyok javultával a Maas- tsrületen délután élénk tüzérségi te­vékenység fejlődött ki. A Bois de Pretreben a 92-ik számú Landwehr gyalogezred járőrei egészen a har­madik francia árokba nyomultak előre és a védőmüvek elpusztítása után 12 fogollyal tértek vissza. Keleti hadszíntér. Berüa, január 3. Lipót bajor herceg vezértábornagy arevonala : A DryaAviaty-tótól délre orosz portyázó különítményeket el­űztünk. Zlocowtél keletre Manojlow- nál a testőr-huszárdandár roham- csoportjai osztrák-magyar gyalogság gal egyetemben 3 tisztet és 127 fő­nyi legénységet szállitottak be fog­lyokul az orosz vonalakból. József főherceg vezérezredes arcvonala: Az ellenség erős támadásai a Morte Fm- tucanu ellen nagy veszteségei mel­lett meghiúsultak. Susita és a Putna völgy között több magaslatot roham • mai elfoglaltunk. Az oreszok és a románok támadásait visszavertük és Barsseszil és Tapescit harc után meg­szálltuk. Mackensen vezértábornagy hadcsoportja : Mozdulataink továbbra is tervszerűen folynak. A Zabala völgy és a síkság közti hegyekben német és osztrák-magyar csapatok az ellenséget északkeletre ssoritot ták vissza. Focsanitól nyugatra és délre a kilencedik hadsereg csapatai immár az oroszoknak egy megerősí­tett állása előtt állanak. Pintecostit és Mireát a Milcoful mellett roham­mal elfoglaltuk és 400 foglyot szál­lítottunk be. Dobrudzsában az oro­szokat heves védekezésük ellenére Vacareniből Jijilaból és Macinból to­vább szorítottuk vissza. Macedóniai arcvonal: A helyzet változatlan. LróMdorf, •isi fószáUásnetter. A szekszárdi Qöriskereszt- kúrhdz Sylvester-csiélye. Igen sikerült estéllyel búcsúzott a szekszárdi Vöröskereszt kórház az ó- esztendőtől. A kórház nagy „C“ ter­mét már este 8 órakor sűrűén meg­töltötték az ápolt katonák és váro­sunk érdeklődő közönsége, melynek soraiban — a kórházi sservezet tag­jain kivül — ott láttuk özv. dr. Sass Istvánná fiókegyleti elnököt, Major Lajos kir. tanácsos, pénzügyigazga- tót, Kovács Dávidné, Hoffmann Sán- dorné, Polgár Lajosné, Szondy Kata, Ágoston Böske, Hoffmann Edith, Krammer Józsefné, dr. Rubinstein Mátyásné hölgyeket, Polgár Lajos, dr. Rubinstein Mátyás, Fekete Ist­ván és még számos urakat. — A műsort Polgár Margit úrhölgy nagy művészettel előadott zongoraszáma nyitotta meg, ki is Liszt II. Rapso- diáját interpretálta mesterien, ö szol­gáltatta a későbbi számok zongora- kíséretét is. Utána dr. Kramolin Gyula igazgató-főorvos nagy hatást keltett, eszmedus ünnepi beszéde kö­vetkezeit, amelyet lapunk más he­lyén egész terjedelmében közlünk. Majd megindult a tulajdonképeni cabaret, élénk derültségben tartva mindvégig a jelenvoltakat. A gazdag fes változatos műsorból különösen ki­emeljük Hlobil Gyula 34. gy. e. hadnagy művészi tárogató, s később hegedüjátékát, melyhez Nagy Imre 32. gy. e.-beli közlegény, Radics Béla budapesti zenekara másodpri- másának hegedüszámai méltóan csat­lakoztak. Kitűnő volt Bajusz Sándor budapesti katona coupletsorozata, va­lamint Horváth Gyula szakaszvezető melodrámaszerü énekszavalata a sze­gény Janó keserves históriájáról. De a legviharosabb tapsot mégis csak Tutscbni Pál közismert és kipróbált művészete aratta, aki szives volf mes­teri szavalatokkal járulni hozzá a katonák fellelkesitése, majd felderí­téséhez, Gyóni verseiből adva elő s utóbb külön közkívánatra Gabányi „Kakasülőjét“ is színre adva. A kon­feranszié szerepét Kardos Imre 86. gy. e.-beli e. é. ö. tizedes látta el igen ügyesen és sok szellemességgel. — Sztinetközben a kórház egyik ápoltjának remekműve, egy szép fest­mény lett amerikai árverés utján közprédára bocsájtva, ami — 10 fil­léres alap mellett — 62 kor. 54 fillért eredményezett, rövid néhány perc alatt a kórház javára. A műsor befejeztével a tombola következett, melyen minden egyes ápolt katona nyert egy-egy számot s melyen ösz- 8zesen mintegy 500 kor. értékű nye reménytárgyak kerültek kiosztásra. E nyereménytárgyak a karácsony- . fára egybegyült összegnek már ka­rácsony alatt és után befolyt részé­ből vásároltattak. Féltizenegy óra tájban ért véget a derűs szórakozás, mely a katonák és vendégek szivé­ben egyaránt kellemes emlékeket hagyott. Segítsük a hadbavonultak csa­ládtagjait és az elesettek hozzá- I tartozóit!

Next

/
Thumbnails
Contents