Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-03-20 / 23. szám
Előfizetési ár: Egész évre ................16 korona Fél é vre ...... 8 > Negyed évre .... 4 > Egy szám ára ... . 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 i. — Nvilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztésig: / Bezcréd] litván-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetés) pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, he az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. j Laptulajdonosok a szerkesztők. Vármegyénk a világforgalomban. A véres harcok öldöklő ciklonja most dühöng csak igazán, de a fürkésző szemek már elmélyednek a jövő perspektívájába, keresik azokat az uj forgalmi s gazdasági alakulatokat és módozatokat, amelyek kárpótolnak majd bennünket a háború borzalmaiért s itt szebb jövőt teremtve, pótolják az öldöklő harcok ember és gazdasági veszteségeit. Gondolkozni tudó nemzetgazdák figyelme egyszerre csak erre a mi, eddig kutyába se vett öreg Dunánkra terelődik, amely hivatva volna a Keleti tengertől a Perzsa-öbölig kierőszakolt vasúti összeköttetést a megfelelő vizi úttal is kiegészíteni. Olvasunk, hallunk, sőt már a képviselőházban is beszélnek a Dunát a Morava völgyén át az Oderával és a szalonikii- öböllel összekötő nagy vizi útról, amelynek létrejövetele megkövetelné, hogy az egész magyar Dunát és a Tiszát Vásáros- Naményig, a Drávát Barcsig, a Szávát Sziszekig és a Marost Piskiig hajózhatóvá tegyük. Hadászati körök most sopánkodnak csak, hogy a Tolnavármegye által annak idején annyit sürgetett vukovár—samáci és alsótemesi csatornákat el nem készítettük, mert ezáltal lehetővé vált volna, hogy hajóink Belgrád elkerülésével juthassanak a Szávába, illetve az Aldunára, ami bizonyára siettette volna szerbiai hadi sikereinket. De hát mi magyarok minder.nünnen elkésünk nem is egy — tófejjel, de egy egész — lóhosszal. A Duna jobb kihasználásával kecsegtető vizi útnak a terve sem uj, nagyon is ősrégi. Büszke lehet Tolnavármegye dicső fiára : Beszédes Józsefre, a hires mérnökre, aki Széchenyinek is jobb keze volt s a Duna akkori szabályozása jobbára az ő zseniális tervei ’alapján történt. O már előre látta az előbb-utóbb elkövetkező angol és amerikai féltékenységet, amely utóbb már megfúladással fenyegette Németország, Ausztria és Magyarország egyre fejlődő iparát, rést akart tehát vágni a Kelet kapuján, hogy uj éltető levegővel frissítse fel az élet e minimális kelléke után kapkodó államokat. Már 1835—36-ban gyönyörű tervet készített ő a Grácztól—Kolozsvárig húzandó csatornára, amelynek megvitatására Tolnavármegye bizottságot is küldött ki, amely azonban sok huzavona után végre is az országgyűlés elé utalta a nagyszabású tervet. A zseniális mérnök Bécsben is propagandát igyekezett csinálni ideájának. A nagy mivelet keresztülvitelét részvényekre tervezte. Az első szeries nyolc millióra rúgott volna s 10 esztendő alatt készült volna el. Az általa tervezett kanális felvette volna a Mura vizet, a Zalát regulázva, a Balatont a Sárviz-csatoma utján összekötte volna a Dunával, ezt pedig a Tiszával s az erdélyi folyókat is hasznosította volna. A csatornát Tolna mellett akarta a Dunába vezetni. Zichy Ferencet és Beszédes nagy pártolóját: Széchenyi Istvánt is foglalkoztatta a terv, amely, hogy milyen életrevaló volt, semmisem mutatja jobban, minthogy a nálunk most megkezdett Sió csatornázási munkálatok is majdnem ezen a nyomon haladnak. Sajnos, a zseniális mérnök tervének kiviteléről, pénz szűke miatt, szó sem lehetett. Nem Tolnavármegyén múlt, mert az akkori vezetőségnek nagyon is eleven érzéke volt a vizi dolgok iránt. A vármegye már 1812-ben,’ tehát jóval Széchenyi előtt megkezdte a Kapos és Sárrét szabályozását, kiszárítását. Megalakul a Nádor-csatorna Társulat. 1819-ben megkezdik a Dunának Bátánál való átvágását, amelyhez a vármegye Berecz Mihályt nevezte ki biztosnak. Csapó Dávid és Bezerédj István l,uzgólkodására kísérleteket tesznek az öntözéssel is, amely kicsiny anyagi eszközök alkalmazása mellett is elég jól bevált. Az utódok érdeklődése azonban teljesen ellanyhult. Az újabb szabályozás megfosztotta Tolnát kikötőjétől s engedte Tolnavármegye törvényhatósága is, hogy a Dunai gőzhajós társaság szükkeblüsége elzárja Szekszárdtól is a keselyüsi vizi- utat. Legfeljebb egy-két lelkes ember Bártól Béla, Tóth Károly, ifj. Leopold Lajos és a sajtónak egy-két munkása gondolt néha a jó öreg Dunára s Tolnavármegye íontos életérdekeire. De egy-egy vármegyei felirat elhatározásán túl ez a jóakarat sem sokat lendített az egész dolgon. íme most is csend, mély csend! Pedig már is folynak a tervezgetések rólunk, de — nélkülünk, sőt most gyorsabb tempóban megindult a Balaton—Sió szabályozás is, ami egyenesen az elevenünkbe hasit. Itt volna a legfőbb ideje, hogy megmozduljon Szekszárd, Tolna, az egész Tolnavármegye. Már egyszer megpendítettük, hogy kevés költséggel, katonai foglyok munkás kezével akár egy hónap alatt meg lehetne ásatni a vasút közvetlen közelében a szekszárdi uj hajókikötőt, Tolna is visszakaphatná régi, neki virágzást je- lető hajóállomását s ez a kettő visszaszerezhetné — vagy ha nem, feleslegessé tehetné a tőlünk elsinkofált keselyüsi kikötőt. Szavunknak akkor sem lett foganatja, bizonyára most sem lesz. De újból és újból felvetjük ezt a fontos kérdést, hogy legalább a sajtó tisztán álljon a jövő itélő- széke előtt, amely kárhoztatással fogja sújtani azt az igazán nemtörődöm gazdasági politikát, amely a fejét homokba vágó struc módjára nem akarja észrevenni az uj idők fuvallatát, amely pedig Keletről friss levegőt, uj életet jelentene ennek a szegény, közlekedési eszközökben elmaradott Tolnavármegyének ... B. Távirataink. A ■nitzterelDÖlueg »ajtóosztályának hivatalos táviratai. Kisebb harcok az orosszal. Budapest, március 19. Orosz hadszíntér: A Dnyester mellett és a besszarábiai harcvonalon az ellenség tüzérsége élénkebb tevékenységet fejt ki. Az uscieckoi bidsánc éjjel aknavetők erős tüze alatt állott. Ma reggel az ellenség némi tüzérségi előkészítés után egy aknát robbantott fel, mire kézigránát támadás következett. A robbantás következtében a sánc védelmi vonalának közepét kissé visszavettük, minden egyéb támadást visszavertünk és több oroszt fogtunk el. Újabb olasz kudarc. Budapest, március 19. Olasz hadszíntér. Az Isonzó alsó folyásánál az aránylagos csend tart. Tengeri repülőraj- müveink a Sdobba torkolatánál levő ütegekre ismét bombákat dobtak. Görz városára az ellenség újra a legnehezebb kaliberű lövegeikből tüzelt. A tolmeini hídfőnél csapataink támadásaikat sikeresen folytatták, a Selo—Cigini-uton túl és Santa Maristól nyugatra nyomulnak elő és az ellenségnek a meghódított állások ellen irányított több ellentámadását vertük vissza. A Mrzli Vrh déli gerincén is kiűztük az ellenséget egy erődítéséből, Gabrijeig menekült. Ezekben a harcokban újabb 283 olaszt fogtunk el. A karintiai harcvonalon a tüzérség tevékenysége a Fella szakaszon fokozódott és a karni hegygerincre is kiterjedt. A Dolomit barcvonalon különösen a Col di Lana szakaszon valamint a Sugana völgyben. Maternél levő állásaink ellen és a nyugat tiroli harcvonal egyes pontjaira az olasz tüzérség újra élénken tüzelt. Délkeleti hadszíntér. Csend. Höfer altábornagy, i vezérkar főnökének helyettese. Egy kórházhajónk mtgtorpedózása. Budapest, március 19. E hó 18-án délelőtt Sebenico közelében egy ellenséges tengeralattjáró „Electra“ kórházhajónkra tiszta látási viszonyok ós verőfényes napvilág mellett minden előzetes jelzés nélkül két torpedólövést irányított, az egyik torpedó eltalálta a hajót és súlyosan megrongálta. — Egy matróz a vizbe fűlt, két Vöröskeresztes ápolónővér súlyosan. megsebesült. A nemzetközi jognak a tengeren való durvább megsértését elkép zelni is alig lehet. Elsiilyesztett francia torpedóromboló. Budapest, március 19. E hó 18-án délelőtt egyik tengeralattjárónk Durazzó előtt egy „Fourche“ típushoz tartozó francia torpedórombolót megtorpedózott. A romboló egy percen belül elsülyedt. Flottaparancsnokság. Sikeres aknaharc az angolok ellen. — Csirájukban elfojtott francia támadások — Közelharcok Douaumont erőd és Vaux falu körül. — Betemetett francia állások. — A német repülők sikeres harcai. Berlin, március 19. A nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : Vermellestől északkeletre (a Labasséi csatornától délre) hatásos tüzérségi előkészítés és öt sikeres robbantás után ismét megfosztottuk az angolokat azoktól az apró előnyöktől, amelyeket a március 2-iki akna harcban elértek. A legnagyobb részt betemetett ellenséges megszálló csapatból 30 életben maradt embert elfogtunk. Az ellentámadások meghiúsultak. — MT* Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
