Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-02-10 / 12. szám
iOLNAVARMKGYE és a KCZtíKDFK 1S19 február 10 2 Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Elöhaladásunk Albániában. Budapest, február 0. Orosz és olasz. hadszíntér. Különös esemény nem volt. Délkeleti hadszíntér. Az Albániában ope ráló cs és kir haderők előcsapatai átléptek az Ismi folyón és megszállották Presa helységet és az ettől északnyugatra eső magaslatokat. Az ellenség, amely szerb kötelékek maradékaiból, olasz osztagokból és Esszad pasa zsoldosaiból állott, a harc elől kitérve,’ dél és délkelet felé hátrált. Csak a Tiranától északnyugati irányban nyolc kilométernyire levő Valjas helység megszállásánál támadt rövid ütközet, amelyben az ellenséget visszavetettük. Repülőink az utóbji időben ismételten eredményesen bombázták a Durazzo mellett levő csapattáborokat és a kikötőben levő olasz gőzösöket. Montenegróban a helyzet változatlanul csendes A lefegyverzés be van fejezve. Höf'er altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, február 9. A nagyíöhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : Nimytől nyugatra csapataink az első francia vonalat 800 méter kiterjedésben rohammal elfoglalták, több mint 100 foglyot ejtettek és 5 gépfegyvert zsákmányoltak. Sóimétól délre a franciák este ismét behatoltak egyik kis árokrészünkbe. A Bois de Pret- reben gyalogságunk lelőtt egy ellenséges repülő gépet, amely lángbaborulva lezuhant ; a két benne ülő meghalt. Keleti hadszíntér. Az oroszok kisebb támadásait Illukszt vidékén (Dünaburgtól északnyugatra) visszavertük, valamint visszautasítottuk egy február tí án általunk elfoglalt tábori őrsállás ellen intézett támadásukat a Baranonici—Ljaho- vice vasútvonalon. Balkáni hadszíntér. A helyzet változatlan. A legfelsőbb haduezetöség. A Nádor-csatorna Társulat közgyűlése. A Nádor-csatorna Társulat folyó hó 6 án délután 2 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, gróf Széchenyi Domonkos alelnök elnöklésével. A közgyűlést, melyen az érdekeltség tagjai nagy számban jelentek meg, választmányi ülés előzte meg, mely behatóan foglalkozott a Siómenti elárasztott területek vizmentesitése céljából Sass László által tett indítvánnyal, melynek lényege, hogy a vízépítési igazgatóság utasít tassék, hogy a károsult birtokosok kárai szakközegek utján állapíttassanak meg, illetve, hogy az elárasztott földterületek nagyságát szakközegek állapítsák meg, amely indítvány el is fogadtatott. A társulati főmérnök ismertette az árvTz elvezetésére tervezett intézkedéseket, melyek kö zött legfőbb az Agárdon tervezett nagy szivattyútelep megfelelő levezető csatornával, melynek tervei már el is készültek és költségei, az üzemköltség nélkül, 350,000 koronára rúgnának. Megjegyzi azonban, hogy ennél a tervnél sokkal célszerűbbnek és gazdaságosabbnak tartaná, ha nem egy nagy szivattyútelep, hanem a szükséges pontokon több kisebb nagyobb szivattyú telep létesittetnék, melyek közül a legnagyobb 12 lóerőre volna berendezve; ezen kisebb (ősz- szesen lf) szivattyútelep költsége egyenként mintegy 10,000 koronába kerülne, amely telepek létesítése szerinte nem lehet társulati feladat. A közgyűlést megnyitva Széchenyi Domonkos gróf elnök közli, hogy 258 szavazat jelentetett be és megállapítja a határozatképességet A közgyűlés Sass László indítványa kapcsán elhatározta, hogy sürgősen felír a fóldmi- velésügyi miniszterhez, kérve a Siózsilip kezelési módjának megváltoztatását, továbbá, hogy a siófoki zsilip f. hó 15-ikén zárassák le, az uzdi gátszakadás lömessék be, a kitörő vízőr vezettessék le és a Balatonból csak akkor és úgy eresztessék le további vizmennyiség, ahogy azt a Sió-zsilip-szabályozat megengedi. Az indítványhoz Zsigmond Ferenc dr. Szekszárd város képviseletében s{ólait fel, kitérve a felelősség kérdésére, jogtalanságnak és büntetendő cselekménynek mondva (!) a zsilip megnyitását, liib íztatva ezért a vizép;tiszeti igazgatóságot és a N>idor csatorna társulatot is, mely utóbbiért ebi* ki visszautasitásban is részesü t. A közgyűlés elfogadta az indítványt. A közgyűlés kimondotta továbbá, hogy a Sió meder államköitségen úgy bővíttessék, hogy az a legnagyobb viz és a mellék vízfolyások*együttes levezetésére elegendő legyen és a jobbparti területek vízvédelme is biztosttassék. A Társulat felkéri a minisztert: utasitsa a vizépitészeti igazgatóságot, hogy a Sió mentén okozott károkat közegei utján államköltségen állapítsa meg. A szivattyú-telep létesítése tárgyában az elnökség raegbizatott, hogy az érdekelteket hívja egybe és a tervek elkészítése után az érdekeltséget alkossa meg. Ez érdekeltséget a Nádorcsatorna társulat minden tőle telhető támogatás ban részesíteni fogja. Ezzel a közgyűlés, melyen a fejérmegyei két Zichy-uradalom rendelkezett a szavazatok túlnyomó többsége felett, véget ért. Adakozzunk a harctéren elhunyt szegénysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell Józsefné úrnő kezdeményezésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz : Szekszárdi izr. Szentegylet Nőosztálya 150-— Weisz Aladár, Udvari .... . 5'— Gyönki önsegélyző Egylet, Gyönk . 10 — Dunaföldvári Polgári Takarékpézztár 20 — összesen : K 185 — Eddigi gyűjtésűnk : „ 18886 84 összesen : K 19071 84 A közigazgatási bizottság Uiése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 9-én tartotta február havi ülését KouálCS Sebestéiig Endre főispán elnöklésével Jelen voltak: Forster Zoltán alispán, Éri Márton dr. főjegyző, Kurz Vilmos arvaszéki el nők, kir. tanácsos ; dr. Kiss Ernő tiszti főügyész, dr. Drágíts Imre tiszti főorvos, Major Lajos kir. tanácsos, pénzügyigazgató; Tóth Henrik műszaki tanácsos, Bitzó Vilmos h. gazdasági felügyelő, báró Schell József, őrffy Lajos, Török Béla, Sass László, Nagy Béla h. tanfelügyelő, Simon Rudolf kir. ügyész, Fekete Ágoston Elmaradásukat igazolták: Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, Sztankovánszky Imre dr. kamarás, országgyűlési képviselő, Bernrieder József, Forster István. Kovács Sebestény Endre főispán az ülést megnyitva, bejelenti, hogy Bernrieder János köz igazgatási bizottsági tag hozzá intézett levelében, melyet felolvas, a megyéből való elköltözése miatt, bizottsági tagságáról lemond és a huzamosabb együttműködés ideje alatt iránta tanúsított megtisztelő bizalomért, úgy a vármegye főispán jának, mint a bizottság minden egyes tagjának hálás köszönetét nyilvánította. A főispán indítványára a bizottság a lemondást sajnálattal vette tudomásul és mert a távozó bizottsági tag a közigazgatási bizottság egyik legtevékenyebb tagja volt és annak tár gyaíásaiban mindenkor élénk részt vett, műkő dése feletti elismerését jegyzőkönyvében megörökíti és távozása felett sajnálatát fejezi ki. A Sió mentében történt árvíz pusztítások tárgyában felirat intóztetik a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a kártalanítás kérdését a méltányossági tekintetek figyelembe vételével eszközölje. A Mayer Alajos bátaszéki lakos által tervezett lóüzemü keskenyvágányu vasút közigazga tási bejárása elrendeltetett. Kurz Vilmos árvaszéki elnök, kir. tanácsos havi jelentésében meleg, elismerő szavakban emlékezett meg a 35 évi szolgálat után 1916. évi január hó 31-én nyugalomba vonult Pap Gyula árvaszéki ülnök, helyettes elnök működéséről. A bizottság ez elismeréshez örömmel járul hozzá. Simon Rudolf kir. ügyész indítványára, hogy a kóbor cigányok garázdálkodásának és mindennemű ragályos betegségeknek általuk történő terjesztésének gát vettessék, a bizottság felir a belügyminiszterhez, hogy a kóbor cigányok az ország egész területéről koncentrációs táborokba gyüjtcssenek össze. Sigora Lajos állategészségügyi felügyelő jelentése kapcsán, mely a megye területén ve, szett ebmarások következtében beállt emberveszteségre igen elszomorító adatokat tartalmaz, báró Schell József indítványozta, hogy a kóbor ebek kiirtassauak, vagy legalább abban a községben, ahol az ebveszettség felmerül, a zár elrendelése helyett valamennyi kutya kiirtassék. A bizottság Forster Zoltán alispán és Sigora Lajos felügyelő felszólalása utánj elhatározta, hogy felir a földmivelésügyi miniszterhez az eb- tartási szabályrendelet jóváhagyása céljából, a községi elöljáróságok figyelme pedig felhivatik, hogy a jelenleg érvényben levő szabályrendeletet hajtsák végre. A 43—50 évesek bevonulása katonai szolgálatra. Tegnap jelent meg a bevonulási hirdetmény, mely szól a 47 és 48 évesek kivételével a 43 —50 évesek bevonulási kötelezettségéről. E«en hirdetmény, mely megérkezett már az összes törvény- hatóságokhoz, igy szól : A népfölkelésre kötelezetteknek az 1886. évi XX, illetőleg 1915. évi II. törvénycikk alapján történt Joehivasa folytán az 1870, 1871. és 1872. évben született magyar állampolgárok, kik a megtartott népfölkelési bemutatószemlén, népfölkelési felülvizsgálaton, pótszemlén vagy utóbemutató szemlén népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtattak, 1916 évi február hó 28-ára, az 1865., 1866. és 1867. évben született és a megtartó t népfölkelési bemutatószemlén, népfölkelési felülvizsgálaton, pótszemléu vagy utóbemutató szemlén népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak talált magyar állampolgárok pedig 1916. évi március 3-ára, — amennyiben névszerint felmentve niucsenek —- a népfölkelési igazolványi lapon feltüntetett m. kir. honvédkiegészitő, illetőleg cs. cs kir. kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére népfölkelési tényleges szolgálatra behivatnak. Mindazok az 1870., 1871., 1872. s a következő években született egyének, kik önkéntes belépés folytán a honvédséghez vagy a cs. és kir. közös hadsereghez (akár mint egyévi önkéntes is) 1916. évi február 28-ig besoroztattak, tényleges szolgálatra 1916 február 28 án, az 1865., 1866, 1867., 1868. és 1869. évben szüle tett és önkéntes belépés folytán 1916. évi március 3 ig besorozott egyének ellenben 1916. évi március 3 án kötelesek bevonulni. A bevonulók bevonulásuk alkalmával lehetőleg erős lábbelit, evőeszközt, tisztító eszközt, gyapjúból készült harisnyát, (kapcát) hjzzanak magukkal. A bevonulás napján elfogyasztott éie lemért 1 korona térítési összeg jár A lábbeli és gyapjúból készült alsó ruhák, amennyiben a katonai szolgálatban használhatóknak minősíttetnek, értékük szerint meg fognak téríttetni. A bevonulás alkalmival a népfölkelési igazolványi lap birtokosa a vasutakon harmadik (gőzhajón második) osztályon ingyen utazik ; ez a népfölkelési igazolványi lap azonban a vasúti, gőzhajóállomáson jóval a vonat vagy hajó elindulása előtt az állomás jegypénztáránál lebílyeg- zendő. Azon behívott népfölkelésre kötelezett, aki a kitűzött határidőre és helyre be nem vonul, karhatalommal vezettetik elő s a katonai behívás iránt tanúsított engedetlenség megbüntetéséről szóló 1890. évi XXI. t.-c. 4. §-a értelmében két évig terjedhető börtönnel büntettetik. A m. kir. honvédséghez vagy a cs. és kir. közös hadsereghez önként belépni óhajtó népfölkelésre kötelezett, a törvényes korlátok között a csapattestet maga választhatja, a tényleges szolgálatra történt bevonulása után azonban csak azon csapattesthez kérheti felvételét, ahová mint népfölkelésre kötelezett beosztását nyerte. A behívásokkal kapcsolatban közöljük, a hadügyminiszter elrendelte, hogy a katonai parancsnokságok a legénységgel minden tekintetben emberségesen, az előírás szerint bánjanak. Szidalmazásokat, bántalmazásokat tűrni nem szabad; ha olyan esetek mégis előfordulnak, kérlelhetetlen szigorral kell a bűnösöket megfenyíteni. A kiképzéssel lehetőség szerint csak idősebb, nyu- godtabb altiszteket fognak megbizni. ______HÍREK.________ — Kitüntetés. Ö Felsége ifj. Leopold Lajos ózsáki nagybérlőnek, a 6. hadsereg parancsnokságánál beosztott magyar Vöröskereszt egyleti megbízottnak, az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül a Ferenc József- rend lovagkeresztjét a katonai érdemkereszt szalagján adományozta. — Tanári kinevezés. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter Varga Ignác dévai főreáliskolai rendes tanárt a szekszárdi főgimnáziumhoz helyezte át. — Egyházmegyei liirek. Zichy Gyula gróf megyéspüspök Kuhl József németmiroki plébánost a Prikler Károly plébános halálával megüresedett teveli javadalomra helyezte át plébánosnak. Fauszt Antal teveli adminisztrátor Német- márokra küldetett adminisztrátornak. Berta Lajos a beteg Loncsár József dr. dunakömlődi plébános mellé subsidiárusnak küldetett ki, mig Vizsy Pál abaligeti segédlelkész Szabadszentkirályra, Simon István ujmisés Pécsbányatelepre helyeztetett.
