Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-02-10 / 12. szám

1916. február 10.

TOLNAVAKMEGYE é* * KÖZÉRDEK

— Beteg képviselő. M»di Kovács János, a paksi kerület országgyűlési képviselője — mint részvéttel értesülünk — néhány’ hét óta súlyos betegen fekszik Budapesten. Állapota ezidószerint nem aggasztó ugyan, de azért meg mindig súlyos j és felgyógyulása hosszabb időt fog igénybe veuni.

— A 19-cs honvédek vesztesége. A január 26. és 27-én kiadott 365. és 366. sz. veszteségi kimutatások a 19 honvédgyalogezred tolnavár megyei katonáira vonatkozólag a következőket tartalmazzák: Schneider György gyalogos, Il ik század, Tamási 1895 sebesült; Veil Ádám gyah, 10. század, Páti 1895. elesett 1915. szeptember 9-én; Schamberger Ádám gyalogos, 3 ik század, Várdomb 1895, tüdőlttvés, meghalt 1915. nóv. 26-án az eperjesi tartalék kórházban, eltemetve szulőközségében

— Szerb fogságból kiszabadult önkéntes.

Még a háború elején, a valjevoi visszavonulás alkalmából került szerb hadifogságba: Slrasser Dezső dr. ügyvédjelölt, Slrasser Béla szekszárdi szállítmányozó fia. A szerb fogságban, melyet legnagyobb részben Nisben töltött, tűrhető volt a helyzete, bár voltak igen nehéz napjai. Közbe kiütéses tífuszba esett, mely betegség ezer számra szedte áldozatait úgy a szerb, mint a fogoly katonák körében. De Strasser dr. egy szerb ezredorvos (aki most Magyarországon hadifogoly) önfeláldozó kezelése és gyengéd bánás módja következtében szerencsésen kigyógyult. Az ősszel szökési kísérletet követett el, de a gö rög határon, miután nem volt útlevele, letartóztatták és szigorú vizsgálati fogságba ejtették. — Ezen idő alatt kezdődött a Szerbia elleni máso dik offenziva és Misből, amelyet a bolgárok tá madásától féltettek, a lakosságot és foglyokat ki lakoltatták A mi fogolykatonáink gyenge őrség kíséretében hosszú vándorútra indultak és ezen alkalmit felhasználva, Strasser doktor ügyesen kisiklott az őrzők elől és Albániába szökött, ahol egy török családnál talált barátsá gos ha j lékot. Onnét ezer viszontagság után visszakerült hazájába, ahol a parancsnokságánál jelent kezve, pár nap előtt családjához visszaérke Zeit Szekszárdi*, ahol 8 napi szabadságidejét tölti, melynek lejártával visszatér Óbecsében levő ezredéhez. Slrasser a fogságban megtanulta a szerb, bolgár és török nyelvet, jelenleg pedig mint már jeleztük, a boldog viszontlátás örömeit élvezi érette annyi nyugtalanságot szenvedett családja körében.

— Főszolgabirák sérelme. A vármegyei tisztviselők országos egyesületéhez jogos pa nasszal fordultak a járási főszolgabirák a Hadi- termény Részvénytársaság legújabb eljárása ellen. A társaság ugyanis derűre borúra távirati Utón igazolásra szólítja fel azokat a főszolgabírókat, akik egyes birtokosoknak, vagy cégeknek szabályos és indokolt kérelemre szállítási igazolványokat adnak ki. A főszolgabirák kérdezik, hogy a Haditermény Részvénytársaság milyen címen jogosult arra, hogy az ország közigazgatási hatóságait igazolásra szólítja V A fo- szolgabirák úgy tudják, hogy igazolásra egyedül fölüttes hatóságuk: az alispán, vagy a belügyminiszter hívja őket. Kérdés, mióta lett a Haditermény Részvénytársaság a közigazgatás fölöttes hatósága? Ilyen törvényt eddig még nem alkottak Magyarországon. — A beérkezett panaszok következtében a vármegyei tisztviselők országos egyesületének hivatalos közlönye fölhívta a belügyi kormány figyelmét a társaság szóbanforgó eljárására és addig is, inig az elmaradhatatlan intézkedés elkövetkezik, értesíti a hivatalos közlöny a főpzolgabirákat, hogy a Haditermény Részvénytársaság fölhívásának egyáltalán nem tartoznak eleget tenni. — — — — Sőt kívánatos lenne, ha minden egyes esetben, amikor a társaság a főszolgabirákat „feleletre vonni“ megkísérli, sge, eljárás miatt a belügyminisztériumnál panaszt emelnének. A főszolgabirákat törvényeink értelmében csak az alispán és belügyminiszter szólíthatja igazolásra. Ha valamelyik főszolgabiró esetleg szabálytalanságot követ el, meg van a törvényes fóruma, amely felelősségre (vonhatja.

A Haditermény Részvénytársaságnok semmi köze hozzá.

— Nyilvános köszönet és nyugtázás.

E. Z. Szekszárdról 5 koronát, Fink Kálmán 20 koronát adományozott a szekszárdi Vöröskereszt kórház részére, mely összegért a kórház vezetősége leghálásabb köszönetét mond.

— A vármegye adói. Tolnavármegye terű- i létén január hó végéig befizettek mindennemű kincstári követelést 396.077 koronát, a múlt év megfelelő időszakában 425 589 koronát, az eredmény kevesebb 29 512 koronával. Emelkedett a fogyasztási és italadó, a bélyegjövedék, a dohányeladás, dijjövedék ; fogyott az egyenes adó (43.000 koronával), a szeszfogyasztási adó (23.000 koronával), a bélyeg- és jogilleték (3827 koronával), a hadraeatességi dij és az ellenőrzési illeték .

— Házi cselédek kimaradási engedélye.

Szekszárd város rendőrkapitánya a következő rendeletet adta ki: „Személyesen megejtett váratlan rendőri szemlék és kutatások alkalmával arra a meggyőződésre jutottam, hogy egyes gazdák cselédjei minden indok nélkül az éjjeli órákban a városban csavarognak, egyes zugkorcsmák ban férfiakkal tivornyáznak. Hivatkozással a nagy- méltóságu m. kir. belügyminisztériumnak múlt évi 106 009. számú magas rendeletére, a következőket rendelem el: A házi cselédek z utcán csak esti 8 óráig tartózkodhatnak. Vasár- és Un nepnapon azonban, ha erre gazdájuktól külön írásos engedélyt kapnak, esti 10 órá'g nyilvános helyen is megfordulhatnak, ugyancsak írásos engedély kell ahhoz, hogy a házi cseléd esti 8 óra után az u cára mehessen. Ezek alapján felhívom a cselédtartó gazdákat, hogy cselédjeiket erre oktassák ki és méltányos esetekben a szükséges igazolványokat adjak ki nekik. Ezen rendeletem alapján úgy intézkedem, hogy a házi cselédek, akik az általam megállapított időn túl az utcán találtatnak, a közbiztonsági szolgálatot teljesítő m. kir. városi csendőrség által a városházára lesznek kisértetve és ott közegészségügyi vizsgálatok alá vetve szigorú büntetéssel lesznek sújtva. Ezen rendeletem folyó évi február hó 13-án lép életbe.

— Járadéki birtok. Azokon a mezőkön, amelyeknek föladatairól mi legfeljebb tanácskozunk és tervezgetünk, a poroszok már erős munkához láttak. Az elpusztított kelet-poroszországi felvaknak és a termelésnek egyaránt érdeke az úgynevezett járadék birtokok megerősítése és szaporítása. Ennek a célnak szolgálatában áll az a törvényjavaslat, amelyet legutóbb a porosz képviselőháznak bemutattak s amely a kormányt fel hatalmazza, hogy a járadéki birtokok alakításánál fölmerülő hitel nyújtására nem kevesebb, mint száz millió márkát bocsásson rendelkezésre az úgynevezett Seehalung társaságnak A meg- okolás szerint a háború következményei halaszthatatlanná teszik a telepépülések elősegítését. Elsősorban a rokkantak telepítéséről van szó. Ezeket a rokkantakat főleg a mezőgazdaságban akarják elhelyezni és pedig az oroszok által elpusztított keleti Poroszországban. Nagyon érdekelhet bennünket az is, hogy az ál am támoga tása mellett már számos uj telepitő társaság létesült és pedig az egyik Boroszlóban, a má sik Halléban, egy harmadik Hannoverben s alakulóban van egy a rajnai tartományban is. E társaságokat pénzbelileg is támogatni kell. A ma gyár kormány Ígéretet tett, hogy nagyarányú telepitő és birtokpolitikai reformokra kész. Az idő múlik, a föladatok minden nappal égetőbbé válnak és igazán kívánatos volna, hogy ebben az irányban nálunk is meginduljon az érdemleges munka.

A műnk asziinct visszaállítása. A kereskedelmi miniszter előzőleg az ipari és kereskedelmi árusítást és az elárusított cikkek házhoz szállítását az ország egész területén a tör-ényes munkaszüneti napokon déli 12 óráig, a napi élelmezési cikkek árusítását pedig a tulnyomóiag ezek áru sitására berendezett üzletekből ezen felül este 6 órától kezdve megengedte. Ezt a rendelkezést a miniszter visszavonta és a háború előtti gyakorlatot állította vissza ; megengedte azonban, hogy a napi élelmezési cikkek junius 1-től szeptember 15-ikéig — a jéghiányra való tekintetből, a tul- nyomólag ezek árusítására berendezett üzletekből este 6 órától a záróráig, legkésőbb azonban este 9 óráig végezhető legyen.

— Állatbetegségek. Bátaapátiban az ebzárlat megszűnt. Kiirtatott 2 eb.

Ház kerestetik megvételre, lehetőleg istállóval aSzéchenyi- utcában. — Értekezhetni Antal Pál urodalmi főfelügyelővel.

‘PATKÁNY- £GÉR

HÖRCSÖG esÜRGE IRTÓ

PoobPEKTUS INSVfN

* RATIN IAB0RAT0RIUM ~

BlO*PES* VI RQTT£N3'H-ER-UTCA 50

— (jtárdaezredek. Legfelső helyen azon tervvel foglalkoznak, hogy a császári és kir. ez- redek, melyek magukat a harctéren különösen kitüntették, a gárdaezred megtisztelő elnevezését fogják megkapni. Ezen kitüntetésben mindazon ezredek fognak részesülni, melyeknek alkalmuk nyílt arra, hogy magukat kitüntessék és igy bizonyos, ha e terv megvalósul, akkor a 44., az 52. és a 69-, a kaposvári, pécsi és székesfehérvári gyalogezredek is már mint gárdaezredek fognak a harctérről visszatérni. A borvát ezredek sorából hat ezredből lesz gárdaezred.

— Kiskorú ifjak korcsmázása. Szekszárd város rendőrkapitánya a következő rendeletet adta ki: „Személyesen megejtett váratlan rendőri szemlék és kutatások alkalmával és a rendelkezésemre álló közbiztonsági közegek jelentése alapján arról szereztem tudomást, hogy a kiskorú ifjak a korcsmákat és szeszes italokat kimérő helyiségeket az éjjeli órákban sűrűn látogatják ott a szeszes itatok élvezetétől lerészegednek, éjjeli botrányokat idéznek elő és ezzel kapcsolatosan kétes hírű nőkkel tivornyáznak. Hivatkozással a nagyméltóságu m. kir. belügyminisztériumnak múlt évi december 29 én kelt 106.009. számú magas rendeletére mielőtt a törvényadta jogomnál fogva az egyes korcsmatulajdonosoktól az italmérési jognak elvételét javaslatba hoznám a további intézkedésemig a következőket rendelem el. Szekszárd r. t. város területén levő Szekszárd- és Magyar Király kávéházakban a zárórát éjfél utáni 1 órában, Obernik, Haspel, Aluiásy, Mojzes, Boday, Borovszky, Schäffler nagyobb forgalmú korcsmákban a zárórát esti 10 órában, a többi itt meg nem nevezett korcsmádban és a korlátolt szeszes italok kimérésével foglalkozók helyiségeiben a zárórát 9 órában Állapítom meg. Egyben a helybeli cs. és kir. 6. számú vadászzászlóalj parancsnokságának kérelme folytán szigorúan megtiltom a legénységhez tartozóknak a foglalkozási időben délután 6 óráig terjedő időben a szeszes italok kiszolgáltatását. Figyelmeztetem az érdekelt vendéglő és korcsmatulajdonosokat, hogy akik ezen rendeletem ellen vétenek azok ellen a legszigorúbb eljárást fogom folyamatba tenni, elsősorban a legszigorúbb bünj tetést kiróni és ismételt esetben az italmérési engedély elvonást fogom javaslatba hozni. Ezen rendeletem folyó évi február 13-án lép életbe.“

— Rézgálicklosztás. A földtnivelésügyi miniszter körrendelet intézett a törvényhatóságokhoz, amelyben közli, hogy a folyó évi permetezési időszakra jelentékenyen több rózgálicot jutathat a szőlősgazdáknak annál, amennyit a múlt évben kiosztott. A rendelkezésre álló rézgálicot ezúttal is a törvényhatóságok utján fogja kiosztani és minden lehetőt megtesz, hogy a rézgálic szétküldése lehetőleg már márciusban megkezdessék. A rézgálic eladási ára előreláthatólag nem lesz több kilogramonkint három koronánál. A törvényhatóságok utján szétosztandó rézgálicban csakis a szőlősgazdák, még pedig azok részeshhetők, akik ebbeli szükségletüket más utón még nem szerezték be. Ennek szigorú szem előtt tartásával a a törvényhatóság a rézgálicot az azt igénylő szőlősgazdák szőlőterületének arányában akként köteles elosztani, hogy az oda küldendő rézgálicban minden szőlősgazda szőlőterületének arányában ugyanazon kulcs szerint részesüljön. A rézgálic mennyiség szétosztása iránt a törvényhatóság első tisztviselője, mielőtt a rézgálicot megkapná, már most intézkedhetik és a rézgálic ára fejében — habár az még a fentiek szerint pontosan meg nem állapíthatók — kilogramonként 3 (három) koronát beszedhet, mert a rézgálic vagy utánvétellel, vagy pedig a pénznek előzetes beküldése után fog a törvényhatóságnak megküldeni. A fóldmi- velé8ügyi minisztérium tehát közvetlenül senkinek sem ad rézgálicot,, hanem mindenkinek az alispánhoz vagy a polgármesterhez kell e miatt fordulni.

— A kereskedő-katonák szabadságolása.

A hadügyminiszter felhatalmazta a katonai parancsnokságokat, hogy azoknak a kis iparosoknak, kiskereskedőknek, akik frontszolgálatra alkalmatlanok és az arcvonal mögötti országosban teljesítenek szolgálatot, esetről esetre 8 napnál rövidebb időre szabadságolják, hogy üzletük után nézhessenek, a legszükségesebb teendőket (nyersanyagbeszerzés, számadás lezárása hitelügyek stb, elvégezhessék. Ahol indokolt az eset, töbször is adható 1—2 napos szabadság. Ez a rendelet egyelőre csak a cs. és kir. hadseregben, az osztrák cs. és kir. honvédségit íl és népfölkelőknél szolgálókra terjed ki. A hadügyminiszter felkérte a honvédelmi minisztert, hogy a honvédség katonai parancsnokságainak is adja meg a kereskedők szabadságolására vonatkozó felhalraazást.

— Felmentik a lovakat is a sorozás alól.

Nemcsak a katonákat, de a hadiszolgálatra kötelezett lovakat is felmentik a sorozás aló! vagy szabadságolják a bevonulástól. Es ilyenformán humorosan hangzik, de a gazdaközönségre rend-