Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-01-27 / 8. szám

xxvi. :xii.)f>~to 8. m. ’'leHscard, ’^16 január 27. TOMIMÉ EJ A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész érre ................>6 korona Fél é vre.........................8 » Ne gyed évre .... 4 » Egy szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit song 8 kor., további sor 30 f. — Nvilt- fér: garmond soronként 40 l-llér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség teleton-szani: 18—24. — Kiadohivatali telefon-szám: S8—II. Szerkesztőé*: Bezerédj lstván-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő össze? küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Adám-utca 42 szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Id* küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egesz cvre előre be­küldik; 8 korona. P6szerkeszt6 : Dr, LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Pőmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Az uj fegyvertartási szabályrendelet. Folyó évi március 15-én lép életbe Tolnavármegye uj szabályrendelete a fegy­vertartásról, mely a réginél tetemesen szi­gorúbb és — ha végrehajtják — lénye­gesen csökkenteni fogja az orvvadászatot és más lőfegyverrel elkövetett bűncselek­ményeket. Mindenek előtt kimondja a szabály- rendelet, hogy a fegyvertartási igazolvány mindig csak a következő augusztus 1-ig érvényes, nem pedig egyszersmindenkorra, mint eddig. Tehát minden évben újat kell váltani. Ez is megnehezíti a fegyvertartást. Az uj szabályrendelet most már vi­lágosan kimondja, hogy a Flaubert és más hasonló rendszerű, u. n. madár-pus­kákhoz is kell engedély. Ezzel — ha ko­molyan vesszük — sok éneklő-madár éle­tét menthetjük meg. Annái is inkább, mert jövőben csak nagykorúnak szabad íegyvert tartani, de annak is csak úgy, ha biztonsági okokból tényleg szükséges A vadászjegy termé­szetesen pótolja a fegyvertartási igazolványt. A büntetés úgy mint eddig a fegyver elkobzásán kívül 100 koronáig terjehet. Súlyosabb esetekben azonban ezen felül még 5 napi elzárást is lehet alkalmazni. (Tehát vagyonos embert is érzékenyen le­het büntetni!) A kereskedők ezentúl is kötelesek a fegyver és lövőszer eladásokról vezetett könyvbe bejegyezni a vevő nevét és az igazolvány számát. Ennek felmutatása nél­kül nem szabad eladni. Amely kereskedő ez ellen vét, 100 koronáig büntethető és ezen kívül még 5 napi elzárással is. — Készleté mindjárt első esetben elkobzandó. j Ismétlés esetén pedig elveszti a jogosítványt. A íőszolgabiraknak, úgy mint eddig, legalább negyedévenkint meg kell vizs­gálni e kereskedők könyvét. Uj rendelke­zés azonban, hogy az ezt elhanyagoló fő­szolgabírók ellen fegyelmi eljárás fog meg- j indíttatni! Az uj szabályrendelet életbe léptével a régi fegyvertartási igazolványok érvé­nyüket vesztik. A rendkívül üdvös szabályrendeletnek két sarkalatos tétele van Az egyik, hogy az alispán csak olyan embernek ad fegy- I vertartási igazolványt, kinek tényleg ko­moly szüksége van fegyvertartására, ön- ; védelmi szempontból és erre a pisztoly teljesen elegendő. A másik a lőszerkeres- kedők szigorú ellenőrzése. Ez a két rendelkezés maga - ■ ha írott mulaszt nem marad — elegendő arra, hogy az orvvadaszatot minimumra redu­kálja és sok emberi életet, testi épséget megmentsen. Az előbbi Szé/n pontból persze még üdvösebb volna egy egészen világos para­grafus, amely igy/szólna: „Vadász-puskát csak vadászjeggyel és vadászterülettel biró egyén tarthat. Jegyet és területet azonban csak oly nagykorú férfi nyerhet el, kinek műveltsége és a hatóság előtt ismert tör­vénytisztelete kellő biztosítékot nyújt. A vadászjegy ára 50 korona.“ Igaz, hogy akkor kevesebb volna a vadász, de több lenne a vad. És ez épp oly nemzetgazdasági érdek, mint az, hogy egy talpalattnyi hely se maradjon beve­tetlen. Addig is azonban az előttünk fekvő szabályrendelettől is javulást várhatunk. Félreértések elkerülése végett: a fen­tebbi ideális paragrafust természetesen csak törvényhozási utón lehetne felállítani és az nem más, mint pium desiderium. Hubertus. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, január 26. Orosz hadszíntér. Nincs újság. Olasz hadszíntér. A görzi hídfőnél csapa­taink az O. tavija melletti harcokban az ellenség ottani állásainak egy részét birtokukba vették. Ez alkalommal 1197 fogoly, köztük 45 tiszt és 2 géppuska jutott kezünkre. Az Isonio arcvonal több más helyén is megélénkült a harci tevé­kenység. Az olaszoknak a Podgora. Monte Saa Mihcle és a Monfalconétől keletre levő állásaink ellen intézett támadásait és közeledési kísérleteit visszavertük. Repülőink bombázták az ellenség borgói és alai állásait és raktárait. Délkeleti hadszíntér. A montenegrói had­sereg fegyverletételen"! s/éló megá'lapcdásokat este 6 órakor a montenegrói kormány meghatal- mazottai aláírták. A lefegyverzést, amely nehéz­ség nélkül folyik, a kolesini és andrijevicai ke­rületekbe is megkezdtük. Höfer altábornagy, •^vezérkar főnökének heivettese A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, január 26. A nagytőhadiszállás jelenti. Nyugati had­színtér : A franciak többszöri elieutámadással megkísérelték, hogy a tőlük elvett, Neuvilletől foglaltunk helyet, hogy a családi ünnepestét együtt töltslik. el. A szolgálat betartásával hama­rosan hozzáfogtunk az ünnephez. Magyaros ven­dégszeretetben volt részünk, nem kináltattuk ma­gunkat sem a trafikkal, sem a borral! A kará­csonyi énekek sorba jöttek, utánuk rágyújtottunk a szebbnél szebb magyar dalokra, a legnagyobb bensőséggel következtek: „Oda lenn a hegyek között.“ „Mikor az est mesélni keid.“ ..Ma még szép az éle:.“ „Magas jegenyefán.“ „Rácsos kapu, rscsos ablak.“ „Kinn lakom én kis Per­jésen.“ „Kis lak áll a nagy Duna mentében.“ — Vagy a bakanóták: „A mi főhadnagyunk, ha felül az Afrikára.“ „A gőzösnek hat kereke.“ „Előtték a jobb karomat.“ „Jaj Istenem hol fo­gok én maghalni ?“ „Recece“... s ki tudná fel­sorolni, mily és mennyi magyar dal. Észre se vettük, hogy telnek az órák. S a megszámlálha­tatlan nótát tudó főhadnagy egyre-másra kezdte a dalt, * barátságosan gyántáztatta a torkokat. Köztünk volt egy lengyel kis tüzérkadett, aki élénkitette a magyar-lengyel barátságot, miközben egymást követték a magyar és lengyel hazafias dalok is. Virágos, jó hangulatban jött a tiszti menázsi, kocsonya és serpenyős rostélyos volt a vacsora. Mindegyikünk kapott hozzá Littkét, s mialatt jóízűen fogyasztottuk a menüt, nagy teknőben felvett fehér hóban hültek a pezsgők. A vacsora folyamán a Maschinengewehr hazai Betlehemet hozott. A pásztorjáték rende­zője Király (Nagyhantos) őrmester volt, szereplői pedig: Strasszer (Dunaföldvár) káplár, Kis (Duna- foldvár) angyal, Csörgei (Dunaföldvár), Ponecker (Dunaszentgyörgy) cigány klarinétos, Csakics(Érd) és Hollósi (Tatabánya) infanteristák voltak. — A kedves jelmezben megjelent s a lövészárokban Orosz harctéren. 1915 december 24. Karácsönyest a fronton, a Sehwarmliniában. Nagyon vártam az eljöttét... Tartottam tőle, hogy megzavarják támadásaikkal az oroszok. De csendben maradt az ellenség. Legfeljebb egy-két kutató golyó hallatszott. — A békesség és a szeretet ünnepét nem háborí­totta semmi! Délután 6 óratájt megszólalt a telefon. A cs. és kir. 69. gyalogezred IV. zászlóaljának parancsnoka boldog ünnepeket kíván a 15. szá­zad tisztikarának és legénységének. Kis időre rá az ezred parancsnokától jön ugyaniiy kedves telefonüzenet. A század tisztikara és legénysége a megtisztelő jókivánatokat alázatosan köszönte meg és viszonozta. Ezzel bekövetkezett a szent este az egész szakasz vonalán. A szálad legénységnél. Déli 12 órakor letették a csákányt, lapátot, ásót, fűrészt, baltát a fáradt bakák. Ünnepi han­gulat támadt, mert szokatlan a „Dienstfrei“ a lövészárokbau. Mindenki tisztálkodott, nyiratko- zott, beretválkozott, levelet, lapot irt haza s szinte gyermekes lélekkel várta az est jöttét s a krisztkindlit.... Az idő hozzájárult a legszebb ünnep költőiességéhez. Magas hó lepte be a re gónyes vidéket, fehér karácsonyt nyújtván mind­nyájunknak A század bakái rendet teremtettek a futó s a lövészárokban, elhányták a havat a lövészállások elöl, készen lévén arra, ha netán az orosznak ünneprontó kedve akadna. Az oroszok azonban csendben maradtak, nem zavarták meg a családi ünnepet. A legénység úgynevezett Schwarm Deckung- ban lakik. Egy szakasznak 4 ilyen Schwarm Deckungja van. Minden fedezék egy kis ház s a benne levő 10—15 baka a család, közvetlen fő­nökük a raj-parancsnok (egy altiszt). Ezek a kis családok kedves házikójukban karácsonyfát emel­tek, feldíszítve azt hazaikkal s harctéri tárgyakkal. Mikor az est leszállt, a szakaszparancsnokok (kadett, zászlós) keresték fel szakaszaikat, itt is, ott is lelkes szavakkal köszöntve a legderekabb katonákat, boldog karácsonyt kívánva nekik és szeretteiknek. — A nehéz munkák után jól eső örömmel töltötték bakáink a szent estét, kará­csonyi énekeket zengedeztek, majd ünnepi mená- zsival s rumos teával fokozódott kedólyhangula- tuk. S nem volt senki, ki imájában a hazaiakról megfeledkezett volna azzal a hő óhajjal: vajha a jövő karácsonyt már szeretteik, családjuk kö­rében tölthetnék ! Később a szeretetadományok kiosztására került a ser, amit minden egyes baka lelki örömmel és hálás szívvel fogadott. Pihenőben múltak el a karácsonyi ünnepek napjai is. Danoltak, dióztak a fiatalok és öregek. Az oroszok nem háborgatták a karácsonyfa tövé­ben pihenő jó lelkeket, a gyermeki szívvel szó­rakozó, dalozó magyar vitézekat. Csak a szolgá­latot tevő, de óránként felváltott őrök és spähe rek, meg az őrséget adó Feldwache volt távol, de váltás után ezek is kivették részüket a szent ünnepségből, s igy nem volt senki, aki felett lelki öröm és boldogság nélkül mnlt volna el a fehér karácsony ! A század tiiztikaraaal. Az •esti szürkület beálltával Nagy István, csendőrföhadnagy, századparancsnok magához kérte a szakaszparancsnokokat. A kölcsönös ün­nepi üdvözlet után, a párját ritkító és a fronton igen kellemes lakást nyújtó 2 szobás fedezékben

Next

/
Thumbnails
Contents