Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-08-31 / 62. szám
XXVI. (XII.) évfolyam. 62. szám. Szekszárd, 1916. augusztus 31. Előfizetési ár: Egész évre ...............16 kor.na Fél évre....................8 » Ne gyed évre .... 4 > Egy szám ára ... . 16 fillér Hirdetési árak: ' rverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további ser 30 f. — Nyílt- tér: garmtmd soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik heienkini egyszer: csütörtökön. Telelői szám: Főszerkesztő : 18. — Felelős szerkesztő: 24 — Kiadóhivatal: 11. Szerkesztőség: Bezercdj lstván-utca 5. szám kle küldendők a lapot érdeklő összes kűldemcByek. Kiadóhivatal : Béri Balog Adam-utca 42. szám Az clőUzetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Erdély. A nagy „Szfinksz“, a ravasz, | fondorlatos hallgatás begombolkozott világ-bűvésze megszólalt, leleplezte önmagát. A kétszínű Janus arc, mely ugylátszott felénk mosolyog, vagy részvevőén a mi sorsunkért könyezik — pokolian vigyorgó Medusa fővé változott s ma már olyannak látjuk, mint a — milyen. Románia hadat üzent! Kit lepett ez meg? Senkit. Az lett volna a meglepő, ha az utolsó percben lelkiismerete a becsületes szerződés teljesítésére emlékezteti és tényleges szövetsége mellett ránt kardot. Igaz, hogy a szövetségi hűség megtántorodásának szép példáját láthatta maga előtt. A machiavellizmus mérgezett tőrével dolgozó briganti társ, a gaz Itália azonban legalább megtartotta a gavalléria üres formaságát, a zsivány-becsület látszatát, felmondta a szövetségi szerződés türelmes papirosát. Romária még ezt se tette, de úgyszólván órával a kezében leste azt a percet, amelyet a már hetekkel előbb aláirt hadüzenetben minden diplomáciai szokásnak arculütésével az ellenségeskedés megkezdésére kitűzött. Mohó kapzsi vágya, az évtizedek óta visszafojtott rablási ösztön azonban még a percmutató utolsó ugrását se tudta bevárni, máris ránkütött, hogy szépséges Hungáriánk nyakáról letépje a nemes drága követ, Magyar- ország igazgyöngyét, a gyönyörűséges Erdélyt . . . De talán igy még jobb . . . Inkább száz nyilt ellenség, mint egy titokban orgyilkot fenő — jó barát! Katonáink százezreit úgyis lekötötte ez a már régóta gyanús szövetséges. Döntse el tehát a végszámadást a kard, a puska, az ágyú s maga a jóságos — Isten. Ne kicsinyeljük az ellenség erejét, de a magunkét se becsüljük le. A veszély a gyönge asszony kezét is megacélozza s a hősök acélmarkát vaspőröllyé változtatja az a tudat, hogy szivünkhöz ilyen közel még sohasem járt a gyilok. Hadvezetőségünk tudtunkkal mindent megtett, hogy az orgyilkos szúrást felfogja. Hű szövetségeseink, a német, a bolgár, a török testükkel, izmos karjaikkal fedeznek, mert érzik, hogy Erdély elvesztésével nem csak Magyarország veszne el... És az Isten ? Benne pedig még saját erőnknél is jobban kell biznunk. Mert ha áll az, pedig áll, hogy a világ alátá-' masztó pillérje mégis csak az erkölcsi jogrend, a hűség, a becsület, akkor a jóságos Istenről még feltételezni is vétek, hogy a bűnt, ahitszegést, a gaz árulást segitse ellenünk . . . . . . Erdély, szépséges Erdély bírókra kelünk érted, nem löfer mai jeleitése. Keleti hadszíntér. Budapest, augusztus 30. Az Orsovától északkeletre emelkedő magaslatokon csapataink ismételten visszavertek román támadásokat. Egyébként a határra előretolt erőcsoportokat lépésről-lépésre és tervszerűen visszavontuk úgy, a mint az bábom esetére már régebben meg- állapíttatott. Az ellenség bizonyára nagyra lesz Petrozsény, Brassó és Kézdivásárhely megszállásával. A legészakibb román hadoszlopok a gyér- gyói hegységben harcban állanak. Német csapatok a galíciai Erdős- Kárpátokban, a Kukul-magaslatot, a mely az utóbbi betekben heves harcok tárgya volt, njból elragadták az oroszoktól. Egyébként előtéri harcokon kívül az orosz harcvonalon lé- nyeges esemény nem történt. Olasz hadszíntér. Budapest, augusztus 30. Nincs különös esemény. Délkeleti hadszíntér. Budapest, augusztus 30. Dunai flottillánk a Dnna alsó folyásán Turnu-Magnrele mellett román uszályhajókat, kikötői raktárakat és katonai telepeket elpusztított, Zim- nicánál két megrakott uszályhajót, egy kikötői állomáshajót és két motorcsónakot zsákmányolt. A Vojusa alsó folyásánál az előőrsi tevékenység fokozódott. Höfcr altábornagy, a vezérkar főuökémek helyettese. Bolgár hivatalos jelentés. Szófia, auguzztus 30. A jobbszárny csapatai, miután a szerbeket, akik a lerinei (Fiorina) síkon tartózkodtak, visszavetették, megerősítették nj állásaikat az Os- trowo-tótól északra és nyugatra. Ismételt szerb támadásokat Moglena vidékén az ellenség jelentékeny veszteségei mellett visszavertünk, úgy, hogy a szerbek kénytelenek voltak lemondani vállalkozásaik megismétléséről. Csapataink előnyomultak és megszállották a Zborskótó! délre levő magaslatokat. — A Vardar-völgy ben gyenge kölcsönös tüzérségi tüzelés és járőrütközetek. A balszárny csapatai, mintán az összes angol-francia haderőket Serres, Drama és Kavalla vidékéről a Struma és a Tahinosz-tó csattogó, csikorgó fogakkal, mint j a reánk törő lenevadak, de ama bizonyos fölényes nyugalommal, mint a székelyember, ki sokszor puszta két kezével fojtja bele a páráját az őt átkaroló hatalmas medvébe, a vérszomjas farkasba s az ólját — tehát a legféltettebb mindenét kerülgető, lopni készülő — ravasz rókába . . . Románia, vagy te, vagy mi, . de inkább te, mint mi . . . B. mögé vetették vissza, megerősitették aj állásaikat a Struraától keletre és az Egei-tenger partján az orfanói- öbültől egészen a Mesta torkolatáig. A nénit nagy főhadiszállás jelentési. Nyugati hadszíntér. Berlia, augusztus 30. A Somme területen mindkét fél tüzérségének tartós harcbavetése mellett történt ellenséges vállalkozások hatásos zárótüzünkben nappal nem tadtak kifejlődni. — Este és éjjel heves támadások következtek az auwillers—pozieresi vonal felől és Gnillemont és Maurepas közt, mig a csatlakozó vonalon a Sommeig és azon tol is egészen Chilly vidékéig a rohamra felkészült ellenséget éjjel is visszatartottuk árkaiban. Állásaink teljesen birtokunkban vannak. Auvil- lers, Pozierestől északra vitéz csapataink az egyes helyeken benyomult angol osztagokat snlyos közelharcban ismét kivetették. A Maastól jobbra Fleury mellett a Somme és a Chapitre-erdő közti állásaink ellen heves tűzzel előkészített megújult francia támadások ismételten összeomlottak. Flemytól délkeletre az ellenséget ellentámadásunkkal visszavertük. Az Ancre pataktól északra és Mülhausentól nyugatra egy-egy ellenséges repülőgépet légi harcban harcképtelenné tettünk. Két repülőgépet a Sorúmétól északra védötüze- lésünk szedett le, egy másik Soye- Conrtnál vonalainkon túl volt kénytelen leszállaDi. Keleti hadszíntér. Berlin, augusztus 30. A Kárpátoktól északra jelentősebb esemény nem volt. Német csapatok Zabietől északnyugatra rohammal elfoglalták a Kukul-hegyet. Balkáni hadszíntér. Burlin, augusztus 30. Helyzet általában változatlan. .4 legfelsőbb hadvezetőség. Legújabb. Bulgária és Torok- ország megüzenték a háborút Romániának. | Boda WUmosJ Boda Vilmos, a szekszárdi választókerület több cikluson keresztül volt képviselője, a Tolnamegyei Közlöny alapitója és volt szerkesztője — vállán a 80-ik év terhével — folyó hó 29-én délelőtt hirtelen elhunyt. Hosszú, érdemes közpályát futott meg. Nevét méltán illeszthetjük azok névsorába, akik a vármegye, főleg Szekszárd város kulturális haladásában főtényezők és tevékenyebb mozgató erők voltak. Boda Vilmos 1860-ban Veszprémből került Szekszárdra, fiatalos tettvággyal, minden haladás iránt való nemes ambícióval. 1861-ben az alkotmányos élet felcsillámló első derüjébeii vármegyei aljegyzővé választották, de állásáról a Bach-korszak idejében lemondott. 1866-ban azonban a központi járásban szolgabiróságot vállalt, 1871-ben pedig a megyétől elválasztott biróság szervezésekor járásbiró lett Szekszárdon. Mozgékony, cselekvési vágytól égő természete azonban nemsokáig birta a hivatalos élet nyűgeit. 1884-ben nyugdíjaztatta magát, amikor a politikai élet hullámverése az országgyűlési képviselőség — nem egyszer tövises útjára sodorta. Az ő élete sajkája azonban itt is a nyugalmasabb vizeken evezett. Több cikluson át, 22 évig, nem egyszer egyhangú választásokkal, közbecsülés között képviselte a szekszárdi kerületet. Boda Vilmos politikai pályáján a mérsékeltebb irányzat hive volt, úgy, hogy első megválasztatásakor elveit illetőleg alig tudta a zajosabb függetlenségi elemek aggodalmait eloszlatni. Később is a szelidebb függetlenségi irányt követte s Kossuth Ferenc oldala mellől csak a sárközi népkegy elfordulása terelte a radikálisabb irányzat táborába. Politikai szereplése nem volt tehát zajos, feltűnésre, nagyobb sikerekre vadászó. Csendesebb temperamentumu tagja volt pártjának. Képviselőtársai azonban konciliáns modoráért általános tiszteletben és szeretetben részesítették. Nem volt falhasogató szónok, ritkán szólalt fel, keveset beszélt, de képviselősége alatt a párt belső életében megbecsülték véleményét, elveihez való ragaszkodását és hűségét. A harctér eseményei A miniszterelnökség sajtóosztályának liiratalos táviratai.
