Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-07-13 / 55. szám
2. TOLNAVÁS5E8R tt a KÖZÉRDEK 1916. julius 31. meat azoknak a családoknak j^t Iji a legnehezebb küzdelem, akik közép- iskolás gyermekeiket sok nélkülözés és nagy pénz árán kénytelenek a házból kiadni. Mily megkönnyítése volna most a gyermektanittatásnak, ha az ötezer lakosú nagyközségek mindegyikében olyan polgári iskolákat találnánk, a melyeknek tanítási anyaga és minősítése a középiskolákkal egyértékü volna. Ily cél kitűzéssel készült és került a képviselőház elé a novelláris-törvényjavaslat, amely a polgári iskolákat nagy lépéssel viszi a középiskolák sorába, az egységesitós felé. Ebből a nézőpontból tekintve, a felsőnépiskolák átalakításának és a négy osztályú polgári iskolák tanyulmányi emelésének szükségessége és időszerűsége vitán fölül áll. Középiskoláink értékelésének nem régi eredménye az, hogy tanuló ifjúságunk a gazdasági, erdészeti, állatorvosi főiskolákba, a községi jegyzői, vasúti és postatiszti tanfolyamokba középiskolai 8 osztállyal vagy érettségivel léphet fel. E pályák kvalifi- kácionális emelkedése néptelenitette el a polgári fiúiskolák felsőbb (V., VI.) osztályait, mert minősítő ereje azok ellátására már megszűnt. A polgári iskolák életrevalóságát azonban a felsőbb osztályok elsorvadása sem ingatta meg, sőt legtöbb esetben az V. és VI. osztályok megszüntetését az alsóbb osztályok párhuzamosítása követte. Szakiskoláink és társadalom művelő intézményeink ellátásában erős gyökerei vannak a magyar polgári iskolának, amelyet derék tanáraink tanítási törekvései, .gyakorlati munkássága emelt arra a nívóra, hogy úgy a kultuszkormány, mint a magyar társadalom ma már középiskolává avathatja. Közigazgatásunk és — lehetőség szerint — minden társadalmi szervezetünk az egysserüsités és egységesítés problémáival keresi a fejlesztés irányait, mindenkor magasabb célok és emelkedő rendszer szolgálatában. Ebben a jegyben került törvényhozás elé a középoktatás egységesítésének megindításával a polgári iskolákra vonatkozó novella-javaslat is, amelynek mielőbbi megvalósulását a csu pán polgári iskolákkal biró helységek gyermeknevelő családjai, a középiskolai taníttatás megkönnyítése végett, sőt anyagi segítésként is örömmel várják. A polgári iskolák ilyen reformját tehát a müveit magyarság tömeges és egységes nevelésének érdekei sürgetik. Egyházmegyéi gyűlés. A tolna—baranya—somogyi ág. h. evang. egyházmegye közgyűlése f. hó 10—12-ig folyt le városunkben. 10-én d. u. 3 órakor az Egyház- megyei Gyámintézet bizottsága ülésezett belecskai Mechwart Ernő és Müller Róbert felsőnánai lelkész elnöklésével. A Gyámintózet egyházi- iskolái, reformáció-jubileumi jótékony célokra, továbbá az orosz-dulta kárpáti falvak felsegitésóre 3149 07 koronát gyűjtött illetőleg adott. Ugyanaznap d. u. 5 órától a véleményező bizottság tárgyalta azokat a vitás ügyeket, melyeket a közgyűlés anyagának alaposabb előkészítése céjából hozzá átutaltak. Majd 6 órakor általános előzetes tájékozódás és megbeszélés céljából a közgyűlésnek ekkor már nagyrészt egy- begyült tagjai előértekezletre jöttek össze. Julius 11-én reggel 8 órakor a helybeli evang. gyülekezet főgimnázium! imateruiéöen megnyitó gyámintézeti Istentisztelet volt. A szent beszédet Fábián Imre kölesdi lelkész tartotta, ki a meggyőződés lelkes erejével be-zelt az evang. egyház templomot s vele benne szivet és jellemet épitő, az egcsz magyar társadalomra nézve különösen ma és a háború utáa fontos munkájáról. Az istentisztelet után Horváth Sándor paksi lelkész, főesperes és belecskai, Mechwart Ernő egyház- megyei felügyelő elnöklésével kéz de tét vette a gyűlés maga. Először is az egyházkertileti közgyűlésre kiküldött képviselőket választották meg: dr. Pesthy Pál, dr. Grosch József, Wigand János, Kurz Vilmos világiak, Eősze Zsigmond, Müller Róbert, Németh Gyula, Vértesi Zoltán lelkészek. Majd kihirdették az alesperes választás eredményét, mely szerint túlnyomó többséggel Eősze Zsigmond tolnanémedii lelkész lett az egyházmegye alesperese s tanügyeink intézője (110 tanító ill. iskola.) Amily lelkes viszhangot keltett a gyűlés tagjaiban a választás e szerencsés eredménye, époly nagy, tán még lelkesebb visszhangra talált a megválasztottnak a beiktatás, eskütétel után mondott talpra esett programmbe- széde. A komoly, higgadt, kötelességszerető ember szólt belőle amikor azt hangsúlyozta, hogy a vallásos, magyar szellemben nevelő iskolát, tanuló szeregét és becsületes munkás tanítói karát szeretettel, megértéssel kell az egyházmegye egész társadalmának magához ölelni. A tanítói kar részéről Haiszer Henrik paksi tanító, tanító egyesületi elnök üdvözölte az alesperest meleg szeretettel. Kedves és meglepetésszerü jelenet volt amikor Reichert Gyula kistor- mási lelkész a főesperest 50 éves lelkészi működése alkalmából az egész gyűlés nevében üdvözölte. A meglepett főesperes fiatalos lélekre valló választ adott. A szükségessé vált választások során Schöll Lajos egyhm. jegyző, főjegyző és véleményező bizottsági elnök; Németh Gyula szekszárdi lelkész egyházm. jegyző; Vágner Ádám ráckozári lelkész pénztáros, Gyalog István kétyi lelkész ellenőr, dr. Pesthy Pál bonyhádi gimn. felügyelő, Hanzmann Károly varsádi lelkész gyámintézeti pénztáros lett. Ezenkívül több bizottságot is kiegészített a gyűlés uj tagok választásával. A fő- és alesperesi jelentésekből megnyugvással látta a gyűlés, hogy a második háborús évben is megtették az egyházmegye közönsége, gyülekezetei és iskolái a magukét. Csak a házasságkötések és születések aránytalan, bár érthető csökkenése, továbbá az keltett aggodalmat, hogy a tanítóknak katonai szolgálatra való behívása sok helyütt az iskolára és a jövőre való figyelem nélkül történt. A gyűlés, ahol lehet, a megfelelő lépések megtételét határozta el. A véleményező bizottság határozati javaslatai alapján Kaposvárott és Dombovárott a missziói középpontok szervezését illetve a szervezés betetőzését határozta el a gyűlés ; a nagy- bábonyi közmunka-megváltás ügyét alaposabb előkészítés céljából visszaadta az egyházközségnek; a reformáció 40 éves fordulójának 1917 ben való megünneplésére általános irányelveket illetve utasításokat adott; különféle alapítványok alapító-leveleit elfogadta. (Gráf József bonyhádi lelkész emlékére tisztelői ; elesett hősök emlékére a szülők stb., stb.) A főgimnáziumi bizottság jelentésével kapcsolatban — melyet Gyalog István gimnáziumi igazgató terjesztett elő — a közgyűlés örömmel állapította meg bonyhádi gimnáziumának anyagi és erkölcsi tekintetben való imponáló megerősödését: IX. rangosztályba sorozott tanárainak háborús segélyét 1000 koronára egészítette ki, a hadba vonultak helyettesítésére szerződtetendő tanárok díjazására 2000—2400 Koronát engedélyezett stb. A számszék jelentése az egyházközségek háztartásának hü képét tárta fel. Általában a háború e téren csak kevés helyütt éreztette bántó hatását. Julius 11-én délután 4 órától az Egyházmegyei lelkész egylet tartott gyűlést, melyen a folyó ügyek elintézése után Németh Gyula szekszárdi lelkész tartott hosszabb előadást a szövetkezetekről s a lelkészeknek ez irányban való feladatáról. Julius 12-én reggel 8 órakor folytatta a gyűlés munkáját. — A népiskolai bizottság előadója Vértesi Zoltán az 1915—16. tanév tanulmányi eredményéről nyújtott összefoglaló képet. A pénzügyi bizottság elnöke Reichert Gyula kistormási lelkész az egyházmegye s különösen a gimnázium háztartását s pénzügyeit ismertette. Itt hosszabb vitára az egyházmegye által kiadott német énekeskönyvek pénzügye adott alkalmat. A gyámintézet ügyét a már emli- tettek szerint Müller Róbert egyházi elnök ismertette. Több kisebb ügy letárgyalása után elnöklő főesperes köszönetét mondott a vendéglátó szekszárdi gyülekezetnek 8 főgimnáziumi igazgatónak, a gyűlést buzgó imával bezárta. A vendégek elszéledtek, reméljük azonban, hogy kemény munkájuk közben városunk háborús nyomorúságai nem tették rájuk nézve az itt töltött napokat felettébb kellemetlen emléküekké. A Haditermény R. T. decentralizálása.- A Haditermény r. t. abból a célból, hogy működése körében közvetlenebb érintkezést biztosítson magának úgy a hatóságokkal, mint pedig a nagy közönséggel szemben és ennek folytán az eljárást egyszerűbbé és gyorsabbá tegye, elhatározta, hogy a most kezdődő gazdasági évben vidéki kirendelt ségeket szervez egyes vármegyékre kiterjedő hatáskörrel, amelyeknél a vidéki pénzintézeteket fogja igénybe venni. Harmincöt ilyen vidéki kirendeltség lesz az egész országban. A vidéki kirendeltségek élén a Haditermény r. f.-nak egy kiküldött központi tisztviselője fog állani. Tolnavármegye területére nézve a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankot kérte fel és bizta meg a Haditermény a képviseletével. Baranyavármegyóben: a Pécsi Takarékpénztár. Somogybán: a Somogyi Takarékpénztár, Győr- vármegyóben a Győri Első Takarék- pénztár, Sopron vár megyében: a Soproni Takarékpénztár lesznek az ő kirendeltségei. A kirendeltségek mü- ködósök megkezdéséről a közönséget hirlapilag fogják tájékoztatni. Krajcárból — rózgálic. Az aprópénz hiány a háború eleje óta kisért. A rézpénzeket mintha a föld nyelte volna el, úgy eltünedeznek és ez természetesen a legsúlyosabb bonyodalmakat idézi föl a kereskedelmi forgalomban. A rézpénzek eltűnésének S á g y Lajos székesfehérvári rendőrkapitány szenzációs okát fedezte föl. Meg állapította ugyanis, hogy élelmes üzérek a rézpénzekből rézgálicot gyártanak. Hogy milyen nagyszerű üzlet a rézkrajcárokból rézgálicot gyártani, annak illnsztrálára közöljük a következőket : Az 1892. évi XVII. t.-c. 17. §-a szerint a rézpénzek tartalmaznak 95 rész rezet, 4 rész ént és 1 rész horganyt. Háromszáz darab kétfilléres egy kilogrammot ad abból az ércanyagból, melyből a mi váltópénzünket kiverik. Ennek az értéke 6 korona. Veszek hozzá rózkénsavat 4 koronáért és ekkor elköltöttem 10 koronát. Ebből a két anyagból készítek rézgálicot és kapok körülbelül 10 kilogrammot. Egy kilogramm rézgálic ára ma 10—12 korona. Tiz kilogrammért kapok 100—120 K-t. És ami a legfeltűnőbb: e nyilvánvaló közérdekellenes üzérkedés megtorlására nines törvényes paragrafusunk. Az 1878. évi V. t.-c. 203. §. 2. és 3. bekezdése tiltja ugyan a pénzérmek fémtartalmának csökkentését és a fémpénzeken olyan változtatások eszközlését, hogy azok nagyobb értéküeknek látszassanak. A rézgáliccá manipulált pénzek azonban teljesen kivonatnak a forgalomból, vagyis mint pénzérmek teljesen megsemmisülnek és ez ellen nincs törvényes tilalom. — Tán ez a kis visszaélés is oka annak, hogy az apró váltópénzt, az öt és tizfillérest vasból fogják készíteni. A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 12-én tartotta julius havi ülését, Kovács Sebestény Endre főispán elnöklésével. Jelen voltak : Forster Zoltán alispán, Én Márton dr. főjegyző, Kurz Vilmos kir. tanácsos, árvaszéki elnök, Török Béla h. tiszti főügyész, Major Lajos kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Drágíts Imre dr. tiszti főorvos, Tóth Henrik műszaki tanácsos, PadáDyi Andor kir. tanfelügyelő, Pu!y Iván kir. gazdasági felügyelő, órffy Lajos, Fekete Ágoston, Kardosa Kálmán dr., Apponyi Géza gróf, Schell József báró. Elmaradásukat igazolták: idősb Bernriedor József, Sztankovánszky Imre kamarás, országgy. képviselő, Sass László, Forster István, Simon Rudolf kir. ügyész, Sigora Lajos kir. törvényhatósági főállatorvos. Elnöklő főispán az ülést megnyitva, örömének adott kifejezést a fölött, hogy Padányi Andor kir. tanfelügyelő, aki két évi harctéri szolgálat után, tekintettel megromlott egészségére hazabocsáttatott, közismert és elismerésre méltó munkásságát a polgári életben a közügy javára ismét érvényesítheti és kívánja, hogy a harctéren megromlott egészsége minél előbb álljon helyre, mely megemlékezést az aposztrofált megköszönve, működéséhez a bizottság támogatását kérte. Ugyanezen alkalommal a főispán elismeréssel nyilatkozott Nagy Béla h. tanfelügyelőnek 2 éven át kifejtett buzgó működéséről és a bizottság nevében is neki köszönetét nyilvánította. Beszerzési szöuetkezések. Abban az általános panaszos drágaságban, amelyben napjainkban élünk és tehetetlenül vergődünk, sok mindenféle óhajjal és tervvel találkozunk, amelyek mind abban egyeznek meg, hogy hatósági intézkedéssel hogyan és miképpen kellene védeke- kezni, vagyis másszóval: másoktól várjuk a segítséget. Lájuk és tapasztaljuk, hogy hiába várjuk másoktól orvoslást, mert az eddigi hatósági intézkedések mind hatástalanok voltak a bajok megszüntetésére. Amikor azt látjuk, hogy mások nem tudnak rajtunk segíteni, akkor meg kell fordítani az eddigi teóriát és úgy változtatni rajta, hogy segítsünk önmagunkon. A példát erre már sok városban látjuk és nem minden eredmény nélr küt. Így egyik helyen összeállónak a kis városka tisztviselői és hivatalnokai és közösen hizlaltak disznókat, amelyeket asztan szétosztottak a szövetkezők között. Más helyen a Kaszinó tagjai szövetkeztek tagjaiknak, a szükséges lisztéi való ellátásra és most sem szenvednek kellő mennyiségű lisztben hiányt. Egy harmadik helyen, a szükséges tüzelőanyag beszerzésére szövetkeztek a készpénzfizetésből élők, egy negyedik helyen kávé-, fűszer-, szappan, tojásszükséglet beszerzésére. Ily módon mégis némileg tudnak enyhíteni egyrészt a drágaságon, másrészt a szükséges anyagok beszerzésén, mely nagy menyiségben mégis csak megtakarítással jár. Nálunk a tisztviselők és hivatano-
